MONOLITH LAW OFFICE+81-3-6262-3248Hétköznapokon 10:00-18:00 JST [English Only]

MONOLITH LAW MAGAZINE

General Corporate

Mik azok a 'Japán Használati Mintajogok'? Egyszerűen magyarázzuk el a különbséget a szabadalmi jogokhoz képest

General Corporate

Mik azok a 'Japán Használati Mintajogok'? Egyszerűen magyarázzuk el a különbséget a szabadalmi jogokhoz képest

A „PET palack kupak”, a „futonverő” és a „tintapárna nélküli pecsét” (más néven: Shachihata)… Ezekben a dolgokban van egy közös jellemző. Mindegyikük jogi védelmet élvez a „használati minta jog” alapján. A használati minta jog az egyik olyan szellemi tulajdonjog, amellyel mindennap gyakran találkozunk, egyszerűen fogalmazva, ez egy „kis találmány”. Még ha nincs is jelentős technológiai fejlesztés, ha van valami új jellemzője, amit létrehoztunk, akkor az a használati minta jog tárgyává válik.

De vajon mi is pontosan a használati minta jog? Engedjék meg, hogy ezt magyarázzam el.

Használati minta jog és szabadalmi jog

Korábban említettem a “kis találmányokat”, de a használati minta jog szakmai meghatározása szerint ez a “természeti törvényeket alkalmazó technikai gondolatok alkotására vonatkozó jog”. Ez hasonlónak tűnhet a szabadalmi joghoz, de milyen különbségek vannak a kettő között?

A használati minta jog és a szabadalmi jog közötti legnagyobb különbség az, hogy a használati minta jog esetében a találmány újszerűségét és előrehaladását nem követelik meg olyan mértékben, mint a szabadalmi jog esetében.

Használati minta törvény (definíció)

2. cikk: E törvény szerint a “találmány” a természeti törvényeket alkalmazó technikai gondolatok alkotását jelenti.

Szabadalmi törvény (definíció)
2. cikk: E törvény szerint a “találmány” a természeti törvényeket alkalmazó technikai gondolatok alkotását jelenti, de csak a magas szintűeket.

A két jog közötti különbség abban is megmutatkozik, hogy a használati minta jog nem igényel olyan magas szintű találmányt, mint a szabadalmi jog, ezért a használati minta törvényben nem “találmányról”, hanem “találmányról” beszélünk. Bár mindkét esetben az ötletek és találmányok alapján létrehozott alkotásról van szó, a használati minta jog védi azokat az alkotásokat, amelyek nem olyan technológiák, amelyeket senki sem tudott fejleszteni, és nem feltétlenül jelentenek innovatív vagy technikai fejlődést.

Továbbá, a használati minta jog védelme a használati minta törvény 3. cikke szerint korlátozódik a “tárgyak formájára, szerkezetére vagy kombinációjára”. A szabadalmi jogban látható módszerek és tárgyak gyártási módszereinek találmányai nem regisztrálhatók használati mintaként. Ugyanez vonatkozik a szoftverekre és kémiai anyagokra is, és ha ezek védelmét szeretnénk, szabadalmi bejelentést kell tennünk.

A használati minta jogról

A szabadalmi jog megszerzésének legnagyobb akadálya a vizsgálat. Ha a találmány nem felel meg a találmányi követelményeknek (természeti törvényeket használ, reprodukálása nehéz, magas szintű kreativitás stb.) és a szabadalmi követelményeknek (iparilag hasznosítható, fejlődőképes stb.), akkor nem kerül vizsgálatra.

A használati minta jog és a vizsgálat nélküli bejegyzési elv

Ezzel szemben a szabadalomtól eltérően, a használati minta a vizsgálat nélküli bejegyzési elvet követi. A használati minta bejegyzési kérelmében a tartalmi rész nem kerül vizsgálatra, ha nincs hiányosság a bejegyzési kérelemben vagy más dokumentumokban, a szabadalmi hivatal által kezelt szabadalmi alapkönyvben körülbelül fél év alatt bejegyzésre kerül a használati minta jog.

A használati minta bejegyzési kérelmének benyújtásakor a kérelmezőnek az első három év bejegyzési díját (éves díj) kell befizetnie a szabadalmi hivatalnak. A használati minta jog a szabadalmi alapkönyvbe történő bejegyzéssel jön létre, és a bejegyzett használati minta tartalmát közzétevő bejegyzett használati minta közlöny (használati minta közlöny) kerül kiadásra a szabadalmi hivatal által.

