A 'Stem' és hasonlók egészségügyi területen történő reklám- és promóciós tevékenységeinek jogszabályi szabályozása

Az elmúlt években az internet fejlődésével olyan közösségi hálózatok, mint a Twitter, Facebook, Instagram és LINE hirtelen elterjedtek, és olyan személyek, mint az influenszerek, hirdetési és promóciós tevékenységeket végeznek ezeken a platformokon.

Emellett a YouTube és más videómegosztó oldalak is gyorsan elterjedtek, és nap mint nap különböző műfajú videók kerülnek feltöltésre.

A videómegosztó oldalakon is egyre több YouTuber végez hirdetési és promóciós tevékenységeket videókban.

Itt merül fel a probléma, hogy vajon illegális-e, ha az influenszerek és YouTuberek gazdasági ellenszolgáltatás fejében vállalnak hirdetési és promóciós tevékenységeket vállalatok részéről, de titokban tartják ezt, és úgynevezett “stealth marketinget” (a továbbiakban “stema”) végeznek.

A stema esetében is a hirdetési és promóciós tevékenység tartalmától függően a jogszabályok eltérőek lehetnek, ezért ebben a cikkben az egészségügyi területen alkalmazott stema jogszabályi szabályozását ismertetjük.

Mit jelent a “stema” kifejezés?

Sokan hallottak már a “stema” szót, de úgy tűnik, nem mindenki érti pontosan, mit jelent.

A “stema” a “stealth marketing” (rejtett marketing) rövidítése, ami azt jelenti, hogy úgy reklámozunk a fogyasztóknak, hogy ők ne vegyék észre, hogy reklámot néznek.

A “stealth” szó titkos, rejtett, elbújó jelentéssel bír, és a marketingben arra utal, hogy a reklám vagy hirdetés jellegét elrejtjük a fogyasztók elől. Ezért nevezik ezt a módszert “stealth marketing”-nek.

A “stealth” szóhoz hasonlóan a “titkos, rejtett” jelentésű “undercover” szóval kombinálva, ezt a módszert “undercover marketing”-nek (fedett marketing) is nevezik.

A “stema” kifejezést a következő két jelentésben használják:

1. A “személyazonosság-eltitkoló” típus, amikor a vállalkozó vagy a vállalkozótól anyagi ellenszolgáltatást kapó személy véleményt ír egy véleményoldalon, mintha ő egy független harmadik fél lenne.
2. A “juttatás-eltitkoló” típus, amikor a vállalkozó anyagi előnyt nyújt egy harmadik félnek, hogy az reklámozzon vagy hirdessen termékeket vagy alkalmazásokat, de ezt a tényt nem tünteti fel.

Az influenszerekkel és YouTuberekkel való kapcsolatban főként a második típusú stema jelent problémát, ezért a továbbiakban ezt a típust fogom részletesebben bemutatni.

https://monolith.law/youtuber-vtuber/stealth-marketing-youtuber[ja]

Milyen reklám- és hirdetési tevékenységek léteznek az egészségügyi szektorban?

Mit értünk konkrétan az egészségügyi szektorban folytatott reklám- és hirdetési tevékenységek alatt?

Az egészségügyi szektorban folytatott reklám- és hirdetési tevékenységek alatt sokan például egy adott orvosi rendelő vagy gyógyszer bemutatását képzelik el.

Az orvosi rendelőkkel vagy gyógyszerekkel kapcsolatos reklám- és hirdetési tevékenységek, mint például a gyógyszerek, orvosi eszközök stb. minőségének, hatékonyságának és biztonságának biztosításával kapcsolatos törvény (a továbbiakban “Gyógyszer- és Orvostechnológiai Törvény” – japán ‘Yakkihō’) és más jogszabályok, viszonylag könnyen elképzelhetőek.

Az egészségügyi szektorban folytatott reklám- és hirdetési tevékenységek köre azonban meglepően széles, beleértve a kozmetikai termékekkel, orvosi eszközökkel, egészség- és szépségápolási eszközökkel, valamint egészséges élelmiszerekkel kapcsolatos reklám- és hirdetési tevékenységeket is.

Ezért óvatosnak kell lenni, hogy ne végezzünk olyan tevékenységeket, amelyeket nem tekintünk az egészségügyi szektorban folytatott reklám- és hirdetési tevékenységnek, és ne sértjük meg véletlenül a Gyógyszer- és Orvostechnológiai Törvényt.

