Lehetséges-e a feladói információk közzététele, ha csak az e-mail cím ismert? - Ismertetjük azokat az eseteket, amikor a név ismeretlen
Ha az interneten rágalmazás vagy becsületsértés áldozatává válik, a Japán ‘Internet Szolgáltató Felelősség Korlátozásának Törvénye’ (Provider Liability Limitation Act) alapján lehetőség van az elkövető (károkozó) adatainak közzétételét kérni. Ha az adatok közzététele engedélyezett, általában olyan információk kerülnek nyilvánosságra, mint a név, cím, telefonszám vagy IP-cím.
Az azonban előfordulhat, hogy csak az e-mail cím válik nyilvánossá. Ez különösen akkor fordul elő, ha a weboldal létrehozásához szükséges regisztráció során a személyes adatok, mint például a név, nem kerülnek megadásra, csak az e-mail cím. Ilyen esetekben vajon az e-mail cím megfelel-e a ‘Internet Szolgáltató Felelősség Korlátozásának Törvénye’ szerinti ‘elkövetői információnak’?
Ezt a kérdést a Japán ‘Szellemi Tulajdon Felsőbíróság’ (Intellectual Property High Court) 2021. márciusi, ‘megfelelő’ ítélete magyarázza el.
Szolgáltatói felelősség korlátozásának törvénye
A Szolgáltatói felelősség korlátozásának törvénye (hivatalos neve: A meghatározott elektronikus kommunikációs szolgáltatások nyújtásáért felelős személyek kártérítési felelősségének korlátozása és a feladó adatainak nyilvánosságra hozataláról szóló törvény) olyan törvény, amely meghatározza a szolgáltatók és fórum adminisztrátorok felelősségét, ha az interneten becsületsértő vagy szerzői jogokat sértő problémák merülnek fel. E törvény értelmében, ha a kezelt internetes szolgáltatásban jogokat vagy törvényeket sértő rosszindulatú bejegyzések történnek, a szolgáltatóknak joguk van ezeket a bejegyzéseket törölni, és meghatározza a bejegyzésekkel kapcsolatos kezelési felelősség határait is.
https://monolith.law/reputation/provider-liability-limitation-law[ja]
A feladó
A Szolgáltatói felelősség korlátozásának törvényének 2. cikkelyének 4. pontja szerint a “feladó” a következőképpen van meghatározva:
A Szolgáltatói felelősség korlátozásának törvényének 2. cikkely (definíció)
4. Feladó: Az a személy, aki információt rögzít a meghatározott elektronikus kommunikációs szolgáltató által használt meghatározott elektronikus kommunikációs berendezés adathordozóján (csak azokra az információkra vonatkozik, amelyeket ismeretlen személyeknek továbbítanak), vagy információt ad be a meghatározott elektronikus kommunikációs berendezés adóberendezésébe (csak azokra az információkra vonatkozik, amelyeket ismeretlen személyeknek továbbítanak).
Ez azt jelenti, hogy a “feladó” az a személy, aki becsületsértő bejegyzéseket tesz közzé az interneten, vagy aki megsérti a szerzői jogokat a bejegyzéseivel.
Feladói információk
A Szolgáltatói felelősség korlátozásának törvényének 4. cikkelyének 1. bekezdése szerint, ha valakinek a jogait megsértik a weboldalakon történő információáramlás miatt, jogában áll a szolgáltatótól a jogokat megsértő feladó adatainak nyilvánosságra hozatalát kérni. A “feladói információk”, amelyeket a Távközlési Minisztérium rendelete (a “Meghatározott elektronikus kommunikációs szolgáltatások nyújtásáért felelős személyek kártérítési felelősségének korlátozása és a feladó adatainak nyilvánosságra hozataláról szóló törvény 4. cikkelyének 1. bekezdésében meghatározott feladói információkat meghatározó rendelet”) 3. pontja meghatároz, a következők:
- A feladó vagy más, a jogsértő információ továbbításában részt vevő személy neve vagy megnevezése
- A feladó vagy más, a jogsértő információ továbbításában részt vevő személy címe
- A feladó telefonszáma (2020. augusztus 31-i módosító rendelettel hozzáadva)
- A feladó e-mail címe
- A jogsértő információhoz kapcsolódó IP-cím, portszám
- A jogsértő információhoz kapcsolódó mobiltelefon vagy PHS terminálról az internet-hozzáférési szolgáltatás felhasználói azonosítója
- A jogsértő információhoz kapcsolódó SIM-kártya azonosító száma
- A jogsértő információ továbbításának dátuma és időpontja (időbélyeg) a 5-7. pontban említett terminálokról a nyilvánosságra hozatali szolgáltató által használt berendezésre
A név és cím mellett az e-mail cím is a feladói információk közé tartozik.
