Az „Ápolási szolgáltatók M&A tevékenységének főbb sémái és azok különbségei”

A gondozási szektorban a kisvállalkozók dominanciája mellett olyan külső tényezők is jelen vannak, mint a Heisei 23 (2011) évben elfogadott Idősek Lakhatásának Stabilitásának Biztosításáról szóló Japán Törvény módosítása, ami fokozta az időseknek szánt létesítmények közötti versenyt, a krónikus munkaerőhiány és a toborzási költségek növekedése, valamint a gondozási díjak háromévente történő felülvizsgálata. Különösen az M&A tevékenységek élénkülnek a nagyvállalatok körében.

Ebben a gondozási szektorban az M&A tipikus esete az, amikor a szolgáltatást nyújtó eladó a vállalkozását „eladja” a vevőnek. Azonban ennek az „eladásnak” a megvalósítási módja esetenként eltérő lehet, és alapos megfontolást igényel. A vállalkozás átruházása, a cég felosztása, a bekebelező egyesülés vagy az eladó vállalat részvényeinek átruházása csak néhány a lehetséges módszerek közül, és minden esetben meg kell találni a legmegfelelőbb megoldást.

A gondozási intézmények M&A-járól, a főbb sémákról és az egyes sémák áttekintéséről fogunk tájékoztatást nyújtani.

Az M&A tárgyaként szolgáló „(egyes) tevékenységek” átruházása

Mit jelent a „tevékenység átruházása”?

A tevékenység átruházása olyan módszer, amely során az eladó által végzett üzleti tevékenység egy részét (vagy akár az egészet), mint „tevékenységi egységet”, átadja a vevőnek. Ez azt jelenti, hogy ha az eladó többféle tevékenységet is folytat, például más üzleti egységeket vagy esetleg nem ápolási tevékenységeket is, és kizárólag egy meghatározott üzleti egységet szeretne M&A tárgyává tenni, akkor a tevékenység átruházása a tipikus megoldás.

A tevékenység átruházása nem úgy működik, mint az alább tárgyalt „fúzió”, amely során a cég összes vagyonát és kötelezettségét egyszerre adja át, hanem az eladó vagyonát, kötelezettségeit és üzleti pozícióit egyes szerződések alapján, darabonként ruházza át. Így a tevékenység átruházása több egyedi adásvételi szerződés összességének tekinthető. Más szóval, ha az eladó többféle tevékenységet végez, és csak egy részét kívánja átadni a vevőnek, akkor nem alkalmazható a „fúzió” vagy hasonló séma, hanem a tevékenység átruházását vagy az alább tárgyalt vállalatkiválást kell használni.

Kapcsolódó cikk: Az M&A „tevékenység átruházásának” eljárása – előnyök és hátrányok, mire kell figyelni?[ja]

A tevékenység átruházásának eljárása részvénytársaságok és szociális jóléti jogi személyek esetében eltérő.

A részvénytársaságok és a szociális jóléti jogi személyek tevékenység átruházása

Először is, a részvénytársaságok esetében igazgatósági határozat vagy a részvényesek rendkívüli közgyűlési döntése szükséges.

Másodszor, a szociális jóléti jogi személyek esetében a Szociális Jóléti Törvény nem tartalmaz a tevékenység átruházására vonatkozó rendelkezéseket, így a részvénytársaságokhoz hasonló eljárás nem szükséges. Azonban, mivel a szociális jóléti tevékenység végzéséhez közvetlenül szükséges alapvagyon (például használt ingatlanok) az alapszabályban kerül rögzítésre, a tevékenység átruházása során bekövetkező változások esetén az alapszabály módosítása szükséges lehet.

Ezenkívül a szociális jóléti jogi személyek alapszabályának módosítása általában a tanácsadó testület döntését és a prefektúra kormányzójának jóváhagyását igényli, és az alapvagyon értékesítésével kapcsolatban is hasonlóan, a tanácsadó testület döntését és a prefektúra kormányzójának jóváhagyását kell kérni.

