Egyre több országot átívelő tranzakciók: A nemzetközi szerződésekhez szükséges nemzetközi jog és a hazai szerződések közötti különbségek

A vállalkozások globalizációja előrehalad, és egyre több japán vállalat fontolgatja a külföldi terjeszkedést. Azonban sokan vannak, akik nemzetközi ügyletekért felelőssé válnak, mégsem tudják, mire kell figyelniük a külföldi cégekkel való üzletkötéskor. Előfordulhat, hogy bizonytalanságot éreznek az angol nyelvű szerződések láttán.

A nemzetközi szerződések számos ponton különböznek a belföldi szerződésektől, és ha nem értjük meg alaposan jellegüket és szabályaikat, akkor váratlan károkat okozhatunk saját vállalatunknak.

Ebben a cikkben bemutatjuk a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos tudnivalókat, beleértve a belföldi szerződésekkel való különbségeket és jellemzőiket.

Nemzetközi szerződésekről

Amikor külföldi vállalatokkal üzletelünk, szükség van nemzetközi szerződések kötésére.

A nemzetközi ügyletek során kötött szerződések gyakran hasonlítanak a belföldi szerződésekre, mint például:

• adásvételi szerződés
• licencszerződés
• értékesítési ügynöki szerződés

Azonban, amikor a partner egy külföldi vállalat, nem a japán szabályok szerinti belföldi szerződéseket kell kötnünk, hanem nemzetközi szerződéseket kell alkalmaznunk az ügyletek lebonyolításához.

A külföldre terjeszkedő vállalatok számára a nemzetközi szerződések elkerülhetetlenek.

Nemzetközi és hazai szerződések közötti különbségek

A nemzetközi és a hazai szerződések között számos különbség van a jellegükben, szerepükben és felépítésükben. Ez annak tudható be, hogy a kultúrák és szabályok országonként eltérnek. A zökkenőmentes ügyletek érdekében fontos megérteni, milyen különbségek vannak a nemzetközi és a hazai szerződések között.

A nemzetközi és hazai szerződések közötti különbségeket alább részletesen ismertetjük.

Szerződések nyelve

Belföldi szerződések esetén a szerződéseket általában japán nyelven állítják össze, azonban a nemzetközi szerződéseknél gyakran az angol nyelvet használják.

Mindazonáltal a szerződés nyelvét alapvetően a felek közötti megállapodás alapján szabadon lehet meghatározni.

Például a nemzetközi szerződéseknél előfordulhat, hogy a szerződést a következő nyelveken készítik el:

• A külföldi leányvállalat helyi hatóságokkal való kommunikációja érdekében helyi nyelvre történő fordítás készítése
• A szerződés elkészítése japán nyelven és a partner nyelvén egyaránt
• A japán vállalatok által külföldi leányvállalatokkal kötött szerződések japán nyelven történő elkészítése

Az a gyakorlat azonban, hogy az angol nyelvet használják, és a feleknek képeseknek kell lenniük az angol nyelvű szerződések pontos kezelésére és elkészítésére.

A szerződések szerepe

A nemzetközi szerződések esetében a szerződés mint a kockázatkezelés eszköze van értelmezve.

A belföldi szerződésekben a szerződés egy olyan dokumentum, amely rögzíti a felek közötti megállapodásokat, és a szerződéskötés szimbolikus jelentőségű.

Azban a nemzetközi szerződések esetében a szerződés egy jogi dokumentum, amely a felek jogait és kötelezettségeit tartalmazza. Ez egy erős eszköz, amely képes kezelni mindenféle kockázatot, beleértve a felek közötti vitákat és a természeti katasztrófákat is.

A szerződésekkel kapcsolatos szemléletmód

A nemzetközi és a hazai szerződések esetében alapvetően eltérő a szerződések megalkotásához való hozzáállás.

Nemzetközi szerződések esetében gyakran az a tendencia, hogy a szerződéseket a másik fél iránti bizalmatlanságon alapuló rosszindulatú elmélet mentén készítik el. Emiatt nincs helye annak a szemléletmódnek, hogy a problémákat jóhiszemű tárgyalásokra bízzák és későbbre halasztják. A különféle helyzetekre való felkészülés érdekében a szerződési feltételek részletesen szabályozzák a kockázatkezelést.

