MONOLITH LAW OFFICE+81-3-6262-3248Hétköznapokon 10:00-18:00 JST [English Only]

MONOLITH LAW MAGAZINE

General Corporate

Micsoda a webes adatgyűjtés (scraping)? A figyelmet felkeltő, hasznos adatgyűjtési módszer jogi kérdéseinek ismertetése

General Corporate

Micsoda a webes adatgyűjtés (scraping)? A figyelmet felkeltő, hasznos adatgyűjtési módszer jogi kérdéseinek ismertetése

Ahogy adataink elemzése és az AI technológia fejlődik, a “data gyűjtés” egyre nagyobb figyelmet kap. Ebben a kontextusban a “scraping” adatgyűjtési módszer kerül a középpontba. A scraping hasznos lehet, ha cégünknek nincs elegendő adatgyűjteménye. Azonban, ha nem megfelelően használjuk, zavaró vagy akár illegális tevékenységgé is válhat. A scraping használatakor fontos, hogy alaposan megértsük a scrapinggel kapcsolatos jogi kérdéseket.

Ebben a cikkben a scraping használatát fontolgató vállalkozások számára magyarázatot adunk a scrapinggel kapcsolatos jogi kérdésekről.

Mi az a scraping?

A scraping, vagyis “kaparás” egy számítógépes kifejezés, amely az angol “Scraping” szóból származik, ami “dörzsölést” vagy “összekaparást” jelent. Ez a technológia arra utal, hogy adatokat vagy információkat vonunk ki, szerezünk be és gyűjtünk össze egy adott weboldalról vagy programból.

Azt is mondhatjuk, hogy web scraping, web crawler vagy web spider.

Az elmúlt években az adatok és információk értéke növekedett, így egyre több cég használja a scraping technológiát adatok és információk kinyerésére, beszerzésére és gyűjtésére.

Konkrétan először a scraping technológiával kinyerjük, beszerezzük és összegyűjtjük a szükséges információkat.

Ezután elemezzük a gyűjtött adatokat, és a scraping céljának megfelelően létrehozzuk az adatbázist.

Végül az adatbázist a ügyfeleknek szolgáltatjuk, vagy felhasználjuk saját üzleti tevékenységünkben.

Az adatgyűjtés (scraping) jogi problémákat okozó esetei

Az adatgyűjtés (scraping) nem mindig okoz jogi problémákat, csak bizonyos esetekben merülnek fel jogi kérdések.

Az alábbiakban bemutatjuk azokat az eseteket, amelyek jogi problémákat okozhatnak.

Az adatgyűjtést tiltó felhasználási feltételek megsértésének esetei

Amikor egy adott weboldalt használunk, és elfogadjuk annak felhasználási feltételeit, a felhasználónak kötelessége azoknak megfelelően használni az oldalt.

Ha a felhasználási feltételek között szerepel olyan záradék, amely tiltja az adatgyűjtést, természetesen az, aki elfogadta a felhasználási feltételeket, nem végezhet adatgyűjtést a feltételek megsértésével.

Ha a felhasználási feltételek megsértésével adatgyűjtést végeznek, az kötelezettségszegésnek vagy jogellenes cselekménynek minősül, és a weboldal üzemeltetője kártérítési igényt vagy az adatgyűjtés megtiltását stb. követelheti a polgári jogi felelősség alapján.

https://monolith.law/corporate/web-terms-of-service-part1[ja]

https://monolith.law/corporate/web-terms-of-service-part2[ja]

Szerzői jogi törvények megsértésének esetei

Egyes weboldalakon található adatok és tartalmak esetében előfordulhat, hogy szerzői jogi védelem alá esnek, és ha ez a helyzet, akkor a szerzői jogi törvények védelmét élvezik.

Ezért, ha adatgyűjtést (scraping) végez, figyelnie kell arra, hogy ne sértse meg a szerzői jogi törvényeket.

Mi a szerzői jog?

