Mi az a részvényvisszavásárlási záradék a befektetési szerződésekben?
A befektetési szerződésekben előfordulhat, hogy egy olyan záradékot határoznak meg, amelyet részvényvisszavásárlási záradéknak neveznek.
A részvényvisszavásárlási záradékról szólva, sok olyan kérdés merül fel, mint például, milyen esetekben kell meghatározni, vagy milyen tartalommal kell rendelkeznie. Ezért ebben a cikkben a befektetési szerződésekben szereplő részvényvisszavásárlási záradékról fogok beszélni.
https://monolith.law/corporate/importance-and-necessity-of-investment-contract[ja]
Mi az a részvényvisszavásárlási záradék?
A részvényvisszavásárlási záradék olyan rendelkezés, amely lehetővé teszi a VC-k és egyéb befektetők számára, hogy bizonyos esetekben a vállalatot vagy a vezetőséget arra kérjék, hogy vásárolja vissza az általuk birtokolt részvényeket. Például, ha a vállalat vagy a vezetőség megsérti a befektetési szerződés feltételeit, a VC-k és egyéb befektetők kérhetik a vállalatot vagy a vezetőséget, hogy vásárolja vissza a birtokukban lévő részvényeket. Ez a záradék gyakran szerepel a befektetési szerződésekben.
A részvényvisszavásárlási záradék célja
De miért is kerül be a részvényvisszavásárlási záradék a befektetési szerződésekbe? A részvényvisszavásárlási záradék lehetővé teszi a VC-k és más befektetők számára, hogy a cég vagy a vezetőség vásárolja vissza a birtokukban lévő részvényeket. Ezért ez a záradék előnyös a VC-k és más befektetők számára. Ennek következtében ők javasolják annak belefoglalását a befektetési szerződésbe.
A részvényvisszavásárlási záradék célja általában a következő három pontban foglalható össze:
- Szankciók alkalmazása a befektetési szerződést megszegő cég vagy vezetőség ellen
- Lehetőség biztosítása a VC-k és más befektetők számára a befektetett tőke visszaszerzésére
- Lehetőség biztosítása a VC-k és más befektetők számára a céghez fűződő kapcsolat megszüntetésére
Szankciók alkalmazása a befektetési szerződést megszegő cég vagy vezetőség ellen
Elsőként, a részvényvisszavásárlási záradék célja lehet a befektetési szerződést megszegő cég vagy vezetőség szankcionálása.
Ha a cég vagy a vezetőség megszegi a befektetési szerződést, a szerződésben meghatározott felelősségre vonás vagy a jogi felelősségre vonás is szóba jöhet. Ezek a felelősségre vonások általában kártérítési igény formájában jelentkeznek, de a kártérítési igény benyújtásához szükség van a cég vagy a vezetőség cselekményeinek azonosítására, a kár és az ok-okozati összefüggés bizonyítására, ami magas követelményeket támaszt. Ezért a befektetési szerződésbe belefoglalható a részvényvisszavásárlási záradék, mint egyfajta szankció.
Ha a részvényvisszavásárlási záradék bekerül a szerződésbe, és a cég vagy a vezetőség megszegi a befektetési szerződést, a VC-k és más befektetők részvényvisszavásárlást kérhetnek, és a cég vagy a vezetőség kénytelen lesz visszavásárolni a részvényeket.
Ez arra ösztönzi a céget és a vezetőséget, hogy elkerüljék a befektetési szerződés megszegését, és így elkerüljék a részvények visszavásárlását a VC-k és más befektetők részéről.
Lehetőség biztosítása a VC-k és más befektetők számára a befektetett tőke visszaszerzésére
Ha a részvényvisszavásárlási záradék bekerül a szerződésbe, a VC-k és más befektetők eladhatják a birtokukban lévő részvényeket a cégnek vagy a vezetőségnek, így visszaszerezhetik a befektetett tőkét, ha szükséges. A VC-k és más befektetők vállalják a kockázatot, hogy nem tudják visszaszerezni a befektetett tőkét, amikor részvényeket vásárolnak, de nem kell vállalniuk a kockázatot, hogy a cég vagy a vezetőség tisztességtelen cselekedeteket követ el, mint például a befektetési szerződés megszegése.
Ezért a befektetési szerződésbe belefoglalható a részvényvisszavásárlási záradék, hogy biztosítsa a VC-k és más befektetők számára a befektetett tőke visszaszerzésének lehetőségét.
Lehetőség biztosítása a VC-k és más befektetők számára a céghez fűződő kapcsolat megszüntetésére
Ha a cég vagy a vezetőség megszegi a befektetési szerződést, a VC-k és más befektetők esetleg meg akarják szüntetni a kapcsolatot a céggel.