Ezzel szemben a hazai szerződések esetében, mivel a másik fél gyakran japán személy vagy japán vállalat, a szerződések megalkotása során inkább a másik fél iránti bizalomra épülő jóindulatú elmélet dominál. Gyakori, hogy bizonyos, magától értetődőnek vélt dolgok nincsenek külön szabályozva. Továbbá, a későbbi tárgyalások jóhiszemű lefolytatására számítva, a problémák későbbi megoldására törekvő jellemzők is előtérbe kerülhetnek.

Nemzetközi szerződések megalkotásakor különösen fontos tudatosítani, hogy a szerződésekkel szembeni hozzáállás alapvetően eltér a hazai szerződésekétől.

A szerződések jellemzői

A fent említett szerepkörök és szemléletmódok különbözősége miatt a szerződések jellemzői is jelentősen eltérhetnek.

A nemzetközi szerződések esetében a szerződésekben a kockázatkezelés érdekében előre megfogalmazott, részletes szerződési feltételeket tartalmaznak, amelyek minden lehetséges helyzetet előre látnak. Emiatt az oldalszám jelentősen több lehet, mint a belföldi szerződések esetében.

Másrészről a belföldi szerződések gyakran kevésbé részletesek, mivel a felek a későbbi egyeztetésekre bízzák a részletek kidolgozását, vagy a közös munka szimbólumaként nagyon egyszerű tartalommal kötik meg a szerződést. Ennek eredményeképpen a nemzetközi szerződésekhez képest általában kevesebb oldalt foglalnak el.

Így a nemzetközi és a belföldi szerződések közötti különbségek a szerződések terjedelmét és tartalmát is befolyásolják.

Alkalmazandó jog

A nemzetközi szerződések szerződési dokumentumai általában az “angolszász jog” rendszeréhez tartozó országok jogszabályain alapulnak.

Ezzel szemben a japán szerződések a japán jogra épülnek. A japán jog a “kontinentális jog” rendszeréhez tartozik.

Így a nemzetközi és a belföldi szerződések esetében eltérő jogi megközelítéseket alkalmaznak az alkalmazandó jog tekintetében, amire figyelmet kell fordítani.

Az alkalmazandó jog az a jog, amely meghatározza, hogy melyik ország jogszabályai alapján értelmezzük a szerződést, például vitás helyzetekben. Fontos megérteni, hogy az alkalmazandó jog szabályai és jellemzői eltérhetnek, és ha gondatlanul ugyanazzal a megközelítéssel haladunk előre, mint a belföldi szerződéseknél, váratlan problémákhoz vezethet.

A nemzetközi szerződések alkalmazandó jogának meghatározása

A nemzetközi szerződések esetében az alkalmazandó jogot a felek szabadon határozhatják meg tárgyalásaik során.

Azonban ha egy teljesen irreleváns ország jogát jelölik meg alkalmazandó jogként, az jogi megértési nehézségekhez és bonyolult eljárásokhoz vezethet, ami váratlan hátrányokat okozhat. Általában a felek egyikének székhelye szerinti jogot, vagy a szerződés tárgyával kapcsolatos harmadik ország jogát szokták alkalmazni.

Például, ha két japán vállalat köt szerződést, de a termékeket Tajvanról szerzik be és ott is veszik át, akkor a tranzakció Tajvanon belül teljesül. Ebben az esetben természetes lehet a tajvani jogot alkalmazandó jogként választani.

Emellett az alkalmazandó jog meghatározásakor figyelembe kell venni a joghatósági megállapodást is.

A joghatósági megállapodás az a megállapodás, amely meghatározza, hogy melyik ország bíróságán kerüljön sor a peres eljárásra, ha vita keletkezik.

