A védjegylicenc-szerződések fontos ellenőrzési pontjai a márkalicencelésben

Az egyik eset, amikor szükség lehet védjegylicencre, az amikor az új márka számára kigondolt név már más cég által regisztrált.

Ebben az esetben a védjegylicenc egyszerűen “névkölcsönzésnek” tekinthető, de ha ez a márka neve, akkor a helyzet más.

A márka védjegye nem csupán szöveg vagy grafika, hanem a “márka hiteles termékének igazolása”, ezért a fogyasztók hajlandóak magasabb árat fizetni a védjeggyel ellátott termékért, mint a hasonló termékekért.

Ezért, amikor a márka védjegyét licencelik, a márka köteles megkövetelni a licenceltőtől a márka számára megfelelő termékek gyártását és a megfelelő védjegy megjelenítését.

Ez alkalommal bemutatjuk a védjegylicenc-szerződés fontos pontjait a márka licencadójának szempontjából, amelyeket a márka licencadójának ismernie kell, ami eltér az általános védjegylicenctől.

Mi a márka?

A márkaüzleti előrehaladott ország, az Egyesült Államok marketing szövetsége a következőképpen definiálja a “márkát”:

A márka olyan “név”, “kifejezés”, “jel”, “dizájn”, “szimbólum” vagy más funkció, amely egy adott eladó termékét vagy szolgáltatását megkülönbözteti más eladókétól.

Tehát a márka olyan létező dolog, amely hozzáadhatja a termék vagy szolgáltatás jellemzőit (hozzáadott értéket), amely megkülönbözteti azt más hasonló termékektől vagy szolgáltatásoktól. A megkülönböztető tényezők közé tartoznak a fizikai tulajdonságok, mint a funkciók és a forma, valamint a nem fizikai tulajdonságok, mint a történelem, kép és megbízhatóság. A márka védjegyének a következő három funkcióval kell rendelkeznie:

• Termékazonosító funkció: a védjeggyel ellátott terméket megkülönbözteti más termékektől
• Minőségbiztosító funkció: a védjeggyel ellátott termék minőségét garantálja
• Vásárlóvonzó funkció: a védjeggyel ellátott termék a márka vásárlóit vonzza

Az ilyen gazdasági értékkel rendelkező védjegyeket a Szabadalmi Hivatalban lehet regisztrálni, így szerezhető védjegyjog (kizárólagos monopólium), amely lehetővé teszi a használati engedély kiadását harmadik felek számára.

Védjegylicenc a márkalicencekben

A divatiparban például a márkalicencek nem számítanak különösen szokatlannak. Ezek lehetnek az eredeti márka almárkái, vagy olyan célokra szolgálhatnak, mint a helyi termelés és értékesítés más országokban.

A márka számára nemcsak a royalty-bevételek jelentenek előnyt, hanem a vállalkozás bővítése és az új piacok feltárása is, míg a licencbevevők magas jövedelemmel kecsegtető üzleti lehetőségeket remélhetnek a márka ismertségének, hitelességének és képének felhasználásával.

Általánosságban úgy tűnik, hogy a márkalicencek középpontjában a “márkanév” vagy a “logó” használata áll, de valójában előfordulhat, hogy a termék tervezésére, gyártására és értékesítésére vonatkozó szerződésben a részletekig szigorúan szabályozzák.

A márka szempontjából természetes, hogy gondoskodniuk kell arról, hogy az idővel és pénzzel felépített értékes márka képe és hitelessége ne sérüljön.

Ezért a védjegylicenc-szerződések, amelyeknek célja csupán a védjegy használata, és a márkalicencekben szereplő védjegylicenc-szerződések szerepe eltérő.

Védjegylicenc-szerződések ellenőrzési pontjainak főbb szempontjai

Itt a márkák védjegylicenc-szerződéseire jellemző ellenőrzési pontokra összpontosítunk, és magyarázatot adunk a legfontosabb ellenőrzési pontokra.

