MONOLITH LAW OFFICE+81-3-6262-3248Hétköznapokon 10:00-18:00 JST [English Only]

MONOLITH LAW MAGAZINE

General Corporate

Mit jelent a vállalkozók által felépítendő családi kormányzás az eszközök és vállalkozások öröklésével kapcsolatos problémák megelőzése érdekében?

General Corporate

Mit jelent a vállalkozók által felépítendő családi kormányzás az eszközök és vállalkozások öröklésével kapcsolatos problémák megelőzése érdekében?

A vállalatok számára az örökség és üzleti vállalkozások átadása elkerülhetetlen kihívást jelent. Az utódok kiválasztása, a vagyon megosztása, a vezetői jogok átruházása mind összetett problémák, melyek felhalmozódása nem zárható ki, hogy családi konfliktusokhoz vagy a vállalat zűrzavarához vezessen.

Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan oldhatók meg ezek a problémák a családi irányítás (family governance) bevezetésével, és hogyan valósítható meg a vállalatok hosszú távú, fenntartható növekedése. Emellett részletesen tárgyaljuk azokat a szempontokat, amelyekre a vállalkozóknak figyelniük kell, amikor végrendeletet készítenek.

A vállalkozók számára a családi irányítás keretében felépített vagyon- és vállalkozásöröklési szabályok jelentősége

A családi irányítás kialakításakor a vállalkozók számára fontos, hogy előre gondolkodjanak a vagyonöröklés és vállalkozásöröklés kihívásaira, valamint a végrendelet fontosságára.

A vagyonöröklés és vállalkozásöröklés jelentősége a vállalkozók számára

Ha egy vállalkozó szeretné biztosítani, hogy váratlan események bekövetkeztekor is zökkenőmentesen működjön a vállalat, létfontosságú, hogy előre felkészüljön a vagyonöröklés és vállalkozásöröklés során felmerülő problémákra.

A vállalkozók vagyon- és vállalkozásöröklésével kapcsolatban gyakran előfordulnak a következő helyzetek:

A vállalkozókra jellemző vonásokLehetséges problémák
Sok érdekelttel állnak kapcsolatban・Az érintettek között könnyen kialakulhat nézeteltérés
・A vagyon károsodása esetén a hitelezők bajba kerülhetnek
A vagyon nagy részét a saját vállalati részvények teszik kiHa a vállalkozás nem működik zökkenőmentesen, a vagyon értéke csökkenhet

A saját vagyon elvesztésének és az érdekelt felek zavarának elkerülése érdekében szükséges a vállalatvezetés zökkenőmentes átadására és a stabil vállalatirányítás folytatására való felkészülés.

Kapcsolódó cikk: Mit kell a vállalkozóknak a családi irányítás keretében megtervezniük? Részletes magyarázat az építési és működtetési módszerekről[ja]

A végrendelet készítésének szükségessége

A vagyon- és vállalkozásöröklési problémák megoldásához elengedhetetlen a végrendelet készítése. Végrendelet hiányában az örökség alapvetően a törvényes örökösök között a törvényes örökrész szerint oszlik meg. Végrendelet nélküli öröklés esetén az örökség megosztásáról szóló megállapodás kötelező, ami gyakran viták forrása lehet.

A vállalkozók különféle vagyontárgyakkal rendelkeznek, mint például ingatlanok és részvények. Ha csak egy személy is ellenez bármely vagyontárgy értékelési vagy megosztási módszerét, az pereskedéshez és további vitákhoz vezethet.

A konfliktusok elmélyülése jelentősen ronthatja a zökkenőmentes vállalatirányítást és a vagyonvédelmet, ezért fontos, hogy a végrendeletben előre meghatározzák az öröklés részleteit.

A végrendelet készítéséhez szükséges intézkedések

A végrendelet készítéséhez szükséges intézkedések

Ahogy korábban említettük, a végrendelet készítése elengedhetetlen a vállalkozók számára. Azonban nem elég csak a végrendeletet elkészíteni, további intézkedésekre is szükség van a megfelelő örökségkezelés érdekében.