https://monolith.law/reputation/disclosure-of-the-senders-information[ja]
Véleménykérés
A Szolgáltatói felelősség korlátozásának törvénye értelmében, a feladók személyes adatainak jogosulatlan megsértésének megakadályozása érdekében, ha a szolgáltatók feladói információk nyilvánosságra hozatalát kérik, kötelesek meghallgatni a feladó véleményét arról, hogy nyilvánosságra hozzák-e az információkat.
A Szolgáltatói felelősség korlátozásának törvényének 4. cikkelyének 2. bekezdése
Ha a nyilvánosságra hozatali szolgáltató a fent említett rendelkezés alapján nyilvánosságra hozatali kérelmet kap, kivéve, ha nem tud kapcsolatba lépni a jogsértő információ feladójával, vagy ha más különleges körülmények állnak fenn, köteles meghallgatni a feladó véleményét arról, hogy nyilvánosságra hozza-e az információkat.
A feladó ebben az esetben kifejezheti véleményét a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatban.
A per lefolyása
Az alperes, a Cyber Agent Kft. ellen indított pert az a felperes, aki weboldalán e-mail hírleveleket küld ki. A felperes azt állította, hogy e-mail hírleveleinek tartalmát másolták és engedély nélkül tették közzé a weboldalon. A felperes a szolgáltatói felelősség korlátozásáról szóló törvény (japánul: プロバイダ責任制限法) alapján kérte a weboldalt létrehozó (a továbbiakban: X) által a weboldal létrehozásakor regisztrált információk közzétételét.
Az ügy áttekintése
A vádlott egy olyan jogi személy, aki blogokat és más internetes médiaüzemeltetéseket végez, birtokában van az ‘amebaownd.com’ domainnek, és ingyenesen hozzáférhető weboldalakat és más médiumokat kínál az ‘Ameba Ownd’ szolgáltatás keretében.
Ez az Ameba Ownd szolgáltatás lehetővé tette egy ismeretlen X személy számára, hogy regisztráljon mint szolgáltatást igénybe vevő tag, és létrehozzon egy weboldalt.
Azonban a weboldalra feltöltött cikkek olyanok voltak, amelyeket az ismeretlen X másolt le a felperes által készített hírlevélből, és nyilvánosan elérhetővé tett a nagyközönség számára. A felperes szerint ez megsértette a szerzői jogokat (másolási jog, nyilvános közvetítési jog), és ezért kérte a feladó adatainak közzétételét. A másolt anyag mennyisége olyan nagy volt, hogy ha A4-es papírra nyomtatnánk, akkor 688 oldalt töltenének meg.
A fő vitapont az volt, hogy feltételezve, hogy az e-mail címek általában a Japán Belügyminisztérium 3. számú rendelete szerint feladói információk lehetnek, a weboldal létrehozásához használt tagregisztrációs e-mail cím (amikor a regisztrációkor nem szolgáltatnak személyes adatokat, mint például a név, hanem csak e-mail címet) feladói információnak minősül-e.
