Nincs szerzői jog a karakterekre? Alapvető ismeretek az IP-üzleti tevékenységhez

A mangák, animék, játékok, VTuberek és más médiumokban megjelenő ‘karakterek’ számos üzleti tevékenységben hasznosulnak, mint például animékarakterekkel készült játékokban való együttműködés, vagy könyvkiadás.

Ezeket a felhasználásokat figyelembe véve, az általunk létrehozott szellemi tulajdonból származó haszonra épülő üzleti tevékenységeket ‘IP (szellemi tulajdon) üzlet’ néven ismerjük.

Ezzel kapcsolatban sokan hallhattak már arról, hogy a ‘karakterekre nem terjed ki a szerzői jogi védelem’. Mit is jelent ez pontosan?

Például, ha valaki más által létrehozott karaktert engedély nélkül beilleszt egy játékba, az nem minősül ‘szerzői jogi megsértésnek’?

Fordított esetben, hogyan lehetne jogilag védeni a saját karaktereinket, miközben üzleti tevékenységet folytatunk?

Ebben a cikkben a karakterek és a szerzői jogok kapcsolatát fogjuk bemutatni.

A karakterek és a szerzői jogok kapcsolata

“Az ötlet és kifejezés kettőssége” és a szerzői jog

A szerzői jogokat alkotásokra lehet alkalmazni. A “szerzői jogi törvény” (japán szerzői jogi törvény) az alábbi módon definiálja az “alkotásokat”:

“Olyan alkotások, amelyek kreatív módon fejezik ki a gondolatokat vagy érzelmeket, és amelyek a irodalom, tudomány, művészet vagy zene területéhez tartoznak.”

Szerzői jogi törvény 2. cikk 1. bekezdés 1. pont

Ebből a definícióból látható, hogy egy alkotásnak meg kell felelnie a szerző gondolatainak vagy érzéseinek, azaz az “ötletnek” konkrét “kifejezésének”.

Ezt az ötlet és kifejezés szigorú megkülönböztetését, amely csak a konkrét kifejezéseket védi mint alkotásokat, “ötlet-kifejezés dualizmusnak” nevezzük.

Az “ötlet-kifejezés dualizmus” alapján, az ötletek és kifejezések védelme között a következő jelentős különbségek vannak:

Az ötletek alapvetően mindenkiéi, és a védelmet korlátozottan kell biztosítani azok számára, akik először gondoltak rájuk. Emellett szükséges, hogy a bejelentési eljárásokon keresztül nyilvánosságra hozzák, hogy “ez az ötlet valakinek a tulajdona”.

Másrészről, a konkrét kifejezések védelmét függetlenül attól kell biztosítani, hogy a kifejezés művészi-e vagy van-e értéke, hogy ösztönözze a kifejezési tevékenységeket.

Ez az alapvető gondolat tükröződik az ötletek és kifejezések védelmének különbségében.

A “karakter” egy ötlet

Az animék és mangák szereplői a karakterek, azaz az absztrakt fogalmak, mint például a beállítások és a személyiség, és a konkrét kifejezések, mint például a design, kombinációjából állnak.

Ez a karakter önmagában egy ötlet, és nem minősül alkotásnak.

A “Popeye” illusztrációk jogtalan rajzolásának kérdése, amely vitatott volt a “Popeye ügyben”, azt mutatta, hogy a szerzői jogi jogsértés állításához nem azt kell állítani, hogy “a karakter jogtalanul használták”, hanem azt, hogy “egy adott kép vagy illusztráció (például a ●. kötet ●. fejezetének illusztrációja) jogtalanul használták”, vagyis meg kell határozni, hogy “melyik képet vagy illusztrációt lopták el”.

