Az „Módosított Japán Közérdekű Jelentéstételi Védelmi Törvény” főbb pontjainak ismertetése - Milyen intézkedéseket kell tenniük a vállalkozásoknak?

A Japán ‘Közérdekű Jelentéstevők Védelméről szóló törvény’ (Whistleblower Protection Act) 2020-ban módosult, és 2022. június 1-jén lépett hatályba. A módosítás értelmében a vállalkozásokra kötelezettség hárult, hogy megfelelő rendszert alakítsanak ki a belső jelentések megfelelő kezelésére.

Ebben a cikkben ismertetjük a ‘Közérdekű Jelentéstevők Védelméről szóló törvény’ módosításának főbb pontjait, valamint a vállalkozások által a módosítás nyomán megteendő lépéseket.

Mi az a “közérdekű bejelentők védelmi rendszere”?

A “közérdekű bejelentők védelmi rendszere” olyan rendszer, amely védelmet biztosít azoknak, akik közérdekű céllal szolgáltatnak információkat eseményekről vagy tisztességtelen cselekményekről (bejelentők).

Például az autók visszahívásának eltitkolása vagy az élelmiszer-hamisítás, mint a szervezetek tisztességtelen vagy szerencsétlen cselekedetei, nehezen észlelhetők kívülről, és gyakran az belső bejelentések tárják fel őket. Azonban vannak, akik haboznak a bejelentéssel, mert attól tartanak, hogy hátrányosan érinti őket a vállalaton belül. Annak elkerülése érdekében, hogy a belső bejelentők hátrányosan érintettek legyenek, például elbocsátás esetén, szükséges őket megvédeni.

A belső bejelentések a szervezet számára lehetővé teszik, hogy a problémákat és a tisztességtelen cselekményeket korán felfedezzék, és így korán reagáljanak rájuk. Ezenkívül a bejelentők védelme és a bejelentések megfelelő kezelése elősegíti a szervezet öntisztító funkcióját, növeli a társadalmi bizalmat és javítja a vállalati értéket.

A közérdekű bejelentők védelmi rendszere ebből a szempontból arra irányul, hogy a belső bejelentők védelmével elősegítse a vállalkozások jogszabályok betartását, és biztosítsa a polgárok biztonságát és nyugalmát.

A közérdekű bejelentők védelméről szóló törvény módosításának főbb pontjai

A 2020-as (Reiwa 2) módosítás a belső bejelentési rendszer hatékonyságának további javítása érdekében történt. A módosítás a következő pontokat tartalmazza:

A vállalkozások szervezeti felkészültségének kötelezővé tétele

A vállalkozások számára a következő kötelezettségek kerültek előírásra (a közérdekű bejelentők védelméről szóló törvény 11. cikke):

• Közérdekű bejelentésekkel foglalkozó munkatársak kijelölése
• A belső bejelentések megfelelő kezeléséhez szükséges szervezeti felkészültség biztosítása

Ugyanakkor, a 300 főnél kevesebb alkalmazottat (részmunkaidős munkavállalókat is beleértve) foglalkoztató kis- és középvállalkozások esetében ez csak erőfeszítési kötelezettség.

Ezen kötelezettségekkel kapcsolatban, ha a miniszterelnök szükségesnek ítéli, kérheti a vállalkozásoktól a jelentéstételt, és tanácsot, útmutatást, ajánlást adhat nekik (a törvény 15. cikke). Továbbá, ha a vállalkozás nem követi az ajánlást, annak tényét nyilvánosságra hozhatja (a törvény 16. cikke).

Továbbá, a közérdekű bejelentésekkel foglalkozó munkatársakra titoktartási kötelezettség vonatkozik a bejelentő személyét azonosítani képes információkra, és ha megsértik a titoktartási kötelezettséget, akár 300 000 jen alatti bírság is kiszabható (a törvény 12. és 21. cikke).

A bejelentő személyét azonosítani képes információ itt a bejelentő nevét, munkavállalói számát stb. jelenti, és általános információk, mint például a nem, is ide tartoznak, ha azok más információkkal kombinálva lehetővé teszik a bejelentő azonosítását.

