Milyen a jelenlegi helyzet és mik a kilátások az EU-ban az AI szabályozási törvény tekintetében? Elemzés a japán vállalatokra gyakorolt hatásról is

A mesterséges intelligencia fejlődésével, mint például a ChatGPT és egyéb AI eszközök munkafolyamatokban való alkalmazása, az AI-kapcsolatos üzleti tevékenységek egyre inkább fellendülnek, miközben a nemzetközi AI-szabályozás kérdései is egyre nagyobb figyelmet kapnak.

Japánban a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium (METI) közzétette az “AI alapelvek gyakorlati alkalmazásához szükséges irányítási útmutató Ver. 1.1″[ja] című dokumentumot (a cikk írásának idején). 2023. június 14-én (2023) az Európai Unió Európai Parlamentje elfogadta a világ első nemzetközi “AI szabályozási törvényét”, ami Japánban is nagy érdeklődést váltott ki.

Ebben a cikkben bemutatjuk az AI szabályozási törvény jelenlegi helyzetét és kilátásait, valamint elemezzük annak a japán vállalatokra gyakorolt hatását.

Mi az AI-szabályozási törvény (AI Act)?

2023. június 14-én (Reiwa 5) az Európai Unió Európai Parlamentje elfogadta az AI alkalmazásának általános szabályozására vonatkozó átfogó “AI-szabályozási javaslatot”. Ez egy 85 cikkelyből álló, az EU egységes szabályozását (másodlagos jogszabályokat) képező, a világon első nemzetközi “AI-szabályozási törvény (AI Act)”.

A tervek szerint a három fél (Európai Bizottság, Európai Parlament és Európai Tanács) 2023-ban informális tárgyalásokat (trilógusokat) folytatnak, amelyek célja a megállapodás elérése. A jogalkotó szervek, az Európai Parlament és az Európai Tanács jóváhagyása után a törvény hatályba lép, és várhatóan 2024-ben lép életbe.

Az EU jogrendszere

Az EU jogrendszere három fő elemből áll: az elsődleges jog (szerződések), a másodlagos jog (közösségi jogalkotás) és a bírói gyakorlat.

A másodlagos jog az elsődleges jog (szerződések) alapján hozott jogszabályokat jelenti, amelyek közvetlenül vagy közvetve szabályozzák az EU tagállamait, és az EU jogát vagy származékos jogot nevezik.

Összességében az alábbi öt fajtát különböztetjük meg, de az “EU mesterséges intelligencia szabályozása” a rendeletek (Regulation) kategóriájába tartozik, így közvetlenül kötelező egységes szabályokat jelent az EU tagállamai számára.

Az EU jogszabályai (másodlagos jog) az alábbi öt fajtára oszthatók:

• Rendeletek (Regulation): Minden tagállamra kötelező érvényűek, és elfogadásuk után közvetlenül alkalmazandók (a tagállami ratifikációs eljárások nélkül válnak a nemzeti jogrendszer részévé).
• Irányelvek (Directive): A tagállamok jogilag kötelesek a cél elérése érdekében új nemzeti jogszabályokat alkotni vagy meglévőket módosítani.
• Döntések (Decision): Egy jogilag kötelező érvényű jogi forma, amely nem általános, hanem meghatározott célpontokra vonatkozik, és ezek a célpontok lehetnek bizonyos tagállamok, vállalatok vagy személyek.
• Ajánlások (Recommendation): Az Európai Bizottság ajánlásai, amelyek a tagállamok kormányait, vállalatokat vagy személyeket arra ösztönzik, hogy bizonyos cselekvéseket vagy intézkedéseket hajtsanak végre. Nincs jogilag kötelező érvényük vagy kényszerítő erejük, de gyakran ösztönzik a jogszabályok elfogadását vagy módosítását az EU tagállamaiban.
• Vélemények (Opinion): Ezeket néha “nézeteknek” is nevezik, és az Európai Bizottság adja ki őket bizonyos témákban, jogilag kötelező érvényű vagy kényszerítő erejük nincs.

A “Rendeletek” a másodlagos jogon belül a legnagyobb kényszerítő erővel rendelkező jogi aktusok közé tartoznak, például az GDPR (General Data Protection Regulation) – az “Általános Adatvédelmi Rendelet” – egy rendelet példájaként említhető meg.

