Részesedés is tilos? Az 'ajánlás szennyezés' tevékenységek és a bírósági ítéletek különbözőségei

A “suggest” funkció azt jelenti, hogy amikor a weboldalon a keresőmezőbe kulcsszót írunk, a rendszer automatikusan javasol (megjelenít) olyan kulcsszavakat, amelyek gyakran kerülnek keresésre együtt. A keresőmotorok suggest mezőjében szándékosan rosszindulatú kapcsolódó kulcsszavakat jelenítenek meg nagy számban, vagy ennek eredményét nevezzük suggest szennyezésnek.

A fórumok több szálában negatív szavakat írnak be, amelyeket a suggest funkcióval szeretnének megjeleníteni, és ismételt keresésekkel szennyezik a suggestet, vagy programokat használnak nagy mennyiségű oldal létrehozására a fórumokon és más helyeken, hogy növeljék a kulcsszavak relevanciáját. Ezenkívül a suggest szennyezési módszerek nyilvánosak az interneten, és bárki könnyen elvégezheti őket, ami tovább növeli a károkat.

Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan ítélnek meg ilyen suggest szennyezéseket a bíróságok.

Amikor a vádlott tanácsot adott a módszerről

Volt egy eset, amikor egy ügyvéd, aki munka mellett egyetemi posztgraduális képzésben vett részt, azt állította, hogy a vádlott megfenyegette őt egy bejegyzésen keresztül, és harmadik felet bujtogatott, hogy rontsa a felperes és a kapcsolódó személyek hírnevét. A sértett kártérítést követelt.

https://monolith.law/reputation/intimidation-duress[ja]

A per háttértörténete

A felperes (X) 2014-ben egy jogi iroda vezetőjeként tevékenykedett, és egyetemi posztgraduális képzés keretében információbiztonsági ismereteket szerzett. Az alperes pedig egy iskolai tanár volt, aki 2014-ben egyetemi mesterképzésben vett részt.

2014 előtt folyamatosan zaklatták a felperest az interneten, bejelentésekkel és egyéb módon, hogy kárt okoznak neki. A “Shitaraba fórum” (Japán internetes fórum) felperessel kapcsolatos szálán, 2014. június 23-án 0:13-kor, egy névtelen harmadik fél írta, hogy

“Szeretném szennyezni az éjszakai javaslatokat, van valami, amit szennyezni szeretnék”

Ezután a felperes (X) nevét javasolták célpontként, majd az alperes írta, hogy “Vigyázz X szennyezésére”, majd egy névtelen harmadik fél írta, hogy

“Ha X-et szennyezed, jobb lenne, ha a hozzá tartozó jogi irodát is szennyeznéd”

Ezt követően az alperes írta, hogy

“Mi lenne, ha azt mondanánk, hogy az ő kutatócsoportja, ahol dolgozik, folyamatosan plagizál és hamisít”, “Nem X, hanem az a kérdés, hogy mi lenne, ha X környezetét zavarnánk, hogy X nehezen maradjon ott”

és tanácsot adott a javaslati szennyezés módszeréről.

Ezt követően egy névtelen harmadik fél a következő napon este és éjszaka 44 alkalommal írt a “5ch” (Japán internetes fórum) oldalra, egy szkriptet (szoftver, amelyet automatikus nagy mennyiségű hozzászólások küldésére használnak elektronikus fórumokon) használva, a felperes nevét, a felpereshez tartozó jogi irodát, a felperes kutatócsoportjának professzorát, A-t, és adjunktusát, B-t, “bűnöző”, “plágium” és más becsületsértő szavakat sorolva fel, nyilvánvalóan a javaslati szennyezés céljából.

A per menete

A felperes 2014-ben a jelen cikkekkel kapcsolatban kérelmezte a ‘Shitaraba’ adminisztrátorának, a Caesar Kft.-nek a küldő információinak ideiglenes közzétételét, és szeptember 9-én megkapta az IP-cím és időbélyegzés közzétételét. Ezt követően a felperes 2015-ben beperelte a Sonnet Kft.-t a küldő információinak közzétételéért, és ugyanebben az évben június 26-án a küldő információinak közzétételét engedélyezték, és a jelen cikkek küldőjének használt internetes kommunikációs vonal szerződőjeként a vádlott apjának, C-nek a nevét, címét és e-mail címét közzétették.

Ezért a felperes 2016. január 27-én beperelte C-t, de ugyanebben az évben július 29. körül a vádlott írásban közölte a felperessel, hogy a jelen cikkek küldése valójában a saját gyermekétől származik, és C ügyvédje is ugyanezt állította és benyújtotta a dokumentumokat. A felperes ezt követően 2016. augusztus 22-én visszavonta a korábbi pert, és körülbelül egy évvel később, 2018. május 11-én indította meg a jelen pert.

Emiatt a “suggestive contamination” (sugalmazó szennyezés) “bujtatása” és a bejegyzések elküldése után jelentős idő telt el a per indítása előtt.

