Az IP-cím azonosításának akadályai, vajon tényleg 'é meaningless' a közzétételi kérelem?

“Rágalmaztak az SNS-en” “Szeretném kideríteni, ki posztolt a neten”

Ekkor szükséges eljárás az IP-cím ellenőrzése, amelyet a posztoláshoz használtak. Az IP-cím felfedési kérelme az első lépés a személyazonosság megállapításához.

Viszont, az IP-cím felfedési kérelmét gyakran “értelmetlennek” tartják. Vajon előfordulhat, hogy az IP-cím felfedési kérelme nem működik? Megmagyarázzuk a felfedési kérelmek “korlátait”, és megvizsgáljuk, hogy “van-e értelme az IP-cím felfedési kérelmének”.

Alapvetően, a netes rágalmi károk ellen három fő módszer létezik:

• A posztoló személyazonosságának megállapítása (IP-cím felfedési kérelme, név és cím felfedési kérelme)
• A posztolás oldalának törlése
• IT technológiák, mint például a fordított SEO alkalmazása

Az első és a második módszert csak jogászok alkalmazhatják törvény szerint, a harmadikat pedig IT cégek is alkalmazhatják. Ebben a cikkben az első módszer, az IP-cím felfedési kérelméről fogunk beszélni.

Az IP-címek a feladói információk közzétételi kérelmével válnak nyilvánvalóvá

Az IP-címek olyan információk, amelyeket “az interneten található címek” jellegűnek lehetne nevezni. Minden, az internethez csatlakoztatott eszköz, mint például a személyi számítógépek vagy okostelefonok, rendelkezik egy egyedi “IP-cím” néven ismert címadattal.

A feladói információk közzétételi kérelme a Japán ‘Szolgáltatói Felelősség Korlátozásának Törvénye’ (Provider Liability Limitation Act) 4. cikkének 1. bekezdése alapján szabályozott információközzétételi kérelem. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a fórumok, blogok stb. üzemeltetői vagy szolgáltatók közzétegyék a rágalmazó vagy egyéb illegális bejegyzéseket közzétevő feladók címét, nevét, telefonszámát stb.

A közzétételi kérelem tárgyát képező információk a következők:

• Feladó neve
• Feladó címe
• Feladó e-mail címe
• Feladó IP-címe
• Feladó IP-címe/IP-cím és portszám kombinációja
• Mobil eszköz internetes szolgáltatásának felhasználói azonosító száma
• Felhasználói azonosító kód
• SIM-kártya azonosító szám
• Küldés dátuma és időpontja (időbélyeg)

Ezt az eljárást és a folyamatot egy másik cikkben részletesen ismertetjük.

https://monolith.law/reputation/disclosure-of-the-senders-information[ja]

Az IP-címek fontos információk, amelyek segítenek az egyének azonosításában, de milyen esetekben nem vezetnek a bejegyzés szerzőjének azonosításához, még akkor sem, ha az IP-cím ismert? Az alábbiakban részletesen ismertetjük az IP-címek közzétételi kérelmének korlátait.

IP-címek közzétételének korlátozásai ①: Amikor a szerverkezelők nem rendelkeznek azokkal

Magyarázatot adunk arra, hogy miért nem tartják meg a szerverkezelők az IP-címek naplóit.

Nincs jogi kötelezettség a szerverkezelőknek az IP-címek naplóinak megőrzésére

A szerverkezelők nem feltétlenül őrzik meg az IP-címeket. Először is, nincs olyan törvény, amely kimondaná, hogy “az interneten szervereket üzemeltetőknek meg kell őrizniük a hozzászólások IP-címét, és közzé kell tenniük azt, ha erre kérelmet kapnak”, tehát a szerverkezelőknek nincs jogi kötelezettségük az IP-címek naplóinak megőrzésére.

Ezért, még ha ideiglenes intézkedésként is kérték az IP-címek közzétételét, és meg is kapták azokat, előfordulhat, hogy a szerverkezelők azt válaszolják, hogy “megpróbáltuk közzétenni a naplót, de nem volt megőrizve”.