Ennek oka, hogy a végrendelet tartalmával szembeni ellenállás miatt konfliktusok alakulhatnak ki.

Ha a vállalkozás utódjával kapcsolatban elégedetlenség vagy frakcióharcok vannak, akkor a hátrahagyott rész sérelmére vagy a végrendelet érvénytelenségére hivatkozva vitákhoz vezethet. A következőkben ismertetett, a hátrahagyott rész sérelmére vonatkozó igények és a végrendelet érvénytelenségének megállapítására irányuló viták figyelembevételével kialakított intézkedések nélkülözhetetlenek.

Továbbá, ha az adóhatóság az adóügyi szabályozást érvényteleníti, akkor az adóhatósággal szembeni harc nélkül a vagyon és a vállalkozás öröklése nem valósulhat meg a kívánt módon.

Ha a konfliktusok elmélyülnek, fontos, hogy az örökösök felkészüljenek a vitákra a szükséges ismeretek megosztásával.

Az örökség és vállalkozásutódlás során felmerülő kötelező rész sérelme és a védekezés fontossága

Amikor egy vállalkozó, akinek vagyonában saját vállalati részvények is szerepelnek, végrendeletet készít, gyakran merül fel a “kötelező rész sérelme” problémája. Ebben a cikkben ismertetjük a kötelező rész sérelmének fogalmát és azt, hogy miért fontos, hogy a vállalkozók megfelelő védekezést foganatosítsanak az örökség és vállalkozásutódlás során.

Mi a kötelező rész sérelme?

A kötelező rész az örökhagyó vagyonából azon részesedés, amelyet a törvény bizonyos örökösök számára fenntart, és amely felett az örökhagyó nem rendelkezhet szabadon. Ezzel szemben az örökhagyó által korlátozás nélkül rendelkezhető vagyonrész az úgynevezett szabadon rendelkezhető rész.

A kötelező rész sérelme akkor következik be, amikor az örökhagyó a szabadon rendelkezhető részen túl rendelkezik, és ennek eredményeként az örökösök által megszerzett haszon nem éri el a kötelező részt.

A kötelező részt sértő végrendelet nem válik érvénytelenné, azonban a kötelező rész sérelmét szenvedett örökös követelheti az örökhagyó által meghagyott vagy ajándékozott személytől a sérelmezett összeget. Ezt nevezzük kötelező rész sérelmének követelésének.

Miért fontos, hogy a vállalkozók védekezzenek a kötelező rész sérelme ellen?

Ha kötelező rész sérelmének követelése merül fel, az akadályozhatja a zökkenőmentes vállalkozásutódlást, ezért fontos a védekezés megtervezése.

A vállalkozók vagyonában gyakran nagy részt képviselnek a saját vállalati részvények, és az utódlás zökkenőmentessége érdekében előfordulhat, hogy a részvényeket egy meghatározott utód kezelésére koncentrálják. Ez azonban igazságtalanságot teremthet az utód és a többi örökös között, és kötelező rész sérelmének vitájához vezethet.

Előfordulhat, hogy a kötelező rész sérelmének követelésével szembesült utód kénytelen eladni az örökölt részvényeket harmadik félnek, hogy kifizesse a kötelező résznek megfelelő összeget. Ebben az esetben a tervezett családi irányítás összeomolhat, ha a részvényeket megszerző váratlan harmadik fél bekapcsolódik az üzleti tevékenységbe.

A kötelező rész sérelméből eredő problémák elkerülése érdekében fontos, hogy a végrendelet megalkotása előtt átgondoljuk a kötelező rész sérelmét és a viták elkerülését.

A védekezés megtervezése során figyelembe veendő szempontok

A kötelező rész sérelmének követelése elleni védekezés megtervezésekor figyelembe kell venni a kötelező rész rendszerének jelentőségét. A kötelező rész rendszerének célja az örökösök életfenntartásának biztosítása és az örökség iránti bizonyos elvárások védelme. Az örökösök közötti igazságosságot szolgálja, és védelmet nyújt a törvényes örökösök számára, ha esetleg tisztességtelen végrendelet születik.

