Más cégek terméknevének használata hashtagként szabadalmi jogsértést eredményez? Belföldi és külföldi esetek magyarázata

„Vajon a más vállalatok márkaneveinek használata hashtagként a termékek értékesítése során sérti a védjegyjogokat?”

Az online kereskedelemben a hashtag-eket gyakran használják annak érdekében, hogy a termékek könnyebben kereshetőek legyenek, és ezzel növeljék az eladásokat. Felmerül a kérdés, hogy jogi problémát jelent-e, ha valaki például saját készítésű táskáit egy ismert márkanév hashtag-jével látja el az értékesítés során?

2021. szeptember 27-én (Reiwa 3) az Osaka-i Kerületi Bíróság döntést hozott, amely elismerte a hashtag-ek védjegyként való használatát, és megerősítette a védjegyjogok megsértését. Ez az ítélet az első olyan bírósági döntés volt, amely a más vállalatok védjegyének (terméknevének) hashtagként való felhasználását védjegyjog-sértésként ítélte meg, és ezért nagy figyelmet kapott.

Itt tárgyaljuk a védjegyjogok megsértését, amely bűncselekményként is kezelhető, valamint a védjegyjogokat érintő hashtag-ek marketingeszközként való megfelelő használatának fontos szempontjait.

Mi a védjegyjog?

A védjegyjogot a védjegytörvény a következőképpen határozza meg:

1. cikk (Cél)

E törvény célja a védjegyek védelmével a védjegyhasználók üzleti hitelességének megőrzése, ezen keresztül az ipar fejlődésének elősegítése, valamint a fogyasztók érdekeinek védelme.

2. cikk (Definíciók stb.)

E törvény szerint a “védjegy” azokat a dolgokat jelenti, amelyek az emberi érzékelés által felismerhetők, beleértve a betűket, ábrákat, jeleket, térbeli formákat vagy színeket, vagy ezek kombinációját, hangokat és egyéb kormányrendelet által meghatározott elemeket (a továbbiakban “jelzések”), amelyek a következők:

1. Azok, amelyeket a termékeket előállító, igazoló vagy átruházó vállalkozások használnak a termékeikkel kapcsolatban.

2. Azok, amelyeket a szolgáltatásokat nyújtó vagy igazoló vállalkozások használnak a szolgáltatásaikkal kapcsolatban (kivéve az előző pontban említetteket).

Egyszerűen fogalmazva, a védjegy egy olyan azonosító jel, amelyet a vállalatok saját termékeik és szolgáltatásaik más vállalatoktól való megkülönböztetésére használnak, és nem csak a név vagy logó, hanem mozgó védjegyek, hologram védjegyek, csupán színekből álló védjegyek, hangvédjegyek és helyvédjegyek is ide tartoznak.

A védjegyjog olyan szellemi tulajdonjog, amely a védjegy bejegyzésével jön létre a Szabadalmi Hivatalnál. A bejegyzett területen (megjelölt termékek és szolgáltatások) a védjegyjogosult kizárólagos használati jogát ismeri el (kizárólagos jog – Japán Védjegytörvény 25. cikk).

Ezenkívül lehetséges megakadályozni, hogy azonos vagy hasonló védjegyeket használjanak a megjelölt termékeken vagy azokhoz hasonló termékeken (tiltó jog – Japán Védjegytörvény 37. cikk 1. pont). Ettől eltérően létezik egy olyan védőjelzés bejegyzési rendszer is, amely a “nem hasonló” termékekre és szolgáltatásokra is kiterjeszti a tiltó jogot (Japán Védjegytörvény 64. cikk).

Ha valaki más bejegyzett védjegyét szeretné használni, akkor a védjegyjogosulttól szükséges engedélyt szerezni a védjegy használatára.

A védjegyjog megsértésének feltételei  

A védjegyjog megsértése olyan cselekmény, amikor valaki más által bejegyzett védjegyet vagy ahhoz hasonló védjegyet használ fel engedély nélkül a védjegyjog által védett területen (osztályban).

A védjegyjog megsértéséhez a következő két feltételnek kell megfelelni:

• Bejegyzett védjegy használata vagy hasonló területen való használata
• Védjegyjellegű használat

Az alábbiakban részletesen ismertetjük az egyes feltételeket.

