Szabadalmi, védjegy- és szerzői jogi, valamint egyéb szellemi tulajdonjogi jogsértések kockázatai és az ezek elleni védekezés

A szellemi tulajdonjogok megsértésének kockázata minden vállalkozó számára fontos kérdés. Ezek elkerülése vagy csökkentése érdekében szükséges a szellemi tulajdonjogok és a szellemi tulajdonjogok megsértésének kockázatának helyes megértése.

Szellemi tulajdonjogok

A Japán Szellemi Tulajdonjog Alaptörvény (Japanese Intellectual Property Basic Act) a 2. cikkben definiálja a szellemi tulajdon és a szellemi tulajdonjog fogalmát.

Szellemi Tulajdonjog Alaptörvény
2. cikk E törvény szerint a “szellemi tulajdon” a találmányokat, újításokat, növényi új fajtákat, dizájnt, műveket és egyéb emberi kreatív tevékenységek eredményeként létrehozott dolgokat (beleértve a természeti törvényeket és jelenségeket, amelyeket felfedeztek vagy megmagyaráztak, és amelyek ipari alkalmazásra alkalmasak), a védjegyeket, kereskedelmi neveket és egyéb üzleti tevékenységek során használt termékeket vagy szolgáltatásokat, valamint az üzleti titkokat és egyéb üzleti tevékenységek során hasznos technikai vagy üzleti információkat jelenti.
2. E törvény szerint a “szellemi tulajdonjog” a szabadalmi jogot, a használati minta jogot, a nemesítői jogot, a dizájn jogot, a szerzői jogot, a védjegy jogot és egyéb, törvény által meghatározott jogokat, vagy jogilag védett érdekeket jelenti a szellemi tulajdonra vonatkozóan.

A szellemi tulajdon egyik legnagyobb sajátossága, hogy bár “dologként” nem létezik, mégis van vagyoni értéke, mivel információt képvisel. Az információ könnyen utánozható, és használata során nem fogy el, így sok ember egyszerre és többször is használhatja. Ezért a szellemi tulajdonjog rendszere korlátozza az információ szabad használatát annak érdekében, hogy megvédje a szerző jogait.

Szellemi tulajdonjogok típusai

A szellemi tulajdonjogokat két nagy csoportra oszthatjuk: az egyik csoportba tartoznak a szabadalmi jogok, használati mintajogok, formatervezési jogok, szerzői jogok stb., amelyek a szellemi alkotásokra vonatkozó jogokat képviselik és céljuk a kreativitás ösztönzése. A másik csoportba tartoznak a védjegyjogok és a cégnevek, amelyek az üzleti jelzésekre vonatkozó jogokat képviselik és céljuk a felhasználók bizalmának fenntartása.

Továbbá, a szabadalmi jogok, használati mintajogok, formatervezési jogok, védjegyjogok és nemesítői jogok az ún. „abszolút monopóliumjogok”, mivel ezek a jogok kizárólagos ellenőrzést biztosítanak azonos tartalmú objektumok felett. Ezzel szemben a szerzői jogok, áramkör-kihasználási jogok, cégnevek és a tisztességtelen versenyjog alapján keletkező jogok az ún. „relatív monopóliumjogok”, mivel ezek nem terjednek ki mások által önállóan létrehozott alkotásokra.

Szellemi alkotásokra vonatkozó jogok

A szellemi tulajdonjogok közül a szellemi alkotásokra vonatkozó jogok a következők. Céljuk a fejlődés ösztönzése a jogok védelmével, ezért fontos, hogy a jogok védelme ne akadályozza az új kutatás-fejlesztést. Ezért ezek a jogok korlátozott időtartamra biztosítanak kizárólagos használati (végrehajtási) jogot, és a védelmi időszakot is meghatározzák.

• Szabadalmi jog (Japán szabadalmi törvény): „feltalálás” védelme → a kérelem benyújtásától számított 20 év (egyes esetekben 25 év)
• Használati mintajog (Japán használati minta törvény): a termék formájának stb. védelme → a kérelem benyújtásától számított 10 év
• Formatervezési jog (Japán formatervezési törvény): a termék designjának védelme → a bejegyzéstől számított 20 év
• Szerzői jog (Japán szerzői jogi törvény): szellemi alkotások védelme → a szerző halálától számított 70 év (jogi személyek esetében a közzétételtől számított 70 év, filmek esetében a közzétételtől számított 70 év)
• Áramkör-kihasználási jog (Japán törvény a félvezető integrált áramkörök áramkör-elrendezéséről): a félvezető integrált áramkörök áramkör-elrendezésének használatának védelme → a bejegyzéstől számított 10 év
• Nemesítői jog (Japán fajta- és magtörvény): új növényfajták védelme → a bejegyzéstől számított 25 év (fáknál 30 év)
• Üzleti titok (Japán tisztességtelen verseny megelőzése törvény): a know-how és az ügyfél-listák lopásának stb. szabályozása

Üzleti jelzésekre vonatkozó jogok

A szellemi tulajdonjogok közül az üzleti jelzésekre vonatkozó jogok a következők. Itt is, korlátozott időtartamra biztosítanak kizárólagos használati (végrehajtási) jogot, és a védelmi időszakot is meghatározzák. Azonban a védjegyjog esetében a márka képezi a vállalat vagy szervezet arcát, ezért nem változhat a jogosult személy. Ezért van lehetőség a jogok megújítására, így a jogokat folyamatosan fenntarthatják.

