Milyen befektetési szerződésre van szükség a startup vállalkozásokba történő befektetéskor? A preferenciális osztalékklauzula magyarázata

Japánban is egyre több startup és kockázati tőkevállalat jön létre. Az alapítás során számos módszer áll rendelkezésre, kezdve a saját tőkéből történő indítástól, a kockázati tőkebefektetők és befektetők által összegyűjtött tőkéig. De vajon milyen a befektetők által a vállalatokkal kötött befektetési szerződés?

A befektetők számára fontos a befektetéssel járó kockázatok minimalizálása, és a befektetési szerződésben szereplő “elsőbbségi osztalék” záradék fontos eszköz a kockázatok csökkentésére.

Ezért ebben a cikkben egyszerűen és érthetően magyarázzuk el a befektetési szerződésben szereplő “elsőbbségi osztalék” záradékot.

Mi az a befektetési szerződés?

A befektetési szerződés olyan megállapodás, amelyet a kockázati tőkét biztosító befektetők kötnek a startupokkal és a kockázati vállalkozásokkal befektetés céljából, de nincs különösen törvényi szabályozása.

Az instabil üzleti tevékenységet folytató kockázati vállalkozások esetében azonban a befektetés utáni részvényárak csökkenése vagy a csőd kockázata miatt a befektetők általában befektetési szerződést kötnek a kockázatok minimalizálása érdekében.

A befektetési szerződésben a befektetés tartalmát meghatározó fő tételek a következő négyek:

• Részvényekkel kapcsolatos kérdések (típus, részvényszám, részvényár, befizetési feltételek stb.)
• Befektetési feltételekkel kapcsolatos kérdések
• Befektetés visszavonásával kapcsolatos kérdések
• Exit (befektetési tőke visszaszerzése és nyereség elérése IPO vagy M&A révén) kérdések

A részvények nagyjából két típusra oszthatók: “általános részvények” és “speciális részvények”. A prioritásos osztalékjogot biztosító részvények is a speciális részvények egyik típusát képezik, amelyek a cikkünk témáját képezik.

A prioritásos osztalékjog a jog, amely lehetővé teszi a részvényesek számára, hogy osztalékot kapjanak az általános részvényesek előtt, vagy magasabb osztalékot kapjanak. Azonban a prioritásos osztalékjoggal rendelkező speciális részvények kibocsátásához részvényesi közgyűlést kell tartani és módosítani kell az alapszabályt, ami hosszú időt és bonyolult eljárásokat igényel.

Ezért a prioritásos osztalékjog egyszerűbb beállításához gyakran alkalmazzák azt a módszert, hogy a speciális részvények kibocsátása nélkül a befektetési szerződésben meghatározzák a prioritásos osztalékra vonatkozó záradékot (prioritásos osztalék záradék).

A prioritásos osztalék záradék célja a befektetési szerződésben

A tőzsdei bevezetést célzó startupok és kockázati vállalkozások általában a bevételeiket a vállalkozás finanszírozására fordítják, és ritkán osztalékot fizetnek a részvényeseknek.

A befektetők sem feltétlenül osztalékot várnak, gyakran az IPO vagy más exit révén realizált nagy hozam a befektetés célja. Ezeket figyelembe véve a prioritásos osztalék záradék szükségessége nem feltétlenül nagy.

Akkor mi a célja a befektetési szerződésben a prioritásos osztalék záradék bevezetésének?

Ennek a célja eltér a befektetőtől és a befektetést fogadó vállalattól. A startupok és a kockázati vállalkozások fő célja a prioritásos osztalékjog és a következő feltételek beállítása, hogy összeegyeztethető legyen a tőkebevonás és a stabil üzletmenet:

• Részvények átruházásának korlátozása
  A részvények átruházása csak a vállalat jóváhagyásával lehetséges, így megakadályozható, hogy a részvények a vállalat által nem kívánt harmadik félhez kerüljenek.
• Szavazati jog korlátozása
  A részvényesi közgyűlésen a szavazati jog korlátozása lehetővé teszi az önálló üzletmenetet a részvényesek üzleti beavatkozásának korlátozása révén.
• Magasabb eladási ár az általános részvényeknél
  A befektetett összeghez képest kevesebb részvényt bocsátanak ki, így csökkenthető az alapítók részvényesi arányának csökkenése.

