Mit történik, ha egy ápolási baleset miatt beperelnek? Az intézmények kártérítési felelősségének és védekezési stratégiáinak alapos magyarázata

Az idősotthonokban bekövetkező balesetek olykor elkerülhetetlenek, még a legnagyobb odafigyelés mellett is. Az idősotthonok használói többnyire idősek vagy mozgáskorlátozottak, ami miatt nagyobb a kockázata a bukásoknak vagy a nyelési nehézségeknek (későbbiekben részletezve).

Amikor az idősotthonokban baleset történik, és az érintett személy életét vagy testi épségét súlyosan befolyásolja, nem ritka, hogy az érintett vagy a családja kártérítési igénnyel perel. Ha egy idősotthon ilyen baleset miatt kerül beperelésre, hogyan kell helyesen reagálni? Sokan lehetnek kíváncsiak arra is, hogy a felelősség az intézményt vagy a személyzetet terheli-e inkább.

Ebben a cikkben bemutatjuk azokat az eseteket, amikor az idősotthonokat beperelik, az intézmény és a személyzet felelősségét, valamint azt, hogyan kell kezelni a kártérítési igényeket.

Esetek, amikor egy ápolási intézményt perelnek ápolási balesetek miatt

Az ápolási intézményekben különféle támogatásokat nyújtanak annak érdekében, hogy az idősek és a mozgáskorlátozottak kényelmesen tölthessék idejüket. Azonban tény, hogy az ápolási szolgáltatások nyújtása során előfordulhatnak balesetek, mint például a használók elesése vagy a téves nyelés (góen), ami sérüléseket okozhat.

Ha ápolási baleset történik, az intézmény jogilag perelhetővé válhat. Itt konkrét eseteket és a peres eljárásra kerülő, illetve nem kerülő esetek közötti különbségeket tárgyaljuk.

Konkrét esetek

A Közhasznú Alapítványi Ápolási Munkaerő Stabilizációs Központ felmérése szerint az ápolási intézményekben a leggyakoribb balesetek az elesések és zuhanások, amelyek az összes eset 65,6%-át teszik ki. Az elesési balesetek gyakran történnek kerekesszékbe vagy ágyba való áthelyezéskor, illetve a WC-n vagy fürdés közben.

A második leggyakoribb balesettípus a téves nyelés, amely az összes ápolási baleset 13%-át képezi. A téves nyelési balesetek gyakran fordulnak elő azoknál a használóknál, akiknek csökkent a nyelési funkciójuk (az étel nyelőcsőből a gyomorba való átjuttatásának folyamata), különösen az időseknél. A téves nyelés olyan jelenség, amikor az étel valamilyen okból a légutakba (légcsőbe) kerül, ami a legrosszabb esetben fulladást és halált okozhat.

További balesetek közé tartoznak a használók által tévesen bevett gyógyszerek, a személyzet által elkövetett bántalmazások, az intézményen belül vagy kívül történő elkóborlások, valamint a használók vagyontárgyainak megrongálása vagy elvesztése.

Forrás: Közhasznú Alapítványi Ápolási Munkaerő Stabilizációs Központ｜Ápolási szolgáltatások használatával kapcsolatos balesetek megelőzésére irányuló kutatási és fejlesztési projekt[ja] (Dokumentum P3)

A peres eljárásra kerülő és nem kerülő esetek közötti különbségek

Amikor ápolási baleset történik, nem minden esetben kerül sor peres eljárásra. Ennek oka, hogy előfordulhatnak megegyezésre vezető tárgyalások is.

Például, ha a használó tárgyait elveszítik vagy megrongálják, ezek általában enyhébb balesetek, így többnyire tárgyalás útján megoldhatók. Hasonlóképpen, ha a használó életére vagy vagyonára kevés hatással lévő sérülések, mint például horzsolások történnek, azok ritkán vezetnek peres eljáráshoz.

Másrészről, ha az ápolási baleset komoly hatással van a használó életére vagy testi épségére, különösen haláleset esetén, nagyobb valószínűséggel alakul ki peres eljárás. Továbbá, ha az intézmény kártérítés fizetésére kötelezte magát a használó felé, de a használó nem elégedett a kártérítés összegével, akkor is perre kerülhet a sor.

