Az AI által generált "hangok" szerzői jogi problémát jelentenek? (#2 Generálás és felhasználás szakasz)
A generatív AI technológiák fejlődésével mára már lehetségessé vált, hogy valós énekesek vagy szinkronszínészek “hangját” könnyedén megtanulják és generálják. A vállalati szférában is megjelent ez a trend, például alkalmazásfejlesztés, játékfejlesztés vagy animációk készítése során, ahol a generatív AI képes megtanulni és új “hangokat” létrehozni.
Valós énekesek vagy szinkronszínészek “hangjának” generatív AI általi megtanulása és új “hangok” generálása szerzői jogi sérelmekhez vagy egyéb jogellenes cselekményekhez vezethet Japánban. A helyzet az, hogy jelenleg ezek a kérdések még nem rendelkeznek egyértelmű jogi értelmezéssel.
Ebben a cikkben a generatív AI által létrehozott és felhasznált “hangok” kapcsán felmerülő szerzői jogi, szerzői joghoz kapcsolódó jogok és a hírnévhez fűződő jogok megsértésének lehetőségét tárgyaljuk. A fejlesztési és tanulási szakasz jogi problémáit Ebben a cikkben (#1 Fejlesztési és tanulási szakasz)[ja] tárgyaljuk. Kérjük, olvassa el ezt is.
A generálás és használat szakaszában lévő három felhasználási minta
Az “AI generálásával hangot hozunk létre” kijelentés mögött két lényeges folyamatot kell megkülönböztetnünk:
- Fejlesztési és tanulási szakasz
- Generálási és használati szakasz
Az elsőt az AI fejlesztők, a másodikat az AI felhasználók végzik.
Ha ezeket a folyamatokat ábrázoljuk, az alábbi képet kapjuk:
A fejlesztési és tanulási szakaszban az AI fejlesztők emberi hangokból gyűjtenek eredeti adatokat, hogy létrehozzanak egy tanulási adatkészletet. Ezután az adatkészletet az AI-ba táplálják, ahol a gépi tanulás révén létrejön a betanított modell. Ezeket a lépéseket általában az AI fejlesztők végzik.
A generálási és használati szakaszban a gépi tanulási folyamaton már átesett generatív AI-ba adatokat táplálnak be, hogy létrehozzák és használják az AI által generált termékeket. Ezeket a lépéseket általában az AI felhasználók végzik.
A generálási és használati szakaszban a következő három felhasználási mintát különböztethetjük meg:
- Minta 1: Az emberi hangot az AI-ba táplálják, hogy létrehozzanak egy az eredeti hangadattól eltérő AI generált terméket.
- Minta 2: Az emberi hangot az AI-ba táplálják, hogy létrehozzanak egy az eredeti hangadattal azonos vagy ahhoz hasonló AI generált terméket.
- Minta 3: Nem emberi hangadatokat táplálnak az AI-ba, hogy létrehozzanak egy valós személy hangadatával azonos vagy ahhoz hasonló AI generált terméket.
A következőkben röviden ismertetjük, hogy az egyes felhasználási minták milyen jogi sérelmeket okozhatnak.
1. minta: Az emberi hang AI-ba történő bevitele és az eredeti hangadattól eltérő termék előállítása
Először is, megvizsgáljuk azokat a jogi kérdéseket, amelyek felmerülhetnek, amikor az emberi hangot AI-ba viszik be, és az eredeti hangadattól eltérő terméket állítanak elő.
Kapcsolat a szerzői jogokkal
Az 1. minta esetében képzeljük el, hogy egy adott énekes hangadatait viszik be egy olyan hangfelismerő AI-ba, amely képes felismerni, hogy melyik énekes hangjáról van szó, vagy hogy az AI felhasználó és egy adott énekes hangját egyszerre viszik be, és az AI a felhasználó hangjával hoz létre olyan énekeshez hasonló hangadatokat.
A szerzői jogokkal való kapcsolatban problémát jelenthet az AI-ba bevitt meglévő művek. Az ilyen tevékenység “információelemzésnek” (a szerzői jogi törvény (a továbbiakban csak törvény) 30. cikkének 4. pontja 2. szám alatti bekezdése) minősül, így az információelemzéshez szükséges mértékben bármilyen módon felhasználhatók a szerzői művek. Ezért, ha az információelemzéshez szükséges, akkor a szükséges mértékben nem minősül szerzői jogi sérelemnek.