Általános jogszabályok a stealth marketinggel kapcsolatban

A stealth marketinggel kapcsolatos általános jogszabályok között szerepel a tisztességtelen ajándékok és megtévesztő megjelenítések elleni törvény (a továbbiakban “ajándékmegjelenítési törvény”).

Mi az ajándékmegjelenítési törvény?

Az ajándékmegjelenítési törvény célja, hogy szigorúan szabályozza a termékek és szolgáltatások minőségének, tartalmának, árának stb. hamis megjelenítését, valamint korlátozza az ajándékok legmagasabb összegét, például a túlzott ajándékok nyújtásának megakadályozása érdekében. Ez a törvény arra irányul, hogy a fogyasztók szabadon és ésszerűen választhassanak jobb termékeket és szolgáltatásokat.

Az ajándékmegjelenítési törvény kapcsán a kiváló minőségű téves megjelenítés (az ajándékmegjelenítési törvény 5. cikkének 1. pontja) és a kedvező téves megjelenítés (az ajándékmegjelenítési törvény 5. cikkének 2. pontja) kérdése merül fel, de a stealth marketinggel kapcsolatos általános jogszabályok, beleértve az ajándékmegjelenítési törvényt, a következő cikkben találhatók.

https://monolith.law/vallalati/stealth-marketing-youtuber[ja]

Az egészségügyi területen végzett reklámtevékenységek sajátos jogszabályi szabályozása

Az egészségügyi területen végzett reklámtevékenységek jogszabályi szabályozása elsősorban a ‘Japán Gyógyszer- és Orvostechnikai Törvény’ (薬機法) kapcsolatával kapcsolatos kérdéseket vet fel.

Ezért az alábbiakban a ‘Japán Gyógyszer- és Orvostechnikai Törvény’ (薬機法) által előírt jogszabályi szabályozást ismertetjük.

A Gyógyszerészeti és Orvostechnológiai Törvény célja

Először is, miért is hozták létre a Gyógyszerészeti és Orvostechnológiai Törvényt?

A Gyógyszerészeti és Orvostechnológiai Törvény célját a törvény 1. cikkelye határozza meg.

(Cél)

1. cikkely Ez a törvény a gyógyszerek, gyógyszerkészítmények, kozmetikumok, orvostechnológiai eszközök és regeneratív orvosi termékek (a továbbiakban “gyógyszerek stb.”) minőségének, hatékonyságának és biztonságának biztosítása, valamint ezek használatából eredő közegészségügyi károk kialakulásának és terjedésének megelőzése érdekében szükséges szabályozásokat hajt végre, továbbá intézkedéseket hoz a kijelölt gyógyszerek szabályozásával kapcsolatban, és a különösen szükséges gyógyszerek, orvostechnológiai eszközök és regeneratív orvosi termékek kutatás-fejlesztésének előmozdítása érdekében szükséges intézkedéseket hoz, a közegészségügyi helyzet javítása érdekében.

Gyógyszerészeti és Orvostechnológiai Törvény 1. cikkely

A Gyógyszerészeti és Orvostechnológiai Törvény célja a gyógyszerek, gyógyszerkészítmények és kozmetikumok stb. minőségének, hatékonyságának és biztonságának biztosítása, valamint a közegészségügyi károk kialakulásának és terjedésének megelőzése.

Például, ha egy gyógyszer eladásra kerül, de nincs semmilyen hatása, az értelmetlen. Szintén el kell kerülni olyan helyzeteket, amikor a gyógyszer szedése súlyos károkat okoz a szervezetben.

Egyszerűen fogalmazva, a Gyógyszerészeti és Orvostechnológiai Törvény célja, hogy biztonságos és hatékony gyógyszereket stb. biztosítson az emberek számára.

A Gyógyszerészeti és Orvosi Eszközök Törvénye (Japanese Gyógyszerészeti és Orvosi Eszközök Törvénye) által bevezetett szabályozások

Az alábbiakban bemutatjuk, hogy a Gyógyszerészeti és Orvosi Eszközök Törvénye milyen szabályozásokat vezet be a reklámtevékenységekkel kapcsolatban.

Túlzó reklámok tilalma

A Gyógyszerészeti és Orvosi Eszközök Törvénye 66. cikkelye tiltja a túlzó reklámokat.

