A NASDAQ-on való jegyzéshez szükséges vállalatirányítási követelmények

Sokan úgy gondolhatják, hogy a japán vállalatok NASDAQ-ra történő bevezetésével kapcsolatban a NASDAQ-on való bevezetés magasabb szintű vállalatirányítási követelményeket támaszt, mint a japán értékpapírpiacra történő bevezetés. A következtetés az, hogy nem mondható el egyértelműen, hogy a NASDAQ-on való bevezetés szigorúbb kormányzási követelményeket ír elő, de megmagyarázzuk, hogy miért jutunk erre a következtetésre, különös tekintettel a NASDAQ bevezetési szabványainak vállalatirányítási követelményeire, amikor egy japán vállalat kerül bevezetésre a NASDAQ-ra.

Ahogy azt később részletezzük, amikor egy japán vállalat bevezetésre kerül a NASDAQ-ra, alapvetően az “amerikai szemszögből külföldi vállalatok bevezetésére vonatkozó különleges szabályok” kerülnek alkalmazásra. Ezért az “amerikai vállalatok NASDAQ-ra történő bevezetésével kapcsolatos vállalatirányítási követelmények” eltérő követelményeket támasztanak, és ez jelenti a fontos pontot.

A NASDAQ tőzsdei bevezetési kritériumai és a vállalatirányítási követelmények Japánban

A NASDAQ tőzsdei bevezetési kritériumai a “Rulebook – The Nasdaq Stock Market” címen érhetők el.

Forrás: Rules | The Nasdaq Stock Market

A NASDAQ piac három kategóriára oszlik, és a bevezetési kritériumok szigorúsága szerint a következő sorrendben állnak: “Global Select Market”, “Global Market” és “Capital Market”. A felsoroltak közül sok japán vállalat a legkevésbé szigorú kritériumokat támasztó “Capital Market” szekcióban vezeti be részvényeit.

Amennyiben egy vállalat a NASDAQ Capital Market szekciójában történő bevezetést tervezi, a követendő követelmények nagyjából a következő két kategóriába sorolhatók:

• A “quantitative listing requirements” (mennyiségi bevezetési követelmények) a Rule 5100, 5200 és 5500 sorozatok alapján (a Capital Market szekcióban történő bevezetés során ezeket kell figyelembe venni a Rule 5005(a)(28) szerint)
• A “corporate governance requirements” (vállalatirányítási követelmények) a Rule 5600 sorozat alapján (minden vállalatra vonatkozóan ezeket kell alkalmazni a Rule 5001 szerint)

Ebben a cikkben a fentiek közül a vállalatirányítási követelményeket fogjuk részletesen ismertetni.

Megjegyzendő, hogy a Capital Market-en kívül a Global Select Market esetében a 5500 helyett a 5300 sorozat, míg a Global Market esetében a 5400 sorozat vonatkozik.

Japán vállalatok és a „külföldi magánkibocsátók”

Japán vállalatok esetében a NASDAQ-on való tőzsdei bevezetés általában úgy történik, hogy a vállalatokat külföldi magánkibocsátóként (Foreign Private Issuers – FPI) jegyzik. A külföldi magánkibocsátók olyan, az Amerikai Egyesült Államok szemszögéből külföldi vállalatok, amelyeket a 1934-es évi Értékpapír-tőzsdei Törvény (Securities Exchange Act of 1934) 3b-4-es szabálya határoz meg.

A külföldi magánkibocsátók olyan, külföldi kormányzatoktól eltérő külföldi kibocsátók, amelyek az alábbi (1) és (2) pontok egyikének sem felelnek meg az utolsó lezárt negyedéves időszak utolsó üzleti napján:
(1) A kibocsátó által kibocsátott szavazati jogot biztosító értékpapírok több mint 50%-át közvetlenül vagy közvetve az Amerikai Egyesült Államokban élő személyek birtokolják.
(2) Az alábbiak bármelyike érvényes:
(i) Az ügyvezető tisztségviselők vagy igazgatók többsége amerikai állampolgár vagy lakos.
(ii) A kibocsátó eszközeinek több mint 50%-a az Amerikai Egyesült Államokban található.
(iii) A kibocsátó üzleti tevékenységét főként az Amerikai Egyesült Államokban végzik.

1934-es évi Értékpapír-tőzsdei Törvény 3b-4-es szabálya / Irodánk által végzett szabad fordítás

Egyszerűen fogalmazva, a külföldi magánkibocsátók olyan vállalatok, amelyeknek részvényesei, tisztségviselői, eszközei és üzleti tevékenységei elsősorban Japánban (vagy más, az Amerikai Egyesült Államokon kívüli országban) koncentrálódnak.