Azok a védekezések, amelyek figyelmen kívül hagyják ezt az előfeltételt, nem felelnek meg a jelenlegi jogszabályoknak és értelmetlenek. Hatékony védekezés kialakításához elengedhetetlen, hogy tiszteletben tartsuk a jelenlegi kötelező rész rendszerének tartalmát és jelentőségét.

Amiket érdemes tudni a törvényes örökrész sérelmének megelőzéséről

A törvényes örökrész sérelmének megelőzését tervezve fontos előre látni, hogy a hagyatéki terv sérti-e a törvényes örökrészt, és ha igen, milyen mértékben.

Itt bemutatjuk azokat a szempontokat, amelyeket érdemes figyelembe venni a törvényes örökrész sérelmének megelőzése során.

A törvényes örökrész sérelmének kiszámítási módszere

A törvényes örökrész sérelmének összegét a következő képlettel számítjuk ki.

Törvényes örökrész összege (a törvényes örökrész meghatározásához szükséges vagyon értéke × egyedi törvényes örökrész arány)
− Az örökrész jogosultja által kapott öröklés vagy életviteli tőke ajándékozásának értéke
− Az örökrész jogosultja által öröklés útján megszerzett vagyon értéke
+ Az örökrész jogosultja által átvett tartozások összege

Ebben a számítási folyamatban a “törvényes örökrész meghatározásához szükséges vagyon értéke” a leginkább vitatott téma. Ez az öröklő által az öröklés kezdetekor birtokolt vagyon értékének és az ajándékozott vagyon értékének összegéből, a teljes tartozás levonásával meghatározott összeget jelenti.

A “törvényes örökrész meghatározásához szükséges vagyon értéke” vitatott jellege a következő okok miatt alakulhat ki:

  • A vagyon piaci értékének helyes megállapítása nehéz lehet
  • A visszatartott ajándékozások körének és értékének értelmezése vitás lehet

A visszatartás azt jelenti, hogy az öröklés kezdetéhez közeli időpontban történt életviteli ajándékozásokat az öröklő vagyonához hozzá kell adni és úgy kell számításba venni.

A visszatartással kapcsolatos vitákat alább részletesen ismertetjük.

A különleges előnyökbe való besorolás vitája

Az örökösöknek nyújtott ajándékozások esetében csak a “különleges előnyök” számítanak bele a törvényes örökrész meghatározásához szükséges vagyon értékébe. Ezért az ajándékozás jellegének különleges előnyökbe való besorolása rendkívül fontos.

A különleges előnyökbe sorolt ajándékozások a következők lehetnek:

  • Házasság céljából történő ajándékozás
  • Örökbefogadás céljából történő ajándékozás
  • Életviteli tőkeként nyújtott ajándékozás

Az életviteli tőkeként nyújtott ajándékozás olyan vagyonjuttatást jelent, amely széles körben az életvitel alapjaként szolgál, mint például az önálló tőke vagy a lakóhely.

Azonban fontos megérteni, hogy konkrétan mi számít különleges előnynek, ez az egyedi körülmények figyelembevételével kerül megítélésre.

Az ajándékozás időpontjának vitája

A törvényes örökrész meghatározásához szükséges vagyon értékébe beleszámítandó ajándékozások az ajándékozás időpontjától függnek.

Ez azért van, mert a polgári törvénykönyv szerint az örökösökön kívüli személyeknek történő ajándékozások csak az öröklés kezdetétől számított egy éven belül, az örökösöknek nyújtott különleges előnyök pedig csak az öröklés előtti tíz éven belül számítanak visszatartásra.

Az ajándékozás időpontjának megállapításának alapja az ajándékozási szerződés megkötésének ideje. Az ajándékozás teljesítésének időpontja nem számít, ezért figyelni kell erre.