• Védjegyjog (Japán védjegytörvény): a termékek és szolgáltatások használatához használt jelzések védelme → a bejegyzéstől számított 10 év (megújítható)
• Cégnév (Japán kereskedelmi törvény): a cégnevek védelme
• Termékjelzés (Japán tisztességtelen verseny megelőzése törvény)

Szellemi tulajdonjogok megsértése

Lehet, hogy sokan úgy gondolják, hogy „ez nem rám vonatkozik”, de a vállalkozási tevékenység során előfordulhat, hogy tudtukon kívül megsértik mások (más vállalatok) szellemi tulajdonjogait, ami komoly probléma lehet bárki számára. Például, ha egy technológiát fejlesztünk ki, terméket gyártunk és azt az interneten értékesítjük, akkor:

• A technológia fejlesztése során: szabadalmi jog, használati mintajog
• A termék formájában: formatervezési jog
• A termék nevében: védjegyjog
• A termék értékesítési oldalán lévő képanyagokban: szerzői jog

lehet, hogy megsértjük valamelyik jogot. Mivel vannak szankciók, fontos megérteni a szellemi tulajdonjogok tudtukon kívüli megsértésének kockázatát, és előre intézkedéseket tenni.

Szellemi tulajdonjogok megsértésének büntetése

Ha megsértjük mások (más vállalatok) szellemi tulajdonjogait, büntetést kell vállalnunk.

Háromféle büntetés

A szellemi tulajdonjogok megsértésének nagyjából háromféle büntetése van.

Kártérítés

Az alapvető gondolat az, hogy “a licencdíj megfelelő összegét fizetjük ki a jogtulajdonosnak”.

Megtiltás

1. Ha a termék megsérti a szellemi tulajdonjogokat → a termék gyártásának, értékesítésének stb. leállítása
2. Ha az értékesítési oldal megsérti a szellemi tulajdonjogokat → az adott oldal közzétételének leállítása

Lehetőségek.
Az 1. esetben a termék megsemmisítése stb. szükséges, a 2. esetben pedig az értékesítési csatornákat veszítjük el, amíg újra nem készítjük az oldalt.

Büntetőjogi felelősség

Bírósági eljárásban büntetőjogi felelősséget kell vállalni. A kártérítés önmagában is jelentős kárt jelent, de a megtiltás és a büntetőjogi felelősség végzetes lehet a vállalatok számára.

A megtiltás “szándékos” vagy “hibás” nélkül is alkalmazható

Általánosan elmondható, hogy a “büntetést” csak “szándékos” vagy “hibás” esetekben alkalmazzák, ez a jog alapelve. Azonban a szellemi tulajdonjogok megsértése esetén vannak eltérések ettől az alapelvtől.

1. Kártérítés: csak szándékos vagy hibás esetben
2. Megtiltás: még akkor is, ha nincs szándékos vagy hibás, az értékesítést stb. megtilthatják
3. Büntetőjogi felelősség: csak szándékos esetben

Még ha nincs is szándékos vagy hibás, és “tudatlanul” végeztük, megtilthatják az értékesítést stb. Ez a szellemi tulajdonjogok megsértésének kockázatának legjellemzőbb tulajdonsága, és a leginkább óvatosan kezelendő pont.

Az szellemi tulajdonjogok megsértésének kockázatának elkerülése

De hogyan kerülhetjük el az szellemi tulajdonjogok megsértésének kockázatát?

Szellemi tulajdonjogok és bejegyzés

Ahogy azt már másik cikkünkben is kifejtettük, a szerzői jogokat úgynevezett formamentes elv alapján kezeljük, ami azt jelenti, hogy a jogok automatikusan létrejönnek a mű létrehozásának pillanatában, anélkül, hogy bármilyen eljárást kellene végrehajtani.

https://monolith.law/corporate/quote-text-and-images-without-infringing-copyright[ja]

Másrészről, a szerzői jogokon kívüli szellemi tulajdonjogok esetében a jogok létrehozásához bejegyzés szükséges. Az ipari tulajdonjogok, mint a szabadalmi jog, a használati minta jog, a formatervezési jog és a védjegyjog, a Szabadalmi Hivatalhoz tartoznak, míg az áramkör-tervezési jogokat a Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium, a nemesítői jogokat pedig az Mezőgazdasági, Erdészeti és Halászati Minisztérium kezeli.