Az AI szabályozási törvény alkalmazási köre

Az EU “AI szabályozási törvénye” közvetlenül alkalmazandó az EU területén belül, és jogi kötőerővel rendelkezik a harmadik országokban, így a kereskedelmi partnerekben is. A szabályozás alá eső felek azok a vállalkozások, amelyek az európai piacot célozzák meg az AI rendszerek és szolgáltatások bevezetésével, beleértve az AI fejlesztőket, telepítőket, szolgáltatókat, importőröket, kereskedőket és felhasználókat.

Az AI szabályozási törvény meghatározza az AI bizonyos rendszereire vonatkozó egyértelmű követelményeket és a vállalkozások kötelezettségeit, miközben egyidejűleg arra törekszik, hogy csökkentse a kis- és középvállalkozások (KKV-k) adminisztratív és pénzügyi terheit.

A törvényjavaslat az AI biztonságát és az alapvető jogok védelmét garantálja, és az EU egészében az AI kezdeményezésekbe, beruházásokba és innovációkba való erőteljesebb bekapcsolódást célozza meg, mint az átfogó AI csomag része.

Az európai szabályozásnak összhangban kell lennie az alapvető elvekkel, amelyek az Európai Unió alapító szerződésében foglaltak. Ez azt jelenti, hogy az AI technológiában is biztosítani kell az EU területén belüli emberi jogokat és szabadságokat, és ehhez szükségesek a biztonsági intézkedések.

A törvényjavaslat a szabályozás célját úgy határozza meg, hogy “elősegíti a megbízható AI emberi felügyelet melletti használatát, és garantálja az egészség, biztonság, alapvető jogok, demokrácia és jogállamiság, valamint a környezet védelmét az AI kockázataival szemben”.

Specifikusan, az alábbi “minden AI rendszerre alkalmazandó általános elvek” kerültek megfogalmazásra:

• Emberi autonómia és felügyelet (human agency and oversight)
• Technikai megbízhatóság és biztonság (technical robustness and safety)
• Adatvédelem és adatgazdálkodás (privacy and data governance)
• Átláthatóság (transparency)
• Sokféleség, megkülönböztetésmentesség és tisztesség (diversity, non-discrimination and fairness)
• Társadalmi és környezeti jólét (social and environmental well-being)

A szabályozásban kiemelten fontos, hogy az AI elvek megvalósításához elengedhetetlen az AI fejlesztők, felhasználók és szolgáltatók AI-műveltségének biztosítása.

Szabálysértés esetén a globális éves forgalom alapján kiszabott hatalmas bírságokra számíthatnak (legfeljebb 30 millió euró, azaz körülbelül 47 milliárd jen vagy a globális éves forgalom 6%-a, attól függően, melyik a magasabb), ami azt jelentheti, hogy az EU területén belül nem lesz lehetséges az AI üzleti tevékenység folytatása.

Ezért az EU piacán jelenleg AI üzleti tevékenységet folytató vállalatoknak, beleértve a Japán vállalatokat is, valamint azoknak, akik a jövőben tervezik az EU piacra lépést, meg kell felelniük az EU új AI szabályozásának.

Az AI-szabályozási törvényalkotás háttere

A generatív AI hasznos eszköz, de magában hordozza a bűnözés elősegítésének és a demokrácia fenyegetésének kockázatát is. Az AI technológia fejlődésével és elterjedésével ezek a problémák elkerülhetetlen kihívássá váltak.

2016 óta az Európai Unió (EU), az Egyesült Államok és Kína irányelveket és nemzeti stratégiákat tett közzé az AI-vel kapcsolatban. Különösen az EU halad előre az AI és a nagy adatmennyiségek szabályozásának kidolgozásában, és 2017 és 2022 között fontos irányelveket, nyilatkozatokat és szabályozási javaslatokat alkottak meg.

Például 2016 áprilisában elfogadták az “Általános Adatvédelmi Rendeletet (GDPR)”, 2021 április 21-én bemutatták az “AI-szabályozási törvényjavaslatot”, 2022 május 30-án elfogadták az “Európai Adatgazdálkodási Törvényt (DGA)”, amely 2023 szeptember 24-től lépett életbe.

Ezek a szabályozások biztosítani kívánják, hogy az AI és a nagy adatmennyiségek biztonságosan és igazságosan legyenek felhasználva a társadalom egészében, miközben az innovációt és a gazdasági növekedést is ösztönzik.

Az EU a digitális stratégiáját “A digitális korhoz illő Európa” címmel jelölte meg.

Az “AI-szabályozási törvényjavaslat” bejelentése után, a generatív AI gyors fejlődése és elterjedése miatt az Európai Bizottság 2023 június 14-én elfogadott egy módosított javaslatot, amely további szempontokat és követelményeket tartalmaz a generatív AI-ra vonatkozóan.

