A 'Hosha-no' becsületsértés? A netes szleng ítélete a rágalmazás és becsületsértés esetében

Az internetes szleng, amely a hétköznapi emberek számára nem túl ismerős, és amely az internet sajátos, értelmezhetetlen kifejezése. Időnként bizonyos személyeket vagy vállalatokat kritizáló célokra is használják.

Hogyan értelmezik és kezelik ezeket az internetes szlengeket a bírósági eljárásokban?

Vizsgáljuk meg a ténylegesen vitatott ítéleteket, például azt, hogy a “sugárzó agy” vagy a “DQN vállalat” kifejezések sértik-e a becsület jogát.

“Sugárzó agy” című bejegyzés

Az eset összefoglalása

A per indítója egy vállalati alkalmazott volt, aki videómegosztó szolgáltatáson keresztül feltöltött egy videót az atomenergia-ellenes mozgalomról, és hirdetési bevételeket szerzett. Az alperes azt állította, hogy az “Sugárzó agy” című anonim fórumbejegyzés jogsértést jelent, és kérte a bejegyzés szerzőjének adatainak közzétételét.

https://monolith.law/reputation/disclosure-of-the-senders-information[ja]

A fórumban a bejegyzés szerzője konkrétan megnevezte az alperes teljes nevét és foglalkozását, majd a következőket írta:

• “Atomenergia-ellenes, sugárzó agy”
• “Önző és néhány helyen híres”
• “Önálló”
• “Kíméletes önmagához, szigorú másokhoz”

A “sugárzó agy” egy internetes szleng, amely azokat az embereket gúnyolja, akik az atomenergia és a sugárzás kérdésében a tényeket és információkat túlzóan félreértelmezik és félnek a sugárzástól, vagy atomenergia-ellenesek. Az alperes azt állította, hogy ezek a bejegyzések megsértették a jó hírnévhez való jogát.

A másik oldalon a vádlott azt állította, hogy a bejegyzés csak “negatív értékelést ad az alperesről”, és még ha konkrét tényeket is említ, a “sugárzó agy” kifejezés csak “az alperes atomerőművek megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatának kritikai értékelését jelenti”.

A bíróság döntése

A bíróság elismerte, hogy az alperes által felhozott kifejezések megsértették a jó hírnévhez való jogát. Továbbá, a bíróság nem fogadta el a vádlott érvelését, miszerint a bejegyzés “közérdekkel kapcsolatos”, és elrendelte a bejegyzés szerzőjének adatainak közzétételét.

Elsőként a “sugárzó agy” kifejezést a következőképpen értékelte:

“Ez egy internetes szleng, amely azokat gúnyolja, akik az atomenergia és a sugárzás kérdésében a tényeket és információkat túlzóan félreértelmezik és félnek a sugárzástól. (…) Ha a normál olvasási módot követjük, az alperes olyan személy, aki az atomenergia és a sugárzás kérdésében a tényeket és információkat túlzóan félreértelmezi és fél a sugárzástól.”

Tokiói Kerületi Bíróság 2014. szeptember 12-i (2014) ítélete

Ha a “sugárzó agy” kifejezést a fórum “általános olvasói” szempontjából értelmezzük, mint a célszemély gúnyolását, akkor ez az ítélet természetesnek tekinthető.

https://monolith.law/reputation/die-libel-threatening-crime2[ja]

„Fekete vállalatok”, „DQN cégek”-ként jellemzett bejegyzések

Az eset összefoglalása

A következő példa is egy anonim fórumon történt vitára vonatkozik. Egy elektromechanikai berendezéseket gyártó és értékesítő vállalatot a következőképpen minősítették az interneten:

• „Fekete vállalat”
• „DQN cég”
• „Napi börtön”
• „Hirtelen elbocsátás”

A vállalat úgy érezte, hogy ezek a bejegyzések rontják a hírnevét és megsértik a becsületét, ezért kérte a bejegyzések szerzőjának adatainak kiadását az internetszolgáltatótól. Azonban a szolgáltató megtagadta a kiadást azzal az indokkal, hogy „a „fekete vállalat”, „DQN cég” kifejezések használata ellenére nem állítható, hogy a felperes hírneve megsértésre került”. Emiatt a vita bírósági eljárásba torkollott.

A bíróság döntése

A bíróság elismerte, hogy a „fekete vállalat”, „DQN cég” és hasonló kifejezések használata megsértette a felperes hírnevét, és elrendelte a bejegyzések szerzőjának adatainak kiadását.

A „fekete vállalat” kifejezést a következőképpen definiálta:

Az internetes szlengben olyan vállalatokra utal, amelyek munkavállalóikat munkajogi vagy más jogszabályokba ütköző, vagy annak lehetőségét magában hordozó feltételek mellett dolgoztatják, vagy olyan üzleti tevékenységet végeztetnek velük, amelyek jogszabályba ütközhetnek, vagy erőszakos, zaklató magatartást alkalmaznak a munkavállalókkal szemben, miközben a fizetés és a juttatások nem arányosak a munkavállalókra hárított túlzott fizikai, lelki, pénzügyi és irracionális terheléssel, amelynek nincs köze a munkavállalók eredeti feladataihoz.

A „DQN cég” kifejezés használatával kapcsolatban a bíróság a következőket mondta:

„Elismerhető, hogy ez az internetes szleng szinonimája a „fekete vállalat” kifejezésnek. Ha a bejegyzés tartalmát az átlagos olvasó figyelme és olvasási szokásai alapján értékeljük, akkor a cikk azt a benyomást kelti, hogy a felperes nem tartja be a munkajogi és egyéb jogszabályokat, és rossz körülmények között dolgoztatja a munkavállalóit, és erővel próbálja elnyomni azokat, akik ezt bírálják. (…) Megállapítható, hogy a bejegyzés konkrét tényeket említve rontja a felperes társadalmi megítélését.”

Tokiói Kerületi Bíróság, 2010. szeptember 2-i ítélet

A bíróság tehát elfogadta a felperes érvelését.

https://monolith.law/reputation/illegal-posting-black-companies-in5ch[ja]

Összefoglalás

Az internetes szleng, amely nem ismert a nagyközönség számára, a használt fórumok és egyéb “általános olvasók” értelmezése szerint értelmezhető. Nem szükséges lemondani a pereskedésről, még ha a kifejezés nem közvetlen.

A bírósági eljárás során szükséges alaposan felkészülni, meg kell érteni, hogy az internetes szleng milyen jelentéssel bír, és valóban megsérti-e a becsület jogát. Mindezek ellenőrzése számos munkát igényel.

Ezek az eljárások a laikusok számára bonyolultak lehetnek, ezért javasoljuk, hogy forduljon tapasztalt ügyvédhez.