A befektetők fő célja viszont az, hogy csökkentsék a befektetési kockázatot az instabil startupok és kockázati vállalkozások esetében, és az IPO vagy M&A révén realizált exit során minél több osztalékot szerezzenek.

Különösen a kockázati tőkét biztosító vállalkozások, amelyek pénzügyi intézményektől és vállalatoktól gyűjtött tőkével folytatnak befektetési tevékenységet, a befektetési szerződésben minden lehetséges módon előnyös feltételeket kell szerezniük.

Ha többet szeretne megtudni a befektetési szerződésben szereplő részvényvásárlási záradékról, olvassa el az alábbi cikket, amely részletesen tárgyalja ezt a témát, a jelen cikkkel együtt.

https://monolith.law/corporate/investment-stock-purchase-clause[ja]

A befektetési szerződésekben előforduló előnyben részesítő osztalékjogok típusai

Nincs meghatározott formája az előnyben részesítő osztalékjogok meghatározásának, de nagyjából négy kategóriába sorolhatók.

Mi az a résztvevő és nem résztvevő típus?

Az előnyben részesítő osztalékjogokat birtokló részvényesek részvételét vagy részvételének hiányát a normál osztalék kifizetése után határozzák meg, ez alapján különböztetjük meg a résztvevő és nem résztvevő típusokat.

Résztvevő típus

Ha az előnyben részesítő osztalékjogot birtokló részvényes (előnyben részesítő részvényes) részére kifizetésre kerül a meghatározott előnyben részesítő osztalék, és még marad osztalékra fordítható nyereség, akkor a normál részvényeket birtokló részvényesekkel (normál részvényesek) együtt újra részesülhetnek osztalékban. A befektetők számára ez előnyös, ezért gyakran választják a résztvevő típust.

Nem résztvevő típus

Ha az előnyben részesítő részvényes részére kifizetésre kerül a meghatározott előnyben részesítő osztalék, és még marad osztalékra fordítható nyereség, az előnyben részesítő részvényes nem részesül további osztalékban.

Mi az a kumulatív és nem kumulatív típus?

Az előnyben részesítő részvényesek részére kifizetett előnyben részesítő osztalék hiányának esetleges áthúzódását a következő évre alapján különböztetjük meg a kumulatív és nem kumulatív típusokat.

Kumulatív típus

Ha egy adott üzleti évben az előnyben részesítő részvényesek részére kifizetett osztalék nem éri el a meghatározott összeget, akkor a hiányzó összeget hozzáadják a következő év osztalékához. Ez terhet jelent a startupok és a kockázati tőkét befogadó vállalatok számára, de a befektetők számára előnyös.

Nem kumulatív típus

Ha egy adott üzleti évben az előnyben részesítő részvényesek részére kifizetett osztalék nem éri el a meghatározott összeget, akkor a hiányzó összeget nem hordozzák át a következő évre.

A “maradványvagyon előnyben részesítő elosztási jog” és a “feltételezett likvidációs záradék” kombinációja

Az előnyben részesítő osztalékjoghoz hasonló előnyben részesítő jog a “maradványvagyon előnyben részesítő elosztási jog”. Ez gyakran előfordul az Egyesült Államokban és más helyeken történő befektetési szerződésekben, de fontos, hogy ne keverjük össze az előnyben részesítő elosztási joggal.

Az előnyben részesítő maradványvagyon elosztási jog azt jelenti, hogy a cég felszámolásakor a maradványvagyon elosztásakor az előnyben részesítő részvényesek előnyben részesülnek a normál részvényesekkel szemben, és bizonyos összegű elosztást kapnak.

Ha azonban a befektetett vállalatot nem likvidálják, hanem M&A révén átadják, az előnyben részesítő részvényeseknek kifizetett összeg a részvények típusától függetlenül a birtokolt részvények számával arányos összeg lesz, és a nagy összegű előnyben részesítő részvényeket vásárló befektetők veszteséget szenvednek.

Ezért, ha a befektetési célpont vállalatot átadják a részvényesi szerződésben, a “feltételezett likvidációs záradék” bevezetésével, mintha likvidálták volna a vállalatot, az előnyben részesítő részvényesekre az előző bekezdésben említett “előnyben részesítő maradványvagyon elosztási jog” alkalmazható, és az átruházási összeget maradványvagyonként tekintik, így nagyobb összeget kaphatnak.