Az AI szabályozási törvény jellemzői

Az „AI szabályozási törvény” vázát három fő jellemző alkotja: a „kockázatalapú AI besorolás”, a „követelmények és kötelezettségek”, valamint az „innováció támogatása”.

Ez a szabályozás a „kockázatalapú megközelítés” módszertanát követi, amely az AI kockázati szintjét négy kategóriába sorolja, és ennek megfelelően alkalmazza a szabályozást.

Konkrétan az alábbi táblázatban látható, hogy az AI rendszerek négy kockázati szintjének megfelelően milyen tiltások, követelmények és kötelezettségek vannak meghatározva. A magas kockázatú AI esetében az alkalmazásokat az emberi test és élet biztonságának, az önrendelkezés jogának védelme, valamint a demokrácia és a tisztességes eljárás fenntartása szempontjából határozták meg.

Az AI szabályozásának hatása Japánra

Az EU az emberi jogok védelme, a személyes adatok védelme, a környezetvédelem és más területeken is nemzetközileg úttörő szerepet vállalt a szabályozás bevezetésében, és ezek a szabályozások a későbbi nemzeti rendszerek tervezésének „arany standardjává” váltak.

A japán személyes adatvédelmi törvény módosítása is részben a decentralizált szabályozások egységesítésére irányult, másrészt az EU GDPR-jával (adatvédelmi törvény) való megfelelés jelentette a nagy kihívást, és ennek megfelelően került előmozdításra. Továbbá léteznek olyan törvények, mint a „Különleges digitális platformok átláthatóságának és tisztességének javításáról szóló törvény” (2021. február 1-jén lépett hatályba), amelyek az EU jogszabályainak mintájára lettek kialakítva.

Jelenleg Japánban az AI szabályozása nem a kemény jogszabályokon, hanem a lágy jogon alapuló önszabályozáson keresztül történik.

Ahogy korábban említettük, az EU „AI szabályozási törvénye” közvetlenül alkalmazandó az EU tagállamaira, valamint határokon átnyúlóan is érvényes az EU területén üzleti tevékenységet folytató vállalkozásokra, így a külföldön működő vállalatokra is vonatkozik.

Ahogy később kifejtjük, az EU területén belül az AI termékek szállítására több különböző szempontból meghatározott törvény is alkalmazható lehet, és ezekre a megfelelési követelményekre való odafigyelés elengedhetetlen. A japán vállalatoknak is figyelemmel kell kísérniük a fejleményeket, és megfelelő jogi intézkedéseket kell hozniuk.

A generatív AI-t tartalmazó módosítási javaslatok elfogadása

Az AI-szabályozási törvény olyan jogszabály, amelyet az EU három intézménye (Európai Tanács, Európai Parlament és az Európai Bizottság) által alkalmazott módosítási javaslatok érintenek.

2023. május 11-én (Reiwa 5) az IMCO (Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság) és a LIBE (Polgári Szabadságjogok, Igazságügyi és Belügyi Bizottság) elfogadta az AI-szabályozási törvényre vonatkozó módosítási javaslatokat.

Ezeket a módosítási javaslatokat 2023. június 14-én (Reiwa 5) fogadta el az Európai Parlament.

A jelentés tartalmazza a jogalkotási javaslat fontos módosításait, mint például a prediktív rendőrségi tevékenység betiltása, a magas kockázatú önálló AI-rendszerek listájának számos új hozzáadása, valamint egy új AI Hivatal (EAIB – Európai Mesterséges Intelligencia Bizottság) létrehozása, amely erős és átfogó szerepet tölt be.

Továbbá javasolták a GDPR (Adatvédelmi Törvény) szorosabb integrációját, a stakeholderek egyes területeken történő nagyobb bevonását, valamint a generatív és általános AI-ra vonatkozó konkrét rendelkezések bevezetését.

Ezt követően, 2023. október 24-én (Reiwa 5) megtartották az AI-szabályozási törvényre vonatkozó negyedik trilógust (háromoldalú tárgyalás), ahol számos előrelépés történt a politikailag érzékeny kérdésekben. Különösen, ideiglenes megállapodás született a sok vitát kiváltó magas kockázatú AI-rendszerek szűrőmechanizmusáról (Art. 6).