Az ápolási intézmények és a személyzet felelőssége

Amikor egy ápolási intézményben baleset történik, elengedhetetlen, hogy tisztázzuk a felelősség kérdését. Ebben a cikkben az intézmények és a személyzet által viselt felelősséget fogjuk részletezni.

A munkáltatói és a személyes felelősség különbségei

A munkáltatói felelősség a polgári törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) 715. cikkelyén alapul, amely szerint ha egy alkalmazott a munkája során kárt okoz egy harmadik félnek, a felelősséget a munkáltató viseli.

Ezzel szemben, ha az alkalmazott személyesen köteles felelősséget vállalni, az a Ptk. 709. cikkelyében szabályozott kártérítési felelősség, amely a szerződésszegésből ered. Ha az alkalmazott szándékosan vagy gondatlanságból sérti meg a felhasználó jogait vagy érdekeit, az alkalmazott személyesen köteles a kárt megtéríteni.

A Ptk. 715. és 709. cikkelye a következőképpen fogalmaz:

(A munkáltató és egyéb felelős személyek felelőssége)

715. cikkely: Az, aki más személyt alkalmaz bizonyos tevékenység végzésére, felelős azért a kárért, amit az alkalmazott e tevékenység végrehajtása során egy harmadik félnek okoz. Azonban, ha a munkáltató megfelelő gondosságot fordított az alkalmazott kiválasztására és a tevékenység felügyeletére, vagy ha a kár a megfelelő gondosság ellenére is bekövetkezett volna, akkor nem vonatkozik rá ez a felelősség.

2. A munkáltató helyett a tevékenységet felügyelő személy is ugyanezt a felelősséget viseli.

3. Az előző két bekezdés rendelkezései nem akadályozzák meg a munkáltatót vagy a felügyelőt abban, hogy regressziós igényt támasszon az alkalmazottal szemben.

(A jogellenes cselekményből eredő kártérítés)

709. cikkely: Aki szándékosan vagy gondatlanságból megsérti más személy jogait vagy jogilag védett érdekeit, köteles a kárt megtéríteni, amely ebből ered.

Forrás: e-Gov Polgári Törvénykönyv[ja]

Az ápolási intézmények és a személyzet felelősségmegosztása

Ahogy korábban említettük, ha a személyzet balesetet okoz, az ápolási intézmény is felelősséget visel. Emellett, ha a baleset az intézmény berendezéseinek vagy szerkezetének hiányosságai miatt következik be, az ápolási intézménynek kártérítési felelősséget kell vállalnia (Japán Polgári Törvénykönyv (民法) 717. cikk, a művekkel kapcsolatos felelősség).

Továbbá az intézmény szembenézhet a szerződésszegésből eredő kártérítési felelősséggel is (Japán Polgári Törvénykönyv (民法) 415. cikk). A szerződésszegésből eredő kártérítési felelősség akkor keletkezik, amikor nem teljesítik a szerződésben vállalt kötelezettségeket.

A szerződésszegés azt jelenti, hogy nem teljesítik a szerződésben meghatározott kötelezettségeket. Ha a szerződő fél szerződésszegése miatt kár keletkezik, a Japán Polgári Törvénykönyv alapján kártérítést lehet követelni a másik féltől.

Ezenkívül előfordulhat, hogy a biztonsági megfontolások elmulasztása miatt is kártérítési felelősséggel kell szembenézni. A biztonsági megfontolások kötelezettsége azt jelenti, hogy a szolgáltatást úgy kell nyújtani, hogy ne sértse meg a felhasználók életét, testi épségét, vagyonát vagy egyéb jogait és érdekeit.

Például, ha egy baleset bekövetkezése előrelátható volt, és a baleset elkerülhető lett volna, de mégsem tettek megelőző intézkedéseket, akkor biztonsági megfontolások elmulasztása miatt felelősségre vonhatók.

A személyzet egyéni tagjai nemcsak a Japán Polgári Törvénykönyv (民法) 709. cikkében meghatározott jogellenes cselekményekért viselhetnek felelősséget, hanem büntetőjogi felelősséggel is számolhatnak. Büntetőjogi szempontból ide tartozik a hivatali gondatlanságból eredő haláleset vagy sérülés (Japán Büntető Törvénykönyv (刑法) 211. cikk).