Ha a részvénytársaság részvényei nyilvánosan elérhetők, a részvények eladásával viszonylag könnyen megszüntethető a kapcsolat a céggel, de ha a részvények nem nyilvánosak, nem könnyű megszüntetni a kapcsolatot a céggel.
Ezért a befektetési szerződésbe belefoglalható a részvényvisszavásárlási záradék, hogy ha a cég vagy a vezetőség megszegi a befektetési szerződést, a VC-k és más befektetők kérhetik a birtokukban lévő részvények visszavásárlását a cégtől vagy a vezetőségtől, így biztosítva a kapcsolat megszüntetésének lehetőségét.
Részvényvisszavásárlási záradék aktiválásának okai
A részvényvisszavásárlási záradékot akkor határozzák meg, ha a cég vagy a vezetőség megsérti a befektetési szerződést. A részvényvisszavásárlási záradék aktiválásának okai esetenként változhatnak, de a leggyakoribb okokat a következőkben mutatjuk be, amelyek a befektetési szerződésben szerepelnek.
- Nyilatkozat és garancia záradék megsértése
- Információközlési záradék megsértése
- Ha a startup vállalatok és egyéb részvénytársaságok nem mennek tőzsdére
Nyilatkozat és garancia záradék megsértése
A nyilatkozat és garancia záradék olyan záradék, amelyben a szerződő felek egyik fele a szerződéskötés időpontjában vagy egy adott időpontban bizonyos tényeket állít és garantál a másik fél számára. Ezek a tények a szerződő felekkel, a szerződés tartalmával, a szerződéshez kapcsolódó tényekkel vagy a vállalati tevékenységgel kapcsolatosak lehetnek. Ha kiderül, hogy a garanciával biztosított tényekkel ellentétes tények léteznek, a VC és más befektetők elveszíthetik a bizalmukat a cégben és a vezetőségben, és általában meg akarják szüntetni a kapcsolatot a céggel. Ebben az esetben érdemes a befektetési szerződésben meghatározni, hogy a nyilatkozat és garancia záradék megsértése esetén lehetséges a részvények visszavásárlásának kérelme.
Ugyanakkor a garanciával biztosított tények között lehetnek fontos és kevésbé fontos tények is. Ilyen esetekben érdemes lehet meghatározni, hogy csak a fontos tényekkel kapcsolatos garancia megsértése esetén lehetséges a részvények visszavásárlásának kérelme.
https://monolith.law/corporate/representations-and-warranties-of-investment-contract[ja]
Információközlési záradék megsértése
Az információközlési záradék olyan záradék, amelyben a cég köteles bizonyos információkat megosztani a VC és más befektetőkkel. Ha a cég vagy a vezetőség nem osztja meg az információkat a befektetőkkel, annak ellenére, hogy az információközlési záradékban ez szerepel, akkor lehetséges a részvények visszavásárlásának kérelme.
Ha a cég vagy a vezetőség nem ad megfelelő információt, a VC és más befektetők nehezen tarthatják fenn a bizalmukat a cégben, ezért érdemes az információközlési záradék megsértését a részvényvisszavásárlási kérelem indokaként meghatározni.
Ugyanakkor az információk között lehetnek fontos és kevésbé fontos információk is. Ilyen esetekben érdemes lehet meghatározni, hogy csak a fontos információk megosztásának elmulasztása esetén lehetséges a részvények visszavásárlásának kérelme.
Ha a startup vállalatok és egyéb részvénytársaságok nem mennek tőzsdére
A befektetési szerződésben előfordulhat, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén a részvénytársaságnak kötelessége tőzsdére menni. A VC és más befektetők gyakran a részvények tőzsdére vitelével terveznek kilépni, és ha a startup vállalatok és egyéb részvénytársaságok nem mennek tőzsdére, akkor nem tudják megszerezni a várt profitot. Ezért érdemes lehet a befektetési szerződésben meghatározni, hogy ha a startup vállalatok és egyéb részvénytársaságok nem mennek tőzsdére, akkor a befektetőknek joguk van a részvények visszavásárlásának kérelmére.