Továbbá, kivételként, ha a felek mindketten tudták, hogy az ajándékozás sérti az örökrész jogosultjának jogait, akkor nincs időkorlát. A visszatartás tárgyának meghatározásakor szükséges megítélni az ajándékozás időpontját és azt, hogy a felek tudták-e a törvényes örökrész sérelmét okozó körülményeket.

Az ajándékozás értékének értékelésével kapcsolatos viták

A visszatartás tárgyává váló ajándékozások értékét az öröklés kezdeti időpontjában kell értékelni. Ez azt jelenti, hogy ha a kedvezményezett által a célvagyon megsemmisült vagy annak értéke megváltozott, akkor is az öröklés kezdeti időpontjában még eredeti állapotban lévőnek kell tekinteni és ennek megfelelően kell értékelni.

Azonban, ha a megsemmisült vagyon például nem jegyzett részvények, akkor az öröklés időpontjában az értékelés nehéz lehet, és gyakran ütköznek az érintett felek véleményei. Az öröklés kezdeti időpontjában történő értékelés csak abban az időpontban ismert, ezért a végrendelet készítésekor nehéz pontos előrejelzést készíteni. Ezt érdemes megérteni.

A kötelező örökrész sérelmének kezelése

A kötelező örökrész sérelmének kezelését a következő lépésekben érdemes megfontolni:

  1. Részvényeken kívüli vagyon öröklése vagy ajándékozása
  2. Kötelező örökrészről való lemondás
  3. A vállalatirányítás zökkenőmentes átadását elősegítő törvény (Japanese Smooth Business Succession Law) keretében történő rögzített megállapodások és kizáró megállapodások alkalmazása

Ezenkívül az alábbi kezelési módok is hatékony eszközök lehetnek:

  • Életbeni ajándékozás megfontolása
  • Díjazás ellenében történő átruházás megfontolása
  • Életbiztosítás felhasználása
  • Haláleseti nyugdíj felhasználása
  • Végrendeleti rendelkezések alkalmazása

Minden egyes módszert részletesen ismertetünk.

Részvényeken kívüli vagyon öröklése és ajándékozása

A törvényes örökrész sérelmének kezelésére a legjobb megoldás az, hogy olyan végrendeletet készítsünk, amely eleve megakadályozza a törvényes örökrész sérelmének keletkezését.

Például megfontolható, hogy a részvényeken kívüli vagyont más törvényes örökrész jogosultak örököljék vagy kapják ajándékba.

Azonban figyelembe kell venni, hogy az öröklési vagyon értékelése változhat. Ha a végrendelet megírása után a részvények értéke emelkedik, akkor az öröklés megkezdésekor váratlan törvényes örökrész keletkezhet.

Ha olyan végrendeletet szeretnénk készíteni, amely nem sérti a törvényes örökrészt, akkor előre kell látnunk a jövőbeni törvényes örökrész alapjául szolgáló vagyon értékének becslését.

A kötelező részről való lemondás tárgyalása

Amennyiben a kötelező rész sérelme elkerülhetetlen, a kötelező részről való lemondás tárgyalása az egyik lehetséges megoldási módszer. Azonban a kötelező részről való lemondásra irányuló tárgyalások csak a hagyományos halála után kezdődhetnek. Mivel az érintett felek gyakran ellentétes érdekeltségűek, a tárgyalások nehézségekbe ütközhetnek.

Megjegyzendő, hogy a kötelező részről való lemondás az öröklés megkezdése előtt is megvalósítható. A családi bíróság előzetes engedélyének megszerzéséhez a következő feltételek szükségesek:

  • A kötelező rész jogosultja szabad akaratából mond le a jogáról
  • Van objektív, az öröklési jog filozófiáján alapuló indokoltság

A kötelező rész jogosultja számára ez általában semmilyen előnyt nem jelent, így aktív együttműködésük megszerzése nehéz lehet. Azonban az előzetes lemondás gyakran a családi vállalkozások irányításáért felelős személyek által vezérelt, így viszonylag könnyen alkalmazható, és érdemes aktívan megfontolni ezt a lehetőséget.