Az elsőfokú bíróság elutasította a nyilvánosságra hozatali kérelmet
Az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a “japán szolgáltató felelősség korlátozásának törvényének” 2. cikkének 4. bekezdése szerint a “küldő” kifejezés kifejezett megjelölése arra irányul, hogy egyértelműen meghatározza azokat, akik mások jogait sértő információkat helyeznek a forgalomba. A 4. cikk 1. bekezdése alapján a “küldő elektronikus levelezési címét” tartalmazó 3. számú belügyminisztériumi rendelet szerint a “küldő” csak azokra korlátozódik, akik információt rögzítenek a rögzítő közegre vagy beírják azt a küldő eszközbe. Ha a regisztráció során nem adnak meg személyes adatokat, mint például a nevet, hanem csak e-mail címet adnak meg, akkor indokoltan felmerül a kétség, hogy a regisztráló valóban saját e-mail címét adta-e meg. Ezért nehéz elfogadni, hogy a regisztrált e-mail cím a regisztrálóé. Ebben az esetben az e-mail cím nem minősül “küldői információnak”, ezért a bíróság elutasította a nyilvánosságra hozatali kérelmet.
A bíróság megállapította, hogy a jelen szolgáltatás használati feltételei szerint a tagoknak nem szabad hamis információt közzétenniük a regisztráció során megadott információkban. Nincs azonban olyan rendelkezés, amely meghatározná a módszert, amellyel ellenőrizhető, hogy a regisztrált információk valóban a tag saját adatai-e. Sőt, ha a regisztrált információk hamisak vagy a regisztrált e-mail cím nem működik, a vádlott felfüggesztheti a szolgáltatás használatát. Mindezek alapján feltételezhető, hogy a szolgáltatás tagjai vagy regisztrációs kérelmezői mások adatait vagy kitalált információkat regisztrálhatnak.
Továbbá, tekintettel arra, hogy a jelen weboldalon a létrehozás óta szinte minden, a felperes által létrehozott e-mail hírlevél engedély nélkül lett átvéve, feltételezhető, hogy a weboldal ezen törvénytelen cselekmények elkövetése céljából jött létre. Ezért nem zárható ki, hogy a regisztráló mások e-mail címét vagy kitalált e-mail címét adta meg a weboldal létrehozása során.
Azt mondhatjuk, hogy az információk nyilvánosságra hozatalát csak akkor engedélyezik, ha nincs indokolt kétség afelől, hogy a személy valóban a küldő. A bíróság
A felperes azt állítja, hogy mivel az internetes szolgáltatók nem ismerik a hozzászólókat, ha a “küldőt” szigorúan a hozzászólónak kell tekinteni, akkor a “küldő e-mail címének” nyilvánosságra hozatala gyakorlatilag lehetetlen a törvény szerint. A “küldő” nem csak a szigorú értelemben vett küldőre korlátozódik, hanem magában foglalja azokat is, akik valószínűleg a küldők.
Az 3. számú rendelet “küldő e-mail címe” jelentését illetően azonban a fent említett magyarázat érvényes, és a felperes fenti észrevétele ellenére nincs indokolt ok arra, hogy a 2. cikk 4. bekezdésétől eltérő értelmezést alkalmazzunk a “küldő” kifejezésre. A felperes fenti érvelése sajátos nézetnek tekinthető, és nem fogadható el.
Tokiói Kerületi Bíróság 2020. június 25-i (2020) ítélete
és nem fogadta el a felperes érvelését, miszerint a “küldő” nem csak a szigorú értelemben vett küldőre korlátozódik, hanem magában foglalja azokat is, akik valószínűleg a küldők, mint “sajátos nézetet”.
Megjegyzendő, hogy a bíróság nem válaszolt a felperes érvelésére, miszerint a vádlott véleményt kért a regisztrálótól, de ha a regisztrálónak nincs semmi, amire gondolnia kellene, akkor azt gondolnánk, hogy ezek az információk megjelennek a véleménykérés eredményeként, de ilyen információk nem jelennek meg.
A fellebbezési bíróság teljesen ellentétes ítéletet hozott
Az elsőfokú ítéletet nem fogadva el, a felperes fellebbezett, a fellebbezési bíróság pedig úgy ítélte meg, hogy a weboldal létrehozásakor használt e-mail cím, amelyet a tagok regisztrációkor adtak meg, a “küldő információi” kategóriába tartozik, és kötelezte a CyberAgent-et, hogy hozza nyilvánosságra a küldő adatait.