Használati engedély hatálya

●●. cikk
1. Az A fél a következő pontokban meghatározott hatályban engedélyezi a B félnek a licenc védjegyének általános használatát:
① Engedélyezett terület: 〇〇〇〇
② Engedélyezett termék: 〇〇〇〇
③ Engedélyezett időszak: 〇〇〇〇. év 〇〇. hónap 〇〇. nap – 〇〇〇〇. év 〇〇. hónap 〇〇. nap
2. A B félnek nincsenek további jogai a licenc védjegyének használatára az előző pontban meghatározott hatályon túl.
3. Az A és B fél kötelesek együttműködni a szerződés megkötése után 〇〇 napon belül, hogy benyújtsák az 1. pontban meghatározott általános használati jog bejegyzési kérelmét. A bejegyzési költségeket a B fél viseli.
※Licencadó: A fél, Licencbirtokos: B fél

A saját márkánk védjegyének licencelésekor a legfontosabb a ‘használati jog típusa’ és a ‘használati engedély hatálya’.

Például, ha ‘exkluzív használati jogot’ engedélyezünk a ‘sport területén’, akkor nem adhatunk licencet harmadik félnek tenisz vagy golf termékekre, még ha kérik is.

Továbbá, még ha a licencelt terméket ‘golf terméknek’ határozzuk meg, lehetséges tovább szegmentálni, mint ‘golf labda’, ‘golf ütő’, ‘golf ruházat’ stb.

Így a márkabirtokos számára, mivel nem látható előre, hogyan fejlődik a márkabiznisz a jövőben, ha könnyelműen dönt a használati engedély hatályáról, elveszítheti a üzleti lehetőségeket.

A használati jog típusai között van ‘általános használati jog’ és ‘exkluzív használati jog’. Az ‘exkluzív használati jog’ esetén, ha be van jegyezve, a márkabirtokos sem használhatja a védjegyet a használati engedély hatályán belül. Ezért, hacsak nincs nagy előnye, jobb, ha nem választjuk. Ezenkívül a felek közötti kizárólagosságot meghatározó ‘exkluzív általános használati jog’ engedélyezése is lehetséges szerződéses alapon.

Ezért fontos, hogy a licencbirtokos képességeit és üzleti tervét alapul véve döntsünk a licenc hatályáról és egyéb kérdésekről.

Megjegyzendő, hogy míg az ‘exkluzív használati jog’ esetén szükséges a bejegyzés, az ‘általános használati jog’ esetén a bejegyzés nem kötelező, de a bejegyzéssel szemben tudunk fellépni a később védjegyjogot szerző harmadik féllel szemben.

Engedélyezett védjegy használata

●●. cikk
1. A B felet, az engedélyezett védjegy használatakor, elismeri, hogy az engedélyezett védjegy az A fél hitelességét és termékének minőségét képviseli, és törekszik arra, hogy ne rontsa az A fél márkaértékét.
2. A B fél az engedélyezett védjegyet a 1. mellékletben meghatározott megjelenítési formában, használati módon és az A fél által időről időre adott utasításoknak megfelelően használja.
3. A B félnek, az engedélyezett védjegy használatakor, ki kell jelentenie, hogy a termék gyártója ő.
4. A B fél nem adhatja tovább az engedélyezett védjegyet harmadik félnek az A fél előzetes írásbeli engedélye nélkül, és nem végezhet semmilyen rendelkezési cselekményt, mint például átruházás, biztosítéknyújtás.
5. Ha a B fél leállítja vagy befejezi az engedélyezett védjegy használatát, haladéktalanul írásban értesítenie kell erről az A felet.

A 2. bekezdésben említett “1. melléklet” tartalmazhatja az engedélyezett védjegy megjelenítésének helyét, méretét, színét, a márkanév és a logó kombinációját, valamint a promóciós anyagokban és termékcímkéken történő használatot, mint például “Az engedélyezett védjegy (licenszer) bejegyzett védjegye, amelyet (licenszelt) használhat a termékben az engedélyezés alapján.”

A fenti mintaszövegen túlmenően, a márkaérték rontásának megelőzése érdekében a következő tilalmakat is be lehet vezetni:

A B fél nem végezheti a következő tevékenységeket, függetlenül attól, hogy az engedélyezett területen belül vagy kívül történnek-e:
① Használhat vagy regisztrálhat olyan védjegyet vagy egyéb jelzést, amely hasonló az engedélyezett védjegyhez vagy összekeverhető vele.
② Elveszítheti az engedélyezett védjegy azonosító erejét vagy ronthatja annak hitelességét.
③ Az engedélyezett védjegyet olyan módon használhatja, amely félrevezetheti a termék minőségét

Ugyanakkor, ha a licenszelt félre versenytárs termékek gyártásának vagy értékesítésének tilalmát rója, figyelembe kell venni, hogy ez problémát jelenthet a versenyjog szempontjából.

