【Reiwa 6. (2024) év augusztus】A digitális értékpapírok (ST) szabályozásának enyhítése – Tartalom és hatások magyarázata

A Pénzügyi Szolgáltatások Felügyelete (金融庁) bejelentette, hogy a digitális értékpapírok (Security Token, a továbbiakban ST) szabályozása enyhül a Reiwa 6 (2024) év augusztusában. A szabályozás enyhítésének célja a hazai digitális értékpapírok elterjedésének elősegítése. A 2023-as pénzügyi évben a hazai összes kibocsátás értéke elérte a 100 milliárd jent, és a digitális értékpapír-iparág, amely egyre nagyobb figyelmet kap, milyen hatással lehet a Pénzügyi Szolgáltatások Felügyeletének ez a szabályozás enyhítése?

Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy mi is az a “digitális értékpapír”, és részletesen tárgyaljuk a szabályozás enyhítésének tartalmát és hatásait.

Mi az a digitális értékpapír?

A digitális értékpapírok (Security Token, ST) áttekintése

A digitális értékpapírok olyan tokenizált jogok, amelyek értékpapírokat képviselnek. Részvényekhez, kötvényekhez és befektetési alapokhoz hasonló értékpapírok, amelyek jogait a blokklánc-technológia segítségével bocsátják ki. Ennek eredményeként a hagyományos értékpapírokhoz hasonló jogokat képesek digitális formában megjeleníteni.

A digitális értékpapírok hivatalos megnevezése “elektronikus nyilvántartásba vett értékpapírok átruházását rögzítő jogok”, amelyeket a Reiwa 2. évben (2020-ban) május 1-jén hatályba lépett módosított Japán Pénzügyi Eszközök és Tőkepiaci Törvény, valamint a kapcsolódó kormányrendeletek szabályoznak. A részvények és befektetési alapok is elektronizálódtak, de vajon milyen különbségek vannak a hagyományos és a digitális értékpapírok között?

Kapcsolódó cikk: Mi a Web3 jog? Az e területen belépő vállalatok számára fontos szempontok ismertetése[ja]

Miben különbözik a digitális értékpapír a hagyományos értékpapíroktól?

Elsőként, a digitális értékpapírok egyik jellemző különbsége, hogy közvetlenül a kibocsátó vállalattól vásárolhatók meg. A hagyományos értékpapírokat kibocsátó vállalatok általában értékpapír-kereskedő cégekre bízzák az értékesítést. Ez annak köszönhető, hogy általában az értékpapírok a ‘Japanese Securities Transfer Act’ (Értékpapírok Átruházásával Kapcsolatos Japán Törvény) által meghatározott ‘Japanese Securities Depository Center’ (Japán Értékpapír Letéti és Átutalási Központ) nevű intézményben kerülnek egységes kezelés alá, míg a digitális értékpapírok esetében ez nem így van. A digitális értékpapírokat úgy tervezték, hogy ne essenek ezen szabályozás alá, így nem a ‘Japanese Securities Depository Center’-ben, hanem egyedi infrastruktúrán keresztül, mint például a blokklánc technológia, kerülnek kibocsátásra és kezelésre, ahol a tranzakciók is rögzítésre kerülnek.

Másodszor, az effektivitás szempontjából is jelentős különbségek vannak.

A digitális értékpapírok esetében a tranzakciók és az értékpapírok kibocsátási folyamatának automatizálása lehetséges a smart contract (okosszerződés) nevű programok által. Például, a részvények osztalékfizetésekor nincs szükség harmadik fél pénzügyi intézmények bevonására, így költség és idő szempontjából is hatékonyabbá válik a folyamat.

Ezzel szemben a hagyományos értékpapír-kereskedelem számos eljárás és közvetítő bevonását igényli, és összetett folyamatokra van szükség, ami hatékonyság szempontjából hátrányos.

A digitális értékpapírok jellemzői

A digitális értékpapírok egyik jellemzője, hogy lehetővé teszik a kis összegű és változatos tranzakciókat.