A szerzői jog a szerzői művek védelmére szolgáló jogot jelenti.

Megjegyzendő, hogy a szerzői művek olyan alkotások, amelyek kreatív módon fejezik ki a gondolatokat vagy érzelmeket, és a irodalom, tudomány, művészet vagy zene területéhez tartoznak (a Japán Szerzői Jogi Törvény 2. cikk 1. bekezdés 1. pontja).

Az adatgyűjtés során nem ismerik el a szerzői jogot

Ha egy adott weboldalon található adatok és tartalmak esetében elismerik a szerzői jogot, akkor a szerzői jogi törvények védelmét élvezik, de ha csak egyszerű adatokról van szó, és nem ismerik el a szerzői jogot, akkor nem élvezik a szerzői jogi törvények védelmét.

Ezért, ha adatgyűjtést használ, meg kell vizsgálnia, hogy milyen adatokat gyűjt, és el kell döntenie, hogy elismerik-e a szerzői jogot.

Az adatgyűjtés során elismerik a szerzői jogot

Ha az adatgyűjtés során elismerik a szerzői jogot, akkor a szerzői jogi törvények védelmét élvezik.

Ha adatgyűjtést végez, és a folyamat során másolja az adatokat és a tartalmat, akkor ha nem szerez be engedélyt a jogtulajdonostól, akkor megsértheti a jogtulajdonos másolási jogát (a Japán Szerzői Jogi Törvény 21. cikke) és más jogait.

Kapcsolódó cikk: A képek internetes feltérképezése sérti a szerzői jogi törvényt? A gépi tanulás jogi kérdéseinek ismertetése[ja]

Azért, a Japán Szerzői Jogi Törvény 30. cikkének 4. pontja (amely nem a műben kifejezett gondolatok vagy érzelmek élvezetére irányuló felhasználást célozza) alapján módosított szerzői jogi törvény szerint, ha ez a helyzet, akkor nem sérti meg a szerzői jogot.

Ezenkívül, ha a Japán Szerzői Jogi Törvény 47. cikkének 5. pontja (amely az elektronikus számítógépek által végzett információfeldolgozás és annak eredményeként nyújtott szolgáltatásokhoz kapcsolódó minimális felhasználást célozza) alapján, akkor sem sérti meg a szerzői jogot.

Nagy forgalom a szerveren

A weboldalak scrape-lése nagy forgalmat generálhat, ami a szerver leterheléséhez, és akár annak leállásához vezethet, ami miatt a weboldal nem lesz elérhető vagy megjeleníthető.

Ebben az esetben, ha a cél weboldal szervere leáll, az azt üzemeltető vállalatok nem tudják folytatni a működésüket, ami miatt számítógépes csalás miatti üzleti akadályozás (a Japán Büntető Törvénykönyv 233. cikke) vagy elektronikus számítógép rongálás miatti üzleti akadályozás (a Japán Büntető Törvénykönyv 234/2 cikke) vádjával lehetnek illetve lehetnek felelősségre vonva.

Esetek, amikor megsértik a személyes adatok védelméről szóló törvényt (Japán ~ Személyes Adatvédelmi Törvény)

Elképzelhető olyan eset, amikor a webes adatgyűjtés (scraping) során személyes adatokat szereznek be.

Személyes adatok beszerzésekor szükséges, hogy a személyt tájékoztassuk az adatok felhasználásának céljáról. Azonban, nem valószerű, hogy minden egyes személynek külön-külön jelezzük a felhasználás célját.

Ezért, ha olyan eseteket feltételezünk, amikor webes adatgyűjtés (scraping) során személyes adatokat szereznek be, szükséges, hogy nyilvánosságra hozzuk adatvédelmi irányelveinket és a személyes adatok védelmére vonatkozó politikánkat, és világossá tegyük az adatok felhasználásának célját.