Bejegyzett védjegy használata vagy hasonló területen való használata

A “bejegyzett védjegy használata vagy hasonló területen való használata” azt jelenti, hogy a bejegyzett védjegyet vagy ahhoz hasonló védjegyet a megjelölt termékeken vagy azokhoz hasonló termékeken használják fel.

A védjegyjog a védjegy bejegyzésével védett területen a védjegytulajdonos kizárólagos jogát ismeri el. Ezért “más személy által a védjegy bejegyzésével védett megjelölt termékeken vagy szolgáltatásokon, illetve azokhoz hasonló termékeken vagy szolgáltatásokon való védjegyhasználat” a védjegyjog megsértésének feltételét képezi.

Védjegyjellegű használat

A “védjegyjellegű használat” azt jelenti, hogy a termékeket vagy szolgáltatásokat nyújtó személy a saját termékeit vagy szolgáltatásait másokétól megkülönböztetendően használja a védjegyet. Ez fontos eszköz a fogyasztók számára a termék eredetének felismeréséhez és a minőség megbízhatóságához (eredetmegjelölés funkciója).

Amikor valaki más védjegyét használja úgy, hogy a termékek vagy szolgáltatások a sajátjainak tűnjenek, az a “védjegyjellegű használat” kritériumának felel meg, ami a védjegyjog megsértésének feltételét képezi.

A védjegyjog megsértésének kezelése

Amennyiben védjegyjog megsértése történik, a védjegyjogosult az alábbi polgári jogi igényeket érvényesítheti a jogsértővel szemben:

• Megtiltás és megsemmisítési igény (Japán Védjegytörvény 36. cikk)

※ Nincs elévülési idő. Azonban a szabadalmi jog fennállásának időtartama (10 év, megújítható) végéig.

• Kártérítési igény (Japán Polgári Törvénykönyv 709. cikk)

※ Az elévülési idő a kár és a károkozó tudomására jutásától számított 3 év, a jogellenes cselekménytől számított 20 év.

• Jogtalan haszon visszafizetési igény (Japán Polgári Törvénykönyv 703. és 704. cikk)

※ Az elévülési idő a jog gyakorlásának lehetőségéről való tudomásszerzéstől számított 5 év, a jog gyakorlásának idejétől számított 10 év (Japán Polgári Törvénykönyv 166. cikk 1. bekezdés).

• Hírnév helyreállítási intézkedési igény (Japán Védjegytörvény 39. cikk)

※ Az elévülési idő a kár és a károkozó tudomására jutásától számított 3 év.

Továbbá, ha valaki szándékosan (tudva, hogy az egy másik személy bejegyzett védjegye, és szándékkal használja azt a megjelölt termékeken) megsérti más személy védjegyjogát, akkor büntetőjogi szankciók is alkalmazhatók lehetnek.

A Védjegytörvény a következő büntetéseket határozza meg:

78. cikk (A jogsértés bűntette)

Aki a védjegyjogot vagy az kizárólagos használati jogot megsérti (kivéve azokat, akiket a 37. vagy a 67. cikk rendelkezései szerint a védjegyjog vagy az kizárólagos használati jog megsértésének tekintenek), 10 évig terjedő szabadságvesztéssel vagy legfeljebb 10 millió jen bírsággal sújtható, vagy mindkettővel.

78. cikk 2

Aki a 37. vagy a 67. cikk rendelkezései szerint a védjegyjog vagy az kizárólagos használati jog megsértésének tekintett cselekményt követ el, 5 évig terjedő szabadságvesztéssel vagy legfeljebb 5 millió jen bírsággal sújtható, vagy mindkettővel.

79. cikk (A csalás bűntette)

Aki csalárd tevékenység által védjegybejegyzést, védjegyjog vagy védjegybejegyzés alapján fennálló jogok meghosszabbítását, bejegyzési ellenvetés benyújtását vagy annak elbírálását szerez meg, 3 évig terjedő szabadságvesztéssel vagy legfeljebb 3 millió jen bírsággal sújtható.

80. cikk (A hamis megjelölés bűntette)

Aki a 74. cikk rendelkezéseit megsérti, 3 évig terjedő szabadságvesztéssel vagy legfeljebb 3 millió jen bírsággal sújtható.