A legtöbb szerver azonban megőrzi a hozzászólások IP-címét, így ritka az olyan eset, amikor azt mondhatnánk, hogy “az IP-címek közzétételének kérelme értelmetlen” a fent említett okok miatt. Az IP-címek információinak megőrzési ideje szerverkezelőnként változik, de általában a hozzászólástól számított 3-6 hónap a jellemző.

A törléssel az IP-címek naplói is eltűnhetnek

Másik hasonló probléma, hogy olyan esetek is előfordulhatnak, mint például fórumokon, ahol “ha először törli a hozzászólást, az adott hozzászólással kapcsolatos IP-cím naplója is eltűnik”. Ezt a helyzetet előre felismerheti és elkerülheti egy olyan ügyvéd, aki rendelkezik a weboldalak működésével kapcsolatos széleskörű ismeretekkel. További részletekért olvassa el az alábbi cikket.

https://monolith.law/reputation/identifying-contributors-after-deletion[ja]

IP-címek közzétételének korlátozásai ②: Külföldi proxy szerveren keresztüli IP-címek

Ha a közzétett IP-cím külföldi proxy szerveren keresztül érkezett, a nyomozás lehetetlenné válik.

Ha a közzétett IP-cím egy hazai internet szolgáltató (ISP) vagy mobil szolgáltató, például a Nifty vagy a Docomo volt, akkor a Nifty Kft. vagy az NTT Docomo Kft. lesz a fél, és kérni fogják, hogy “Tárja fel a szerződő fél nevét és címét, aki ezt az IP-címet használta”.

Ha azonban ez külföldi proxy szerver volt, akkor nem lehet peres eljárást indítani a japán bíróságon a külföldi proxy szerver ellen. Ez “nyomozási hiba” lesz.

Mégis, például a 5ch (5chan) eleve blokkolja a külföldi proxy szervereken keresztül történő bejegyzéseket, amelyeket gyakran használnak azonosító elrejtésére.

Tehát a “külföldi proxy szerveren keresztüli bejegyzések” rendkívül ritkák, és úgy tűnik, hogy még ebben az esetben sem “é meaningless a közzétételi kérelem”.

IP-címek közzétételének korlátozásai ③: Az ISP-k és hasonlók nem rendelkeznek IP-címek naplójával

Magyarázatot adunk arra, hogy miért nem rendelkeznek az ISP-k és hasonlók IP-címek naplójával.

A mobil szolgáltatók naplói körülbelül 3 hónap alatt eltűnnek

Amikor az IP-címek közzétételét megkapjuk, kiderül, hogy a kérdéses bejegyzést melyik ISP vagy mobil szolgáltató tette. Más szóval, amíg nem kapjuk meg a közzétételt, nem tudjuk, hogy a bejegyzés a fix hálózaton (az ISP-n keresztül) vagy a mobil hálózaton (a mobil szolgáltatón keresztül) keresztül történt-e.

A mobil szolgáltatók esetében azonban van egy korlátozás, miszerint “a mobil szolgáltatók csak körülbelül 3 hónapig őrzik meg a kommunikációs naplókat”. Tehát, hiába kapjuk meg az IP-címek közzétételét, ha a bejegyzés a mobil szolgáltató hálózatán keresztül történt, és a bejegyzés már több mint 3 hónapja történt, technikailag fel kell adnunk a nyomozást.

Ha azonban egy tapasztalt ügyvéd gyorsan elvégzi a feldolgozást, az IP-címek közzétételét legfeljebb 1-1,5 hónap alatt meg lehet valósítani. Tehát, ha az IP-címek közzétételét a bejegyzés közzététele után nem sokkal kérjük, a fent említett naplózási időszak alatt megkaphatjuk az IP-címek közzétételét.

Ezenkívül, a mobil szolgáltatók gyakran hajlandóak válaszolni arra a kérésre, hogy “most pereskedni fogok, tehát ne törölje a kérdéses naplót, hanem őrizze meg azt”, mielőtt pereskednének a név és cím közzétételéért.

Megjegyzendő, hogy a fix hálózat esetében, bár van egy naplózási időszak probléma, a naplók körülbelül 12 hónapig megmaradnak.