Ha az alkalmazandó jogra vonatkozó megállapodás és a joghatósági megállapodás eltérő országot jelöl meg, a bíróság számára nem egyszerű feladat külföldi jog alkalmazásával folytatni a pert. Gyakorlati szempontból a külföldi jog tartalmának kutatása és érvelése terhet róhat a felekre.

Fontolóra kell venni, hogy ha az alkalmazandó jogra és a joghatóságra vonatkozó megállapodás eltérő országot jelöl meg, az növelheti a felek terheit.

Így a nemzetközi szerződések alkalmazandó jogának meghatározása számos tényező figyelembevételével történik. A tranzakciók zökkenőmentes lebonyolítása érdekében az alkalmazandó jogot gondosan kell megválasztani.

A nemzetközi szerződések alkalmazandó jogának szabályai

A nemzetközi szerződések alkalmazandó jogára vonatkozó megállapodás alapvetően a felek tárgyalásai által kerül meghatározásra. Azonban nem lehet teljesen szabadon megállapodni, bizonyos szabályoknak meg kell felelni.

Nézzük meg részletesen a nemzetközi szerződések alkalmazandó jogának szabályait.

A szerződések alapelvei

A nemzetközi szerződések alkalmazandó jogát alapvetően az a jogrendszer határozza meg, amelyet a felek a joghatósági megállapodásban kijelölnek.

Ez az úgynevezett felek autonómiájának elvét tükrözi, amely a ‘Japanese 法の適用に関する通則法’ (Általános Jogalkalmazási Törvény) (1989) 7. cikkében van meghatározva.

(A felek által választott alkalmazandó jog)

7. cikk A jogi aktusok létrejötte és hatályossága azon jogrendszer szerint határozódik meg, amelyet a felek az adott jogi aktus időpontjában választottak.

Jogalkalmazásra vonatkozó általános szabályok törvénye | e-Gov törvénykereső[ja]

Ha Japánban kerül sor bírósági eljárásra, akkor ezt az általános törvényt kell alkalmazni.

Az alapelv az, hogy az alkalmazandó jogot a felek közötti megállapodás szabadon határozza meg, és ezt a megállapodást kell elfogadni.

A jogellenes cselekményekre vonatkozó igények alapelvei

Jogellenes cselekményen alapuló igény esetén a Japán Általános Jogszabályok Törvényének (Japanese Civil Code) 7. cikkében foglalt általános elvek nem alkalmazandók.

Jogellenes cselekmény alatt olyan cselekedetet értünk, amely szándékosan vagy gondatlanságból (súlyos figyelmetlenségből) sérti más személy jogait vagy érdekeit.

Amennyiben szerződésszegésről (a szerződés feltételeinek nem teljesítéséről) van szó, az alkalmazandó jogot a felek autonómiájának elve határozza meg, és a felek által megállapított szerződéses jogrend szerinti jog lesz érvényes.

Azonban, ha ugyanazon tényállás esetén jogellenes cselekményre hivatkozunk, nem a 7. cikk, hanem a Japán Általános Jogszabályok Törvényének (Japanese Civil Code) 17. cikke alatti szabályok az alkalmazandók.

Például a 17. cikk a következőképpen rendelkezik:

(Jogellenes cselekmény)

17. cikk A jogellenes cselekményből eredő követelések keletkezése és hatálya azon jogrend szerinti jog alapján történik, ahol a károkozó cselekmény következményei bekövetkeztek. …

Jogalkalmazásra vonatkozó általános szabályok törvénye | e-Gov törvénykereső[ja]

Konkrét példaként vegyük figyelembe azt az esetet, amikor egy amerikai vállalattal kötött szerződés alapján szállított hajó, az Amerikai Egyesült Államok felségvizein történő gondatlanságból eredő ütközési balesetet szenved. Ebben az esetben, még ha a szerződés szerinti alkalmazandó jog a japán jog is, a balesetből eredő károkért való pereskedés során az alkalmazandó jog az Amerikai Egyesült Államok joga lesz.

Így, amikor jogellenes cselekményre hivatkozva perelünk, a szerződés szerinti alkalmazandó jog nem a felek megállapodása alapján határozott meg, hanem az Általános Jogszabályok Törvényének (Japanese Civil Code) rendelkezései szerint kerül meghatározásra.