Ezenkívül politikai iránymutatásokat adtak a modell alapú/általános AI-rendszerek, a kormányzás, a tilalmak és a jogérvényesítő szervek jövőbeli irányvonalairól, és a technikai csapatokat kötelezték, hogy dolgozzanak ki konkrét szövegjavaslatokat a fent említett kérdésekre.

Az AI szabályozásával kapcsolatos vonatkozó jogszabályok

A mesterséges intelligencia (AI) szabályozására vonatkozó jogszabályok több különböző szempontból meghatározott törvényt foglalnak magukban. Ezek a jogszabályok – amelyek közül három kiemelkedően fontos – az Európai Unió (EU) által lettek létrehozva annak érdekében, hogy biztosítsák az egyének személyes adatainak védelmét és a tisztességes versenyt a digitális térben.

DSA (A digitális szolgáltatások törvénye)

Az Európai Unió “Digitális Szolgáltatások Törvénye” (DSA = Digital Services Act) egy átfogó szabályozás, amely az EU-ban az elektronikus kereskedelemre vonatkozik, és 2022. november 16-án lépett hatályba (teljes körű alkalmazása 2024. február 17-én várható).

Az EU-ban már 2000-ben elfogadták az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet, de az internet és az online platformok, valamint a digitális környezet fejlődése miatt egyre nehezebb volt azt alkalmazni, ezért az irányelvet módosítva hozták létre az EU egységes szabályait meghatározó DSA-t (Digitális Szolgáltatások Törvénye).

Az EU belső piacának közvetítő szolgáltatásait megfelelően működtetve a cél az volt, hogy megvédjék a felhasználók alapvető jogait és fenntartsanak egy biztonságosabb digitális környezetet. A szabályozás alá eső vállalkozások az online közvetítő szolgáltatások, a tárhelyszolgáltatások és az online platformok (beleértve a VLOP-t és a VLOSE-t is).

Ez egy olyan törvény, amely átfogóan szabályozza a BtoB és BtoC mindkét oldalát, meghatározva a felelősség kérdését, ha jogellenes tartalmat tesznek közzé, valamint az eljárásokat, ha vita keletkezik.

Konkrétan kötelező intézkedéseket ír elő a jogellenes tartalmak, termékek és szolgáltatások kizárására, erősíti a felhasználók alapvető jogainak védelmét, és átfogó szabályokat állapít meg a transzparencia biztosítására és az elszámoltathatóságra.

Továbbá az EU területén belül a havi átlagosan 45 millió felhasználót meghaladó VLOP (Very Large Online Platform) = “Óriás Online Platformok” és a VLOSE (Very Large Online Search Engine) = “Óriás Online Keresőmotorok” esetében szigorúbb szabályokat írnak elő.

A kijelölt VLOP és VLOSE vállalkozásoknak a döntés közlésétől számított négy hónapon belül alkalmazkodniuk kell a DSA-hoz, bevezetniük kell a mérséklő intézkedéseket és független rendszereket kell létrehozniuk a jogszabályok betartásához. Ezt követően auditálást és az első éves kockázatértékelést kell végrehajtaniuk, és jelentést kell tenniük az Európai Bizottságnak.

A DSA (Digitális Szolgáltatások Törvénye) 2024. február 17-től teljes körűen alkalmazandó, és a VLOP és VLOSE vállalkozásokon kívüli vállalkozások DSA szerinti teljesítését a jövőben az Európai Bizottság és a tagállamok hatóságai fogják felügyelni.

A tagállamoknak 2024. február 17-ig kell létrehozniuk egy független hatóságot, a “Digitális Szolgáltatások Koordinátorát”, amely felügyeli a DSA betartását, és amelynek szankciók, beleértve a bírságokat is, végrehajtási jogosultsága van, ha megszegik a kötelezettségeket.

Másrészről a VLOP és VLOSE esetében az Európai Bizottság végzi a közvetlen felügyeletet, és rendelkezik a szankciók végrehajtási jogosultságával.

A jogszabály megsértése esetén kiszabható bírság felső határa a vállalkozás előző évi globális éves forgalmának 6%-a.

Ez a törvény az EU “A digitális korra kész Európa” néven ismert digitális stratégiájának részeként kerül alkalmazásra, és a fejlődő digitális kor új kihívásaira és kockázataira kíván reagálni.

DMA (A Digitális Piaci Törvény)

Az Európai Unió “Digitális Piaci Törvénye” (DMA = Digital Markets Act) 2023. május 2-án (2023) lép nagyrészt hatályba, célja, hogy a digitális piacot igazságosabbá és versenyképesebbé tegye, megakadályozva ezzel bizonyos digitális platformok piaci uralmát.