※ Amennyiben jogi személyről van szó, a büntetőjogi felelősség a végrehajtó személy mellett a jogi személyre is kiterjed, és a 78. cikk szerinti bűncselekmény esetén legfeljebb 300 millió jen, a 79. és 80. cikk szerinti bűncselekmény esetén legfeljebb 100 millió jen bírság szabható ki rájuk (Japán Védjegytörvény 82. cikk 1. bekezdés 1. és 2. pont).

Kapcsolódó cikk: Tanuljunk példákon keresztül a ‘védjegyjog megsértésének’ kritériumairól és büntetéseiről (szabadságvesztés, bírság)[ja]

Hashtag által okozott védjegyjogsértés megállapítása  

Ebben a részben az első olyan bírósági ítéletet ismertetjük, amely elismerte a védjegyjogsértést abban az esetben, amikor egy másik cég termékneve hashtagként történő megjelenítése történt Osaka Kerületi Bíróság, Reiwa 3. (2021) év szeptember 27-i “Védjegyjogsértés megállapítása iránti kérelem” ügye[ja].

A vádlott egy olyan egyéni eladó, aki több mint egy évig hobbiként készített kézműves termékeket árult a Mercari eladási oldalon, és ezeket “Charmant Sac stílusú” táskákként hirdette meg.

Az eladó a „(#) + (kulcsszó)” formátumot használta a keresési funkció hozzáadásához. A „kulcsszó” helyén a japán divatmárka „Charmant Sac” védjegyét és a „Charmant Sac stílusú” kifejezést használta hasonlóan, több hashtaget alkalmazva.

A felperes, a „Charmant Sac” védjegy jogosultja azt állította, hogy a regisztrált védjegy („Charmant Sac”) azonos vagy hasonló, és hogy a vádlott weboldalán értékesített zsinóros táskák a védjegy által megjelölt termékekkel (táskák, erszények) azonosak, így a „védjegyjogsértés” kategóriába esnek.

Vita tárgyát képezte az is, hogy a vádlott több mint egy éven át hobbiból értékesített hasonló termékek „üzletszerű” tevékenységnek minősülnek-e.

A bíróság kijelentette, hogy a hashtag használata olyan tevékenység, amelyet a felhasználók a vádlott weboldalára való irányítás és az ott meghirdetett termékek értékesítésének elősegítése céljából végeznek, és megállapította, hogy „a felhasználók számára a meghirdetett termékek a márka termékeiként ismerhetők fel”.

Vagyis „a vádlott weboldalán megjelenő vádlott védjegy 1 (#Charmant Sac) megjelenítése a fogyasztók számára eredetmegjelölő és a saját és más termékek megkülönböztető jelzésként funkcionál”, és így „védjegyjellegű használatnak” minősül, elutasítva a vádlott érveit, és megállapítva a védjegyjogsértést és annak használatának megtiltását.

Ez az ítélet az első olyan eset Japánban, amelyben a marketing célú más vállalatok bejegyzett védjegyének (terméknév) taggelését védjegyjogsértésnek minősítették.

Egyéb hashtag használat és védjegyjogsértési esetek  

Külföldi példák közül említést érdemel a tajvani QQBOW eset (2020 szeptember) és a német Carbovation társaság tajvani kizárólagos forgalmazójának Lightweight esete (2021 október). A tajvani bíróság mindkét esetben elutasította a felperesek állítását, hogy a “#másikcégmárkája” hashtag védjegyhasználatnak minősül, és így nem állapított meg védjegyjogsértést.

A QQBOW esetben kiemelték, hogy a felperes főként a Facebookon értékesítette termékeit, míg az alperes az EC oldalon használta a hashtaget. Mivel a hashtag elsősorban azonos platformon belül a márkatermékek oldalára való átirányításra szolgál, nem minősül “eredetmegjelölésnek”.

Továbbá a hashtagok fő célja az, hogy az online platformokon összekapcsolják a hasonló témájú tartalmakat, és mivel nem rendelkeznek védjegy jelleggel, a Tajvani Szellemi Tulajdon Bíróság megállapította, hogy a regisztrált védjegy hashtagként való használata nem minősül “védjegyhasználatnak”.