Megjegyzendő, hogy a személyes adatok közül, amelyek különös figyelmet igényelnek a kezelésük során (például a személy faji hovatartozása, vallási meggyőződése, társadalmi státusza, egészségügyi állapota, bűnügyi előélete stb.), nem elegendő csak nyilvánosságra hozni az adatvédelmi irányelveinket és a személyes adatok védelmére vonatkozó politikánkat, hanem szükséges a személy hozzájárulásának megszerzése is, ezért óvatosság szükséges.

Továbbá, elképzelhető olyan eset is, amikor a webes adatgyűjtés (scraping) során megszerzett személyes adatokat adatbázisba rendezik, és harmadik félnek adják át.

Az azonban fontos, hogy ha harmadik félnek adjuk át az adatokat, alapvetően szükséges előzetesen megszerezni a személy hozzájárulását (a személyes adatok védelméről szóló törvény 27. cikke), ezért ezt is figyelembe kell venni.

https://monolith.law/corporate/checkpoint-privacy-policy[ja]

Az adatgyűjtés (scraping) valós problémái

Az adatgyűjtés (scraping) valós problémái között szerepel a 2010. márciusában történt Okazaki Központi Könyvtár esete.

Ebben az esetben az Okazaki Központi Könyvtár könyvkereső rendszerében hozzáférési probléma lépett fel, amelynek később az adatgyűjtés (scraping) lett azonosítva mint okozója. Az adatgyűjtést végző férfi letartóztatásra került, mert gyanúsították azzal, hogy hamis üzleti akadályokat állított.

A letartóztatott férfi az Okazaki Központi Könyvtár használója volt, de elégedetlen volt a könyvtár könyvkereső rendszerének használhatóságával, ezért hozzáférést nyert a rendszerhez, és kivonta a rendszer adatait.

A letartóztatott férfi 20 napig volt őrizetben, de végül nem indult ellene vádemelés, mert nem találták meggyőzőnek, hogy szándékosan akadályozta volna az Okazaki Központi Könyvtár működését.

Bár ebben az esetben viszonylag enyhe büntetést szabtak ki, az adatgyűjtés (scraping) tartalmától függően súlyosabb büntetés is kiszabható, ezért óvatosság szükséges.

Összefoglalás

A fentiekben a webes adatgyűjtést, azaz a “scraping”-et tervező vállalkozók számára ismertettük a scrapinggel kapcsolatos jogi kérdéseket.

A scraping használata során a jogi problémák megjelenése vagy elkerülése a használat módjától függ. Ezért, ha gondatlanul és alapos vizsgálat nélkül használja a scrapinget, jogi problémák merülhetnek fel, így óvatosság szükséges.

A scraping jogi problémáinak megítélése szakértői tudást igényel. Ezért, ha Ön vállalkozóként tervezi a scraping használatát, javasoljuk, hogy forduljon szakértői tudással rendelkező ügyvédhez.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolis Jogi Iroda egy olyan jogi iroda, amely magas szakmai színvonalon rendelkezik az IT, különösen az internet és a jog területén. A napjainkban egyre nagyobb figyelmet kapó web scraping használatánál óvatosság szükséges. A jogi ellenőrzés szükségessége egyre növekszik. Irodánk figyelembe veszi a különböző jogszabályok szabályozásait, és elemzi a már megkezdett vagy megkezdeni kívánt üzleti tevékenységek jogi kockázatait, és arra törekszik, hogy a lehető legkevésbé állítsa le az üzleti tevékenységet, és legalizálja azt. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

https://monolith.law/systemdevelopment[ja]

Managing Attorney: Toki Kawase

The Editor in Chief: Managing Attorney: Toki Kawase

An expert in IT-related legal affairs in Japan who established MONOLITH LAW OFFICE and serves as its managing attorney. Formerly an IT engineer, he has been involved in the management of IT companies. Served as legal counsel to more than 100 companies, ranging from top-tier organizations to seed-stage Startups.

Vissza a tetejére