A YouTube kommentárok videói jogi problémákat vetnek fel események és 'flame wars' kapcsán?
A YouTube és más videómegosztó oldalakon számos videó kerül feltöltésre, amelyek között megtalálhatóak hírességek botrányairól vagy felháborodást kiváltó eseményekről szóló kommentár videók is.
Ilyen videók esetében, mivel a közvélemény nagy érdeklődést mutat irántuk, a megtekintések száma jelentősen növekedhet.
A botrányokról vagy felháborodást kiváltó eseményekről való kommentálás a szólásszabadság része, azonban nem mindenféle tartalmú kommentárt fogadnak el korlátozás nélkül. A kommentárok jogosságának vagy jogellenességének megítélése nehéz kérdés.
Ebben a cikkben arról fogunk beszélni, hogy “A botrányokról vagy felháborodást kiváltó eseményekről szóló kommentár videók jogilag problémamentesek-e”.
https://monolith.law/reputation/instagram-flaming-countermeasures[ja]
A szerzői jogok kapcsolata
Először is, magyarázatot adunk az általános események és az SNS-en történő lángoló események kapcsolatáról a szerzői jogokkal.
A szerzői jog fogalma
A szerzői jog egyszerűen fogalmazva, a szerzői művek védelmére szolgáló jogot jelenti.
A szerzői művek a Japán Szerzői Jogi Törvény (Japanese Copyright Law) 2. cikkének 1. bekezdésében a következőképpen vannak definiálva:
(Definíció) Második cikk
Japán Szerzői Jogi Törvény 2. cikk 1. bekezdés 1. pont
E törvényben a következő kifejezések az alábbiak szerint értendők:
1. Szerzői mű: olyan alkotás, amely gondolatokat vagy érzelmeket kreatív módon fejez ki, és amely a irodalom, tudomány, művészet vagy zene területéhez tartozik.
Ahhoz, hogy egy alkotást szerzői műként ismerjenek el, a következő négy feltételnek kell teljesülnie:
- Gondolatokkal vagy érzelmekkel kapcsolatosnak kell lennie
- Alkotói jellegét el kell ismerni
- Kifejezésre kell jutnia
- Az irodalom, tudomány, művészet vagy zene területéhez kell tartoznia
Ami nem felel meg ezeknek a feltételeknek, azt nem ismerik el szerzői műként, és nem részesül a szerzői jogi törvény által biztosított védelemben.
Elismerhető-e a szerzői jog a botrányok esetében?
Általánosságban a közönséges eseményekről és a közösségi médiában kialakuló botrányokról, még ha újságokban vagy híradásokban is hallottunk róluk, nem tekinthetők szerzői jogi műveknek, ha csak az események absztrakt leírásáról van szó, nem pedig konkrét kifejezések, mint például újságcikkek formájában. Ilyen esetekben a szerzői jog nem elismerhető.
Másrészről, ha újságcikkeket, magazinokat, híradók képeit, mások által feltöltött videókat másolunk le és készítünk belőlük kommentár videókat, akkor a helyzettől függően a műnek szerzői jogi jellege lehet, és ez szerzői jogi megsértéshez vezethet. Ezért óvatosság szükséges.
Idézetek esetén, ha a követelményeknek megfelel, nem minősül szerzői jogi megsértésnek
Kommentár videókban, ha újságcikkeket vagy más anyagokat használunk az eseményekkel kapcsolatban, és ezek az idézetek megfelelnek a szerzői jogi törvényben meghatározott követelményeknek, akkor nem sértik a szerzői jogi törvényt.
32. cikk: A nyilvánosságra hozott műveket idézhetjük. Ebben az esetben az idézetnek meg kell felelnie a tisztességes gyakorlatnak, és a híradás, kritika, kutatás vagy más idézési célból történő felhasználásnak méltányos határokon belül kell maradnia.
A szerzői jogi törvény 32. cikke
Az idézés jogi elismeréséhez a következő követelményeknek kell megfelelni:
Az idézett műnek nyilvánosságra hozottnak kell lennie
A “nyilvánosságra hozatal” a következőképpen van meghatározva:
4. cikk: A műveket akkor tekintjük nyilvánosságra hozottnak, ha kiadásra kerültek, vagy ha a 22. és 25. cikkben meghatározott jogokkal rendelkező személy vagy annak engedélyezője előadja, előadja, vetíti, nyilvánosan közvetíti, szóban közli vagy kiállítja őket (az építészeti művek esetében ez magában foglalja az építési jogokkal rendelkező személy vagy annak engedélyezője által történő építést is).
A szerzői jogi törvény 4. cikke
Az idézett résznek és a saját műnek világosan meg kell különböztetnie egymástól
A világos megkülönböztetés érdekében például zárójeleket használhatunk az idézett rész és a saját mű közötti különbség tisztázására.
A saját műnek a főnek, az idézett műnek pedig az alárendeltnek kell lennie
Mivel mások műveit idézzük, a saját művünknek kell a főnek, a mások művének pedig az alárendeltnek lennie.
A fő és az alárendelt viszonyát mind mennyiségi, mind minőségi szempontból megítélik, tehát nem elegendő, ha a saját művünk része nagyobb.
Az idézés céljának méltányosnak kell lennie
Az idézés céljának méltányosságát a következő szempontok alapján ítélik meg:
- Szükséges-e az idézés?
- Az idézett mű mennyisége a szükséges határokon belül marad-e?
- Megfelelő-e az idézés módja?