A szerzői jogi törvény szerinti alkotások “gondolatokat vagy érzelmeket kreatív módon kifejező alkotások” (ugyanaz a törvény 2. cikk 1. bekezdés 1. pont), és egy adott névvel, megjelenéssel, szereppel stb. rendelkező szereplők esetében, aki ismétlődően megjelenik egy befejezett történetű sorozatban, minden egyes epizód, amelyben a szereplő megjelenik, alkotásnak minősül. A konkrét képregénytől függetlenül, a szereplő úgynevezett karakterét nem lehet alkotásnak tekinteni. A karakter, amit úgy is nevezhetünk, mint a képregény konkrét kifejezéséből emelkedő szereplő személyisége, egy absztrakt fogalom, és nem a konkrét kifejezés maga, és nem lehet azt mondani, hogy ez kreatív módon fejezi ki a gondolatokat vagy érzelmeket.

Legfelsőbb Bíróság ítélete, 1997. július 17. (Heisei 9)

Tehát,

1. Egy 30-as éveiben lévő tengerész, aki matrózruhában van, pipát tart a szájában, és szupererőt kap, ha spenótot eszik (ez az ötlet)
2. A konkrétan papírra rajzolt Popeye kép vagy illusztráció (ez a kifejezés)

E kettő közül a szerzőnek a “2. (konkrét kifejezés) szerzői joga” van, és a Popeye utánzó illusztráció rajzolása a “2. (konkrét kifejezés) szerzői jogának megsértése” lehet, de nem a “1. (karakter) szerzői jogának megsértése”.

A védjegybejegyzés hatékony védelmet nyújt

A karakterdizájn védelmének egyik módja a védjegyjogok alkalmazása.

A védjegyjogokat a “védjegytörvény” (japán védjegytörvény) biztosítja, és a vizuális formákat, mint például a grafikákat, szövegeket, háromdimenziós alakzatokat, védi. A karakterdizájn is védjegyként elismerhető, ha teljesíti a bizonyos követelményeket.

A védjegyjog esetében, ha valaki használ egy illusztrációt, amely utánozza a védjegyként bejegyzett karakterdizájnt, akkor függetlenül attól, hogy ismerte-e az eredeti dizájnt, védjegyjog-sértés lehet.

Ezzel szemben, ha szerzői jogi jogsértést állítanak, be kell bizonyítani, hogy a másik fél ismerte az eredeti karakterdizájnt, és ezen alapulva utánozta azt.

Ha a másik fél nem ismerte az eredeti karakterdizájnt, és saját maga hozta létre a művet, akkor ez nem minősül szerzői jogi jogsértésnek.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a védjegyjogok csak védjegybejegyzés esetén keletkeznek.

Ezenkívül a védjegyjogoknak van egy 10 éves érvényességi idejük a bejegyzéstől számítva, ezért fontos, hogy ne felejtsük el a megújítást.

A védjegybejegyzés általi védelemről az alábbi cikkben olvashat bővebben:

https://monolith.law/corporate/tradingcard-character-publicity-right[ja]

Milyen mértékű karakterdizájn használata minősül szerzői jogi megsértésnek?

A Popeye-ügy bonyolult pontjai

A Popeye-ügyben a “karakter” és a “kifejezés” megkülönböztetése a legfelsőbb bíróságig vitatott kérdés volt, ami egy speciális körülménynek köszönhető.

Popeye egy 1929-ben (Showa 4) létrehozott karakter, és az első művek esetében az amerikai bíróság döntése szerint a szerzői jogi védelem időtartama lejárt.

Tehát a struktúra a következő:

“Egy karakter (ötlet) kifejezésének (dizájnjának) tömeges létezése az idő tengelyén, és létezik egy ‘engedély nélkül készített kép’, amely valószínűleg azok egyikén alapul.”

Attól függően, hogy ez melyik kép alapján készült,

• “A szerzői jogi védelem lejárt képén vagy illusztráción alapuló (tehát nem minősül szerzői jogi megsértésnek) kép vagy illusztráció”
• “A szerzői jog fennmaradó képén vagy illusztráción alapuló (tehát szerzői jogi megsértésnek minősül) kép vagy illusztráció”

A következtetés eltérő lehet, ez volt a kérdés.