(Túlzó reklámok)

66. cikkely Senki sem hirdethet, írhat le vagy terjeszthet hamis vagy túlzó információkat gyógyszerek, nem gyógyszerként használt gyógyszerészeti termékek, kozmetikumok, orvosi eszközök vagy regeneratív orvosi termékek nevéről, előállítási módszeréről, hatékonyságáról, hatásáról vagy teljesítményéről, függetlenül attól, hogy ezek a tények kifejezetten vagy burkoltan vannak-e megjelenítve.

2. A gyógyszerek, nem gyógyszerként használt gyógyszerészeti termékek, kozmetikumok, orvosi eszközök vagy regeneratív orvosi termékek hatékonyságáról, hatásáról vagy teljesítményéről szóló információkat, amelyeket orvos vagy más személy garantált, nem szabad hirdetni, leírni vagy terjeszteni, ha fennáll a veszélye annak, hogy ezeket a tényeket félreértik.

3. Senki sem használhat olyan szöveget vagy képet, amely abortuszt sugall, vagy obszcén dokumentumokat vagy rajzokat használ gyógyszerek, nem gyógyszerként használt gyógyszerészeti termékek, kozmetikumok, orvosi eszközök vagy regeneratív orvosi termékekkel kapcsolatban.

Gyógyszerészeti és Orvosi Eszközök Törvénye 66. cikkely

Például, ha egy influencer vagy YouTuber hamis vagy túlzó reklámot tesz közzé gyógyszerek, nem gyógyszerként használt gyógyszerészeti termékek és kozmetikumok hatékonyságáról vagy hatásáról, vagy olyan információkat terjeszt, amelyeket orvos vagy más személy garantált, nagy a valószínűsége, hogy megsérti a Gyógyszerészeti és Orvosi Eszközök Törvénye 66. cikkelyét.

Engedélyezés előtti gyógyszerek, orvosi eszközök és regeneratív orvosi termékek reklámozásának tilalma

A Gyógyszerészeti és Orvosi Eszközök Törvénye 68. cikkelye tiltja az engedélyezés előtti gyógyszerek, orvosi eszközök és regeneratív orvosi termékek reklámozását.

(Engedélyezés előtti gyógyszerek, orvosi eszközök és regeneratív orvosi termékek reklámozásának tilalma)

68. cikkely Senki sem hirdetheti a 14. cikkely (1) bekezdése, a 23. cikkely 2.5 (1) bekezdése vagy a 23. cikkely 23.23 (1) bekezdése szerinti gyógyszereket, orvosi eszközöket vagy regeneratív orvosi termékeket, amelyek még nem kaptak engedélyt vagy hitelesítést a 14. cikkely (1) bekezdése, a 19. cikkely 2. (1) bekezdése, a 23. cikkely 2.5 (1) bekezdése, a 23. cikkely 17. (1) bekezdése, a 23. cikkely 25. (1) bekezdése vagy a 23. cikkely 37. (1) bekezdése szerint, a termék nevével, előállítási módjával, hatékonyságával, hatásával vagy teljesítményével kapcsolatban.

Gyógyszerészeti és Orvosi Eszközök Törvénye 68. cikkely

A koronavírus kapcsán olyan engedélyezés előtti gyógyszerek, mint az Avigan vagy a Remdesivir kerültek a figyelem középpontjába, de a Gyógyszerészeti és Orvosi Eszközök Törvénye 68. cikkelye szerint tilos hirdetni azokat a gyógyszereket, amelyek még nem kaptak engedélyt vagy hitelesítést.

A gyógyszerészeti törvény megsértése esetén alkalmazandó büntetések

Ha valaki megsérti a Gyógyszerészeti törvény (japán: 薬機法) 66. cikkének 1. bekezdését, a Gyógyszerészeti törvény 85. cikkének értelmében legfeljebb két évig terjedő szabadságvesztéssel vagy legfeljebb 2 millió jen bírsággal sújtható, vagy mindkét büntetés is kiszabható rá.

Azonban a jelenlegi Gyógyszerészeti törvény 85. cikkében meghatározott büntetések túl enyhék, ezért nem sikerült megakadályozni a hamis és túlzó reklámokat.

Ezért a Gyógyszerészeti törvényt 2019-ben (Reiwa 1. év) módosították, és a módosított Gyógyszerészeti törvény 2021. augusztus 1-jén (Reiwa 3. év) lépett hatályba.