Például az ingatlanok is kereskedhetők digitális értékpapírok formájában. Az ingatlan ST esetében a blockchain technológia segítségével a valójában nem osztható földeket vagy ingatlanokat úgy alakítják át, hogy kis összegekkel is megvásárolhatóvá válnak, lehetővé téve a kis összegű tranzakciókat.

Hasonlóképpen, a REIT-ekkel (ingatlanalapokkal) szemben, amelyek lehetővé teszik az ingatlanok kis összegű likvidálását, a digitális értékpapírok esetében az egyik különbség az befektetési célpontokban van.

Az ingatlan digitális értékpapírok esetében egyetlen ingatlanba fektet be az ember, míg a REIT-ek esetében egy olyan társaság részvényeibe, amely több ingatlant birtokol. Ezért a digitális értékpapíroknál az előny, hogy konkrét ingatlanokba lehet befektetni, és az befektetési célpontok világosan láthatók.

Ezenkívül az ármozgások is különböznek. A digitális értékpapírok esetében a tranzakciók az értékelési összeg alapján történnek, míg a REIT-ek árai folyamatosan a tőzsdei trendek hatására változnak, és azokat a kamatlábak és a nagybefektetők tranzakciói is befolyásolják.

Továbbá a likviditásban is van különbség. Mivel a REIT-ek a tőzsdén kereskednek, likviditásuk magas, és a befektetők viszonylag könnyen vásárolhatnak és adhatnak el. Ezzel szemben a digitális értékpapírokat általában értékpapír-kereskedőknek adják el, és a kereskedési lehetőségek korlátozottak.

Így a digitális értékpapírok számos előnnyel rendelkeznek, és Japánban is folyamatosan terjednek.

Forrás: Tokiói Digitális Értékpapír (Biztonsági Token) Piac Bővítésének Támogatása[ja]

A digitális értékpapírok szabályozásának jelenlegi helyzete és háttere Japánban

Ahogy eddig ismertettük, a digitális értékpapíroknak számos előnyük van, ugyanakkor különböző jogszabályi kihívásokkal is szembe kell nézniük.

A digitális értékpapírok értékesítésével és ajánlásával kapcsolatos magatartási szabályok

A pénzügyi termékekkel kereskedő vállalkozásoknak az értékesítés és ajánlás során a részvényekhez és vállalati kötvényekhez hasonlóan a Japanese Financial Instruments and Exchange Act (金商法) magatartási szabályait kell betartaniuk, valamint a Japanese Act on Prevention of Transfer of Criminal Proceeds (犯罪による収益の移転防止に関する法律) alapján kötelező tranzakciókori ellenőrzéseket, és a Japanese Act on Provision of Financial Services (金融サービスの提供に関する法律) alapján a fontos információk közlésére vonatkozó kötelezettségeket is teljesíteniük kell (azonban figyelembe kell venni, hogy az ST jelenleg nem tőzsdei értékpapír).

Továbbá, az első pontban említett értékpapírokhoz hasonlóan, a Japanese Financial Instruments and Exchange Act magatartási szabályait és a Japanese Act on Prevention of Transfer of Criminal Proceeds alapján kötelező tranzakciókori ellenőrzéseket, valamint a Japanese Act on Provision of Financial Services alapján a fontos információk közlésére vonatkozó kötelezettségeket is teljesíteniük kell.

A digitális értékpapírok esetében szigorú szabályozás vonatkozik a befektetési alapokba, a kollektív befektetési rendszerekbe való részesedésekbe és egyéb termékekbe való befektetésre, valamint a befektetési kockázatokra, a tulajdonlás módjára, az átruházásra és a lebonyolításra vonatkozóan, mivel ezek kockázatai eltérnek a többi értékpapírtól.

• Alkalmassági elv (tranzakciókezdeményezési kritériumok)

A kezelési feladatok ellátásakor a szegregált kezelési feladatokra vonatkozó politikák nyilvánosságra hozatala és intézkedések (業府令70条の2第5項)

• Reklámokra vonatkozó szabályozás

Reklámok készítésekor gondoskodni kell arról, hogy a kezelt digitális értékpapírok jellegét és a tárolás/átruházás mechanizmusát ne értelmezzék félre (同78条).

