Csempészett jegyeken kívül más átadások is illegálisak? Milyen konkrét intézkedéseket tehetnek a vállalatok a károk megelőzése érdekében?

2020 őszén a Uniqlo kiadta a Jil Sanderrel közösen készített kollekcióját (+J), azonban sokan vásárolták meg azt továbbértékesítési céllal, és felkerült a Mercari és más hasonló online piacterekre.

Továbbá, az új típusú koronavírus-járvány terjedésével párhuzamosan, olyan termékek, mint a maszkok és az alkoholos kézfertőtlenítők is felvásárolásra kerültek, majd továbbértékesítésre kerültek, ami a továbbértékesítést társadalmi problémává tette.

Az online piacterek és az internetes aukciók egyre nagyobb terjedése mellett úgy gondoljuk, hogy sok vállalkozó küzd a továbbértékesítési tevékenységekkel.

Ez alkalommal a vállalkozóknak szóló jegyek, nem gyógyszerkészítmények, használt termékek stb. esetében a továbbértékesítésre alkalmazandó törvényeket és konkrét továbbértékesítési intézkedéseket ismertetjük.

Átértékesítés, illegális vagy legális?

Az átértékesítés azt jelenti, hogy megvásárolt terméket eladunk másnak. Akár új, akár használt termékről van szó, ha azt eladjuk másnak, az átértékesítésnek számít. A piactéri alkalmazások és aukciós oldalak felhasználóinak növekvő száma miatt várhatóan a jövőben is növekedni fog az átértékesítés.

Megjelentek továbbá az úgynevezett “átértékesítők” is, akik nagy mennyiségben vásárolnak fel alacsony készletű termékeket a normál áron, hogy aztán magasabb áron értékesítsék őket, ami problémát jelent.

A rosszindulatú átértékesítés kárt okoz a gyártóknak, művészeknek, jegyértékesítőknek és más vállalkozóknak.

Ugyanakkor nem minden átértékesítési tevékenység illegális. Az átértékesítés tárgyát képező terméktől függően alkalmazandó jogszabályok változnak, és csak akkor válik illegálissá, ha megsérti ezeket a jogszabályokat.

Milyen jogszabályok vonatkoznak az átértékesítési tevékenységre?

A jegyek átértékesítése esetleg illegálisnak tűnhet, de vannak olyan esetek, amikor a jegyek átértékesítése nem minősül jogellenesnek, és vannak olyan esetek is, amikor más termékek átértékesítése jogellenesnek minősül.

Itt a jegyek, a gyógyszerkészítmények és a használt termékek átértékesítésére vonatkozó jogszabályokat magyarázzuk el részletesen.

Jegyek továbbértékesítése

A jegyek továbbértékesítését a 2019-ben (2019) bevezetett “Japán ~ Törvény a bizonyos szórakoztató események belépőjegyeinek jogtalan továbbértékesítésének tilalmáról és a belépőjegyek tisztességes forgalmának biztosításáról” (Jegyek Jogtalan Továbbértékesítésének Tiltása Törvény) szabályozza.

Azonban nem minden jegy továbbértékesítése tiltott, csak a következő esetek:

• Ha valaki üzleti célból, az esemény szervezőjének vagy a jegyértékesítő cég előzetes beleegyezése nélkül, a jegyeket a vételárnál magasabb áron értékesíti tovább
• Ha valaki azzal a szándékkal vásárol jegyet, hogy azt jogtalanul továbbértékesítse

Ezek a tevékenységek tiltottak.

Itt fontos megjegyezni, hogy a “üzleti célból” kifejezés azt jelenti, hogy “profit érdekében, ismétlődő és folyamatos tevékenységként végzik”.

Ezért, ha valaki “betegség vagy más ok miatt nem tud elmenni a koncertre, és a jegyet eredeti áron továbbértékesíti”, akkor valószínűleg nem minősül jogtalan továbbértékesítésnek.

Ha valaki megsérti a Jegyek Jogtalan Továbbértékesítésének Tiltása Törvényt, akkor a következő büntetésekkel sújtható:

• Legfeljebb egy évig terjedő szabadságvesztés
• Legfeljebb 1 millió yen (kb. 2,7 millió forint) bírság

Ezek közül az egyik, vagy mindkettő büntetés kiszabható.