Azonban mivel az egyének anyagi ereje általában alacsonyabb az intézményekénél, és a követelhető kártérítés összege korlátozott, ezért kevésbé súlyos esetekben ritkán kerül sor felelősségre vonásra.

A felelősségbiztosítás szerepe és korlátai

A felelősségbiztosításnak az a szerepe, hogy kártérítési igények esetén – amelyek például ápolási intézményekben történt balesetekből vagy gondatlanságból erednek – a biztosító társaság fedezze a károk egy részét. Azonban a felelősségbiztosítás típusától és a biztosítási összegtől függően a kártérítési összegeknek vannak korlátai.

Halálos baleset esetén a kártérítés összege meghaladhatja a 10 millió jent, súlyos maradandó károsodás esetén pedig akár 28 millió jen is lehet. Ha a balesetből eredő kártérítési összeg túllépi a biztosítási limitet, a túllépő részt az ápolási szolgáltató vállalatnak kell állnia.

Ha Ön aggódik amiatt, hogy a kártérítési összeg kifizethető-e a biztosítás keretein belül, javasoljuk, hogy tekintse át meglévő biztosítását, és gondoskodjon arról, hogy még halálos baleset bekövetkezte esetén is a kártérítési összeg a biztosítási határértéken belül maradjon.

Biztosítás igénybevételekor szükség van az ápolási baleset részletes vizsgálatára és az érintettek kihallgatására. Ezek alapján folyik majd a tárgyalás a biztosító társasággal a kártérítési összeg kifizetéséről és annak mértékéről, így a kártérítés kifizetéséig eltelt idő hosszabb lehet.

Ha hosszabb időn keresztül nem történik kártérítési kifizetés, és emiatt a felhasználók vagy családtagjaik elégedetlensége nő, előfordulhat, hogy a tárgyalások nem vezetnek eredményre, és az ügy bírósági eljárásra kerül. Felelősségbiztosítás igénybevételekor fontos, hogy a felhasználók és családtagjaik nyugodtak lehessenek, ezért tájékoztassa őket a kifizetés folyamatáról és időtartamáról.

Továbbá, ha rendszeresen tájékoztatja őket a folyamat előrehaladásáról és őszintén kommunikál, elkerülheti a felesleges vitákat.

Cselekvési irányelvek kártérítési igény esetén

Amennyiben ápolási baleset történik, és a felhasználó vagy annak családja kártérítési igényt támaszt az intézménnyel szemben, a kártérítés összegének meghatározására a következő három lépés áll rendelkezésre. Itt részletesen ismertetjük ezeket.

Peren kívüli megegyezés

A bírósági eljárás előtt először peren kívüli megegyezési tárgyalásokat folytatunk. A megegyezés olyan módszer, amelyben a probléma felei megbeszélések útján oldják meg a vitát. Mivel a megegyezési tárgyalások nem igénylik a bíróság közreműködését, gyors megoldás várható.

A biztosító társaságok általában a kártérítési értékelés céljából közvetítenek az intézmény és a felhasználó között. Amennyiben mindkét fél egyetért a kártérítés tartalmával, megegyezési szerződést kötnek, és a kártérítési összeget kifizetve lezárják az ügyet.

Azonban nem ritka, hogy az első megegyezési tárgyaláson a felek nem jutnak egyezségre. Ha a felek közötti megegyezés nehézségekbe ütközik, a biztosító által kijelölt ügyvéd lép közbe, és újabb tárgyalásokat folytat. Az ápolási balesetek a közlekedési balesetektől eltérően változatosak, és szakmai tudást igényelnek.

Ha a biztosító által ajánlott ügyvéd nem jártas az ápolási területen, akkor a szakmai kifejezéseket is meg kell értenie, ami időbe telhet, és az intézmény számára hátrányos feltételekhez vezethet. Az intézmény számára a megegyezési tárgyalások mellett a biztosítóval való egyeztetés és jelentések készítése is szükséges lehet, ami akadályozhatja a normál üzletmenetet. A gyors megoldás érdekében fontos, hogy már a megegyezési tárgyalások szakaszában ápolási területen jártas ügyvédet kérjenek fel.

Ha ügyvédet bíznak meg, nemcsak jogi tanácsot kaphatnak a tárgyalásokhoz, hanem az ügyvéd a jogi eljárások dokumentumait is elkészíti képviseletükben. Továbbá, ha az ügyvéd jártas az ápolási szektorban, tapasztalatai révén könnyebben láthatja előre a fejleményeket, így biztonságosabban kezelhetik a helyzetet.