A „Kis- és középvállalkozások üzleti átadásának elősegítéséről szóló törvény” (平成20年(2008)) „rögzített megállapodása” és „kizáró megállapodása”

Ha nem érkezik megállapodás az örökrészről való lemondásra, fontolja meg a „Kis- és középvállalkozások üzleti átadásának elősegítéséről szóló törvény” (平成20年(2008)) rögzített vagy kizáró megállapodásának alkalmazását.

A kizáró megállapodás esetén a megállapodásban szereplő részvények nem válnak az örökrész csorbítására irányuló igény tárgyává.

Továbbá, a rögzített megállapodás esetén a megállapodás tárgyát képező részvények értékelése a megállapodás időpontjában rögzítettre kerül, és az örökrész csorbítására irányuló igény esetében sem veszik figyelembe az azt követő értéknövekedést.

Mivel az öröklés megkezdéséig a részvények értéke növekedhet is, de a nem utód örökösek örökrészének összege nem növekszik, ezért előnyös, hogy nem alakul ki vita az értékelési módszert illetően.

Megjegyzendő, hogy a kizáró és a rögzített megállapodások együttesen is alkalmazhatók. Bár rugalmas megközelítést tesznek lehetővé, az összes várható örökös és az utód egyetértését kell megszerezni, ami jelentős terhet jelenthet.

A saját részvények életjáradéki ajándékozása

Az életjáradéki ajándékozás megfontolása

Az örökhagyói kötelező rész számításának alapját képező vagyonon belül történő ajándékozással, és a saját részvények átruházásával az örökhagyói kötelező rész megsértésének kezelése egyik módja.

Az életjáradéki ajándékozást megfontolva, a következő szempontokat figyelembe véve kell tervezetten végrehajtani:

  • Az örökhagyói kötelező rész megsértésére vonatkozó igény alapját képező vagyon visszatartásának hatálya
  • Az ajándékozás és az öröklés sorrendje, amelyre az örökhagyói kötelező rész megsértésére vonatkozó igény vonatkozik

Alapos előkészítés szükséges, de mivel tervezetten haladhat előre, ez egy hatékony eszköz lehet, ha a tervek szerint szeretné folytatni az eszközök átadását.

Figyelem a vételárra fizetős átruházás esetén

A jövőbeni értéknövekedésre számító öröklési vagyont még életükben fizetős átruházással adhatják át, mint az örökösödési adózás stratégiáját. Ez a fizetős átruházás hatékony lehet az öröklési rész védelmében is.

Ennek oka, hogy az öröklési rész sérelmének kiszámításánál csak az ingyenesen ajándékozott vagyon értékét veszik figyelembe, így a fizetős átruházás nem érinti az öröklési rész sérelmét.

Azonban, ha az átruházáskor a vételár nem felel meg a piaci értéknek, akkor előfordulhat, hogy a visszatartás tárgyává válik, ezért szükséges a vételár megfelelőségének ellenőrzése és rendezése.

Óvatosan a életbiztosítások felhasználásával

A törvényes örökrész sérelmének kezelésében az életbiztosítások felhasználása is egy lehetséges módszer. Az életbiztosítási összegek nem számítanak bele a törvényes örökrész kiszámításánál figyelembe vett különleges juttatásokba. Emellett az életbiztosításokat arra is használhatják, hogy biztosítsák a szükséges pénzügyi fedezetet az örökrész sérelmének megtérítési igényéhez.

Azonban az életbiztosítási összegek bizonyos körülmények között kivételesen beleszámíthatnak az örökrészbe, így nem tekinthetők teljesen megbízható megoldásnak.

Alapvetően az életbiztosításoknak fontos szerepük van, mint például a család megélhetésének biztosítása, ezért az örökrész kezelésére való felhasználásukat gondosan mérlegelni kell.

A halálozási végkielégítés felhasználhatósága

A halálozási végkielégítés is felhasználható az öröklési hányad védelmi stratégiájaként. Ha a halálozási végkielégítés az örökség részét képezi, akkor természetesen beleszámít az öröklési hányad meghatározásánál figyelembe vett vagyonba, így az a kérdés, hogy a halálozási végkielégítés az örökség része-e, fontos megfontolás tárgyát képezi.