• A digitális értékpapírok jellemzőinek ismertetése (szerződéskötés előtti tájékoztató dokumentumok)

Amikor a digitális értékpapírok adásvételéhez szerződéskötés előtti tájékoztató dokumentumokat adnak át, fel kell hívni a figyelmet a digitális értékpapírok jellegére (同83条).

A digitális értékpapírok szegregált kezelésének szigorítása

Először is, a digitális értékpapírokat kezelő pénzügyi termékekkel kereskedő vállalkozásoktól a szegregált kezelés szigorú betartását és a kifolyási kockázatokra való reagálást várják el.

„A pénzügyi termékekkel kereskedő vállalkozásoknak, amikor értékpapírokat és pénzeszközöket helyeznek letétbe az ügyfelektől, az értékpapírokat biztosan és rendszerezetten kell kezelniük, elkülönítve a saját vagyonuktól” (Japanese Financial Instruments and Exchange Act 43条の2).

Továbbá, a digitális értékpapírokként tokenizált értékpapírok esetében az befektetők alapvetően kapnak egy titkos kulcsot (a nyilvános kulcsú titkosítási rendszerben használt kulcspár egyikét, amely általában nem nyilvános), amely szükséges a tokenek átruházásához. Amikor a pénzügyi termékekkel kereskedő vállalkozások digitális értékpapírokat helyeznek letétbe, a titkos kulcs harmadik félhez való kiszivárgásának elkerülése érdekében általában az ügyfelektől veszik át a titkos kulcs letétbe helyezését, és a jogszabályokban előírt szegregált kezelési előírásoknak, valamint a belső szabályzatoknak megfelelően kezelik azt, elkülönítve a saját vagyontól vagy külső megbízottól.

Ebben az esetben „az ügyfél értékpapírjait, amelyek elektronikus rekord átruházási értékpapírokat képviselnek, állandóan nem internetre csatlakoztatott elektronikus eszközökön, elektromágneses rögzítő médiumokon vagy más rögzítő médiumokon (dokumentumokat és egyéb tárgyakat is beleértve) [úgynevezett hideg tárcák] kell rögzíteni és kezelni, vagy más, ezzel egyenértékű technikai biztonsági kezelési intézkedéseket kell alkalmazni” (Japanese Cabinet Office Ordinance on Financial Instruments Business Operators 136条1項5号).

Forrás: A biztonsági tokenek jelenlegi helyzetéről[ja]

A digitális értékpapírok szabályozásának enyhítése által bekövetkező változások

A mostani szabályozás enyhítésének két fő pontja van:

• Egy pénzügyi csoporton belül lehetségessé válik a digitális értékpapírok kibocsátása, átvétele és értékesítése.
• A pénzügyi intézmények által a befektetők számára közzétett információk kiterjesztése.

A Pénzügyi Szolgáltatások Ügynöksége (FSA) bejelentette, hogy tervezi a kabinet rendeletének módosítását annak érdekében, hogy egy pénzügyi csoport vállalatai képesek legyenek a digitális értékpapírok kibocsátásától az átvételen át az értékesítésig minden folyamatot ellátni, ezzel ösztönözve a termékek számának növekedését és megkönnyítve a befektetők számára a vásárlást.

A szabályozás enyhítése azokra a digitális értékpapírokra vonatkozik, amelyek az összes kibocsátott digitális értékpapír mintegy 85%-át teszik ki, és amelyek mögött ingatlanok állnak fedezetként, konkrétan kereskedelmi létesítmények, hotelek, nagy lakókomplexumok.

Ahogy már korábban is említettük, eddig ezek a digitális értékpapírok a szegregált kezelés elve alapján kezelték, és a kibocsátó hitelintézet csoportján belüli értékpapír-társaságok nem vehettek részt a digitális értékpapírok átvételében. Emiatt a digitális értékpapírokat kezelő értékpapír-társaságok száma korlátozott volt, és nem tudták teljes mértékben kihasználni az olyan előnyöket, mint a 24/7-es kereskedés lehetősége vagy a finanszírozás egyszerűsége. A mostani szabályozás enyhítésével a korábbi szabályokat módosítják, célul tűzve ki a kibocsátások számának növelését és a piac bővítését.