Kapcsolat a szerzői jogokhoz kapcsolódó jogokkal
A szerzői jogokhoz kapcsolódó jogok esetében is, a 102. cikk értelmében a szerzői jogokra vonatkozó 30. cikk 4. pontja alkalmazandó, így az említett bevitt tevékenység alapvetően nem minősül szerzői jogokhoz kapcsolódó jogok megsértésének.
Kapcsolat a hírnévhez fűződő jogokkal
Az 1. minta esetében tegyük fel, hogy a bevitt emberi hang egy adott hírességé. Ha egy adott híresség hangadatait használják fel, akkor az Első részben (#1 Fejlesztési és tanulási szakasz)[ja] ismertetett háromféle jogsértési típus valamelyikébe tartozik, akkor a hírnévhez fűződő jogok megsértését jelentheti, és az ilyen tevékenység jogellenes cselekménynek minősül.
Az aktuális esetben, még ha a bevitt hangadat egy adott hírességé is, mivel a hangadat csupán az AI-ba történő bevitelre és elemzésre korlátozódik, nem tartozik a három jogsértési típus egyikébe sem.
Ezért elmondható, hogy az ilyen felhasználási tevékenység nem képez alapot a hírnévhez fűződő jogok megsértésére.
Minta 2: Emberi hangok AI-be való bevitele azonos vagy hasonló adatok előállítására
A Minta 2 egy olyan folyamatot jelent, amely során egy adott énekes hangadatait, valamint a dalszöveg és dallam adatait bemenetként használják az AI-ban, hogy előállítsák az adott énekes hangjával az adott dalszöveg és dallam éneklésének hangadatait. Ez a folyamat három fő részre oszlik:
- A hangadatok AI-ba való bevitele
- Az AI által generált anyagok előállítása ezek alapján
- Az említett AI által generált anyagok felhasználása
Ezeket figyelembe véve elemezzük a következő jogokkal való kapcsolatot.
Kapcsolat a szerzői jogokkal
Először is, a szerzői jogokkal való kapcsolat tekintetében mind a bevitele, mind a generálás, mind a felhasználás olyan tevékenységek, amelyek szerzői jogi sérelmet okozhatnak.
Először is, az 1. pontban említett bevitele tekintetében, a Minta 1-hez hasonlóan, alapvetően a bevitele nem minősül szerzői jogi sérelemnek a 30. cikk (4) alapján.
Azonban van egy jelentős kivétel ebben az alapelvben. Ha az eredeti adatok által hordozott kifejezési jellegzetességeket tartalmazó AI által generált anyagok előállítása a cél (kifejezési kimeneti cél), akkor a 30. cikk (4) nem alkalmazható, és a tevékenység törvénytelen lehet. És a Minta 2 esetében gyakran igazolható a kifejezési kimeneti cél. Ezért magas a valószínűsége annak, hogy szerzői jogi sérelmet okoz.
Másodszor, a 2. pontban említett generálás tekintetében, a Minta 2 esetében az eredeti szerzői művekhez hasonló vagy azonos adatokat állítanak elő, ami a másolási jog (21. cikk) megsértését jelenti. Ezért magas a valószínűsége annak, hogy szerzői jogi sérelmet okoz.
Végül a 3. pontban említett felhasználás tekintetében, a 2. pontban generált, az eredeti szerzői művekhez hasonló vagy azonos anyagok felhasználása a másolási jog (21. cikk) vagy a nyilvános közvetítési jog (23. cikk) megsértését jelenti. Ezért magas a valószínűsége annak, hogy szerzői jogi sérelmet okoz.
Kapcsolat a szerzői jogok melletti jogokkal
A szerzői jogok melletti jogokkal való kapcsolatban gyakorlati szempontból még nem tisztázott, bonyolult kérdések merülnek fel, ezért további vizsgálat szükséges.
Jelenleg, a fent említett módon, a 102. cikk alapján a szerzői jogokra vonatkozó 30. cikk (4) rendelkezéseit alkalmazzák, így alapvetően a szerzői jogok melletti jogok sérelme alacsony valószínűségű.
