Cégek felelőssége a hírnév károsítása elleni védekezésben

Ha egy vállalat alkalmazottja problémát okoz a munkájában, előfordulhat, hogy a vállalat, amelyhez az alkalmazott tartozik, mint a munkáltató felelőssége, kártérítési igényt támasztanak. Például, ha egy közlekedési balesetben az ellenfél egy profi sofőr, még akkor is, ha a sofőr gondatlansága volt a közvetlen ok, a balesetet okozó sofőr munkarendje, rossz munkakörülményei balesetet okozhatnak. Ilyen esetekben természetes, hogy a sofőr mellett a sofőr munkáltatójának felelősségét is fel lehet tenni.

Rágalmazás esetén is, természetesen a problémás viselkedést ismétlő személyt kell hibáztatni, de ha a személy egy vállalati alkalmazott, a vállalatnak is felelőssége lehet, ha figyelmen kívül hagyja ezeket a cselekményeket. Más szóval, ha valaki rágalmazás áldozata az interneten, és a bejegyzés szerzőjét azonosítja, és kiderül, hogy a tettes egy vállalatnál dolgozó alkalmazott, akkor nem csak a tettes személy, hanem a vállalat is felelős lehet a munkáltatói felelősség alapján. A bejegyzés szerzőjének azonosításának módját a következő cikkben részletesen ismertetjük.

https://monolith.law/reputation/disclosure-of-the-senders-information[ja]

Most pedig szeretném elmagyarázni, hogy milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy egy vállalati alkalmazott rágalmazás esetén, ha ez becsületsértésnek vagy személyes adatok megsértésének minősül, a vállalat munkáltatói felelősségét is fel lehessen tenni az ellenfél felelőssége mellett.

https://monolith.law/reputation/scope-of-privacyinfringement[ja]

Mi a felhasználói felelősség?

Az alkalmazottak cselekedetei miatt a cégnek vállalnia kell a felelősséget, amelynek jogi alapja lehet például a biztonsági kötelezettség megsértése, de az alapvető rendelkezés a Polgári Törvénykönyv 715. cikke.

Polgári Törvénykönyv 715. cikk

1. Aki másokat alkalmaz egy vállalkozás számára, felelős a kártérítésért, amit az alkalmazott a vállalkozás végrehajtása során harmadik félnek okozott. Azonban, ha a felhasználó megfelelő gondossággal járt el az alkalmazott kiválasztásában és a vállalkozás felügyeletében, vagy ha a kár akkor is bekövetkezett volna, ha megfelelő gondossággal járt volna el, ez nem vonatkozik rá.
2. Aki a felhasználó helyett felügyeli a vállalkozást, szintén felelős az előző bekezdésben említett felelősségért.

Miért van az, hogy a cégnek, mint felhasználónak, még akkor is kártérítési felelősséget kell vállalnia, ha maga nem követett el törvénytelen cselekményt?

Ennek alapja a “kártérítési felelősség” elve, amely szerint “azoknak, akik profitot szereznek, ki kell egyenlíteniük a másoknak okozott veszteséget a profitjukból”, vagyis a munkaadónak, aki alkalmazottakat használ saját üzleti tevékenységéhez, és ezzel üzleti tevékenységéből profitot szerez, vállalnia kell az alkalmazottak által az üzleti tevékenység során okozott veszélyeket és a másoknak okozott veszteségeket. De milyen feltételek mellett ismerik el a cég felhasználói felelősségét és válik kártérítési felelősséggé?

Felhasználói felelősség követelményei

A vállalatoknak felhasználói felelősséget kell vállalniuk, és kártérítési felelősséget kell viselniük, amennyiben több feltétel is teljesül.

Az alkalmazott cselekménye törvénytelen

A felhasználói felelősség az alkalmazott törvénytelen cselekményéért való felelősséget jelenti, tehát a kérdéses alkalmazott cselekményének magának meg kell felelnie a törvénytelen cselekmény követelményeinek. Ha a cselekmény nem törvénytelen, természetesen nem merül fel a felhasználói felelősség kérdése.