Az ápolási tevékenység átruházásának figyelembe veendő szempontjai

Továbbá, az ápolási tevékenység esetében, ahol a vagyon megszerzése általában állami támogatásból történik, figyelmet kell fordítani arra, hogy az átruházás tárgyát képező eszközök között vannak-e állami támogatással megszerzett vagyontárgyak. Az ilyen vagyontárgyak használata a támogatás céljával ellentétes módon tilos, ezért azokat harmadik félnek (a vevőnek) történő értékesítése (mint intézkedés) alapvetően nem megengedett. Ilyen esetekben alapvetően szükséges, hogy a tevékenység átruházása előtt a vevő a Munkaügyi és Szociális Minisztériumhoz forduljon a vagyon értékesítésének jóváhagyásáért. Ezt a jóváhagyást az átruházás előtt, vagyis a tevékenység átruházásának végrehajtása előtt kell megkapni, ami azt jelenti, hogy a tevékenység átruházásának teljes folyamatával összefüggésben megfelelően kell ütemezni a folyamatot.

A „társaság egy részének” M&A célú kiválasztása vállalatkiválás keretében

Amennyiben egy részvénytársaság másik részvénytársasággal valósít meg M&A tranzakciót, alkalmazható az a módszer, hogy az eladó társaság egy „meghatározott üzletágat (az ahhoz kapcsolódó tulajdonjogokkal, követelésekkel, szerződéses kapcsolatokkal stb.)” kiválaszt, és azt egy vállalatkiválás keretében az eladóhoz rendeli. Amennyiben a kiválasztott üzletágat új részvénytársaságként hozzák létre, azt új alapítású kiválásnak nevezzük, míg ha a kiválasztott üzletágat a vevő vállalat egyik üzletágává teszik, azt bekebelező kiválásnak hívjuk.

Az üzletág-átruházás és a vállalatkiválás nem csak az ápolási szolgáltatások terén, hanem általánosságban a részvénytársaságok közötti M&A tranzakciókban is gyakran „hasonlónak”, de „különböző pontokkal rendelkező” két módszerként kerül összehasonlításra. Továbbá, ahogy az alábbi cikkben is említettük, a vállalatkiválás a társasági törvény szerinti szervezeti átalakítási tevékenység, amely során az egyes hitelezők beleegyezése nélkül is átfogóan átszállnak a vagyonok, ezért szükséges, hogy a szervezeti átalakításról előzetesen értesítsék a hitelezőket, és lehetőséget biztosítsanak számukra az ellenvetések benyújtására, ami egy törvény által előírt hitelezővédelmi eljárás.

Kapcsolódó cikk: Az “üzletág-átruházás” és a “vállalatkiválás” ismert előnyei és hátrányai[ja]

Az üzletág-átruházás esetében a tranzakció tárgyát képező vagyontárgyak, követelések, szerződések stb. listájára korlátozódik, és ezeket egyenként ruházzák át, amit egyedi átruházási sémának nevezünk. Ezzel szemben a vállalatkiválás során a vagyonok átfogóan szállnak át, amit átfogó átruházási sémának hívunk, így a munkavállalókkal kötött foglalkoztatási szerződéseket sem kell újra megkötni, hanem az eladó által egyes munkavállalókkal kötött foglalkoztatási szerződések automatikusan átszállnak az eladóra.

Mivel mindkét eljárásnak vannak előnyei és hátrányai, valamint figyelembe veendő szempontjai, ezért ezeket figyelembe véve kell megtervezni a sémát.

Az „összes vállalat és szociális szolgáltató” M&A célpontjává váló egyesülések

Amikor az eladó az összes üzleti tevékenységét átruházza a vevőre, általában fúzió vagy új vállalat létrehozása, illetve részvényátruházás történik.

A fúzió (új vállalat létrehozása) olyan egyesülési módszer, amely során az eladó részvénytársaság vagy szociális szolgáltató jogi személyisége megszűnik, és az összes üzleti tevékenységét a vevő felszívja. Ez azt jelenti, hogy ha az eladó M&A tárgyát képező tevékenységeken kívül más üzleti tevékenységeket is folytat, például más üzleti egységeket vagy esetleg nem gondozási tevékenységeket is, akkor nem csak egy adott üzleti egység, hanem a többi üzleti egység és a gondozási tevékenységeken kívüli üzleti tevékenységek is az M&A tárgyát képezik.