Ez a használati minta jog a kérelem benyújtásától számított 10 év elteltével jár le. Azonban, ha a bejegyzési díjat nem fizeti be folyamatosan a szabadalmi hivatalnak, a jog megszűnik.

Az érvényes használati minta jog ugyanolyan hatályú, mint az érvényes szabadalmi jog. Vagyis a használati minta jogosultja kizárólagos jogot szerez a bejegyzett használati minta (a használati minta bejegyzését kapott találmány) végrehajtására, beleértve a jótékonysági tevékenységeket is. Ezenkívül a használati minta jogosultja engedélyezheti (licencelheti) vagy átruházhatja a bejegyzett használati minta végrehajtásának jogát másoknak.

A használati minta jog előnyei

A használati minta jog nem feltétlenül nyújt olyan teljes körű védelmet, mint a szabadalmi jog, és mivel nincs vizsgálat, több teendője van, ha jogait gyakorolni szeretné. Azonban a könnyű regisztráció még mindig a használati minta jog legnagyobb előnye.

Ezenkívül, ha a használati minta kérelme benyújtásától számított 3 éven belül van, akkor ugyanazon tartalmú alkotást szabadalomként is be lehet nyújtani. Ebben az esetben a használati minta kérelmének benyújtásától számítva a szabadalmi kérelem benyújtásának tekintik. Ha “a szabadalmi kérelem benyújtása időbe telik, ezért először csak a jogokat szeretném védeni”, akkor először a könnyen regisztrálható használati mintát kell benyújtani, és amikor minden készen áll, benyújthatja a szabadalmi kérelmet.

A használati minta jog hátrányai

A könnyű regisztráció mellett természetesen vannak hátrányai is. Ahogy már említettük, míg a szabadalmi jog védelmi időtartama 20 év, addig a használati minta jogé csak 10 év, tehát fele annyi.

Ezenkívül, mivel a használati minta jog előzetes vizsgálat nélkül kerül bejegyzésre, azt mondhatjuk, hogy kétségek merülhetnek fel a használati minta jog érvényességével kapcsolatban. Ha a használati minta jog tulajdonosa meg akarja állítani másokat, vagy kártérítést akar követelni, akkor a szabadalmi hivatal igazgatójához kell fordulnia. Az ilyen kérelmet benyújtó vizsgálóbizottság által készített, az érvényességre vonatkozó döntési anyagot, amelyet “használati minta technikai értékelési jelentésnek” hívunk, be kell mutatnia a másik félnek, és figyelmeztetnie kell őt. A szabadalmi joghoz képest több a munka és az eljárás a megállításig és a kártérítési igényig.

A használati minta, mivel vizsgálat nélkül kerül bejegyzésre, nagyobb a valószínűsége, hogy létezik érvénytelenítő ok, mint a szabadalom esetében. Ha úgy ítéli meg, hogy van érvénytelenítő ok, akkor válaszolhat a jogsértésre vonatkozó figyelmeztetésre. Továbbá, ha az érvénytelenítő vizsgálatot kérelmezte, és az érvénytelenítő döntés jogerőre emelkedett, akkor a használati minta jog megszűnik.

Ha a használati minta jog tulajdonosa figyelmeztetést tesz vagy jogot gyakorol a másik féllel szemben, és a használati minta bejegyzését érvénytelenítő döntés jogerőre emelkedik, akkor a használati minta jog tulajdonosa felelős a másik félnek okozott kárért. Azonban, ha a használati minta jog érvényességét nem tagadó használati minta technikai értékelési jelentés alapján figyelmeztetést tesz vagy jogot gyakorol, vagy ha megfelelő figyelmet fordít a figyelmeztetésre vagy a jog gyakorlására, akkor nem keletkezik kártérítési felelősség.

Ez egy olyan kockázat, amely a szabadalmi jog gyakorlásakor nem áll fenn, és amelyet a használati minta bejegyzési kérelem benyújtása vagy a használati minta jog gyakorlása során előzetesen tudni kell.

Használati minta jogok megsértése

A használati minta jogok megsértése, akárcsak a szabadalmi jogok megsértése, közvetlen és közvetett megsértésre osztható, ahol a közvetlen megsértés szó szerinti és egyenértékű megsértésre osztható.