Ha a szabályozás enyhítése megvalósul, akkor egy pénzügyi csoport vállalataként a kibocsátótól az átvételen át az értékesítésig terjedő bevételt lehet előre látni, továbbá a termékek számának növekedése révén a befektetők számára is könnyebbé válik a vásárlás, ami a digitális értékpapírok kibocsátásának és az ügyletek számának növekedéséhez vezethet.

Ezenkívül a szabályozás enyhítésével összhangban a Japán Értékpapír-üzleti Szövetség (JSDA) befektetővédelmi szabályokat tervez bevezetni. Konkrétan a pénzügyi intézmények által a befektetők számára közzétett információk kiterjesztését jelenti, biztosítva az árazás átláthatóságát és csökkentve a befektetők által elszenvedett hátrányok kockázatát. Ennek érdekében a digitális értékpapírokat kibocsátó hitelintézeteknek nyilvánosságra kell hozniuk az árazási megbeszélések történetét és a fizetett jutalékokat, amelyeket független értékpapír-társaságokkal folytattak.

Az árazás során a szabályok szerint ingatlanbecsüsök vagy könyvvizsgáló által meghatározott értékelési összeget kell alkalmazni, és a független értékpapír-társaságok jóváhagyása is szükséges lesz.

A digitális értékpapírok szabályozásának enyhítésével várható hatások

A digitális értékpapírpiac növekedésének ösztönzése

A hazai digitális értékpapírpiac bővülő tendenciát mutat, a 2023-as (Reiwa 5) évi forgalom közel 100 milliárd jenre tehető, és a 2024-es (Reiwa 6) évre 170 milliárd jenre várható a növekedés, így a jövőbeni bővülés ígéretesnek tűnik. Ugyanakkor a Japán Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény és egyéb szabályozások korlátozták a digitális értékpapírokat kezelő brókercégek körét, nem biztosítva elegendő forgalmazási csatornát, és a kibocsátástól a forgalmazásig terjedő folyamatot sem tudták egyablakos rendszerben megvalósítani, ami nehezítette a kibocsátók számára a várható bevételek konkrét előrejelzését. Ezek a tényezők akadályozták a digitális értékpapírok elterjedését.

A digitális értékpapírok forgalmazásakor korábban az eszközkezelő cégek által birtokolt ingatlanokból a bizalmi bankok által kis részvényekre bontott digitális értékpapírokat állítottak elő, és a tőkében nem érintett brókercégek vették át és bízták a forgalmazást. Azonban a mostani szabályozás enyhítésével a bizalmi bankok csoportvállalatai is vállalhatják a forgalmazást, ami növelheti a digitális értékpapírok kibocsátásának és forgalmazásának számát, ezáltal ösztönözve a befektetők tevékenységét.

Belföldi és külföldi befektetők felé való vonzerő

A szabályozás enyhítésével a belföldön forgalomba hozott digitális értékpapírok abszolút mennyisége növekedhet, ami több befektetési lehetőséget kínálhat a befektetők számára.

Ezenkívül a kockázatok diverzifikálása szempontjából is előnyös lehet a befektetők számára a digitális értékpapírok számának növekedése.

Különösen az ingatlanokhoz kapcsolódó digitális értékpapírok esetében, amelyek az REIT-ekkel ellentétben kevésbé érzékenyek a piaci hatásokra, és a befektetők erősebb tulajdonlás érzését keltik, jelentős vonzerőt jelenthetnek, és elősegíthetik a befektetési tevékenységek növekedését.

Új finanszírozási módszerek nyújtása

A szabályozás enyhítésével a digitális értékpapírok kibocsátása és forgalmazása gördülékenyebbé válhat, ami élénkítheti az ST-kibocsátáson alapuló finanszírozást, az úgynevezett STO (Security Token Offering) piacot.