Bírósági ítélet

A bíróság először is,

Az érintett cikkek általánosságban elegendő mértékű rosszindulatot hirdetnek, amely megfélemlíti az embereket. Továbbá, a vádlott azt állította, hogy “Vigyázz az X szennyezésre”, mert úgy gondolta, hogy ha a felperest a sugallt szennyezés célpontjává teszi, nagy a kockázata annak, hogy peres eljárást indítanak ellene. Ebből következően, a vádlott szándékosan fenyegette a felperest azzal, hogy az érintett cikkeket közzétette, és ez törvénytelen cselekménynek minősül.

Tokiói Kerületi Bíróság 2019. január 11-i (2019) ítélete

A bíróság elismerte a fenyegető cselekményt, és azt, hogy aki a fórumon a sugallt szennyezés célpontjáról javaslatot kér, sugallja, hogy a sugallt szennyezést script segítségével hajtja végre. Ezen felül elismerte, hogy a vádlott a felperest a sugallt szennyezés célpontjává tette, és azt javasolta, hogy a felperes jogi irodáját is célpontként kezeljék. Továbbá, a vádlott azt állította, hogy a felperes által látogatott posztgraduális kutatócsoport plágiumot és hamisítást követett el, és ezzel a megközelítéssel javasolta, hogy a kutatócsoportot tegyék a sugallt szennyezés célpontjává.

Ezután a bíróság elismerte, hogy a felperes elleni sugallt szennyezést célzó megjegyzések sértik a felperes becsületét és becsületérzését, de nem a vádlott javasolta, hogy a felperest tegyék a sugallt szennyezés célpontjává. A bíróság nem találta elegendőnek azt az állítást, hogy a vádlott a felperes elleni sugallt szennyezést okozta azzal, hogy a posztolót felbujtotta, és a vádlott által közzétett cikkek törvénytelen cselekménynek minősülnek, mint a posztoló felbujtása.

Ezután a bíróság figyelembe vette a következő körülményeket, és 250 000 jen kártérítést ítélt meg a vádlottnak a lelki károkért:

• Az érintett cikkek közzététele egyszeri esemény volt, és nem igazolható, hogy a vádlott folyamatosan fenyegette volna a felperest
• Nem igazolható, hogy a vádlott szándékosan közzétette az érintett cikkeket azzal a szándékkal, hogy a felperes megijedjen tőlük, vagy hogy a cikkek olvasói újabb cikkeket posztoljanak
• Az érintett cikkek közzététele óta már több mint 4 év telt el

A vádlott csak tanácsot adott a sugallt szennyezés módszeréről, és nem közvetlenül posztolt rágalmazó cikkeket stb., de ha a vádlott végrehajtotta volna a sugallt szennyezést, vagy ha a cikk közzététele óta nem telt volna el idő, akkor a következmények súlyosabbak lehettek volna.

https://monolith.law/reputation/shitaraba-specific[ja]

Amennyiben a vádlott végrehajtotta a ‘suggestive pollution’-t (sugallt szennyezést)

A fent említett példához hasonlóan van egy per, amelyben ugyanaz a felperes beperelte a ‘suggestive pollution’-t (sugallt szennyezést) végrehajtó vádlottat.

A per háttértörténete

A vádlott 2015. május 9-én, délután 4:08-tól 4:46-ig, 38 perc alatt több tucat bejegyzést tett közzé, melyekben a felperesről, mint „bántalmazó ügyfélről”, „forró vízzel leöntött későn érkező alkalmazottról”, „bűnöző múlttal rendelkező személyről” és más hamis tényeket állított. Továbbá olyan negatív képet festett a felperesről, mint „incompetens”, „szemét”, „bűnöző”, „alkalmatlan ügyvéd”, „halálbüntetésre ítélt”, „börtönből szökött”, „fegyelmi elbocsátott”, „eltusolt”, „félelmetes”, „veszélyes”, „megvásárolt”, „gyermekpornó” stb. Mindezekkel a szavakkal és tényekkel azt a látszatot keltette, hogy a felperes rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal, vagy elkövette ezeket a tetteket, ezzel rontva a felperes társadalmi megítélését és akadályozva ügyvédi tevékenységét. Emiatt a felperes kártérítést követelt.

A felperes ügyvédje hangsúlyozta, hogy a bejegyzések száma, tartalma és időpontja alapján a vádlott kitartóan támadta a felperest. A bejegyzések módja a „suggestive contamination” (szuggesztív szennyezés) nevű ismert támadási módszert alkalmazta, amelynek törvényellenességét a bírósági ítéletek is elismerik.

A pereskedés alakulása

A felperes 2015 júliusában, a ‘Shitaraba’ adminisztrátoraként működő Caesar Kft. ellen indított eljárást a feladói információk ideiglenes közzétételére, és július 31-én megkapta az IP-cím és időbélyegző közzétételét.

