Lehet-e megtiltani a versenytársakhoz történő átigazolást a 'japán munkaszerződésben' szereplő versenytilalmi kötelezettség alapján?

Az alkalmazottak által vállalt vállalati kockázatok közé tartozik, hogy a vállalati információk és know-how a vállalaton kívülre kerülhetnek és felhasználhatók, ha az alkalmazottak munkahelyet váltanak. Egy lehetséges módszer ennek a kockázatnak a kiküszöbölésére, hogy a munkaszerződésben meghatározzuk a versenytársaknál történő munkavállalás tilalmát, és versenytilalmi kötelezettséget ró az alkalmazottakra. Azonban a versenytilalmi kötelezettség által előírt versenytársaknál történő munkavállalás tilalmát tekintve, mivel ez korlátozza a munkavállalók szabad munkavállalási jogát, szükséges megfontolni annak érvényességét a szabad munkavállalás (a japán alkotmány 22. cikkének 1. bekezdése) szempontjából. Ebben a cikkben bemutatjuk a versenytilalmi kötelezettség által előírt versenytársaknál történő munkavállalás tilalmának érvényességét.

https://monolith.law/corporate/difference-contract-dispatch-loan-labor-supply[ja]

Mit jelent a versenytárs cégeknél történő munkaváltás tilalmának záradéka?

A versenytárs cégeknél történő munkaváltás tilalmának záradéka, amely a versenytilalmi kötelezettség része, azt jelenti, hogy a munkavállaló nem léphet munkaviszonyba a munkáltató versenytársával, és nem nyithat saját vállalkozást. A versenytilalmi kötelezettség érvényesülése a munkavállaló munkaviszonya alatt alapvetően elismerhető, még akkor is, ha nincs külön záradék róla a munkaszerződésben, mivel ez a jóhiszeműség és tisztesség elvéből következik.

Másrészről, ha a munkavállaló már kilépett a munkaviszonyból, a munkaszerződés megszűnése miatt alapvetően nem lehet a jóhiszeműség és tisztesség elvére hivatkozva versenytilalmi kötelezettséget érvényesíteni. Ezért, ha a munkáltató szeretné a munkavállalót versenytilalmi kötelezettség alá vonni, előre be kell foglalnia a versenytárs cégeknél történő munkaváltás tilalmának záradékát a munkaszerződésbe, vagy a munkavállaló kilépésekor meg kell kötni egy megállapodást, vagy be kell nyújtani egy esküvői nyilatkozatot.

https://monolith.law/corporate/conclusion-of-retirement-agreement[ja]

A versenytársakhoz történő átigazolás tilalmának érvényessége (kapcsolat a szabad munkaválasztással)

Az a módszer, hogy a munkavállalókat a kilépés után versenytilalmi kötelezettséggel sújtjuk, amelyet a munkaszerződésben rögzítünk, mint a versenytársakhoz történő átigazolás tilalmát. Azonban, még ha a munkaszerződésben rögzítjük is a versenytársakhoz történő átigazolás tilalmát, a munkavállalók szabad munkaválasztásának jogával való kapcsolat miatt, annak érvényességét nem mindig ismerik el. A versenytársakhoz történő átigazolás tilalma korlátozza a munkavállalók szabad munkaválasztásának jogát (a japán alkotmány 22. cikkének 1. bekezdése), és ha ez a korlátozás túl erős, akkor az ellentétes a közrenddel és a jó erkölccsel, és érvénytelennek tekinthető. Ezért figyelembe kell venni, hogy milyen tartalom tekinthető érvényesnek, és ennek megfelelően kell rögzíteni a versenytársakhoz történő átigazolás tilalmát a munkaszerződésben.