A fúzió (új vállalat létrehozása) lehetséges részvénytársaságok között, valamint szociális szolgáltatók között is, de különböző szervezeti formájú entitások, például részvénytársaság és szociális szolgáltató között nem végezhető el. Ha a vevő jogi személyisége változatlanul fennmarad, és az eladó jogi személyisége beolvad, akkor ezt „fúzió”-nak nevezzük, míg ha az eladó és a vevő mindkét jogi személyisége egy újonnan létrehozott vállalatban olvad be, akkor azt „új vállalat létrehozása”-nak hívjuk.

Részvénytársaságok közötti fúzió (új vállalat létrehozása) esetén a részvényesek közgyűlésének különleges határozata szükséges, míg szociális szolgáltatók közötti fúzió (új vállalat létrehozása) esetén a tanácsadó testület jóváhagyó határozata szükséges. Ezenkívül, az üzleti tevékenység átruházásához hasonlóan, alapszabály-módosításra vagy engedélyezési kérelemre lehet szükség.

Továbbá, a gondozási iparág specifikus problémájaként, az előzőleg említett üzleti tevékenység átruházásához hasonlóan, előfordulhat, hogy szükség van az illetékes hatósághoz benyújtandó kérelemre, egyesülési engedélyezési kérelemre vagy alapszabály-módosítási kérelemre.

A „társaság teljes egészének” M&A céljából történő részvényátruházása

Amennyiben az eladó egy részvénytársaság, és az üzleti tevékenységének teljes egészét át kívánja adni a vevőnek, a részvények átruházása jelentheti a legkönnyebb megoldást, nem pedig a szűkebb értelemben vett M&A, mint például az egyesülés vagy új társaság alapítása, amelyeket a társasági jog szabályoz. A részvények a részvénytársaság (az eladó) értékének darabjai, így az összes részvény átruházásával lehetségessé válik az adott részvénytársaság valamennyi üzleti tevékenységének eredményes átadása. Ha a vevő részvénytársaság megszerzi az eladó vállalat összes részvényét, akkor létrehozható egy olyan szerkezet, ahol a vevő a szülőtársaság, az eladó pedig a leányvállalat lesz.

Ebben az esetben nem szükséges megváltoztatni a jogi személyiséget vagy az egyes jogi személyek által birtokolt üzleti tevékenységeket, csupán az eladó vállalat részvényeseinek személye változik meg, ezért alapelv szerint nincs szükség a részvényesi változásokon kívüli egyéb eljárásokra, mint például a hitelezők védelmére irányuló eljárások vagy engedélyezési kérelmek.

Továbbá, mivel a szociális jóléti jogi személyeknél nincs „részvény” vagy „befektetés” fogalma, a tanács tagjainak, mint például a jogi tanácsadók vagy a vezetőség tagjainak, mint például a vezetők, cseréjével lehetséges a tulajdonosok vagy üzleti szereplők valóságos megváltoztatása, és ezzel gyakorlatilag „M&A” végrehajtása is megvalósulhat.

Összefoglalás

Az M&A révén történő vállalkozásátadást fontolgató ápolási szolgáltatók és az M&A felelősei számára elengedhetetlen, hogy tisztában legyenek az egyes sémák alapvető tartalmával és különbségeivel.

Azonban a szükséges eljárások rendkívül összetettek lehetnek. Nagyobb vállalati tranzakciók és cégfelosztások esetén a jogi, könyvviteli és adózási kockázatok elkerülése érdekében elengedhetetlen a due diligence folyamatok végrehajtása.

Ezért, ha valóban M&A tranzakciót tervez, javasoljuk, hogy a folyamat korai szakaszában forduljon jogi tanácsadóhoz, például ügyvédhez. Adózási és könyvviteli kérdésekben pedig gyakori, hogy szükség van egy könyvvizsgáló vagy adótanácsadó bevonására.

Intézkedéseink bemutatása az Önök számára

Az ápolási szolgáltatások területe olyan iparág, amelyet számos törvény, mint például a Japán Ápolási Biztosítási Törvény, az Idősek Jóléti Törvénye és a Társasági Törvény szabályoz. A Monolith Jogügyi Iroda a Japán Ápolási Szolgáltatók Országos Szövetségének és a különböző prefektúrák ápolási szolgáltatóinak tanácsadó ügyvédként működik, és rendelkezik a szükséges szakértelemmel az ápolási szolgáltatásokkal kapcsolatos jogi kérdésekben.

A Monolith Jogügyi Iroda által kezelt területek: Részvényekkel és M&A-val kapcsolatos jogi szolgáltatások[ja]