Tajvanon a védjegyjogsértés legfontosabb szempontja a “zavaros megkülönböztetés”, azaz hogy a fogyasztók összetéveszthetik-e az alperes jelzését a felperesével. Ebben az esetben

• A felperes márka nem volt ismert
• A “款” (japánul “stílus”) szó használata, ami azt jelzi, hogy a termék nem azonos a felperesével, de a stílusa hasonló, így a fogyasztók felismerhetik

ezek a szempontok jelentős hatással voltak a döntésre.

Ezért, ha a felperes védjegye ismert, vagy az alperes megjelenítése tartalmaz egyértelmű cáfoló megjegyzést, akkor eltérő vélemény is születhet az ügyben.

Másrészt a Lightweight esetében a fő vita tárgya a hiteles áru párhuzamos importja és a nemzetközi kimerülés volt.

A Lightweight esetben a felperes csak a logó védjegy jogait birtokolta, a “Carbovation” vállalatnévre és a “Lightweight” márkanevére nem terjedt ki a védjegyjog.

• Az alperes az olasz 3T márkájú kerékpárokat forgalmazta, amelyekbe az alperes által párhuzamosan importált és forgalmazott felperes márkájú abroncsok kerültek
• A Facebook bejegyzésekben az alperes által értékesített kerékpárok bemutatása volt a fő téma, és a “#carbovation” “#lightweight” hashtagokat úgy ítélték meg, hogy “elegendő bizonyíték arra, hogy az adott kerékpárban használt alkatrészek a felperes márkájú abroncsok”, így nem minősülnek védjegyhasználatnak

alapján döntöttek.

Mindezek alapján, még ha a felperes rendelkezett volna a “Carbovation” vagy a “Lightweight” védjegyekkel Tajvanon, akkor is valószínűleg úgy ítélték volna meg, hogy nem minősül védjegyhasználatnak.

Egyébként a más vállalatok védjegyeinek hashtagként való használata a tisztességes kereskedelmi törvény (a japán versenyellenes törvényhez és a monopóliumellenes törvényhez hasonló) szempontjából is megvizsgálták a QQBOW eset első fokon és a Lightweight esetben, és mindkettőt tisztességes használatnak minősítették.

Forrás: FICPI (Nemzetközi Szabadalmi Ügyvivők Szövetsége) | Tajvani hashtag használat és védjegyhasználat legújabb ítéletei (angolul)

A “#” után következő regisztrált védjegyek hashtagként való használata, hogy az egyszerű keresési funkcióként vagy védjegyhasználatként minősül-e, esetenként eltérő lehet.

Így a hashtagokkal kapcsolatos védjegyjogok országonként eltérő kezelése miatt ajánlott, hogy a cégek az adott ország szakértőivel együttműködve készüljenek fel a piacra lépésre.

Összefoglalás: Védjegyjogsértés esetén forduljon ügyvédhez

Ebben a részben részletesen tárgyaltuk a védjegyjogokat, különös tekintettel arra, hogy a hashtag használata védjegyként védjegyjogsértésnek minősül-e. Bár az esetek és az országok szerint eltérő lehet az ítélet, vannak precedensek, amikor a hashtag általi védjegyhasználatot jogsértésnek ítélték.

A védjegyjogsértésekkel kapcsolatban javasoljuk, hogy forduljon olyan ügyvédhez, aki jártas a szellemi tulajdonjogok kockázatkezelésében. Emellett lehetséges, hogy saját vállalata által végzett információközlés más vállalatok védjegyjogait sérti. Egy szakértő által végzett jogi ellenőrzés a reklámok és egyéb kommunikáció terén megnyugtató lehet.

Intézkedéseink bemutatása a Monolith Ügyvédi Irodánál

A Monolith Ügyvédi Iroda egy olyan jogi szolgáltató, amely gazdag tapasztalattal rendelkezik az IT területén, különösen az internet és a jogi kérdések kapcsán. Az utóbbi időben a netes kereskedelem során elkövetett védjegyszegések komoly problémát jelentenek, és a jogi ellenőrzés szükségessége egyre növekszik. Irodánk figyelembe veszi a különböző jogi szabályozásokat, és elemzi a már elindított vagy elindítás alatt álló üzleti tevékenységek jogi kockázatait, hogy a lehető legnagyobb mértékben megőrizze az üzleti tevékenység folytonosságát, miközben azokat jogilag megfelelővé teszi. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolith Ügyvédi Iroda szakterületei: Különböző vállalatok IT és szellemi tulajdon jogi ügyei[ja]