A versenytársakhoz való átigazolás tilalmának érvényességi kritériumai a versenytilalmi kötelezettség alapján

A versenytilalmi kötelezettség alapján a versenytársakhoz való átigazolás tilalmának érvényességéről számos bírósági ítélet született, ezért bemutatjuk ezeket az ítéleteket. A Foseco Japan Limited ügyben (Nara District Court, Showa 45 (1970).10.23, Judgement No. 624, p. 78) a versenytilalmi kötelezettség alapján a versenytársakhoz való átigazolás tilalmának érvényességéről a következőképpen nyilatkoztak:

Természetesen, ha a verseny korlátozása meghaladja az ésszerű határokat, és jogtalanul korlátozza az adósok szabad munkaválasztását, veszélyeztetve ezzel az életüket, akkor ez a korlátozás ellentétes a közrenddel és az erkölccsel, és érvénytelen. Az ésszerű határok meghatározásakor azonban figyelembe kell venni a korlátozás időtartamát, a területi hatókört, a korlátozás alá eső munkakörök körét, a kárpótlás meglétét vagy hiányát, a hitelező érdekeit (vállalati titkok védelme), az adós hátrányait (munkahelyváltás, újra munkába állás nehézségei) és a társadalmi érdekeket (monopóliumok kialakulásának veszélye, ezzel járó fogyasztói érdekek). (Aláhúzás a szerzőtől).

A Tokyo Legal Mind ügyben (Tokyo District Court, Heisei 7 (1995).10.16, Labour Judgement No. 690, p. 75) a versenytilalmi kötelezettség alapján a versenytársakhoz való átigazolás tilalmának érvényességéről a következőképpen nyilatkoztak:

A munkavállaló milyen pozícióban volt a munkáltatójánál, milyen munkakörben dolgozott, a szerződésben milyen időtartamra, milyen területre és milyen munkakörre vonatkozóan tiltották a versenytársi tevékenységet, a visszavonult vezető vagy munkavállaló milyen konkrét korlátozásokkal találkozik a munkába állás során, mindezeket figyelembe kell venni. A munkáltatónak a vállalati titkok védelme érdekében szükséges, hogy a visszavonult munkavállaló elviselje a versenytilalmi kötelezettség okozta hátrányokat, és azt is meg kell vizsgálni, hogy ezek a hátrányok nem haladják-e meg a szükséges mértéket. Nem feltétlenül szükséges, hogy a munkáltató kárpótlási intézkedéseket hozzon a versenytilalmi kötelezettség érvényesítése érdekében, de ezt figyelembe kell venni a kiegészítő okok között. (Aláhúzás a szerzőtől).

A versenytilalmi kötelezettség alapján a versenytársakhoz való átigazolás tilalmának érvényességét nem lehet szabályosan megítélni, hanem, mint fentebb látható, a konkrét körülményekkel összefüggésben egyedileg kell megítélni, de az ítéletek szerint az érvényességet a következő elemek alapján ítélik meg:

Versenytilalom időtartama

A versenytilalom hosszabb időtartama hajlamos a munkahelyváltás-tilalmi záradék érvényességének megkérdőjelezésére.

Az időtartam a versenytilalom kötelezettségének érvényességének megítélésében fontos tényező. Azonban a bíróságok nem ítélkeznek mechanikusan úgy, hogy a versenytilalom rövid időtartama miatt a munkahelyváltás-tilalmi záradék érvényes, vagy a versenytilalom hosszú időtartama miatt a munkahelyváltás-tilalmi záradék érvénytelen. Ehelyett a többi körülmény figyelembevételével döntenek arról, hogy a versenytilalom időtartama megfelelő-e. A Shin-Osaka Trade Case (Osaka District Court, Heisei 3.10.15 (1991), Labor Case No. 596, Paragraph 21) figyelembe vette a következő körülményeket, és úgy ítélte, hogy a versenytilalom hároméves időtartama nem indokolatlan:

• Az értékesítési igazgató kilépése után szinte nem tudta felhasználni az ügyféladatokat, és elcsábította a vevőket
• Kilépésekor két alkalmazottat elcsábított, és a kilépése előtt a cégnél dolgozó cég versenyképességét csökkentő tevékenységeket folytatott, mintha a versenytársak tevékenységét elismerné

Másrészről, a Tokyo Freight Company Case (Urawa District Decision, Heisei 9.1.27 (1997), Jitime No. 1618, Page 115) figyelembe vette a kompenzációs intézkedések hiányát, a munkahelyváltás-tilalmi záradékot és a munkahelyváltás-tilalmi záradék létrejöttének körülményeit is, és érvénytelenítette a területi és szakmai korlátozások nélküli, hároméves munkahelyváltás-tilalmi záradékot.