A fentiek a 1934-es évi Értékpapír-tőzsdei Törvény által meghatározott külföldi magánkibocsátókra vonatkoznak, azonban a NASDAQ tőzsdei bevezetési szabályzatának 5005(19) és 5005(1) pontjai szerint a NASDAQ tőzsdei bevezetési követelményei szempontjából is azonos értelmezésben használatosak.

A külföldi magánkibocsátókra vonatkozó szabályozási rendszer Japánban

A külföldi magánkibocsátókra a következőképpen alkalmazandó a Rule 5615(a)(3) szabályozás.

• A külföldi magánkibocsátók a Rule 5600 sorozat követelményei helyett, a Rule 5250(b)(3) által előírt igazgatói juttatások nyilvánosságra hozatalára, valamint a Rule 5250(d) által előírt éves és egyéb jelentések terjesztésére vonatkozó követelmények helyett követhetik saját országuk gyakorlatát.
• Az előírt követelmények közül a Rule 5625 szerinti szabályszegésről szóló értesítési kötelezettség, a Rule 5640 szerinti szavazati jogok, a Rule 5605(f) szerinti igazgatói sokféleségre vonatkozó követelmények, valamint a Rule 5606 szerinti igazgatói sokféleségre vonatkozó nyilvánosságra hozatali szabályok betartása kötelező, továbbá a Rule 5605(c)(3) szerinti kötelezettségnek megfelelően felállított audit bizottságnak működnie kell, és annak tagjainak meg kell felelniük a Rule 5605(c)(2)(A)(ii) szerinti függetlenségi követelményeknek.
• A külföldi magánkibocsátóknak a Rule 5000 sorozat követelményeinek megfelelően kell eljárniuk, kivéve ha a jelen szakaszban másképp van meghatározva.

Ezen szabályozások értelmében a külföldi magánkibocsátókra a következő fegyelmi intézkedések vonatkoznak.

• A 5200-as sorozatból a 5250(b)(3) és 5250(d) által előírt követelmények helyett saját országuk gyakorlatát követhetik.
• A 5600-as sorozat esetében alapelvként saját országuk gyakorlatát követhetik.
• Kivételes esetekben a 5625, 5640, 5605(f), 5606, 5605(c)(3), 5605(c)(2)(A)(ii) szabályokat a NASDAQ tőzsdei bevezetési szabványainak megfelelően kell alkalmazni.

Ennek eredményeképpen a japán vállalatok többségére nem vonatkoznak a NASDAQ általános vállalatirányítási követelményei. Például a NASDAQ-on általában kötelező a jutalmazási bizottság felállítása, de helyette követhetik saját országuk gyakorlatát. Így a japán vállalatok számára a NASDAQ-on történő bevezetés során a „standard” módszer az, hogy az igazgatótanács látja el ezeket a funkciókat.

A külföldi magánszektori kibocsátókra alkalmazandó vállalatirányítási követelmények Japánban

A külföldi magánszektori kibocsátók számára, amelyek nem követhetik saját országuk gyakorlatát, hanem a NASDAQ tőzsdei bevezetési szabványait kell alkalmazniuk, a következő követelmények vonatkoznak:

• Rule 5625 (Értesítési kötelezettség a nem megfelelőségről): Ha a vállalat tudomást szerez a Rule 5600 Series szabályainak megsértéséről, haladéktalanul értesítenie kell a NASDAQ-ot. Azonban ez inkább a tőzsdei bevezetés utáni megfelelőségi kötelezettségként kezelendő, mintsem bevezetési követelményként.
• Rule 5640 (Szavazati jogokra vonatkozó követelmények): A részvényesek szavazati jogait nem csökkenthetik vagy korlátozhatják tisztességtelenül a vállalati tevékenységek vagy kibocsátások. Ilyen vállalati tevékenységek vagy kibocsátások például a fokozatos szavazati jogok bevezetése, korlátozott szavazati jogok, többszörös szavazati jogot biztosító részvények kibocsátása, vagy olyan részvények kibocsátása csereajánlat keretében, amelyek kevesebb szavazati jogot biztosítanak, mint a meglévő általános részvények egy darabja, de nem korlátozódik ezekre.
• Rule 5605(f) (A felügyelőbizottság sokszínűsége): A felügyelőbizottságnak tartalmaznia kell a sokszínűséget (nők, kisebbségek, LGBTQ+ közösség tagjai közül legalább egy kategóriába tartozó személyek) bizonyos számban (ha öt vagy kevesebb tagból áll, akkor legalább egy személyt, ha hat vagy több tagból áll, akkor legalább két személyt), vagy meg kell indokolni, ha nem tesznek eleget ennek a követelménynek.
• Rule 5606 (A felügyelőbizottság sokszínűségére vonatkozó közzétételi szabályok): A felügyelőbizottság sokszínűségéről szóló információkat közzé kell tenni.
• Rule 5605(c)(2)(A)(ⅱ) (Az audit bizottság összetétele): Az audit bizottságot legalább három, a 1934-es Értékpapír-tőzsdei Törvény 10A-3(b)(1) szakaszában meghatározott “függetlenségi” követelményeknek megfelelő tagból kell állítani.
• Rule 5605(c)(3) (Az audit bizottság felelősségei és hatáskörei): Az audit bizottságnak rendelkeznie kell a 1934-es Értékpapír-tőzsdei Törvény 10A-3(b)(2)(3)(4)(5) szakaszában meghatározott hatáskörökkel. Megjegyzendő, hogy befektetési társaságok esetében az anonim bejelentések is követelménynek számítanak.