Engedélyezett termékek minőségi tanúsítása

●●. cikk
1. Az engedélyezett védjegyet csak azokon az engedélyezett termékeken szabad megjeleníteni, amelyek megfelelnek a 2. mellékletben leírt minőségi előírásoknak.
2. Az engedélyezett védjegyet csak azokon az engedélyezett termékeken szabad használni, amelyeket az aláíró minőségi előírásoknak megfelelőnek ítélt.
3. Az engedélyezett védjeggyel ellátott termékmintát az aláírónak kell benyújtania a tanúsítás megszerzése érdekében, aki a minta átvétele után ●● napon belül írásban értesíti a másik felet a tanúsítás elfogadásáról vagy elutasításáról.

Az engedélyezett védjeggyel ellátott termékek minőségének nem megfelelő szintje esetén a márka hitelessége sérülhet, ezért az engedélyezett termékek minőségellenőrzése fontos folyamat.

A minőségen kívül a “design”, “árkategória”, “célcsoport” és a “reklám és hirdetés” is negatív hatással lehet a márka eredeti imázsára, ezért érdemes ezeket is hozzáadni a “tanúsítási feltételekhez”.

A licencadó kockázatainak elkerülése: szükséges záradékok

Szavatosság hiánya

●●. cikk
A licencadó nem garantálja a licenc alatt álló védjegy védjegyjogának érvényességét, valamint azt, hogy a licenc alatt álló védjegy használata nem sérti harmadik felek jogait.

Ez a záradék, hasonlóan a szabadalmi licencszerződéshez, arra utal, hogy minden hasonló bejegyzett védjegyet ellenőrizni gyakorlatilag lehetetlen, és a jogok megsértését csak bírósági ítélet alapján lehet megállapítani. Ezért a licencadó számára nagy kockázatot jelentene ilyen garanciát vállalni.

Ha részletesebben szeretne tájékozódni a védjegyjogok megsértéséről, olvassa el az alábbi cikket, amelyet ezzel a cikkel együtt ajánlunk.

https://monolith.law/corporate/penalty-for-trademark-infringement[ja]

Felelősség kizárása

●●. cikk
A licencadó nem vállal semmilyen felelősséget a licenc alatt álló termék hibáiért, valamint a licenc alatt álló védjegy használatából eredő károkért.

Még akkor is, ha a márka minőségi tanúsítványt adott ki, a licenc alatt álló termék hibái a licenc jogosultjának felelőssége. Emellett a márkanév vagy logó használata miatt a márka felelőssége lehet a licenc alatt álló termék “gyártói felelőssége”. Ezért ezt a záradékot elengedhetetlennek tartjuk.

Összefoglalás

Ez alkalommal a márkajogosultsági szerződésekkel foglalkoztunk, amelyek eltérnek az általános védjegylicenc-szerződésektől, és bemutattuk a márkajogosultak számára fontos tudnivalókat.

A tényleges szerződésekben szükség van további záradékokra is, mint például a ‘védjegyhasználati díj’, ‘szerződésbontás’, ‘titoktartási kötelezettség’, ‘szerződés lejárta utáni intézkedések’, ‘kártérítés’, ‘alkalmazandó jog’ és ‘illetékes bíróság’.

A márkajogosultsági szerződések esetében ajánlott szakértői tanácsot kérni, mivel a márkajogok mellett a márkával kapcsolatos üzleti ismeretek is szükségesek, ezért nem ajánlott önállóan dönteni.

Ha nem csak a védjegyjogokról, hanem a szerzői jogokról és szabadalmi jogokról is szeretne többet megtudni, olvassa el az alábbi cikket, amely részletesen tárgyalja a licencszerződéseket.

https://monolith.law/corporate/license-contract-point[ja]

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolis Jogügyi Iroda egy olyan jogi szakértői iroda, amely rendelkezik magas szintű szakértelemmel az IT, különösen az internet és a jog területén. Az elmúlt években a szerzői jogok körüli szellemi tulajdonjogok egyre nagyobb figyelmet kaptak, és a jogi ellenőrzés szükségessége egyre növekszik. Irodánk szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos megoldásokat kínál. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

https://monolith.law/practices/corporate[ja]