Az általános esetben, például ha van egy engedély nélkül készített illusztráció egy bizonyos manga karakterről, ritkán merül fel a kérdés, hogy “ez az illusztráció konkrétan a ●. kötet ●. fejezetének illusztrációjának utánzata-e”.

Mit tilt a szerzői jogi törvény “adaptáció” címén

A Japán Szerzői Jogi Törvény tiltja, hogy ha létezik egy karakterről készült kép vagy illusztráció, annak direkt másolása vagy egyszerű utánzása “másolási jogi megsértés” címén.

Ezen túlmenően, nem csak ezt tiltja, hanem azt is, ha a karakterdizájnt alapul véve olyan művet hoznak létre, amelyről a nézők számára nyilvánvaló, hogy az eredeti dizájnt hivatkozásul használták, azt “adaptációs jogi megsértés” címén tiltja.

Ezért a specifikus karakterek dizájnjának torzítása is tiltott.

Szerzői jog és licenc irányelvek

Előfordulhat, hogy a “másolási jog megsértése” vagy a “művek átdolgozásának jogsértése” című tervezés és közzététel engedélyezett egy bizonyos határon belül az irányelvek szerint.

Például a “Hatsune Miku” néven ismert virtuális idol esetében a “karakterhasználati irányelvek” bizonyos mértékig engedélyezik a másodlagos alkotások közzétételét.

Általánosságban a “jogdíjas” karakterekről, ha az eredeti rajzot változatlan formában, vagy saját rajz formájában (úgynevezett “másodlagos alkotások”) közzéteszik az interneten vagy máshol a jogtulajdonos engedélye nélkül, azt a szerzői jogi törvény és más törvények tiltják. A cégünk karakterei, mint például a “Hatsune Miku”, ugyanúgy kezelendők a törvény szerint.
Másrészről, a kreatívok számára természetes vágy, hogy saját maguk által készített munkáikat, akár másodlagos alkotásokat is, közzétegyék az interneten vagy máshol. Cégünk is szeretné, ha karaktereinket a lehető legtöbbet használnák nem kereskedelmi célú felhasználás esetén.

piapro(ピアプロ)|キャラクター利用のガイドライン[ja]

Ez az irányelv azt tisztázza, hogy “természetesen, ha deformálást vagy hasonlót végeznek, akkor ez Hatsune Miku szerzői jogával kapcsolatban átdolgozásnak minősül”, de “ezt bizonyos mértékig engedélyezzük”.

Mindazonáltal, ahogy az irányelvekben is szerepel, a karakterdizájn kereskedelmi célú felhasználása nem szabad.

Ha kereskedelmi célú felhasználást szeretne végezni, akkor be kell vonnia az úgynevezett IP-üzletet.

Karakterdizájn használata

Amikor egy népszerű manga animévé vagy filmé válik, vagy amikor a karaktereket árucikkeken használják, a karakterdizájnt is felhasználják.

Ezt a fajta használatot, amelynek célja a profit, “IP-üzletnek” (Intellectual Property Business) nevezzük, ahol a használati díjakból származó bevételek jelentik a nyereséget.

Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan lehet karakterdizájnt használni az IP-üzlet keretein belül.

Szerzői jogok átruházása

A karakterdizájn használatának egyik módja a szerzői jogok átvétele a jogtulajdonostól.

Fontos megjegyezni, hogy a szerzői jogok átruházásakor figyelembe kell venni az “adaptációs jogokat” és a “másodlagos művek használati jogait”.

Ha ezeket a jogokat át szeretnénk venni, különösen fontos, hogy ezt kifejezetten megjelöljük a szerződésben, különben ezek a jogok a jogtulajdonosnál maradnak.

Ha ezek a jogok nem kerülnek átruházásra, például a karakterdizájn deformált változatának művére vonatkozóan, az átvevő nem tudja érvényesíteni a szerzői jogokat.

Az, hogy “A ●● karakterdizájn szerzői jogai átkerülnek B-tól A-hoz”, nem jelenti azt, hogy az “adaptációs jogok” is átkerülnek.