Ebben az esetben nem elegendő csak a befektetők tőkéjének visszaszerzése, hanem a részvények tőzsdére vitelének esetét is figyelembe kell venni a részvények visszavásárlási árának meghatározásakor.
https://monolith.law/corporate/exit-by-ipo-m-and-a[ja]
Részvényvisszavásárlási záradék példák
A részvényvisszavásárlási záradék például a következőképpen fogalmazható meg:
○. cikk (Részvényvisszavásárlási záradék)
1. A ○○ Részvénytársaság (a továbbiakban “B” néven) és a B képviselő igazgatója, ○○ (a továbbiakban “C” néven), a következő események bekövetkezte esetén, a jogszabályok által megengedett mértékben, a részvényes (a továbbiakban “A” néven) kérésére visszavásárolja a birtokában lévő részvényeket (a jelen cikkben “visszavásárlási célpapír”), és a kérés kézhezvételét követő ○○ napon belül kifizeti a visszavásárlási árat A által megjelölt módon.
A visszavásárlási célpapír visszavásárlási ára a B legutóbbi auditált mérlegén szereplő nettó eszközérték alapján kerül meghatározásra. Ha vitás a visszavásárlási ár, azt A által kijelölt könyvvizsgáló határozza meg a fenti kritériumok alapján. B és C, akik kötelesek visszavásárolni a részvényeket A kérésére, kötelesek viselni a könyvvizsgáló díját és költségeit, és kifizetni azt.
(1) Ha B vagy C nem teljesíti a szerződésből eredő kötelezettségeit, és A által a nem teljesítő félnek küldött értesítés (másolatát a többi félnek is elküldik) kézhezvételét követő ○○ napon belül a nem teljesítés nem kerül orvoslásra, vagy ha a nem teljesítés nem orvosolható
(2) Ha a szerződéskötéssel kapcsolatban B által A részére átadott dokumentum vagy információ bármelyike a szerződéskötés időpontjában vagy a befizetési határidőben fontos tényeket illetően pontatlan vagy hiányos volt
(3) Ha a ○. cikk alapján B által A részére átadott dokumentum vagy információ bármelyike a dokumentum vagy információ átadásának időpontjában fontos tényeket illetően pontatlan vagy hiányos volt
(4) Ha B vagy C irányítási, üzemeltetési jogai vagy részvényesi struktúrája jelentősen megváltozik, vagy ha a kibocsátó cég alapvető üzleti politikájában jelentős változás történik, és A előzetes hozzájárulását nem szerezték be
2. Ha B pénzügyi helyzete és üzleti eredményei ellenére, amelyek megfelelnek a részvények tőzsdére vitelének vagy OTC regisztrációjának követelményeinek, B nem viszi tőzsdére vagy nem regisztrálja OTC-n a részvényeket, B és C, a jogszabályok által megengedett mértékben, A kérésére visszavásárolja a birtokában lévő részvényeket (a jelen cikkben “visszavásárlási célpapír”), és a kérés kézhezvételét követő ○○ napon belül kifizeti a visszavásárlási árat A által megjelölt módon. A visszavásárlási célpapír visszavásárlási ára a pénzügyi helyzet és az üzleti eredmények alapján, amelyek megfelelnek a tőzsdei vagy OTC regisztrációs követelményeknek, a tőzsdén vagy az OTC piacon A részvényeinek nyilvánosan történő kibocsátása esetén a részvényenkénti kezdeti ár alapján kerül meghatározásra, a felek közötti megállapodás alapján. Ha a megállapodás nem jön létre ○○ napon belül, a visszavásárlási árat a szerződő felekkel nem érdekelt befektető által kijelölt, értékpapír-elfogadási engedéllyel rendelkező értékpapír-cég határozza meg a fenti kritériumok alapján. Ebben az esetben a jelen cikkben meghatározott visszavásárlási ár fizetési határideje ○○ napról ○○ napra módosul. B és C, akik kötelesek visszavásárolni a részvényeket A kérésére, kötelesek viselni az értékpapír-cég díját és költségeit, és kifizetni azt.
B és C kötelesek megtételezni az összes, a jelen cikk alapján történő visszavásárláshoz és egyéb átruházáshoz szükséges intézkedést, beleértve a névváltoztatást és egyéb átruházási intézkedéseket.
Összefoglalás
A fentiekben ismertettük a részvényvisszavásási záradékokat befektetési szerződésekben. Úgy gondolom, hogy a startup vállalatok gyakran találkoznak azzal a javaslattal a VC-k és egyéb befektetők részéről, hogy a részvényvisszavásárlási záradékot vegyék fel a befektetési szerződésbe. A startup vállalatoknak szükségesek a VC-k és egyéb befektetők befektetései, ezért szükséges megfelelniük az ő igényeiknek, de fontos, hogy alaposan megvizsgálják a részvényvisszavásárlási záradék tartalmát, hogy később ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. A részvényvisszavásárlási záradék megvizsgálása szakértelmet igényel, ezért ajánlott szakértő, például ügyvéd tanácsát kérni.