Ezután a felperes ugyanazon év augusztusában pert indított az NTT Plala ellen a feladói információk közzétételének kérésére, és október 29-én az NTT Plala közzétette a feladói információkat, és kiderült, hogy a bejegyzést a vádlott apjának szerződéses vonala továbbította, ezért a felperes visszavonta a pert. Ezt követően a vádlott ügyvédje értesítette a felperest, hogy a cikkek feladója akkor 13 éves középiskolás volt, és megkezdődött a peren kívüli egyeztetés, de november 25-én a felperes elégedetlen volt a tartalommal, ezért megszakította a peren kívüli egyeztetést, és bírósági döntést kért.

https://monolith.law/reputation/disclosure-of-the-senders-information[ja]

Bírósági ítélet

A bíróság,

megállapította, hogy a jelen ügyben szereplő bejegyzések kétségtelenül a felperest célozzák. A bejegyzések közül azok, mint például “bántalmazta a megbízóját”, “forró vizet öntött a későn érkező alárendeltjére”, “bűnöző múltja van”, tényeket állítanak. Továbbá, ha a bejegyzéseket az átlagos olvasó figyelmével és értelmezésével vizsgáljuk, a “letartóztatás”, “incompetens” és hasonló kifejezésekkel együtt, a bejegyzések azt a benyomást keltik, hogy a felperes, annak ellenére, hogy ügyvéd, törvénytelen cselekményeket követett el, vagy korábban letartóztatták, illetve bűnösnek találták. Ezért csökkenti a felperes társadalmi megítélését. Tehát elismerhető, hogy az alperes által írt bejegyzések sértik a felperes becsületét, és törvénytelen cselekménynek minősülnek.

Tokiói Kerületi Bíróság 2016. június 21-i (2016) ítélete

alapján, elismerte a becsületsértést. Ezen felül,

az ítélet szerint a bejegyzések nem azonosítanak konkrét dátumot vagy egyéb részleteket, csupán konkrétumokban szegényes szavakat vagy rövid mondatokat sorolnak fel, amelyeket többször ismételnek, és mindezt rövid idő alatt többször is megteszik. Ennek ellenére nem tagadható, hogy ez csökkentette a felperes társadalmi megítélését, de a hatás mértéke nem tekinthető erősnek.

Tokiói Kerületi Bíróság 2016. június 21-i (2016) ítélete

alapján, az alperest 400 000 jen megfizetésére kötelezte. Lehet, hogy csak tréfából tette, de a végeredmény mégis szigorúnak tűnik.

Megjegyzendő, hogy az alperes 13 éves volt,

az alperes a bejegyzések idején 13 éves középiskolás volt. Egyrészt elismerhető, hogy a kiskorúak, felnőttekhez képest, a társadalmi tapasztalat hiánya miatt gyengébben képesek megfelelő döntéseket hozni. Másrészt azonban feltételezhető, hogy már elég érett ahhoz, hogy általános értelemben megértse, milyen munkát végez egy ügyvéd. És legalábbis ebben az ügyben nincs elegendő bizonyíték arra, hogy az alperes még ezt a szintű megértést sem tudta volna elérni. Tehát ebben az ügyben az alperes életkora nem tekinthető jelentős tényezőnek a kártérítés összegének meghatározásában (a bejegyzések stílusa alapján lehet, hogy az alperes fiatal kora miatt könnyelműen cselekedett, de a bejegyzések stílusát már korábban (1) értékeltük, és legalábbis nem értékelhető az alperes számára előnyösebbnek, mint a fent említett). A károkozó fizetőképessége sem befolyásolja jelentősen a kártérítés összegét ebben az ügyben.

Tokiói Kerületi Bíróság 2016. június 21-i (2016) ítélete

alapján. Úgy tűnik, hogy a gyermekkor nem jelentett enyhítő körülményt az ítéletben.

A “szavak vagy nagyon rövid mondatok felsorolása, amelyeket többször ismételnek, és mindezt rövid idő alatt többször is megteszik” miatt, “nem tagadható, hogy ez csökkentette a felperes társadalmi megítélését, de a hatás mértéke nem tekinthető erősnek” – ez az ítélet kérdéseket vet fel, mivel nem tűnik figyelembe venni a javaslati szennyezés súlyosságát. Lehet, hogy ez azért van, mert az ítélet nem a javaslati szennyezést kezdeményező személyre, hanem csak egy egyszeri végrehajtóra vonatkozik.

Összefoglalás

A javaslati szennyezés esetében természetesen a javaslatot tevő személy felelősségre vonható, de ugyanez vonatkozik azokra is, akik tanácsot adnak a módszerről vagy végrehajtják azt. Nem szabad könnyelműen bekapcsolódni ilyen tevékenységekbe.

A javaslati szennyezés áldozatai, legyenek azok magánszemélyek vagy vállalatok, forduljanak tapasztalt ügyvédhez, hogy gyorsan kezeljék a helyzetet, és ugyanakkor szigorúan vonják felelősségre az elkövetőket.