Létezik felhasználói kapcsolat

Természetesen a felhasználói kapcsolat megléte is egy követelmény, de a felhasználói kapcsolatok általában munkaviszonyon, megbízáson vagy más szerződésen alapulnak, de magában foglalja azokat az eseteket is, amikor valójában csak munkát végeztetnek. Vagyis, ha a felhasználó és az alkalmazott között létezik valós irányítási és felügyeleti kapcsolat, az elegendőnek tekinthető. Például, ha egy alvállalkozó törvénytelen cselekményt követ el, és az alvállalkozó és a fővállalkozó között létezik valós irányítási és felügyeleti kapcsolat, akkor a fővállalkozónak is felhasználói felelősséget kell vállalnia.

A felhasználói kapcsolatot tekintve, ideiglenes, non-profit, vagy akár illegális kapcsolat is elfogadható. Például, van olyan ítélet, amely szerint “a hierarchikusan felépített bűnszervezet legfelsőbb vezetője és az alárendelt szervezet tagjai között, a bűnszervezet által kifejtett erőszakos tevékenység pénzszerzési céljából, létrejön a felhasználó és az alkalmazott közötti kapcsolat” (Japán Legfelsőbb Bíróság, 2004. november 12-i ítélet).

“Az üzletmenet végrehajtásával” kapcsolatos cselekmény

“Az üzletmenet végrehajtásával” kapcsolatos cselekmény azt jelenti, hogy “nem korlátozódik kizárólag az alkalmazott üzletmenetéből közvetlenül eredő eseményekre, hanem magában foglalja azokat az eseteket is, amikor az alkalmazott cselekménye önmagában nem tartozik az alkalmazott munkaköri feladataihoz, de a cselekmény külső megjelenését figyelembe véve, az alkalmazott munkaköri feladatainak részének tekinthető” (Japán Legfelsőbb Bíróság, 1965. november 30-i ítélet).

Az “üzleti tevékenység végrehajtása” értelmezése

Az “üzleti tevékenység végrehajtása” kérdése gyakran vitatott a munkáltatói felelősség feltételei között, de a döntések általában az adott eset körülményeire alapoznak.

Szexuális zaklatás egy női alkalmazott ellen munkaidő utáni italozás során

Bár az esemény a munkahelyen kívül, és nem kötelező jellegű italozás során történt, a bíróság úgy ítélte meg, hogy a főnök a munkával kapcsolatos beszélgetések közben ismételten szexuálisan zaklatta az alkalmazottat. Ezt a szexuális zaklatást a főnök pozíciójának kihasználásaként értelmezték, ami az “üzleti tevékenység végrehajtása” keretében történt. (Japán Legfelsőbb Bíróság, 1968. április 12-i ítélet)

Az alkalmazott a cég autóját engedély nélkül használta személyes célra és balesetet okozott

A cég autójának személyes célra történő használata anélkül, hogy az alkalmazott erről a céget értesítette volna, nem tekinthető a cég megfelelő üzleti tevékenységének végrehajtásának. Azonban a cég autója általában a cég ellenőrzése alatt áll, és még ha a cég tiltja is az engedély nélküli személyes használatot, ez csak a cég belső ügye. Külső szemlélő számára ez az “üzleti tevékenység végrehajtása” keretében történt. (Japán Legfelsőbb Bíróság, 1971. december 21-i ítélet)

Az alkalmazott munkahelyén munkaidő alatt bántalmazott egy harmadik személyt, aki sérülést szenvedett

Egy olyan cég esetében, amely a Tsukiji halpiac általános rakodási munkáit végzi, a vádlott, aki egy “koyage” nevű szállító volt, vitába keveredett egy futárral a szállítási munka segítése kapcsán, és összeverekedtek, aminek következtében a futár sérülést szenvedett. Ebben az esetben a bíróság úgy ítélte meg, hogy “a vádlott cég tevékenységének részeként a vádlott a halat a nagykereskedőnek adta át, és ez a folyamat során történt. Így a vádlott bántalmazása a vádlott cég alkalmazottjaként az “üzleti tevékenység végrehajtása” keretében történt.” (Tokiói Kerületi Bíróság, 1994. január 27-i ítélet)