Használati minta jogok megsértése
・Közvetlen megsértés (szó szerinti és egyenértékű megsértés)
・Közvetett megsértés

Elsőként, a megsértés érvényesítéséhez szükséges, hogy a céltárgy termék vagy módszer teljesítse az összes alkotóelemet, és ha a megsértési forma hiányzik az alkotóelemek közül, akkor a megsértés nem érvényesül. Ezt nevezzük közvetlen, szó szerinti megsértésnek.

Másrészt, még ha az alkotóelemek közül néhány eltér is, ha azok ugyanabban a technikai tartományban vannak, akkor a szöveg maga is bizonyos mértékig kiterjeszthető értelmezéssel, hogy megfelelő védelmet biztosítson. Ezt nevezzük egyenértékűségnek, és ha a céltárgy termék és az alkotóelemek között vannak eltérések, de az alábbi 5 feltétel teljesül, akkor a céltárgy terméket a szabadalmi igénylés hatálya alá tartozó alkotóelemekkel egyenértékűnek tekintik, és kivételesen a szabadalmi találmány technikai tartományába tartozónak ítélik.

  1. Az eltérő rész nem a szabadalmi találmány lényegi része (nem lényegi rész)
  2. Az eltérő rész cserélhető a céltárgy termékben, és elérheti a szabadalmi találmány célját, ugyanazt a hatást és eredményt (cserélhetőség)
  3. A szakember könnyen gondolhat arra, hogy az eltérő részt cserélje a céltárgy termék gyártása során (cserélhetőség)
  4. A céltárgy termék nem azonos a szabadalmi találmány szabadalmi bejelentésének időpontjában ismert technológiával, vagy a szakember nem tudja könnyen megállapítani a bejelentés időpontjában a közismert technológiából
  5. Nincsenek különleges körülmények, mint például, hogy a céltárgy termék a szabadalmi találmány bejelentési eljárása során tudatosan kizárták a szabadalmi igénylés hatálya alól

Továbbá, még ha a cselekmény nem is felel meg az összes alkotóelemnek, és ezért nem tekinthető közvetlen megsértésnek, például a megsértő termékhez kizárólag használt alkatrészek szállítása stb., mivel a közvetlen megsértés valószínűsége rendkívül magas, a közvetlen megsértést nagy valószínűséggel kiváltó bizonyos cselekmények közvetett megsértésnek minősülnek.

https://monolith.law/corporate/patent-infringement-judgment-criteria-case-law[ja]

Ítélkezési példák a használati minta jog körül

Az “Lábujj-támasztó párna” néven bejegyzett használati minta jogot birtokló felperes cég, melynek fő tevékenysége a sporteszközök és sportruházat gyártása és értékesítése, azt állította, hogy az interneten keresztül termékeket értékesítő alperes cég által gyártott és értékesített termékek a használati minta jog által védett találmány technikai hatókörébe tartoznak. Ennek alapján a felperes cég a használati minta jog alapján kérte az alperes termékeinek gyártásának, átruházásának stb. megtiltását, valamint az ilyen termékek megsemmisítését.

Ebben a perben az alperes cég eredetileg a felperes cégtől vásárolta be a termékeket értékesítés céljából, de ezt abbahagyta, és saját termékeket fejlesztett ki és értékesített.

A szövegértelmezés megsértéséről

A bíróságon először a jelen találmány szerkezeti elemeit a következő hét pontban tárgyaltuk, és ezzel kapcsolatban nem volt vita.

A jelen találmány szerkezeti elemeinek tárgyalása

① Beillesztve a lábujjak gyökere alá,

② Rugalmas és rugalmas anyagból készült

③ Lábujj-támasztó párnával,

④ A talp érintőgömbjének felső szélétől legalább a második, harmadik, negyedik ujj és a kisujj ujjhegyének alsó széléig elhelyezkedő vízszintes rész és,

⑤ Legalább a második és harmadik ujj között, a harmadik és negyedik ujj között, a negyedik ujj és a kisujj között beilleszkedő első, második és harmadik kiemelkedő részből áll,

⑥ A párna vízszintes részének felső felülete és a három párna kiemelkedő részének mindkét oldala úgy hajlik, hogy szorosan illeszkedjen minden ujj gyökere alá,

⑦ Legalább az első és második kiemelkedő rész hosszabbá válik a magasság irányában, így az első és második kiemelkedő rész közötti és a második és harmadik kiemelkedő rész közötti rész félgömb alakú oldallá válik, a második és harmadik ujj közötti és a harmadik és negyedik ujj közötti részen a talpon tartott lábujj-támasztó párna.