Ezért szükséges, hogy “A ●● karakterdizájn szerzői jogai (beleértve a Szerzői Jogi Törvény 27. és 28. cikkének jogait) átkerülnek B-tól A-hoz” formában egyértelműen jelezzük, hogy az adaptációs jogokat is átadjuk.

Licencszerződés megkötése

Lehetőség van arra is, hogy nem a szerzői jogokat veszi át, hanem licencszerződést köt a jogtulajdonossal a karakterdizájn használatára.

A licencszerződés lehetővé teszi a karakterdizájn használatának számos korlátozását.

Például korlátozhatjuk, hogy a karakterdizájnt milyen módon és milyen gyakorisággal használják, vagy hogy a használati időszak milyen hosszú legyen.

“Karakter szerzői jogok” és az üzleti átadás szempontjai

Az utóbbi években egyre gyakoribb a virtuális YouTuberek, azaz VTuberek üzletének felvásárlása.

Ez annak köszönhető, hogy a YouTube és hasonló csatornák feliratkozóinak számát nulláról növelni nagyon nehéz, és a meglévő csatornák vagy fiókok felvásárlása gyorsabb megoldás, ezért van kereslet az ilyen üzleti felvásárlásokra.

A virtuális YouTuberek, azaz VTuberek felvásárlásakor gyakran alkalmazott módszer az “üzleti átadás”. Az “üzleti átadás” azt jelenti, hogy

• a YouTube csatorna kezelési jogosultsága,
• a Twitter fiók kezelési jogosultsága,
• a VTuber hivatalos weboldalának kezelési jogosultsága, valamint az oldalt felépítő különböző elemek szerzői jogai

mind együtt, mint egy “összefüggő” üzleti egység kerülnek eladásra vagy egyéb módon átadásra.

Ugyanakkor, az üzleti átadás során fontos, hogy konkrétan megjelöljük, melyik szerzői jogot adjuk át.

Például, ha az üzleti átadást a következőképpen végezzük:

A VTuber karakter “●●” szerzői joga

akkor felmerülhet a kérdés, hogy “vajon a karakternek egyáltalán van-e szerzői joga?”, és homályossá válhat, hogy pontosan mit is adunk át.

Az átadás tárgyának egyértelmű meghatározása érdekében a következő megfogalmazás javasolt:

●● úr által a VTuber karakter “●●” számára ● év ● hónap ● nap és ● év ● hónap ● nap között készített összes illusztráció szerzői joga

A virtuális YouTuberek, azaz VTuberek felvásárlásának és üzleti átadásának részleteiről az alábbi cikkben olvashat bővebben:

https://monolith.law/corporate/virtual-youtuber-ma[ja]

A karakterek és a szerzői jogok kapcsolata összefoglalva

A karakterek nem minősülnek szerzői műnek, ezért nem védhetők szerzői jogokkal. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a karakterdizájnt engedély nélkül szabadon fel lehetne használni.

A konkrét illusztrációkat és egyéb műveket a szerzői jog védi, továbbá, ha a karakterdizájn be van jegyezve védjegyként, akkor a védjegyjog is védelmet nyújt.

Amikor másodlagos műveket készítünk egy karakterdizájn alapján, vagy együttműködünk játékokkal, filmekkel stb., nagyon fontos, hogy figyelembe vegyük ezeket a jogi viszonyokat.

Az intellektuális tulajdon széles körű felhasználása számos üzleti lehetőséget teremthet.

Ehhez azonban elengedhetetlen a pontos jogi ismeretek megléte. Ha érdekli az IP-üzlet, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal.

A Monolith Ügyvédi Iroda szerződéskészítési és felülvizsgálati szolgáltatásainak bemutatása

A Monolith Ügyvédi Iroda, mint az IT, internet és üzleti jog területén kiemelkedő szakértelemmel rendelkező iroda, az IP-üzleti tevékenységen túl számos más szolgáltatást is nyújt tanácsadói és ügyfélvállalataink számára.

Ha érdekli, kérjük, tekintse meg a részleteket az alábbiakban.

https://monolith.law/contractcreation[ja]