A módosított Gyógyszerészeti törvény 75. cikkének 5.2 bekezdése a következőképpen rendelkezik a büntetésekről:

(Bírság kiszabása)

75. cikk 5.2 bekezdés: Ha valaki megsérti a 66. cikk 1. bekezdését (a továbbiakban “bírságra vonatkozó cselekmény”), a munkaügyi és jóléti miniszternek a bírságra vonatkozó cselekmény elkövetőjére (a továbbiakban “bírságra vonatkozó cselekmény elkövetője”) vonatkozóan a bírságra vonatkozó időszakban a bírságra vonatkozó cselekmény alapján végzett gyógyszer stb. értékesítésének összegének 4,5%-át kitevő bírságot kell kiszabnia a költségvetésbe.

2. A “bírságra vonatkozó időszak” a bírságra vonatkozó cselekmény elkövetésének időszakát jelenti (a bírságra vonatkozó cselekmény befejezésétől számított hat hónapig tartó időszakot, amely idő alatt a bírságra vonatkozó cselekmény elkövetője a bírságra vonatkozó cselekmény alapján gyógyszert stb. értékesített).

3. Az első bekezdés rendelkezéseitől eltérően, a munkaügyi és jóléti miniszter a következő esetekben nem köteles bírságot kiszabni a bírságra vonatkozó cselekmény elkövetőjére:

　1. Ha a 72. cikk 4. bekezdésének 1. pontja vagy a 72. cikk 5. bekezdésének 1. pontja szerinti intézkedést hoz (csak abban az esetben, ha az egészségügyi kockázatok kialakulása vagy terjedése minimális).

　2. Ha a 75. cikk 1. bekezdése vagy a 75. cikk 2. bekezdése szerinti intézkedést hoz.

4. Ha az első bekezdés szerint kiszámított bírság összege kevesebb, mint 2,25 millió jen, a bírság kiszabása nem lehetséges.

Módosított Gyógyszerészeti törvény 75. cikk 5.2 bekezdés

A módosított Gyógyszerészeti törvény szerint a bírság a bírságra vonatkozó időszakban a bírságra vonatkozó cselekmény alapján végzett gyógyszer stb. értékesítésének összegének 4,5%-a.

A Gyógyszerészeti törvény módosításának részletes tartalmával kapcsolatban kérjük, tekintse meg az alábbi Munkaügyi és Jóléti Minisztérium honlapját.

Ez az oldal a gyógyszerek, orvosi eszközök stb. minőségének, hatékonyságának és biztonságosságának biztosításáról szóló törvény (a továbbiakban “Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Törvény”) szerinti gyógyszer stb. reklámozásának szabályozását mutatja be.
Ha a gyógyszerek, nem gyógyszerként használt gyógyszerek, kozmetikumok, orvosi eszközök vagy regeneratív orvosi termékek reklámozása nem megfelelő, az nagy hatással lehet a népegészségügyre, ezért a Gyógyszerészeti és Orvostechnikai Törvény a következőképpen szabályozza azt.

Gyógyszer stb. reklámozásának szabályozása | Munkaügyi és Jóléti Minisztérium [ja]

Összefoglalás

Előzőleg ismertettük a stemával kapcsolatos jogszabályokat az egészségügyi területen.

Az egészségügyi területen a stemával kapcsolatban nem csak a ‘Japán Ajándéktárgyak Megjelenítésének Törvénye’ (景品表示法), hanem a ‘Japán Gyógyszer- és Orvosi Eszközök Törvénye’ (薬機法) is érintett lehet, ezért a stemát kérő vállalatoknak, valamint az influencereknek és YouTubereknek, akik hirdetési és promóciós tevékenységet végeznek, óvatosnak kell lenniük, hogy ne szegjék meg a törvényt.

Továbbá, a törvénysértő hirdetési és promóciós tevékenységek miatt a fogyasztók gyógyszereket vásárolhatnak, és ha ezeket beveszik, komoly károkat szenvedhetnek.

Nemcsak a hirdetési és promóciós tevékenységet kérő vállalatoknak, hanem az influencereknek és YouTubereknek is fontos, hogy pontos ismeretekkel rendelkezzenek a stemáról az egészségügyi területen.

Az egészségügyi területen a hirdetési és promóciós tevékenységekkel kapcsolatos jogszabályokról jogi ismeretek és szakértői vélemény szükséges, ezért kérjük, forduljon hozzánk, mint szakértő jogi irodához.

Ha szeretné megtudni a cikk tartalmát videó formájában, nézze meg YouTube csatornánk videóit.

https://www.youtube.com/watch?v=-a7hTnqjkHg[ja]