Ha részletesebben szeretne tudni a befektetési szerződésekben alkalmazott feltételezett likvidációs záradékról, olvassa el az alábbi cikket is.

https://monolith.law/corporate/investment-contract-liquidation-provision[ja]

Példák a prioritásos osztalékzászlókra befektetési szerződésekben

Bemutatjuk a konkrét prioritásos osztalékzászlókat, amelyeket a Japán KKV Hivatal nyilvánosságra hozott a részvénybefektetési szerződésekben.

5.7 cikk (Prioritásos osztalék)

1. A kibocsátó cég köteles a befektetőknek a befizetési határidőtől számított 3 év elteltével, a törvények és a részvénykibocsátási feltételek szerint, a rendelkezésre álló összeg keretein belül, minden üzleti évben egyszer, az A típusú prioritásos részvényekre vonatkozó prioritásos osztalékot fizetni.

2. A kibocsátó cég köteles a befizetési határidőtől számított 3 év elteltével, a törvények és a részvénykibocsátási feltételek szerint, a befektetőknek évente 5% osztalékot fizetni, és a rendelkezésre álló összeget biztosítani érdekében, kereskedelmi szempontból ésszerű erőfeszítéseket kell tennie.
(Forrás: Japán KKV Hivatal – Befektetési szerződés minta, 5. melléklet: Részvényvételi szerződés[ja])

Ennek a cikknek a lényege a következő két pontban foglalható össze:

• A japán társasági törvény szerint a kibocsátó cégnek nincs kötelezettsége a maradványosztalék kifizetésére, de a kibocsátó céget kötelezi a befektetőknek történő prioritásos osztalék kifizetésére.
• A japán társasági törvény szerint a maradványosztalékot csak a rendelkezésre álló összeg keretein belül lehet kifizetni, de a kibocsátó céget kötelezi arra, hogy biztosítsa a rendelkezésre álló összeget.

Megjegyzendő, hogy a kibocsátó cég terheit csökkenteni lehet azzal, hogy a prioritásos osztalékot egy meghatározott rendelkezésre álló összeg felett lehet kifizetni.

Továbbá, ha a 2. bekezdésben a kibocsátó cégnek nem csak erőfeszítési kötelezettséget, hanem prioritásos osztalékfizetési kötelezettséget is előírnak, akkor szükséges meghatározni a részvételi / nem részvételi és a kumulatív / nem kumulatív kategóriák közötti különbséget.

Példa a nem részvételi esetre

Az A típusú prioritásos részvénytulajdonosoknak nem fizetünk maradványosztalékot a prioritásos osztalék felett.

Példa a nem kumulatív esetre

Ha egy adott üzleti évben az A típusú prioritásos részvénytulajdonosoknak járó prioritásos osztalék nem éri el az évi 5%-ot, akkor a hiányzó összeget a következő üzleti évben nem halmozzuk fel.

Általában ezt a cikket együtt alkalmazzák a korábban említett “Prioritásos részvénytulajdonosok részvényátadási korlátozásai” és “Prioritásos részvénytulajdonosok szavazati jogának korlátozásai” cikkekkel.

Összefoglalás

A minta cikkben csak az A típusú előnyben részesített részvényekről rendelkezünk, de a startupok és a kockázati tőkebefektető cégek esetében nem ritka, hogy több körben is tőkét vonnak be, és új előnyben részesített részvényeket bocsátanak ki. Ebben az esetben szükséges meghatározni az előnyben részesített osztalék elsőbbségi sorrendjét az előnyben részesített részvényesek közötti szerződésben.

Amikor ilyen előnyben részesített részvényeket bocsátanak ki, számos szempontot kell figyelembe venni a befektetési szerződések és a részvényesi szerződések elkészítésekor, ezért javasoljuk, hogy ne hozzon önálló döntést, hanem konzultáljon előzetesen egy szakértővel, aki rendelkezik a szükséges szakmai tudással és tapasztalattal.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolit Jogügyi Iroda egy olyan jogi szakértői iroda, amely rendelkezik magas szintű szakértelemmel az IT, különösen az internet és a jog területén. A startupokba és a kockázati tőkevállalatokba történő befektetéskor általános a befektetési szerződések létrehozása. Irodánk a Tőzsdei Prime listán szereplő vállalatoktól a kockázati tőkevállalatokig, különböző ügyekben készít és felülvizsgál szerződéseket. Ha problémája van a szerződéssel kapcsolatban, kérjük, olvassa el az alábbi cikket.

https://monolith.law/contractcreation[ja]