A szabályozás alá eső entitások a kijelölt “kapuőrök”, amelyek kötelezettségeket határoznak meg számukra, és amennyiben ezeket megszegik, a globális éves forgalmuk 10%-áig terjedő bírságot és egyéb szankciókat alkalmazhatnak ellenük.

A “kapuőr” kifejezés az Európai Unió területén működő legnagyobb digitális platformokra vonatkozik, amelyek bizonyos digitális területeken tartós piaci pozíciót foglalnak el, és meghatározott kritériumokat, mint például a felhasználók száma, éves forgalom és tőke, teljesítenek.

Az Európai Bizottságnak 2023. szeptember 6-ig (2023) kell kijelölnie a legújabb kapuőröket, és ezeknek a vállalatoknak legfeljebb hat hónapos türelmi időszakot (2024 márciusáig) biztosítanak a Digitális Piaci Törvény új kötelezettségeinek betartására. Ebben az időszakban a “kapuőrök” közé kerültek az Alphabet, Amazon, Apple, ByteDance, Meta és a Microsoft vállalatok, és ezek által nyújtott összesen 22 főbb platform és szolgáltatás került a törvény hatálya alá.

Ez a törvény arra törekszik, hogy megakadályozza a nagy digitális platformok piaci erőfölényének visszaélését, és megkönnyítse az új belépők piacra lépését.

GDPR (Általános Adatvédelmi Rendelet)

A GDPR (Általános Adatvédelmi Rendelet) az az új “adatvédelmi törvény”, amely 2018. május 25-én lépett hatályba az EU-ban.

Ez egy jogi keretrendszert jelent, amely irányelveket állít fel az EU-n belüli és kívüli személyek személyes adatainak gyűjtésére és kezelésére. Ez a szabályozás kötelezettségeket ír elő azokra a szervezetekre nézve, amelyek az EU-ra irányulnak, vagy az EU-ban élő személyekkel kapcsolatos adatokat gyűjtenek.

Kapcsolódó cikk: Útmutató a GDPR-nak megfelelő adatvédelmi irányelvek készítéséhez[ja]

A jövőben várható mesterséges intelligencia szabályozásának irányai

Az előzőleg említett mesterséges intelligencia kockázatbesorolási táblázatból kiemeljük azokat az AI rendszereket, amelyekre a vállalatoknak különösen érdemes odafigyelniük.

A társadalmi hitelminősítés használatának tilalma

Az Európai Unió szabályozási jogának “tiltott kockázatok” közé sorolt mesterséges intelligencia rendszerek egyike a társadalmi hitelminősítés (social credit score), amelyet a módosítás értelmében nem csak a közintézményekre, hanem általánosságban is teljes körűen megtiltanak.

A “társadalmi hitelminősítés” egy olyan rendszert jelent, amely az egyes állampolgárok társadalmi státuszát és viselkedését alapul véve pontozza őket.

Kínában ez a rendszer a megfigyelő társadalom eszközeként működik, és állami politikaként a “közigazgatás”, “kereskedelem”, “társadalom” és “igazságszolgáltatás” négy területén építik ki a társadalmi hitelrendszerüket.

A konkrét korlátozások közé tartozik a repülőgépek és a nagysebességű vasúti járatok használatának tilalma, a magániskolákból való kizárás, az NPO-k és egyéb szervezetek alapításának megtiltása, a hírneves munkakörökből való kizárás, a szállodákból való kizárás, az internetkapcsolat sebességének csökkentése, valamint a weboldalakon és a médiában történő személyes adatok nyilvánosságra hozatala. Másrészről, ha valakinek magas a pontszáma, különféle “juttatásokban” részesülhet.

Azonban egy ilyen rendszer aggodalmakat vet fel az egyéni magánélet és szabadság tekintetében, és működését illetően folyamatosan zajlanak a viták.

Az EU területén belüli társadalmi hitelminősítés használatának tilalma azért van, hogy biztosítsa az AI technológia igazságos és átlátható alkalmazását.

A generatív AI korlátozásainak megerősítése

Az Európai Unió szabályozási törvényének “korlátozott kockázatú” mesterséges intelligencia rendszerei közé tartozik a generatív AI is.

A generatív AI (Generatív mesterséges intelligencia) olyan AI típus, amely a tanulási adatok alapján új tartalmakat és megoldásokat hoz létre, és olyan rendszerekre utal, mint például a Chat GPT, amely az utóbbi időben nagy figyelmet kapott. Azonban a generatív AI számos kihívással küzd, és ezért szükséges a szabályozása.