A mobil szolgáltató hálózatán keresztül történő rágalmazások meglepően ritkák

Továbbá, például abban az esetben, ha számos rágalmazó bejegyzés történik egy fórumon, nem kell túlságosan aggódnunk amiatt, hogy a naplókat nem őrzik meg.

Ennek oka, hogy ha “otthon, a háztartási Wi-Fi-n keresztül, a mobiltelefonon böngésztem az internetet (és rágalmazó bejegyzést tettem a fórumon)”, akkor

• a csatlakoztatott eszköz egy okostelefon
• de a csatlakoztatott hálózat egy fix hálózat

lesz. “Megkértük az IP-címek közzétételét egy bizonyos számú rágalmazó bejegyzésre, és mindegyik a mobil hálózaton keresztül történt” – ilyen esetek inkább ritkák.

IP-cím felfedési kérelmek korlátozásai ④: Internetkávézóból történő bejegyzések

Ha az ISP (Internet Szolgáltató) stb. azonosítható, akkor a bíróságon a cím és a név felfedését kérhetjük az adott ISP-től. Ha a perben győzünk, a cím és a név felfedésre kerül, de itt csak a “vonalas szerződő címét és nevét” fedik fel.

Tehát, ha valaki internetkávézón keresztül tesz közzé bejegyzést, akkor az internetkávézó üzemeltetőjének címét és nevét fedik fel. És általában az internetkávézók nem tartanak nyilván olyan naplót, amelyben rögzítik, hogy “melyik napon, ki melyik weboldalra csatlakozott”.

Tehát, még ha tudjuk is, hogy “ezt az internetkávézóból tették közzé”, a lényeges “ki tette közzé” kérdésre nem tudunk választ adni.

Az utóbbi időben azonban az internetkávézókban belépéskor személyazonosságot igazoló dokumentumokkal, mint például a jogosítvány vagy a biztosítási kártya, azonosítják a személyeket. Ha a belépéskor történő ellenőrzés alapján azonosítani tudjuk a bejegyzést közzétevő személyt vagy a bejegyzést közzétevő eszközt, akkor az ügyvédi kérési rendszer segítségével hozzájuthatunk a felhasználó adataihoz, és így azonosíthatjuk, ki tette közzé a bejegyzést.

Ezenkívül az internetkávézókban minden egyes terminálhoz külön IP-címet rendelnek, így lehetséges az azonosítás.

Az IP-cím közzétételének korlátozásai ⑤: Nyilvános Wi-Fi-n keresztül történő bejegyzések

Ha valaki ingyenes Wi-Fi-t, vagy más nyilvános vezeték nélküli hálózatot használ internetes bejegyzésekhez, a hálózati szerződés aláírója a Wi-Fi kapcsolatot biztosító létesítmény lesz. Ezért, ha közzétételi kérelmet nyújtunk be, csak a létesítmény IP-címét tudjuk meg.

Ezért, ha ezen IP-cím alapján információközzétételt kérünk, nem tudjuk közzétenni a bejegyzést készítő személy személyes adatait.

Azért, például, ha a rendőrség bűnügyi vizsgálatot folytat, lehetséges egy személy azonosítása a biztonsági kamerafelvételek alapján. Ahogy az internetkávézóknál is, nem azt jelenti, hogy az azonosítás lehetetlen.

Összefoglalás: Az IP-címek közzététele nem ‘értelmetlen’

Ahogy látható, a bejegyzések szerzőjének azonosítása, amely az IP-címek közzétételével kezdődik, nem jelenti azt, hogy a bíróság 100%-ban elismeri. Ez azonban nem jelenti azt, hogy “az IP-címek közzététele értelmetlen” lenne. A fent említett esetek többségében a “rendkívül ritka” esetek a leggyakoribbak, és szakértők segítségével általában az IP-címek azonosítása viszonylag magas valószínűséggel lehetséges.

https://monolith.law/reputation/provider-liability-limitation-law[ja]

Irodánk képes azonosítani a bejegyzések szerzőit olyan közösségi hálózatokon, mint a Twitter és az Instagram, valamint olyan fórumokon, mint a 2chan és a 5chan, és más különböző weboldalakon.

Ha problémája van, kérjük, forduljon irodánk ügyvédeihez.