A bíróság azt ítélte meg, hogy ezek a szerkezeti elemek teljesülnek-e a szövegértelmezés alapján, és a vádlott termék teljesíti a jelen találmány szerkezeti elemeit ①, ②, ③, ⑤, ⑦ a szövegértelmezés alapján, de a szerkezeti elemek ④ és ⑥ részét nem lehet a szövegértelmezés alapján teljesítettnek tekinteni, ezért a szövegértelmezés megsértését tagadta.

Az egyenlő sértésről

Ennek ellenére, a különbségeket illetően, az első követelmény (nem lényegi részletesség) esetében „nem tartozik a sajátos hatásokat megalapozó lényegi részhez”, a második követelmény (helyettesíthetőség) esetében „a ④ és ⑥ összetevők cseréje a vádlott termék összetevőire ugyanazt a hatást eredményezi, mint az eredeti találmány”, a harmadik követelmény (könnyű helyettesíthetőség) esetében „a ④ és ⑥ összetevők és a vádlott termék közötti különbségeket könnyen fel lehet cserélni a vádlott termék összetevőire a szakember számára a termék gyártásának időpontjában”, a negyedik és ötödik követelmény esetében „az egyenlőség megállapítását vitató félnek bizonyítania kell, hogy a céltermék könnyen felismerhető volt a közismert technológiából, vagy hogy a célterméket tudatosan kizárták a találmány hatásköréből, ebben az esetben azonban nincsenek ilyen érvek”, így a vádlott terméket az eredeti találmányhoz hasonlóan technikai hatáskörébe sorolhatjuk, és elismertük az egyenlő sértést.

A vádlott által elkövetett jogsértő cselekmények miatt a felperes cégnek okozott károk összegét illetően,

A Japán Használati Mintajog (実用新案法) 29. cikkének 1. bekezdése szerint, ha a jogsértő átadja a jogsértő cselekményt alkotó tárgyat, a jogsértő által átadott mennyiséget megszorozhatjuk a használati mintajog tulajdonosának vagy kizárólagos végrehajtási jog tulajdonosának egységnyi mennyiségű profitjával, ha nem történt volna jogsértő cselekmény. Ezt a használati mintajog tulajdonosa vagy a kizárólagos végrehajtási jog tulajdonosa által elszenvedett kárnak tekinthetjük. Az “egységnyi profit” a termék eladási árától levonva a gyártási költségeket és azokat a költségeket, amelyeket a termék gyártása és értékesítése során további költségek merültek fel (marginal profit).

Osaka District Court, 2016. március 17. (大阪地方裁判所2016年3月17日判決)

Ennek alapján a felperes cég kártérítési igénye 147,906,617 jen, a jogi költségek 15,000,000 jen, összesen 162,906,617 jen, valamint a termék gyártásának, átadásának stb. tilalmát rendelte el.

Az, hogy egy cég, amely a felperes cégtől vásárolt termékeket és értékesítette őket, saját fejlesztésű jogsértő termékeket értékesít, gyakori probléma a használati mintajogban, és más termékeknél is előfordul.

https://monolith.law/corporate/intellectual-property-infringement-risk[ja]

Összefoglalás

Az esetekben, amikor nem közvetlen jogsértésről van szó, előfordulhat, hogy egyenlő jogsértés vagy közvetett jogsértés formájában hasznos újdonságjog megsértése történik.

A találmányoknál kevésbé fejlett alkotások, mint a hasznos újdonságok, esetében előfordulhat, hogy a találmányoktól eltérő jogi jogsértések jelentenek problémát, de ilyen esetekben is, ha a szakértők megfelelően kezelik a helyzetet, lehetséges a védekezés.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolis Jogi Iroda egy olyan jogi iroda, amely magas szakmai szinten rendelkezik az IT, különösen az internet és a jog területén. Az elmúlt években a használati minta jogok körüli szellemi tulajdonjogok egyre nagyobb figyelmet kaptak, és a jogi ellenőrzés szükségessége egyre növekszik. Irodánk szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos megoldásokat kínál. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

https://monolith.law/practices/corporate[ja]

Managing Attorney: Toki Kawase

The Editor in Chief: Managing Attorney: Toki Kawase

An expert in IT-related legal affairs in Japan who established MONOLITH LAW OFFICE and serves as its managing attorney. Formerly an IT engineer, he has been involved in the management of IT companies. Served as legal counsel to more than 100 companies, ranging from top-tier organizations to seed-stage Startups.

Vissza a tetejére