Kapcsolat a publisztikai jogokkal
Az 1-től 3-ig terjedő tevékenységek közül az 1. pontban említett bevitele és a 2. pontban említett generálás nem tartozik a sérelem három típusába, így a publisztikai jogok sérelmének területe szinte teljesen kizárt.
Az 3. pontban említett felhasználás azonban, ha az adott felhasználási módszer kereskedelmi célú, például értékesítés, akkor a sérelem három típusába tartozik, így magas a valószínűsége a publisztikai jogok sérelmének.
3. minta: Nem emberi hangadatokat adnak meg az AI-nak, amely létező személyek hangadataival azonos vagy hasonló adatokat hoz létre
Kapcsolat a szerzői jogokkal
A 3. minta például egy adott szinkronszínész nevének megadását jelenti, és az AI előállítja a szinkronszínész monológ hangadatait. Problémát jelenthet, hogy az AI által létrehozott anyagok függnek-e már létező szerzői művektől.
Következtetésképpen, ha az AI felhasználója tudatában van a meglévő szerzői műveknek és azonos vagy hasonló AI által generált anyagokat hoz létre szándékosan, akkor általánosan elfogadott nézet, hogy függőség áll fenn.
Például, ha az AI felhasználója egy adott szinkronszínész hangját korlátozni kívánja, és e célból hoz létre AI által generált anyagokat, ez esetben magas a szerzői jogok megsértésének kockázata.
Kapcsolat a szerzői jogokhoz kapcsolódó jogokkal
Az AI használatával létrehozott, már meglévő előadásokkal azonos vagy hasonló előadások esetében sem beszélhetünk a meglévő előadások “felvételéről”, így nem áll fenn a szerzői jogokhoz kapcsolódó jogok megsértése.
Kapcsolat a publicitás jogokkal
A publicitás jogok tekintetében problémák merülhetnek fel, amikor a létrehozott hangot kereskedelmi célokra használják fel. Gyakorlati szempontból számos részletes esetmeghatározás lehetséges, de elegendő lehet csak a következtetést megérteni.
Következtetésképpen, ha az AI felhasználója szándékosan hoz létre egy adott híresség hangjával azonos vagy hasonló hangot, és ezt a hangot felhasználja, akkor publicitás jogok megsértéséről beszélhetünk. Ha a hasonlóság véletlenül jön létre, a helyzet bonyolult, és gyakorlati szempontból még sok a vita tárgya, ezért ebben a cikkben nem tárgyaljuk részletesen.
Összefoglaló: A generatív AI és a szerzői jogok kapcsolatáról szakértői tanácsot kell kérni
Eddig részletesen tárgyaltuk az emberi hang jogi jogait és azokat a problémás cselekedeteket, amelyek előfordulhatnak, amikor ezeket a jogokat használni kívánjuk.
Az emberi hang jogi jogainak kérdésében fontos megkülönböztetni a “tartalmat” és a “hangot”, valamint figyelembe venni a szerzői jogokat, a szerzői jogokhoz kapcsolódó jogokat és a publicitási jogokat.
A problémás cselekedetek esetében szükséges megvizsgálni, hogy miért jelentenek problémát. A generatív AI által létrehozott hangok esetében számos jogi és üzleti vitát folytatnak a szakemberek. Új üzleti vállalkozás indításakor tartsuk szem előtt a fent említett pontokat, és törekedjünk a generatív AI megfelelő használatára.
Kapcsolódó cikk: Szerzői jogi problémákat okozhat az AI által generált hang? (#1 Fejlesztési és tanulási szakasz)[ja]
A Monolith Ügyvédi Iroda által nyújtott megoldások bemutatása
A Monolith Ügyvédi Iroda egy olyan jogi szolgáltatást nyújtó iroda, amely gazdag tapasztalattal rendelkezik az IT területén, különösen az internet és a jogi aspektusok terén. Az utóbbi években a generatív AI és a szerzői jogok körüli szellemi tulajdonjogok egyre nagyobb figyelmet kapnak, és a jogi ellenőrzés szükségessége egyre növekszik. Irodánk szellemi tulajdonnal kapcsolatos megoldásokat kínál. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.
A Monolith Ügyvédi Iroda szakterületei: Különböző vállalatok IT- és szellemi tulajdonjogi ügyei Japánban[ja]
Category: IT