Mediáció

Ha a megegyezés nem vezet eredményre, előfordulhat, hogy a felhasználó vagy annak családja mediációt kezdeményez.

A mediáció olyan rendszer, amelyben a bíróság által kijelölt, társadalmi életben gazdag tapasztalattal és szakmai tudással rendelkező, pártatlan és semleges mediációs bizottsági tagok segítenek elő a felek közötti megbeszéléseket, hogy megoldják a vitát.

A mediáció esetében is szükség van mindkét fél megelégedésével járó megegyezésre.

Peres eljárás

Ha a megegyezési tárgyalások nem vezetnek eredményre, és a mediáció is sikertelen, akkor a helyzet peres eljárásba torkollhat (lehetőség van arra is, hogy közvetlenül peres eljárást kezdeményezzenek mediáció nélkül). A peres eljárás menete a következő:

• A bíróságon mindkét fél előterjeszti érveit és bemutatja a bizonyítékokat.
• Eljárás keretében meghallgatják az érintetteket és a tanúkat.
• A bíróság ítéletet hoz.

Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy az intézmény felelős a balesetért, az ítélet alapján kártérítési fizetési kötelezettséget szabhat ki. A peres eljárások esetében az események függvényében évekig is eltarthatnak, de a bírósági megegyezési eljárás révén gyorsabb megoldás is lehetséges.

A megegyezési eljárás során a felek kölcsönös engedményeket tesznek, hogy megegyezzenek és befejezzék a vitát.

Gondozási balesetek kezelése vállalkozók és ügyvezetők számára

A gondozási vállalkozók és ügyvezetők számára kiemelten fontos feladat a gondozási balesetek megelőzése, valamint az, hogy ha mégis bekövetkezik egy baleset, megfelelő módon kezeljék azt.

Ebben a részben a gondozási balesetek megelőzésére irányuló konkrét intézkedéseket és azokat a szempontokat ismertetjük, amelyek segíthetnek elkerülni a hátrányos helyzetet a peres eljárások során.

A balesetek megelőzésének szemlélete

A balesetek megelőzésére irányuló intézkedések között a következők emelhetők ki:

• Balesetmegelőzési Bizottság létrehozása
• Ápolási balesetek megelőzési kézikönyvének elkészítése
• Hírhedt esetek gyűjtése, elemzése és felülvizsgálata
• Ápolási balesetek megelőzésére irányuló tanulmányi csoportok és képzések szervezése

Esetenként szükség lehet az intézmény teljes infrastruktúrájának átalakítására is, például szenzoros szőnyegek telepítésével a elesések megelőzése érdekében, vagy ütéscsillapító szőnyegek elhelyezésével az elesések esetén.

Az ápolási intézményeket azok használják, akik testi korlátozottságokkal küzdenek az időskor miatt, vagy akik önállóságukat nehezítő állapotokkal, mint például demencia, élnek. Az ápolási szolgáltatások célja, hogy támogatást nyújtsanak a felhasználóknak abban, hogy folytathassák az önállóan elvégezhető tevékenységeket, miközben a mindennapi életüket is élhetik.

Mivel az ápolási szolgáltatások nem terjednek ki a felhasználók életének minden aspektusára, folyamatos felügyeletet biztosítani és a baleseteket teljes mértékben megelőzni nehéz feladat. Azonban az intézmények számára elengedhetetlen, hogy minden lehetséges intézkedést megtegyenek, és fáradozzanak a balesetek megelőzése érdekében.

A feljegyzések fontossága

Peres eljárás során hátrányos helyzetbe kerülés elkerülése érdekében létfontosságú, hogy részletes feljegyzéseket készítsünk az eseményekről. Ha rendelkezésre állnak a feljegyzések, azok bizonyíthatják az intézmény megfelelő reagálását, és csökkenthetik a jogi kockázatokat.

Rögzíteni kell az esemény időpontját és helyszínét, a felelős személyzet nevét, az esemény részletes lefolyását, valamint a történtek utáni intézkedéseket és azok körülményeit. Végezzen kihallgatást az érintett személyzettel, és készítsen fényképeket is. Ezek a feljegyzések hasznosak lesznek az ápolási balesetekről szóló jelentések elkészítésekor is.