Könnyebbé tenni a közigazgatási szerveknek történő bejelentést

Ha a vállalat a közigazgatási szerveknek vagy a sajtónak történő bejelentés miatt elbocsátja a bejelentőt, az elbocsátás érvénytelenségének feltételei enyhültek, így könnyebb lett bejelentést tenni (a törvény 3. cikke).

A közigazgatási szerveknek történő bejelentés esetén a korábbi “megfelelő ok a hinni valóhoz” mellett a “névvel, címmel stb. ellátott írásos beadvány benyújtása” is hozzáadásra került a feltételekhez.

A sajtónak történő bejelentés esetén a módosítás előtt csak az életre vagy testi épségre irányuló veszély volt érvényes, de a módosítás után a “vagyonra irányuló veszély” is hozzáadásra került. Továbbá, hozzáadásra került a “megfelelő ok a hinni valóhoz, hogy a vállalat kiszivárogtatja a bejelentő azonosítására alkalmas információt” is.

A közérdekű bejelentők védelmének kiterjesztése

Korábban csak a munkavállalók voltak a védelem alanyai, de a módosítással a visszavonulás után 1 évig a visszavonultak és a tisztségviselők is hozzáadásra kerültek (a törvény 2. cikk 1. bekezdése).

A tisztségviselők hozzáadásával a tisztségviselőkkel szembeni hátrányos bánásmód is tiltottá vált, és ha a tisztségviselőt a közérdekű bejelentés miatt leváltják, kártérítési igényt lehet benyújtani (a törvény 5. cikk 3. bekezdése, 6. cikk). Továbbá, a védett bejelentések tárgya korábban csak a büntetőjogi büntetés volt, de az adminisztratív büntetés is hozzáadásra került, így a hatály kiterjedt (a törvény 2. cikk 3. bekezdése).

Továbbá, a bejelentés miatti elbocsátás érvénytelensége, a lefokozás, a fizetéscsökkentés stb. hátrányos bánásmód tilalma mellett a vállalkozások nem igényelhetnek kártérítést a közérdekű bejelentőktől a közérdekű bejelentésből eredő károk miatt (a törvény 7. cikk).

A védett bejelentések tárgyául szolgáló tények körének kiterjesztése

Ez a módosítás kiterjesztette a védett bejelentések tárgyául szolgáló tények körét (a törvény 2. cikk 3. bekezdése).

“A törvény és a mellékletben felsorolt törvények (beleértve az ezek alapján kiadott rendeleteket is) által előírt bűncselekmények tényei, vagy a törvény és a mellékletben felsorolt törvények (beleértve az ezek alapján kiadott rendeleteket is) által előírt bírságok indokai” kerültek meghatározásra.

Ez a “mellékletben felsorolt törvények” a közérdekű bejelentők védelméről szóló törvény melléklete és a 8. számú melléklet alapján a “közérdekű bejelentők védelméről szóló törvény 8. számú mellékletében felsorolt törvényeket meghatározó rendelet (Heisei 17. évi 146. számú rendelet)” által kerülnek meghatározásra. A törvények listája a “Bejelentés tárgyául szolgáló törvények listája (474 törvény) (Reiwa 3. év, február 1. napja)” címmel a Fogyasztóvédelmi Ügynökség által kerül közzétételre.

A vállalkozások által megteendő intézkedések a belső bejelentések megfelelő kezelése érdekében

A 300 főnél több alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknak meg kell érteniük és megfelelően kell reagálniuk a mostani módosításban előírt kötelezettségekre. Itt bemutatjuk, milyen intézkedéseket kell tenniük a vállalkozásoknak.

Rendszer kialakítása a belső bejelentések megfelelő kezeléséhez

A Japán Közérdekű Bejelentők Védelméről szóló törvényben nincsenek előírások a belső bejelentési pontok kialakítására, így a tényleges bejelentési pontok kialakításának formája a vállalkozások belátására van bízva. Lehetőség van belső bejelentési pontok kialakítására, mint például az emberi erőforrások osztályon, vagy külső bejelentési pontok kialakítására, mint például egy jogi irodánál, vagy mindkét lehetőség kombinációjára.