Amikor nincs megállapodás a szerződés alapjául szolgáló jogrendszerről

Ha a szerződésben nincs megállapodás az alapjául szolgáló jogrendszerről, a (japán) általános törvények meghatározzák a kezelendő eljárást.

Először is megvizsgáljuk, hogy van-e a felek között hallgatólagos megállapodás. Ennek oka, hogy a (japán) általános törvények 7. cikke szerint a megállapodás nemcsak a kifejezett egyezményeket foglalja magában, hanem a hallgatólagos egyetértést, mint az implicit megállapodásokat is.

Ha még a hallgatólagos megállapodást sem lehet megállapítani, akkor a szerződéssel leginkább szoros kapcsolatban álló hely jogrendszere lesz az alapjául szolgáló jog (a (japán) általános törvények 8. cikke).

A leginkább szoros kapcsolatban álló helyet a következő körülmények figyelembevételével határozzák meg:

• A szerződésre jellemző teljesítés helye (a (japán) általános törvények 8. cikk (1) bekezdése)
• A jellemző teljesítést végző fél fő üzleti helyének helye (a (japán) általános törvények 8. cikk (2) bekezdése)
• A szerződés tárgyát képező ingatlan helye (a (japán) általános törvények 8. cikk (3) bekezdése)

Azonban a hallgatólagos megállapodás és a leginkább szoros kapcsolatban álló hely különféle körülmények figyelembevételével kerül meghatározásra. Lehetséges, hogy egy váratlan hely jogrendszere lesz alkalmazva.

Ezért fontos, hogy az alapjául szolgáló jogrendszert előre egyértelműen rögzítsük a szerződésben.

A szerződéses joghatóság megállapodásának kivételei

A törvény általános szabályai kimondják, hogy a fogyasztói és munkaszerződések esetében, még ha van is megállapodás a szerződéses joghatóságról, vannak kivételek, amelyek érvényesülhetnek.

Ez annak érdekében történik, hogy védelmet biztosítson a vállalatokkal szemben gyengébb pozícióban lévő fogyasztóknak és munkavállalóknak.

A fogyasztói és munkaszerződések esetében, még ha a felek között van is megállapodás a szerződéses joghatóságról, előfordulhat, hogy a megállapodott joghatóságtól eltérő helyi törvények kötelező rendelkezései kerülnek alkalmazásra.

A kötelező rendelkezések olyan szabályok, amelyek a felek megállapodásának tartalmától függetlenül alkalmazandók.

Amikor a fogyasztók vagy munkavállalók kifejezetten az őket védő hazai törvények kötelező rendelkezéseit szeretnék alkalmazni, ebben az esetben ezek a rendelkezések válnak alkalmazandóvá (általános szabályok 11. és 12. cikke).

Győződjünk meg róla, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy még a szerződéses joghatóság megállapodása esetén is léteznek kivételek.

Nemzetközi szerződések kötésének figyelembe veendő szempontjai

Vállalatok számára több fontos szempontot is figyelembe kell venniük nemzetközi szerződések kötésekor.

A nemzetközi szerződések számos ponton különböznek a hazai szerződésektől, és ha ugyanazzal a könnyedséggel írjuk alá őket, mint a belföldi szerződéseket, váratlan problémákhoz vezethet.

A nemzetközi szerződések kötésének figyelembe veendő szempontjait alább részletesen ismertetjük.

Ne írjunk alá szerződést anélkül, hogy azt alaposan átnéznénk

Bár minden szerződés esetében fontos az alapos áttekintés, különösen veszélyes lehet angol nyelvű szerződéseket aláírni anélkül, hogy azokat megfelelően megvizsgálnánk.

Angol nyelvű szerződések gyakran az angolszász jogrendszeren alapulnak, amely eltér a japán jogtól, és olyan fogalmakat vagy elemeket tartalmazhatnak, amelyek nem szerepelnek a japán szerződésekben.