Versenytilalom területi hatálya

A versenytilalom területi hatályának széles volta a munkahelyváltás tilalmának érvényességét megkérdőjelezheti.

A versenytilalom területi hatálya esetében sem lehet automatikusan arra következtetni, hogy ha a terület korlátlan, akkor a munkahelyváltás tilalma érvénytelen, vagy ha a terület korlátozott, akkor a munkahelyváltás tilalma érvényes. Ezt a kérdést más körülményekkel összefüggésben, a versenytilalom területi hatályának megfelelősége szempontjából kell megítélni. A Foseco Japan Limited ügyben (Nara District Court, Showa 45 (1970). október 23., ítélet 624/78. oldal) a bíróság úgy ítélte meg, hogy mivel a munkavállaló korábbi munkahelyének tevékenysége speciális területen folyt, és a versenytilalom időtartama viszonylag rövid, két év volt, a versenytilalom területi hatálya korlátlan is lehet, a munkahelyváltás tilalma mégis érvényes.

Tiltott tevékenységek hatóköre

Ha a tiltott tevékenységek hatóköre széles, az a munkahelyváltás tilalmának érvényességét tagadó irányba hat.

Az Asahi Pretec-ügyben (Fukuoka kerületi bíróság, Heisei 19.10.5, azaz 2007. október 5.) a “jelenlegi munkahely összes üzleti partnere” kifejezéssel meghatározott munkahelyváltás tilalmát a bíróság érvénytelennek ítélte, megjegyezve, hogy a versenytársak elleni tiltás hatálya (típus és régió) széles körű.

Tiltott személyek státusza és pozíciója

Ha a tiltott személyek magas rangúak vagy fontos pozícióban vannak, feltételezhető, hogy fontos vagy bizalmas információkhoz férnek hozzá, ezért a munkahelyváltás tilalmának érvényességét megerősíti.

A Foseco Japan Limited ügyben (Nara District Court, Showa 45 (1970). október 23., 624/78. oldal) a bíróság érvényesnek ítélte a munkahelyváltás tilalmát azokra az alkalmazottakra, akik a munkahelyüket megelőzően olyan pozícióban voltak, ahol a cég technikai titkait kezelhették.

Másrészről, azokban az esetekben, amikor a cég fontos információit nem kezelő általános alkalmazottakról van szó, gyakran úgy ítélik meg, hogy a munkahelyváltás tilalma érvénytelen. Például a Kiyoshi System ügyben (Osaka District Court, Heisei 12 (2000). június 19., 791/8. oldal), a munkások munkahelyváltásának tilalmát érvénytelennek ítélték, mivel a munka egyszerű feladatokból állt, a munkások nem voltak abban a helyzetben, hogy a cég know-how-ját kezeljék, és figyelembe vették, hogy semmilyen kompenzációs intézkedés nem történt, így a hat hónapos munkahelyváltás tilalmának érvényességét megtagadták.

Kárpótlási intézkedések megléte

Ha megfelelő kárpótlási intézkedéseket hoznak, ez pozitívan befolyásolja a munkahelyi váltás tilalmának érvényességét.

Az Aflac-ügyben (Tokiói Döntés, Heisei 22.9.30 (2010.9.30), Munkaügyi Ítélet 1024, 86. oldal) a végrehajtó igazgatók esetében figyelembe vették a magas éves jövedelmet, a részvényopciókat, a magas végkielégítést és más tényezőket, amelyek a végrehajtó igazgatói pozícióval járnak. A két évre szóló munkahelyi váltás tilalmát egy évig érvényesnek ítélték.

Másrészről, a Tokyo Freight Company ügyben (Urawa Döntés, Heisei 9.1.27 (1997.1.27), Ítéleti Idő 1618, 115. oldal) figyelembe vették, hogy a végkielégítés összege alacsonyabb volt a szokásosnál, és úgy ítélték meg, hogy ez nem megfelelő kárpótlási intézkedés a versenytársi tevékenység tilalmához. Ezenkívül a New Japan Science ügyben (Osaka Döntés, Heisei 15.1.22 (2003.1.22), Munkaügyi Ítélet 846, 39. oldal) figyelembe vették, hogy nem fizettek végkielégítést vagy más kárpótlási intézkedéseket, és hogy a titoktartási díj havi összege csak 4000 yen volt a munkaviszony alatt. Így úgy ítélték meg, hogy ez nem megfelelő kárpótlási intézkedés a versenytársi tevékenység tilalmához.