A mögöttes eszközök nélküli ICO-k (Initial Coin Offering) esetében problémát jelentettek a csalárd tranzakciók. Az IPO-k (Initial Public Offering) esetében pedig a tőzsdei bevezetési kritériumoknak való megfelelés érdekében a vállalatoknak fenntartaniuk kell a teljesítményüket, miközben belső irányítási rendszert építenek ki, és a szükséges dokumentációk előkészítése is bonyolult és időigényes folyamat.

Az STO azonban lehetővé teszi a finanszírozást még a vállalkozás vagy szolgáltatás elindítása előtt is, és nem igényel olyan sok dokumentációt vagy szervezeti felépítést, mint az IPO, így a vállalatok számára kevesebb terhet jelent.

Továbbá a vállalatok különböző eszközeinek értékpapírosításával és ST-vé alakításával a vállalati finanszírozási eszközök sokféleségét is növelhetik.

Kapcsolódó cikk: Mi a különbség az STO és az ICO között? A biztonsági tokenek fogalmának és az STO jelentőségének magyarázata[ja]

A digitális értékpapírok szabályozásának enyhítése

Pénzügyi intézmények és vállalatok reakciói

Hazánkban az SBI Csoport és a Mitsui Sumitomo Financial Group által támogatott Osaka Digital Exchange (ODX) egy magán kereskedelmi rendszert, a ‘START’-ot hozott létre, és a Reiwa 5. évében (2023) decemberében megkezdte a digitális értékpapírok kereskedelmét. A Pénzügyi Szolgáltatások Ügynökségének (Japanese Financial Services Agency) szabályozás enyhítése révén várhatóan növekedni fog a kereskedési volumen.

Továbbá, Tokióban a szabályozás enyhítésére előkészítve, megkezdődött a digitális értékpapír piac bővítését elősegítő projektek és támogatások felhívása, ami egyre nagyobb figyelmet vonz.

Referencia: Tokiói Metropolisz ‘Digitális Értékpapír Piac Bővítésének Elősegítése Projekt Felhívás'[ja]

Referencia: Tokiói Metropolisz ‘Digitális Értékpapír (Security Token) Piac Bővítésének Elősegítése Támogatás'[ja]

A piaci trendek és előrejelzések a jövőben

A Boston Consulting Group becslése szerint, míg a globális digitális értékpapírok kibocsátási értéke 2022-ben 310 milliárd dollár volt, ez az összeg 2030-ra várhatóan 16,1 billió dollárra fog nőni, ami azt jelzi, hogy világszerte egyre nagyobb piaci értéket képviselnek majd a befektetési célpontokként.

Összefoglalás: A digitális értékpapír-szabályozás enyhítésével a piac bővülésére számíthatunk

A Pénzügyi Szolgáltatások Ügynökségének (Japanese Financial Services Agency) most bejelentett szabályozás enyhítésének kulcsfontosságú pontjai a következők:

• A kibocsátási eljárások egyszerűsítése
• A befektetővédelem megerősítése

Ebben a részben a Pénzügyi Szolgáltatások Ügynökségének bejelentett digitális értékpapírokra vonatkozó szabályozás enyhítését tárgyaltuk, magától a digitális értékpapíroktól kezdve a bejelentett szabályozás enyhítésének tartalmáig. A mostani szabályozás enyhítésével előre láthatóan jelentősen növekedni fog a piaci digitális értékpapír-ügyletek száma a közeljövőben.

A támogatások, segélyek és támogatási programok bővülése mellett fontos, hogy alaposan megvizsgáljuk, milyen eljárásokra van szükség.

Intézkedéseink bemutatása a Monolit Ügyvédi Irodánál

A Monolit Ügyvédi Iroda az IT területén, különösen az internet és a jogi szolgáltatások magas szintű szakértelmét ötvözi. Irodánk teljes körű támogatást nyújt a kriptovaluták és a blokklánc technológiával kapcsolatos üzleti tevékenységekhez. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolit Ügyvédi Iroda szakterületei: Kriptovaluták és blokklánc[ja]