Az ápolási balesetekről szóló jelentésekkel kapcsolatban lásd az alábbi cikket.

Kapcsolódó cikk: Az ápolási balesetjelentés fontossága: hogyan írjuk és mire figyeljünk?[ja]

Felelősségbiztosítások megkötése

Az ápolási balesetek megelőzésének egyik módja a szociális szakemberek biztosítása (személyi felelősségbiztosítás) megkötése. A szociális szakemberek biztosítása olyan biztosítást jelent, amely nemcsak az ápolók és a szociális munkások szakmai tevékenysége során bekövetkező baleseteket fedezi, hanem a széleskörű munkavégzés során történő baleseteket is.

Ez a biztosítás kiterjed az olyan eseményekre is, mint amikor a gondozott személy tulajdonát tönkreteszik, vagy amikor a vérnyomásmérőt pakolják el és véletlenül megrongálják. Ezzel szemben az ápolási felelősségbiztosítás csak a szakmai tevékenység során bekövetkező balesetekre nyújt fedezetet, és nem vonatkozik a szakmai tevékenységen kívül történt eseményekre.

Az ápolási szakemberek életbevágóan fontos feladatokat látnak el, amelyek az emberek életét érintik. A szociális szakemberek biztosításának megkötésével a munkavégzés során bekövetkező balesetek széles körű védelmét biztosíthatjuk, így a dolgozók nyugodtan végezhetik a rájuk bízott feladatokat.

Szakértői konzultáció

Amennyiben baleset történik, fontos, hogy mielőbb forduljon egy jogi szakértőhöz, azaz egy ügyvédhez.

Ha valóban bekövetkezik egy baleset, akkor a baleseti jegyzőkönyv elkészítése, az ápolási baleseti jelentés megírása és a tárgyalások lefolytatása is a saját feladatunkká válik. A jogi ismeretek nélkülözhetetlenek, és a szükséges információk összegyűjtése hatalmas időbefektetést igényelhet, ami veszélyeztetheti a fő tevékenységeink zavartalan ellátását.

Ha ügyvédet bíz meg, nemcsak jogi tanácsot kaphat, hanem az ügyvéd képviselőként a dokumentumok elkészítését is vállalhatja. Emellett tájékoztatást kap a további lépésekről és javaslatokat a megoldásra, így csökkentheti a baleseti helyzetekkel kapcsolatos aggodalmait és terheit.

Mivel az ügyvédek szakterülete eltérő lehet, így kiemelten fontos, hogy olyan ügyvédhez forduljon, aki az ápolási területen belül rendelkezik mélyreható szakértelemmel.

Összefoglalás: Ápolási balesetek esetén forduljon ügyvédhez

Amennyiben ápolási baleset történik, előfordulhat, hogy a létesítményt felelősségre vonják. Különösen akkor, ha az eset súlyosan érinti a gondozott életét vagy testi épségét, esetleg halálhoz vezet, fennáll a peres eljárás kockázata.

Ha peres eljárásra kerül sor, a pereskedéshez kapcsolódó teendők, dokumentumok elkészítése és az ellenféllel való tárgyalások mind-mind jelentős terhet rónak az érintett személyre. Ha simán és biztonságosan szeretne eljárni, ajánlott egy ápolási területen jártas ügyvédet megbízni.

Ügyvéd megbízásával nemcsak jogi szempontból kaphat tanácsot, hanem támogatást is nyújtanak a baleset kezelésében és a dokumentáció elkészítésében, így csökkentve a létesítmény terheit.

Intézkedéseink bemutatása az ügyvédi irodánk által

Az ápolási szolgáltatások területe számos törvény, mint például a Japán Ápolási Biztosítási Törvény, az Idősek Jóléti Törvénye és a Társasági Törvény szabályozása alá esik. A Monolith Ügyvédi Iroda a Japán Ápolási Szolgáltatók Országos Szövetségének és a különböző prefektúrák ápolási szolgáltatóinak tanácsadó ügyvédjeként működik, és rendelkezik a szükséges szakértelemmel az ápolási szolgáltatásokhoz kapcsolódó jogi kérdésekben.

A Monolith Ügyvédi Iroda szakterületei: IT és startup vállalkozások vállalati jogi szolgáltatásai[ja]