A munkavállaló felelőssége, ha megsérti a versenytársaknál történő munkavállalás tilalmát a versenykorlátozó kötelezettség alapján

Ha a versenytársaknál történő munkavállalás tilalma érvényes, és a munkavállaló megsérti ezt, a vállalat kártérítési igényt támaszthat a kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt, vagy kérheti a versenyző tevékenység megtiltását.

Az a versenyző tevékenység megtiltására irányuló kérelem azonban, a kártérítési igénnyel ellentétben, erőteljesebben korlátozza a munkavállaló szabad munkaválasztását, ezért annak elfogadásához szükséges, hogy a munkaszerződésben vagy hasonló dokumentumban szerepeljen a versenyző tevékenység megtiltását engedélyező záradék, továbbá be kell bizonyítani, hogy a cég helyrehozhatatlan kárt szenvedne, ha a helyzetet változatlanul hagynák (lásd a korábban említett Foseco Japan Limited ügyet).

A versenytársakhoz való átigazolás tilalmának időtartama a versenykorlátozó kötelezettség alapján

A versenytársakhoz való átigazolás tilalmának időtartama, ha túl hosszú ideig tart, sérti a közrendet és a jó erkölcsöt, és érvénytelennek minősül. A gyakorlatban gyakran két évet határoznak meg, és a legtöbb esetben legfeljebb három évet szabnak meg. Azonban, a meghatározott időszak is esetenként változik, ezért a konkrét körülmények figyelembevételével szükséges a megfelelő időtartamot meghatározni.

A versenytársakhoz való átigazolás tilalmának záradékai a versenytilalmi kötelezettség alapján

A versenytilalmi kötelezettség alapján a versenytársakhoz való átigazolás tilalmának záradékai például a következők lehetnek:

○. cikk (Versenytilalom)
A munkavállalóknak nem szabad a cég engedélye nélkül versenyezniük a céggel, sem munkaviszonyuk alatt, sem annak megszűnése után két évig, illetve nem szabad versenytárs cégnél dolgozniuk.
○. cikk (Megállapodás kérése)
1. Ha a munkavállaló megsérti az előző bekezdésben foglaltakat, a cég kérheti, hogy azonnal álljon le a versenyzéssel.
2. Az előző bekezdésben említett kérelmet tartalmazó levélben meg kell jelölni a válaszadásra rendelkezésre álló határidőt, és azt tartalomigazolással ellátott levélben kell elküldeni.
3. Ha a megadott határidőig nincs válasz, azt úgy tekintjük, hogy a munkavállalónak nincs szándékában leállni a versenyzéssel.
○. cikk (Kártérítési igény)
Ha a cég kárt szenved a versenyzés miatt, jogosult kártérítést követelni a munkavállalótól.

Összefoglalás

A fentiekben ismertettük a munkaszerződésben foglalt versenytársaktól való tartózkodási kötelezettség érvényességét a versenytársaknál történő munkavállalás tilalmának szempontjából. A munkavállalók versenyző tevékenysége miatt a cég fontos know-how-ja kiszivároghat a külvilágba, ezért a munkaszerződésben szükséges meghatározni a versenytársaktól való tartózkodási kötelezettséget és a versenytársaknál történő munkavállalás tilalmát. A vállalatok jogi képviselőitől gyakran kapunk kérdéseket arról, hogy a versenytársaktól való tartózkodási időszakot korlátlan időre lehet-e meghatározni, de figyelembe kell venni, hogy ha a versenytársaktól való tartózkodási időszakot korlátlan időre határozzuk meg, akkor ez a közrenddel és a jó erkölccsel ellentétes részekben érvénytelennek minősülhet.

A munkaszerződésben foglalt versenytársaktól való tartózkodási kötelezettség és a versenytársaknál történő munkavállalás tilalmának kérdését, mint ahogy ezt a cikkben is bemutattuk, az egyedi körülmények figyelembevételével kell megvizsgálni, ezért ajánlott ügyvéd tanácsát kérni.

https://monolith.law/corporate/non-competition-effectiveness[ja]