Az azonban, hogy a halálozási végkielégítést hogyan kezeljük, az egyedi körülményektől függ, így nem mondható el, hogy ez a módszer minden esetben tökéletes védelmet nyújt az öröklési hányad szempontjából. Továbbá, hasonlóan az életbiztosítási összegekhez, a halálozási végkielégítésnek is fontos szerepe van a család megélhetésének biztosításában, ezt is figyelembe kell venni a megfontolás során.

A végrendelet kísérő szövegével közvetíthetjük akaratunkat

A végrendelet kísérő szövege olyan kiegészítő megjegyzések, amelyek a végrendelet tartalmának hátterét és árnyalatait rögzítik, így segítve a végrendelet készítőjének szándékának közvetítését a végrendelet címzettjei felé. A kötelező részesedésre jogosultak megértésének és együttműködésének elnyerése várható, ha a végrendelet szándéka világosan átjön számukra.

Bár nincs jogi kötőereje, csupán tényleges hatással bír. Azonban, ha a családi irányítás hatékonyan működik, akkor jelentős hatást gyakorolhat.

Az életben történő ajándékozás részleteinek és a vagyon értékelésének világos rendezése és magyarázata a végrendelet készítője szemszögéből segíthet megelőzni a konfliktusok súlyosbodását.

A végrendelet érvénytelenségének megállapítására irányuló viták kezelése a végrendelet készítése során

A végrendelet érvénytelenségének megállapítására irányuló viták kezelése a végrendelet készítése során

Amikor egy vállalkozó végrendeletet készít, nemcsak a kötelező részhagyaték megsértésére vonatkozó igényekkel szembeni védekezést kell mérlegelnie, hanem a végrendelet érvénytelenségének megállapítására irányuló viták kezelését is fontos figyelembe vennie.

A végrendelet érvénytelenségének megállapítására irányuló kérelem kezelésének fontossága

A végrendelet érvénytelenségének megállapítására irányuló kérelem azt jelenti, hogy ha a végrendelet hatályossága vitatott, akkor annak érvénytelenségét lehet peres úton érvényesíteni. A végrendelet érvénytelenségének számos oka lehet, például:

  • Nincs végrendeleti képesség
  • Nem törvényes végrendeleti tárgy
  • Tévedés, csalás, közrend vagy jóerkölcsbe ütközés
  • A végrendelet visszavonása
  • A végrendelet tartalmának megállapíthatatlansága
  • A közös végrendelet tilalmának megsértése

Ha a végrendelet érvénytelensége jogerőre emelkedik, akkor a hagyatéki osztályt úgy kell lefolytatni, mintha végrendelet nem is létezne. A hagyatéki osztály további vitákat vonhat maga után, ezért a végrendelet érvénytelenségének megállapítására irányuló viták megelőzése fontos.

A végrendelet érvénytelenségének gyakori okait és az ezekre való figyelmet alább részletezzük.

A végrendeleti képesség hiányának érvénytelenségi oka és annak kezelése

A végrendeleti képességgel nem rendelkező személy végrendelete érvénytelen. A polgári törvénykönyv szerint a 15 évesnél idősebb személyek rendelkeznek végrendeleti képességgel, de az idősebb korosztály demenciája miatt gyakran vitatott a végrendeleti képesség.

A végrendeleti képesség megállapítására nincs egyértelmű szabály, pszichiátriai szempontok, a végrendelet tartalma és egyéb körülmények alapján döntenek róla. A végrendeleti képesség biztos elismerése érdekében ajánlott a végrendeletet korán elkészíteni.

Mivel a végrendeletet bármikor újra lehet írni, érdemes minél előbb elkészíteni, hogy felkészüljünk váratlan betegségekre vagy balesetekre. Ha már idős korban vagyunk, szükséges lehet orvosi vizsgálaton részt venni, hogy az orvosi dokumentáció igazolja az emlékezet és ítélőképesség problémamentességét, és ezzel eloszlassa a végrendeleti képességgel kapcsolatos kétségeket.