A NASDAQ-on jegyzett japán vállalatok felügyelőbizottságának felépítése

A fent említett módon a “felügyelőbizottság” létrehozása a NASDAQ-on jegyzett vállalatok egyik jellemzője. Azonban a japán jog szerinti könyvvizsgálói tanács vagy könyvvizsgálói és hasonló bizottságok általában megfelelnek a 1934-es (Showa 9) évi Értékpapír-tőzsdei Törvény által meghatározott követelményeknek. Így a japán jog szerinti könyvvizsgálói tanács vagy könyvvizsgálói és hasonló bizottságok létrehozása, és ezeket a NASDAQ-on történő jegyzéshez szükséges felügyelőbizottságként való alkalmazása vált a NASDAQ-on jegyzett japán vállalatok számára a “standard” módszerré.

Kiegészítésképpen, a szerkezet a következő:

Először is, a japán jog szerint a könyvvizsgálói tanács vagy könyvvizsgálói és hasonló bizottságok létrehozása nem feltétlenül kötelező. Lehetséges, hogy nem állítanak fel könyvvizsgálót, vagy csak egyetlen könyvvizsgálót választanak, és nem hoznak létre könyvvizsgálói tanácsot. Azonban, ha a vállalat nyilvánosan működik és nagyvállalat (például a tőke 500 millió jen feletti vagy egyéb feltételeket teljesít), akkor a létrehozás kötelezővé válik. Általában, ha egy vállalat a NASDAQ-on történő jegyzéssel kíván tőkét bevonni, akkor a tőkéje meghaladja az 500 millió jent, és még ha nem is, a könyvvizsgálói tanács létrehozása továbbra is ajánlott egy bizonyos méretű vállalatként.

Másodszor, a japán jog szerinti könyvvizsgálói tanács vagy könyvvizsgálói és hasonló bizottságok részletes követelményeit ebben a cikkben nem tárgyaljuk, de mindkettőnek legalább három tagból kell állnia, és többségüknek külsősnek kell lennie.

Ezért, az ilyen feltételeknek megfelelő könyvvizsgálói tanács vagy könyvvizsgálói és hasonló bizottságok létrehozása, és ezeket a NASDAQ-on történő jegyzéshez szükséges felügyelőbizottságként való alkalmazása jelenti a fent említett “standard” módszert.

A felügyelőbizottság felelőssége és hatásköre Japánban

A felügyelőbizottság felelősségét és hatáskörét a 1934-es (Showa 9) évi Értékpapír-tőzsdei Törvény írja elő az alábbiak szerint:

(Előzmények elhagyása)
(2) Regisztrált könyvvizsgálói irodák felelőssége: A felügyelőbizottságnak, mint a vezetőség bizottságának, közvetlen felelősséget kell vállalnia a regisztrált könyvvizsgálói irodák kiválasztásáért, díjazásáért, foglalkoztatásának folytatásáért és felügyeletéért (beleértve a pénzügyi jelentésekkel kapcsolatos vezetőség és könyvvizsgálók közötti véleménykülönbségek feloldását), és a regisztrált könyvvizsgálói irodáknak közvetlenül a felügyelőbizottságnak kell beszámolniuk.
(3) Panaszok kezelése: Minden felügyelőbizottságnak meg kell alapítania a következő eljárásokat:
(i) A tőzsdei vállalatok által a számvitel, a belső számviteli kontroll és az auditálási kérdésekkel kapcsolatban fogadott panaszok fogadása, tárolása és kezelése
(ii) A tőzsdei vállalat alkalmazottai által felvetett, kétséges számviteli vagy auditálási kérdésekkel kapcsolatos aggodalmak bizalmas és anonim benyújtása
(4) Tanácsadók alkalmazásának joga: A felügyelőbizottságnak joga van független jogi tanácsadókat vagy más tanácsadókat alkalmazni, ha úgy ítéli meg, hogy ez szükséges a feladatai ellátásához.
(5) Pénzügyi források biztosítása: A tőzsdei vállalatoknak megfelelő pénzügyi forrásokat kell biztosítaniuk a felügyelőbizottság döntése alapján a következő kifizetésekhez:
(i) A tőzsdei vállalatok számára készített auditálási jelentések elkészítéséhez vagy kiadásához, illetve egyéb auditálási, felülvizsgálati vagy könyvvizsgálati tevékenységek végzéséhez alkalmazott regisztrált könyvvizsgálói irodák díjazása
(ii) A felügyelőbizottság által a (b)(4) bekezdés alapján alkalmazott tanácsadók díjazása
(iii) A felügyelőbizottság feladatainak ellátásához szükséges vagy megfelelő általános adminisztrációs költségek