Az otthoni segítőket foglalkoztató ápolási cégek munkáltatói felelőssége

Nézzük meg részletesen, hogy milyen esetekben követelhető és ismerhető el kártérítés nem csak a vádlottra, hanem a vádlottat foglalkoztató cég számára is, ha rágalmazás történt. Figyeljünk arra, hogy milyen szempontok kerülnek előtérbe, amikor a munkáltatói felelősséget elismerik. Van egy példa, amit bemutattunk a weboldalunkon található “Betegséginformáció és a magánélet megsértése” című cikkben, ahol egy idős, demenciában szenvedő kulturális személy esetét ismertettük.

Egy 90 éves filmrendező és családja beperelte a női segítőt és az otthoni ápolási céget, mert a segítő blogjában gúnyosan írt a férfi ápolásáról, ami szerintük a magánélet megsértését és a becsület rágalmazását jelentette.

A bíróság úgy ítélte meg, hogy a vádlott blogbejegyzése “nyilvánosságra hozta az alperes magánéletét és csökkentette társadalmi értékelését, ami miatt az alperes lelki szenvedést szenvedett”, és elismerte a magánélet megsértését és a becsület rágalmazását, és 1,5 millió jen kártérítést ítélt meg a segítő nőnek.

Az ápolási céget, amely a nőt foglalkoztatta, a bíróság arra kötelezte, hogy a vádlott cégnek, mint az alperes otthoni ápolójának, a vádlott cég alkalmazottjaként, a vádlott cég által közzétett első cikk a látogatás másnapján jelent meg, és a cikk “tartalma a vádlott által az otthoni ápolás során megtudott tényeket tartalmazza”, és a vádlott cselekedetei “szorosan kapcsolódnak a vádlott cég tevékenységének végrehajtásához, ezért azt kell mondanunk, hogy a tevékenység végrehajtásával kapcsolatosak”, és a cégnek, a titoktartási kötelezettség jellege miatt, a szerződés felbontása után is folytatnia kell az alperes iránti hasonló kötelezettséget, és

• illegális tevékenység felelősségét (munkáltatói felelősség) a szerződés alatt lévő cikk által okozott magánélet megsértése és becsület rágalmazása miatt,
• a titok kiszivárgása miatt a szerződés felbontása után a kötelezettség megszegésének felelősségét,

és 1 millió jen (munkáltatói felelősség) + 300 ezer jen (kötelezettség megszegésének felelőssége), összesen 1,3 millió jen kifizetését ítélte meg.

A bíróság

Figyelembe véve, hogy manapság bárki könnyen közzétehet információkat az interneten, az otthoni ápolási szolgáltatóknak gondosan kell irányítaniuk és felügyelniük alkalmazottaikat a kinevezés és felügyelet során, hogy ne sértse meg a felhasználók magánéletét és becsületét. A vádlott cég azonban nem fordított semmilyen figyelmet erre a kérdésre a vádlott esetében. Ezért a vádlott cég nem tekinthető gondosnak a vádlott kinevezésében és felügyeletében.

Tokiói Kerületi Bíróság 2015. szeptember 4-i (2015) ítélete

mint azt kimutatta.

https://monolith.law/reputation/disease-information-and-privacy-infringement[ja]

A munkavállalókat foglalkoztató cégek munkáltatói felelőssége

Részletesen bemutatjuk azt az esetet, amelyet korábban érintettünk a “Rágalmazásért kártérítési igénylés átlagára és számítási módszere” című cikkünkben. A felperes egy önálló vállalkozóként működő rendszermérnök, aki átfogó munkavégzési szerződést kötött az alperes céggel, és rendszermérnökként dolgozott. Az alperes cég telekommunikációs berendezések értékesítésével, telepítésével és karbantartásával foglalkozik, az alperes pedig a cég alkalmazottja volt.