Például a következő elemekre lehet gondolni:

• Definíciós záradékok
• Okok
• Előzmények
• Jogokról való lemondás
• Kártérítés
• Teljes megállapodás

Ilyen elemek ritkán szerepelnek a japán szerződésekben.

Az angol nyelvű szerződések nem csak azért különböznek a japán szerződésektől, mert angolul vannak megfogalmazva, hanem mert számos eltérő pontot tartalmaznak. Aláírás előtt fontos ezeket alaposan áttekinteni.

Tárgyaljunk a saját cégünk számára előnyös szerződési feltételekért

Nemzetközi szerződések esetében gyakori, hogy a másik fél által előterjesztett szerződésre reagálva tárgyalások során módosítjuk, töröljük vagy egészítjük ki a szerződés tartalmát.

Ez azért van, mert az ellenfél által készített szerződések gyakran az ő érdekeiket szolgálják. Ezért szinte elképzelhetetlen, hogy az ellenfél által készített szerződést módosítás nélkül írjuk alá.

Az első vázlat alapján mindkét fél álláspontját és kompromisszumait figyelembe véve készül el a szerződés, amit az ellenfél is alapvetően így vár el. Tehát a tárgyalások nem rontják a benyomást.

Célul tűzzük ki, hogy a saját cégünk számára előnyös szerződési feltételeket érjünk el, és legyünk aktívak a tárgyalások során.

Forduljunk ügyvédhez tanácsért

Nemzetközi szerződések kötésekor fontos, hogy a szerződéskötés előtt konzultáljunk egy ügyvéddel.

Nemzetközi szerződések esetében, ha probléma merül fel a szerződés után, csak a szerződésben foglalt záradékok alapján tudunk eljárni. A szerződés mindenható a nemzetközi szerződések világában, így a szakértővel való konzultáció a szerződéskötés előtt rendkívül fontos kockázatkezelési lépés.

A japán szerződések gyakran tartalmaznak olyan záradékot, hogy “a meghatározatlan ügyekben őszinte egyeztetés alapján keressük a megoldást”. Ez lehetővé teszi, hogy probléma esetén az ügyvéd segítségével mégis találjunk megoldást.

Azban az esetben azonban, ha nemzetközi szerződést kötünk, és eleve hátrányos szerződést írunk alá, akkor a probléma felmerülése után az ügyvédhez fordulva is nehezen találhatunk kedvező megoldást. Még a tárgyalások asztalához sem juthatunk el.

Az ügyvédi konzultációt nem a probléma felmerülése után, hanem a szerződéskötés előtt javasoljuk elvégezni.

Összefoglalás: Fontos a hazai és a nemzetközi szerződések közötti különbségek megértése és ezek figyelembe vétele a tárgyalások során

Amikor külföldi vállalatokkal üzletelünk, elkerülhetetlenül szembesülünk a nemzetközi szerződésekkel, amelyek számos ponton különböznek a belföldi szerződésektől. Ha ugyanazzal a hozzáállással írjuk alá őket, mint a hazai szerződéseket, váratlan hátrányokat szenvedhetünk el.

Fontos, hogy alaposan megértsük a nemzetközi szerződések jellegét és szabályait, valamint a belföldi szerződésekkel való különbségeket, hogy elkerüljük a saját vállalatunk számára hátrányos szerződések megkötését.

A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos kockázatkezelés első és legfontosabb lépése a szerződés megkötése előtti szerződéstervezetek ellenőrzése és a tárgyalások. Javasoljuk, hogy forduljon tapasztalt és eredményes ügyvédhez tanácsért.

Intézkedéseink bemutatása a Monolit Ügyvédi Irodánál

A Monolit Ügyvédi Iroda az IT területén, különösen az internet és a jogi szolgáltatások terén rendelkezik gazdag tapasztalattal. A globális üzleti tevékenységek az utóbbi években egyre inkább terjednek, és a szakértői jogi ellenőrzés szükségessége egyre növekszik. Irodánk nemzetközi jogi megoldásokat kínál az ügyfelek számára.

A Monolit Ügyvédi Iroda által kezelt területek: Nemzetközi jogi ügyek és külföldi vállalkozások[ja]