Az idézett mű eredetét világosan meg kell jelölni
Az idézett mű eredetének világos megjelölését a szerzői jogi törvény 48. cikke szabályozza.
Kivéve, ha a szerző neve nyilvánvaló, vagy ha a mű névtelen, a művön feltüntetett szerző nevét meg kell jelölni.
A szerzői jogi törvény 48. cikk 2. bekezdése
Ezért szokás a könyvek végén megjelölni az idézett irodalmat.
Nem szabad önkényesen módosítani vagy megsérteni az idézett mű szerzőjének szerzői jogait
A szerzőknek egyéni kizárólagos joguk van a szerzői jogokra. Ez magában foglalja az azonosság megőrzésének jogát (a szerzői jogi törvény 20. cikke), ezért az idézés során az eredeti művet kell idézni.
(Az azonosság megőrzésének joga)
A szerzői jogi törvény 20. cikke
A szerzőnek joga van megőrizni műve és annak címének azonosságát, és nem kell elfogadnia, hogy ezeket ellenszenv nélkül megváltoztassák, kivágják vagy más módon módosítsák.
Ezenkívül az idézés során történő fordítás a szerzői jogi törvény 46. cikk 6. bekezdés 1. pont 3. alpontja szerint engedélyezett.
Az idézési követelményeknek megfelelő információk videóban is felhasználhatók
Újságokban és egyéb forrásokban található eseményekkel kapcsolatos információk a szerzői jogi törvény követelményeinek megfelelően idézhetők, így a szerzői jogi törvény megsértése nélkül használhatók fel.
Az idézés jogi módjáról a következő cikkben olvashat.
https://monolith.law/corporate/quote-text-and-images-without-infringing-copyright[ja]
Az arcképjog és a kapcsolódó jogok
Az arcképjog fogalma
Az arcképjog azt a jogot jelenti, hogy valaki tiltakozhat az ellen, hogy az arcát vagy alakját engedély nélkül fényképezzék, vagy hogy az engedély nélkül készült fényképeket nyilvánosságra hozzák.
Az arcképjogot nem ismeri el kifejezetten a törvény, de a bírói gyakorlatban elismert jog.
Az arcképjog megsértésének esetei
A botrányokat gyakran videóban dolgozzák fel, amelyekben hírességek vagy ismert személyek arcát is bemutatják.
Itt merül fel az arcképjog kérdése. Az arcképjog megsértésének kérdésében a “Wakayama mérgezett curry eset” a következőképpen fogalmaz:
“Vannak esetek, amikor az emberek arcképének fényképezése elfogadható, mint jogos újságírói tevékenység, és a kérdés, hogy valakinek az arcképének engedély nélküli fényképezése jogellenes-e a törvény szerint, a fényképezett személy társadalmi helyzetétől, a fényképezett személy tevékenységétől, a fényképezés helyétől, céljától, módjától és szükségességétől függ, és azt kell megítélni, hogy a fényképezett személy személyiségi jogainak megsértése meghaladja-e a társadalmi életben elfogadható határokat.”
A Legfelsőbb Bíróság ítélete, 2005. november 10. (Heisei 17)
Az ismert személyek vagy hírességek arcának bemutatása esetén is, a bírói gyakorlatban említett tényezők alapján kell megítélni, és ha a videóban bemutatott ismert személyek vagy hírességek személyiségi jogainak megsértése nem haladja meg a társadalmi életben elfogadható határokat, akkor az arcuk bemutatása a videóban nem feltétlenül jelenti az arcképjog megsértését.
A publicitásjog kapcsolata
A publicitásjog fogalma
A publicitásjog lehetővé teszi a hírességek és ismert személyek nevének, arcképének és egyéb tulajdonságainak kizárólagos gazdasági hasznosítását.
Publicitásjog megsértésének esetei és nem megsértésének esetei
Általánosságban elmondható, hogy a publicitásjog megsértésének kérdése attól függ, hogy a híresség vagy ismert személy nevének vagy arcképének használata kizárólag a vásárlók vonzására irányul-e.
Ezért, ha a videók lejátszásának számát növelni kívánja, és hirdetési díjat szeretne szerezni a híresség vagy ismert személy fényképének vagy videójának felhasználásával, és videót tölt fel, akkor ez a saját videójának hirdetéseként értékelhető, és lehet, hogy megsérti a publicitásjogot.
Az egyedi körülmények miatt a törvényesség és a jogosság megítélése nehéz lehet, és a legbiztosabb módszer a megfelelő engedély megszerzése.
Összefoglalás
Az eseményekről és botrányokról szóló kommentár videók lehetőséget adnak a személyes vélemények közlésére és különböző nézőpontok bemutatására a nézők számára, ami társadalmi szempontból jelentőséggel bírhat.
Az azonban fontos, hogy ha újságok vagy hírek videóit használjuk fel, vagy hírességekkel és ismert személyekkel kapcsolatos eseményeket emelünk ki, akkor szem előtt kell tartanunk a szerzői jogokat, a személyiségi jogokat és a publicitási jogokat, és a videók feltöltésekor ügyelnünk kell arra, hogy ne sértjük meg ezeket a jogokat.
Az eseményekről és botrányokról szóló kommentár videók jogi kérdéseinek kezeléséhez szakértői jogi ismeretekre van szükség, ezért javasoljuk, hogy forduljon hozzánk, mint szakértő jogi irodához.
Ha szeretné megismerni ezt a cikket videó formájában, tekintse meg a YouTube csatornánkon található videónkat.
Category: Internet