A fellebbezési bíróság rámutatott, hogy a tagok szolgáltatásba történő regisztrációjához szükséges információk az e-mail cím, egy tetszőleges jelszó, a születési dátum és a nem, és hogy a regisztráló személy ezen információk megadásával hajtotta végre az előzetes regisztrációt, majd a CyberAgent által küldött e-mailben található URL-re kattintva fejezte be a teljes regisztrációt.
Az említett szolgáltatás csak akkor használható, ha a regisztrált tagok beírják a regisztrációkor megadott jelszavukat, és a CyberAgent (az elsőfokú alperes) a szolgáltató felelősségének korlátozásáról szóló törvény (japán: プロバイダ責任制限法) 4. cikkének 2. bekezdése alapján véleménykérő e-mailt küldött a regisztráló személy e-mail címére, de nem kapott választ, és nem érkezett hibaüzenet sem a küldésről. Ezért a bíróság úgy ítélte meg, hogy általában a regisztrációt végrehajtó személy és a szolgáltatás használója ugyanaz a személy.
Az alperes azt állította, hogy még ha a weboldal létrehozásakor valóban a regisztráló személy saját e-mail címét is regisztrálták, akkor is lehetséges, hogy később átadták az ID-jét és a jelszavát. A fellebbezési bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy ez csak egy általános lehetőség, és nem befolyásolja a konkrét körülményeken alapuló megállapítását.
Ezeket figyelembe véve a fellebbezési bíróság:
Logikusnak tűnik feltételezni, hogy a regisztráló személy, a tag és a hozzászólást beküldő személy ugyanaz, és nincs elegendő bizonyíték, amely megcáfolná ezt a feltételezést.
Ezért azt mondhatjuk, hogy az említett információ a hozzászólást beküldő személy e-mail címe, és ezért a szolgáltató felelősségének korlátozásáról szóló törvény (japán: プロバイダ責任制限法) 4. cikkének 1. bekezdése szerinti “küldő információ”.
Szellemi Tulajdon Felsőbíróságának 2021. március 11-i (2021) ítélete
És úgy döntött, hogy van alapja a fellebbező fél keresetének, amely a fent említett információ nyilvánosságra hozatalát kéri, és kötelezte a küldő információinak nyilvánosságra hozatalára.
Az alperes azt is állította, hogy a szolgáltatás több ember által történő kezelésének vagy frissítésének lehetőségét is figyelembe kell venni, de a bíróság úgy ítélte meg, hogy ez is csak egy általános lehetőség, és nem befolyásolja a konkrét körülményeken alapuló megállapítását. Azt is megjegyezte, hogy még ha a regisztráló személy másokkal együtt küldte be a hozzászólást, akkor sem mondható, hogy az említett információ nem tartozik a szolgáltató felelősségének korlátozásáról szóló törvény (japán: プロバイダ責任制限法) 4. cikkének 1. bekezdése szerinti “küldő információ” kategóriába.
Összefoglalás
Az Intellectuális Tulajdon Felsőbíróságának, mint a fellebbezési bíróságnak az ítélete szerint, még abban az esetben is, ha a weboldal létrehozásához szükséges tagsági regisztráció során nem szolgáltatnak személyes adatokat, mint például a teljes név, hanem csak e-mail címet, az e-mail cím megfelel a ‘Japán Szolgáltatói Felelősség Korlátozásának Törvényében’ meghatározott ‘küldő információ’ kategóriának.
Bár az elsőfokú és a fellebbezési bíróság ugyanazt a helyzetet ismerte el, mégis eltérő ítéletet hoztak, ami érdekes esettanulmányt eredményezett. A fellebbezési bíróság ítélete azonban részletesebb körülményeken alapult, és ezért úgy gondoljuk, hogy ez a jövőben hasonló esetekben referenciaértékű lehet.
Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről
A Monolis Jogi Iroda egy olyan jogi iroda, amely rendelkezik magas szakmai ismeretekkel az IT területén, különösen az internet és a jog területén. Az elmúlt években az interneten terjedő híresztelések és rágalmazások komoly károkat okoznak, mint “digitális tetoválások”. Irodánk megoldásokat kínál a “digitális tetoválások” kezelésére. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.
Category: Internet