A kézzel írt végrendelet sajátkezűségének hiányának érvénytelenségi oka és annak kezelése

Ha kézzel írt végrendeletet készítünk, akkor a sajátkezűség követelménye érvényesül. Ez azt jelenti, hogy ha a kézírás alapján megállapítható, hogy a dokumentumot a személy maga írta, akkor az önmagában bizonyítja a végrendelet hitelességét.

Ha valaki olyan gyenge kézmozgással rendelkezik, hogy még íróeszközt sem tud tartani, akkor a sajátkezűség hiányzik, és a végrendelet érvénytelenségét állapítják meg. A végrendelet készítőjének ajánlott inkább a hitelesített végrendeletet használni.

A hitelesített végrendeletben a szóbeli utasítás hiányának érvénytelenségi oka és annak kezelése

A hitelesített végrendelet készítésekor, kivéve a beszédképtelen vagy süket személyeket, a végrendelet készítőjének személyesen kell szóban utasítást adnia a közjegyzőnek.

Egyesek próbálhatják elrejteni a demenciát, és úgy tesznek, mintha értenék a kérdéseket, miközben válaszolnak, ezért a szóbeli utasítások érvényességét szigorúan ellenőrzik. Ha a szóbeli utasítás nem tekinthető érvényesnek, akkor a végrendelet érvénytelen lesz. A végrendelet készítőjének ajánlott, hogy amíg képes saját szavaival beszélni az üzleti vagy vagyonbeli öröklésről, addig készítse el a hitelesített végrendeletet.

Összefoglalás: A vállalkozók vagyon- és vállalatöröklési kérdéseiben forduljanak ügyvédhez

Ha egy vállalkozó szeretné biztosítani, hogy vagyonát megőrizzék és vállalkozása zökkenőmentesen működjön halála után is, elengedhetetlen, hogy előre felkészüljön a vagyon- és vállalatörökléssel kapcsolatos problémákra. A megfelelő öröklési eljárások megtervezéséhez nem elegendő csupán egy végrendelet megírása; szükséges lehet a hagyatéki rész sérelmének vagy a végrendelet érvénytelenségének megállapításával kapcsolatos vitákra való felkészülés is.

A hatékony vitamegoldási stratégiák kidolgozásához tisztában kell lenni a jogszabályokkal és a korábbi bírósági döntésekkel, valamint pontosan kell érteni és rendezni a saját vagyonunkat és az érdekelt felek helyzetét. Ezért, amikor végrendeletet ír vagy vagyon- és vállalatöröklési megállapodásokat készít, javasoljuk, hogy kérjen szakértői tanácsot egy ügyvédtől. Az ügyvéd segítségével helyesen érthetjük meg az öröklési rendszert, és megalkothatjuk a saját igényeinknek megfelelő szabályozást.

Intézkedéseink bemutatása a Monolit Ügyvédi Irodánál

A Monolit Ügyvédi Iroda az IT területén, különösen az internet és a jogi szakértelem terén rendelkezik magas szintű szakmai tudással. A családi vállalkozások irányításának előmozdítása során időnként szükségessé válhat szerződések készítése. Irodánk a Tokiói Értéktőzsde Prime szekciójában jegyzett vállalatoktól a startup vállalkozásokig terjedően különféle ügyekben vállal szerződések készítését és áttekintését. Amennyiben szerződésekkel kapcsolatos kérdése merülne fel, kérjük, olvassa el az alábbi cikket.

A Monolit Ügyvédi Iroda szolgáltatási területei: Szerződéskészítés és -áttekintés, stb.[ja]

Managing Attorney: Toki Kawase

The Editor in Chief: Managing Attorney: Toki Kawase

An expert in IT-related legal affairs in Japan who established MONOLITH LAW OFFICE and serves as its managing attorney. Formerly an IT engineer, he has been involved in the management of IT companies. Served as legal counsel to more than 100 companies, ranging from top-tier organizations to seed-stage Startups.

Vissza a tetejére