Az alábbi pontok betartása kötelező, függetlenül attól, hogy melyik formát választják:

• Belső közérdekű bejelentési pont kialakítása: Egyértelműen meg kell határozni a vizsgálatokat és a korrekciós intézkedéseket végrehajtó osztályokat és felelős személyeket.
• Intézkedések a szervezeti vezetők és más vezetők függetlenségének biztosítására: Ha a szervezeti vezetők vagy más vezetők érintettek az ügyben, biztosítani kell a függetlenségüket.
• Intézkedések a közérdekű bejelentések kezelésével kapcsolatos feladatok végrehajtására: belső vizsgálatok és korrekciós intézkedések végrehajtása.
• Intézkedések az érdekellentét kizárására a közérdekű bejelentések kezelésével kapcsolatos feladatokban: Az ügyben érintett személyeket nem szabad bevonni a közérdekű bejelentések kezelésével kapcsolatos feladatokba.

A vállalkozásoknak meg kell határozniuk a közérdekű bejelentések kezelésével foglalkozó személyeket, fogadniuk kell a közérdekű bejelentéseket, el kell végezniük a belső vizsgálatokat, és szükség esetén korrekciós intézkedéseket kell hozniuk.

Rendszer kialakítása a közérdekű bejelentők védelmére

Ha a vállalkozások belső bejelentési pontot hoznak létre, de nem biztosítják a bejelentők védelmét, a közérdekű bejelentők védelmi rendszere nem fog megfelelően működni. Ezért a vállalkozásoknak az alábbi intézkedéseket kell hozniuk:

• Intézkedések a hátrányos megkülönböztetés megelőzésére: meg kell előzni a hátrányos megkülönböztetést, és ha ilyet találnak, segíteni kell a helyzet javításában / büntetést kell kiszabni azokra, akik hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak, stb.
• Intézkedések a nem megfelelő megosztás megelőzésére: meg kell előzni a nem megfelelő megosztást, és ha ilyet találnak, segíteni kell a helyzet javításában, stb.

A közérdekű bejelentőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés nem csak az elbocsátást, hanem a fizetéscsökkentést, a lefokozást, a nyugdíjba vonulásra való kényszerítést is magában foglalja.

A vállalkozások által megteendő intézkedésekről részletesen olvashat a A közérdekű bejelentők védelméről szóló törvény 11. cikkének 1. és 2. bekezdése alapján a vállalkozások által megteendő intézkedésekről, és azok megfelelő és hatékony végrehajtásának elősegítéséről szóló irányelvek[ja] (2021. augusztus 20., Kormányzati Hirdetmény száma 118) című dokumentumban.

Összefoglalás: Kérjen tanácsot ügyvédjétől a közérdekű bejelentők védelméről szóló törvényre vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatban

A közérdekű bejelentők védelméről szóló törvény (japán: 公益通報者保護法) módosításra került, és a vállalkozásoknak kötelezővé vált a belső bejelentések megfelelő kezeléséhez szükséges rendszer kiépítése, valamint egyéb, a vállalatok számára elvárható feladatok. Továbbá, ha bejelentés érkezik, előre fel kell építeni a bejelentések megfelelő kezeléséhez szükséges rendszert.

A bejelentők megfelelő védelme és a bejelentésekkel szembeni őszinte hozzáállás mind a vállalkozások, mind a társadalom számára fontos. A közérdekű bejelentők védelmi rendszerével kapcsolatban kérjen tanácsot ügyvédjétől.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolith Jogügyi Iroda egy olyan jogi iroda, amely rendelkezik gazdag tapasztalattal az IT-ben, különösen az internet és a jog területén. A ‘japán Közérdekű Jelentéstevők Védelméről szóló törvény’ egyre nagyobb figyelmet kap, és a jogi ellenőrzés szükségessége egyre növekszik. Irodánkban átfogó jogi megoldásokat kínálunk az IT és startup vállalkozások számára. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolith Jogügyi Iroda által kezelt területek: IT és startup vállalkozások jogi ügyei[ja]