Gyógyszerkészítmények továbbértékesítése

A gyógyszerek értékesítése a Japán ~ Gyógyszerészeti Törvény alapján csak gyógyszerértékesítési engedéllyel lehetséges, de a gyógyszerkészítmények továbbértékesítése önmagában nem illegális.

Az azonban tilos, ha a gyógyszerkészítmények továbbértékesítése során a következőket teszi:

• A termék által nem bizonyított hatásokat ír le és így értékesíti (túlzó reklám)
• A törvény által előírt jelöléseket (gyártó és értékesítő neve, gyártási szám stb.) eltávolítja a termékről és így értékesíti

Ha valaki megsérti a túlzó reklámra vonatkozó szabályokat, például a termék által nem bizonyított hatásokat ír le és így értékesíti, akkor a következő büntetésekkel sújtható:

• Legfeljebb két évig terjedő szabadságvesztés
• Legfeljebb 2 millió yen (kb. 5,4 millió forint) bírság

Ezek közül az egyik, vagy mindkettő büntetés kiszabható.

Ezenkívül 2021. augusztus 1-től (2021) bevezetésre került a bírságrendszer, amelynek keretében a bevétel 4,5%-át bírságként szedik be.

A gyógyszerkészítmények túlzó reklámozásáról részletesen olvashat a következő cikkben:

https://monolith.law/corporate/quasi-drug-advertisement-guidelines[ja]

Használt termékek továbbértékesítése

Ha valaki üzleti célból vásárol be használt termékeket a továbbértékesítés céljából, akkor a Japán ~ Használtcikk-kereskedelmi Törvény értelmében használtcikk-kereskedői engedélyre van szüksége. Ha valaki engedély nélkül végez ilyen tevékenységet, akkor a következő büntetésekkel sújtható:

• Legfeljebb három évig terjedő szabadságvesztés
• Legfeljebb 1 millió yen (kb. 2,7 millió forint) bírság

Ezek közül az egyik, vagy mindkettő büntetés kiszabható.

Ha valaki a saját otthonában található használt termékeket értékesíti például egy online piactéren, akkor nincs szükség engedélyre.

A használtcikk-kereskedőknek a termékek beszerzésekor ellenőrizniük kell a beszállító személyazonosságát.

Az online aukciós oldalakon vagy online piactereken történő beszerzés esetén azonban nehéz lehet az ilyen személyazonosság-ellenőrzést végrehajtani. Ilyen esetekben lehet, hogy a személyazonosság-ellenőrzés elmulasztása miatt a Japán ~ Használtcikk-kereskedelmi Törvényt megsértették.

Milyen intézkedéseket tehetnek a vállalatok a termékek újraértékesítése ellen?

Az újraértékesítés elleni intézkedések között a következők jöhetnek szóba:

• Csalásfelismerő rendszer bevezetése
• Az elsődleges és a normál ár közötti különbség csökkentése

Különösen a rosszindulatú újraértékesítők esetében előfordulhat, hogy automatizált programokat használnak nagy mennyiségű rendelés leadására. Ezen esetek megelőzésére hatékony lehet olyan rendszer bevezetése, amely kiszűri a normális bejelentkezésen kívüli tevékenységeket.

Ezenkívül, bizonyos termékek esetében az elsődleges és a normál ár közötti különbség jelentős lehet, és előfordulhat, hogy ugyanaz az ember más személynek adja ki magát, többször megvásárolja a terméket, majd újraértékesíti azt profitért. Ebben az esetben fontos lehet, hogy az elsődleges árat ne tegyük túl alacsonyra.

Az azonban tény, hogy teljes mértékben megakadályozni az újraértékesítést nehéz. Ha az illegális újraértékesítés okoz problémát, javasoljuk, hogy forduljon ügyvédhez a jogi szempontból hatékony újraértékesítés elleni intézkedések érdekében.

Összefoglalás

Az utóbbi években egyre népszerűbbé vált viszonteladás, azonban a viszonteladásra kerülő terméktől függően, az alkalmazandó jogszabályok eltérőek lehetnek.

Az online piacterek és aukciós oldalak felhasználóinak számának növekedésével a viszonteladás elleni intézkedések fontossága a jövőben is növekedni fog. Ha alaposan szeretnénk megtenni a viszonteladás elleni intézkedéseket, forduljunk tanácsért a témában jártas ügyvédhez.