A mesterséges intelligencia szabályozási törvényében a generatív AI gyors fejlődése és elterjedése miatt hozzáadásra kerültek a generatív AI-ra vonatkozó szemléletmódok és követelmények.

Konkrétan az OpenAI céghez hasonló generatív AI szolgáltatókra vonatkozóan előírásokat vezetnek be, mint például a LLM (Large Language Model – Nagyméretű Nyelvi Modell) tanulásához használt szerzői jogi adatok nyilvánosságra hozatalának kötelezettségét.

Ennek a célja a generatív AI átláthatóságának biztosítása és a kockázatkezelési szabályozás megerősítése.

Az EU jogalkotásában a GDPR (Adatvédelmi Törvény) mellett hagyományosan nagy hangsúlyt kap az “átláthatóság” elve, amely előírja a védelmi intézkedéseket és az AI alkalmazásának célját, hogy azokat előzetesen közzé kell tenni az érintettek számára, és ez az elv vált az “arany standarddá” nemzetközi szinten.

Az érzelmek felismerésére képes AI használatának korlátozásai

Az érzelmek felismerésére képes AI, amely az EU szabályozási törvénye szerint “korlátozott kockázatú”, olyan AI rendszer, amelyre alkalmazandók a transzparencia kötelezettségei, és korlátozott kötelezettségek vonatkoznak, mint például az AI használatának előzetes bejelentése.

Az “érzelmek felismerésére képes AI” olyan mesterséges intelligencia, amely képes az emberi érzelmek változásainak észlelésére.

Specifikusan a következő négy típus létezik, amelyek mikrofonokon, kamerákon és szenzorokon keresztül elemzik az örömöt, haragot, bánatot és érdeklődés szintjét:

• Szövegalapú érzelmek felismerésére képes AI: Az ember által beírt szövegeket vagy hangadatokat szöveggé alakított információkat elemzi és ítéli meg az érzelmeket.
• Hangalapú érzelmek felismerésére képes AI: Az ember által kibocsátott hangokból elemzi az érzelmeket.
• Arcfelismeréses érzelmek felismerésére képes AI: A kamerán keresztül az arc kifejezéseiből olvassa le az érzelmeket.
• Élettani információkon alapuló érzelmek felismerésére képes AI: Az agyhullámokból, pulzusból és egyéb élettani információkból ismeri fel az érzelmeket.

Ezek a technológiák számos területen, mint például a vendéglátásban, call centerekben és értékesítési pozíciókban kerülnek felhasználásra. A technológia további fejlődésével a jövőben az orvostudományban való alkalmazásuk is várható.

Azonban szükség van a biometrikus adatok és a gyűjtött személyes információk által érintett magánélet védelmére, valamint a kapcsolódó jogszabályok kidolgozására.

Összefoglalás: Az AI szabályozásának jelenlegi helyzete és a jövőbeli kilátások

Az Európai Unió ‘AI szabályozásának’ jelenlegi helyzetét és a jövőbeli kilátásait, valamint a japán vállalatokra gyakorolt hatásokat tárgyaltuk. Az ‘EU AI szabályozás’ a világ első ilyen jellegű törvénye, amely nagy valószínűséggel nemzetközi ‘arany standarddá’ válhat.

Az EU piacára lépni kívánó japán vállalatok számára is fontos lesz figyelemmel kísérni az AI szabályozásának alakulását. Az EU területén belüli AI szabályozásról nemzetközi jogi és AI technológiai szakértővel rendelkező ügyvédekkel való konzultációt ajánljuk.

Intézkedéseink bemutatása a Monolit Ügyvédi Irodánál

A Monolit Ügyvédi Iroda az IT területén, különösen az internet és a jogi aspektusok terén rendelkezik gazdag tapasztalattal. Az AI üzletág számos jogi kockázattal jár, és elengedhetetlen az AI jogi kérdéseiben jártas ügyvédek támogatása. Irodánk AI-ban jártas ügyvédek és mérnökök, többek között a ChatGPT-vel kapcsolatos AI üzletágak számára nyújt magas szintű jogi támogatást, mint szerződéskészítés, üzleti modellek jogi megfelelőségének vizsgálata, szellemi tulajdonjogok védelme, adatvédelmi megoldások és egyebek. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolit Ügyvédi Iroda által kezelt területek: AI (többek között ChatGPT) jogi szolgáltatások[ja]