1934-es (Showa 9) évi Értékpapír-tőzsdei Törvény Rule 10A-3(b) / Irodánk által végzett szabad fordítás

Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a japán társasági törvényben előírt követelmények között vannak olyanok, amelyek nem szükségesek a NASDAQ-on való jegyzéshez, így ezeket külön kell megteremteni.

A japán jogrendszer betartása és a vállalati irányítás

A Rule 5615-3 szabályozás értelmében a külföldi magánkibocsátók, amennyiben a Rule 5600.5250(b)(3) vagy 5250(d) előírások helyett saját országuk gyakorlatát választják, kötelesek a NASDAQ-nak benyújtani egy írásos nyilatkozatot a cégük székhelye szerinti ország független ügyvédjétől, amely igazolja, hogy a cég gyakorlata nem ütközik a hazai törvényekkel. Vagyis a japán jogrendszer betartása kötelező.

Azonban a lényegi pont az, hogy a betartandó jogrendszer kizárólag a japán jog, és nem a japán tőzsdék által meghatározott, úgynevezett “soft law” keretében kialakított tőzsdei felügyeleti szabályok. Például a compliance kézikönyvek kidolgozása nem kötelező a japán jog szerint, így nem mondható “szükségesnek” a NASDAQ-on való jegyzéshez.

Mégis, például a kapcsolt felek közötti tranzakciók kezelésére szolgáló kapcsolt vállalatok irányítási szabályzata gyakran kívánatos, mint gyakorlati kérdés. A NASDAQ és az auditorok a kapcsolt felek közötti tranzakciók esetében szigorú vizsgálatot végeznek az érdekellentétek megelőzése és a részvényesek érdekeinek védelme szempontjából. Ilyen részletes viták léteznek, ezért a “milyen szintű irányítást valósítson meg a vállalat” kérdése minden cég számára egyedi megfontolást igényel.

A japán vállalatok által megvalósítandó vállalatirányítás

A fentiek alapján összefoglalhatjuk, hogy a NASDAQ-on tőzsdére lépő japán vállalatok számára elvárt vállalatirányítási követelmények a következők:

• Az NASDAQ-on mint külföldi magánkiadóként történő tőzsdei bevezetés esetén is szükséges néhány területen megfelelni a NASDAQ tőzsdei bevezetési szabványainak.
• Különösen fontos megérteni a NASDAQ tőzsdei bevezetési szabványainak részleteit az auditbizottság felelősségével és hatáskörével kapcsolatban, amelyek eltérhetnek a Japán piacon történő tőzsdei bevezetés esetén érvényesektől.
• A többi területen elegendő a japán jogszabályoknak való megfelelés.

Ezért azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a NASDAQ-on történő tőzsdei bevezetés során a japán vállalatoktól elvárt vállalatirányítási szint nem túl magas. Azonban felmerül a kérdés, hogy a gyenge vállalatirányítással rendelkező vállalatok részvényei megfelelő árat kapnak-e, és például a fent említett megfelelőségi kézikönyv is azt mutatja, hogy a megfelelő vállalatirányítás, belső ellenőrzés és kockázatkezelés biztosítása érdekében “előnyös lehet a rendszer kiépítése”.

A Monolith Ügyvédi Iroda által kínált megoldások bemutatása

A Monolith Ügyvédi Iroda egy olyan jogi szolgáltatást nyújtó iroda, amely az IT területén, különösen az internet és a jogi szakértelem terén rendelkezik magas szintű szakmai tudással. A vállalkozások jogi támogatásában szerzett tapasztalatainkkal és eredményeinkkel, valamint nemzetközi hálózatunkkal összekapcsolva, a Monolith Ügyvédi Iroda teljes körű támogatást nyújt a japán vállalatoknak a NASDAQ-on történő tőzsdei bevezetés során. A NASDAQ-on történő tőzsdei bevezetés támogatásával kapcsolatos további információkért kérjük, olvassa el az alábbi cikket.

A Monolith Ügyvédi Iroda szolgáltatási területei: NASDAQ-on történő tőzsdei bevezetés támogatása[ja]