Az alperes a saját mobiltelefonjáról az interneten keresztül a “2ch” fórumra olyan bejegyzéseket tett közzé, mint hogy “a kopasz törpe belépett a női WC-be papírzacskóval a kezében”, vagy “a cég női WC-jének titkos felvételei keringenek az interneten, ez rendben van?” és “amit te csináltál, az bűncselekmény”. Ezekkel a bejegyzésekkel nyilvánvalóan a 164 cm magas, kopasz hajú felperest célozta meg, akit azzal rágalmazott, hogy kukkoló tevékenységet folytatott.

A felperes a cég vezetőségének jelezte a bejegyzések tényét, és azt mondta neki, hogy lehet, hogy a következő időszakban nem lesz szerződése, és elveszítheti a munkáját. Ezért jogellenes cselekmény alapján kártérítést követelt, és azt állította, hogy az alperes a munkaidő alatt követte el a jogellenes cselekményt, és ezért munkáltatói felelősséget követelt az alperes cégtől.

A bíróság először megállapította, hogy “a bejegyzés arra utal, hogy a felperes bűncselekményt, nevezetesen kukkolást követett el, ezért nyilvánvaló, hogy csökkentette a felperes társadalmi megítélését”. Ezért elismerte, hogy az alperes rágalmazást követett el, és 1 millió jen kártérítést, 100 ezer jen ügyvédi díjat, és 630 ezer jen vizsgálati költséget ítélt meg, összesen 1,73 millió jen összegben.

https://monolith.law/reputation/defamation-and-decline-in-social-reputation[ja]

https://monolith.law/reputation/provider-liability-limitation-law[ja]

A cég felelősségével kapcsolatban a felperes azt állította, hogy “az alperes a munkaidő alatt tette közzé a bejegyzést, és az alperes cégnek kötelessége volt gondoskodni arról, vagy felügyelni, hogy az alperes, mint alkalmazott, ne sértse meg harmadik felek jogait és érdekeit. Ezért az alperes cég munkáltatói felelősséget visel. Az alperes bejegyzése az alperes cég munkaideje alatt történt, és az alperes cégnek kötelessége volt felügyelni a munkában használt mobiltelefont.”

Az alperes által munkaidőben közzétett bejegyzések közül csak a 499-es és 507-es számú bejegyzések nem jelentenek jogellenes cselekményt a felperes ellen. A bűncselekményre utaló 503-as és 504-es számú bejegyzések idején az alperes szabadságon volt, és nem az alperes cég munkavégzése során történtek. Ráadásul a bejegyzések nem az alperes cég által kölcsönzött mobiltelefonról, hanem az alperes saját mobiltelefonjáról történtek. Ezért az alperes cég nem visel munkáltatói felelősséget.

Tokiói Kerületi Bíróság 2012. január 31-i (2012) ítélete

Összefoglalva:

1. A munkaidő alatt történt bejegyzések önmagukban nem jelentenek jogellenes cselekményt.
2. A kukkolásra utaló bejegyzések szabadság idején történtek.
3. A bejegyzések nem az alperes cég által kölcsönzött mobiltelefonról, hanem az alperes saját mobiltelefonjáról történtek.

Ebben az esetben a munkáltatói felelősséget nem ismerik el, és nem kell kártérítési felelősséget vállalni.

https://monolith.law/reputation/compensation-for-defamation-damages[ja]

Összefoglalás

A munkáltatóknak széles körben felelősséget kell vállalniuk a munkavállalóik cselekedeteiért. Annak érdekében, hogy elkerüljék a munkáltatói felelősség megkérdőjelezését, a munkavállalóknak nap mint nap figyelniük és felügyelniük kell, hogy ne okozzanak kárt harmadik feleknek, és megelőző intézkedéseket kell hozniuk.