Szellemi tulajdonjogok megsértésének kockázata és a védjegyjog

A szellemi tulajdonjogok megsértésének kockázatát a védjegyjog példáján keresztül vizsgáljuk meg, amit már a vállalkozás indításakor is figyelembe kell venni.

A védjegy olyan jelzés, amelyet termékek vagy szolgáltatások megkülönböztetésére használnak másoktól (más vállalatoktól). A termékekkel teli modern társadalomban a fogyasztók a vásárlás vagy a szolgáltatások igénybevétele során a védjegyet is figyelembe veszik, mint például: megbízhatok ebben a márkában, ez a termék minőségi anyagból készült és gondosan elkészítették, az ára elfogadható, az utószolgáltatásokban is megbízhatok.

A védjegyrendszer jelentése

A modern társadalomban nemcsak a vállalatok saját képe, hanem a termékek és szolgáltatások márkaképe is rendkívül fontos. A védjegyrendszer célja, hogy védelmet nyújtson a márkák szimbólumának szerepét betöltő védjegyek számára.

A legismertebb védjegyek a termékek nevei, de a védjegyjog által védett terület magában foglalja a szövegeket, ábrákat, szimbólumokat, háromdimenziós formákat és ezek kombinációit (összetett védjegyek) is. Például az Anpanman, a Nike Swoosh, az Apple cég almája is védjegy, a Fujiya Peko-chan és a Kentucky Fried Chicken Colonel Sanders pedig háromdimenziós védjegyként van bejegyezve.

Továbbá, 2015 áprilisától kezdve a mozgást tartalmazó védjegyek, a hologram védjegyek, a színekkel kifejezett védjegyek, a hanggal felismerhető védjegyek és a helyzetvédjegyek is bejegyezhetők. A színekkel kifejezett védjegyek közé tartozik például a Seven-Eleven “narancs-zöld-piros” színkombinációja.

Jogok, amelyek a bejegyzéssel keletkeznek

A védjegyjog, akárcsak a szabadalmi jog, a használati minta jog és a formatervezési jog, nem keletkezik pusztán a létrehozásával, hanem be kell nyújtani a kérelmet és be kell jegyeztetni.

A bejegyzéssel keletkező jog azt jelenti, hogy az szellemi tulajdonjog alapvetően a “ki korán kel, aranyat lel” elv szerint működik. Ezért azt kell mérlegelnünk, hogy “biztosan én (vagy a cégem) hoztam létre, de vajon van-e más, aki már létrehozott valami hasonlót”. Ezért szükséges megnézni, hogy van-e már olyan személy vagy cég, aki létrehozott és jogot szerzett valami hasonlóra.

Előfordulhat, hogy népszerű termékeket fejlesztő és értékesítő nagyvállalatok próbálnak részesülni a sikerből, és hasonló nevű vagy csomagolású, esetleg teljesen azonos nevű termékeket értékesítenek. A védjegyjog azonban létezik annak érdekében, hogy megvédje a vállalati erőfeszítések gyümölcsét szimbolizáló “védjegyeket”. Természetesen nem engedélyezhetők az ilyen cselekmények, akár tudatosan, akár tudatlanul történnek.

Ez egyben azt is jelenti, hogy ha ön (vagy a cég) védjegyjogot szerez, akkor megakadályozhatja, hogy a versenytársak (más cégek) ugyanazzal vagy hasonló névvel adjanak ki termékeket vagy szolgáltatásokat. Ez erős jogot jelent a kezében. Legkésőbb akkor, amikor a cég termékei vagy szolgáltatásai elkezdenek kelendővé válni, lehetőleg már a kiadás idején szerezzen védjegyjogot.

https://monolith.law/corporate/domain-trademark-company[ja]

Védjegyjog hatása

A védjegyjogot kérelem benyújtásával és vizsgálaton keresztül lehet megszerezni, és a vizsgálat sikeres teljesítése után lép életbe. A védjegyjog által biztosított hatások a következők:

• Lehetőség arra, hogy megtiltsuk más vállalkozásoknak Japánban,
• hogy azonos vagy hasonló területen (osztályban),
• az azonos vagy hasonló nevet (jelzést) használják.

Ez a jog erős védelmet nyújt a szellemi tulajdon számára. A védjegyjoghoz hasonló jog a “cégnév bejegyzése” (Japán cégnév bejegyzése), de a cégnév bejegyzésének hatálya csak a saját városában vagy falujában működő vállalkozásokra terjed ki. Például, ha egy “Monolith” nevű cukrászdát regisztrál, nem tudja megakadályozni, hogy egy másik cukrászda ugyanezt a nevet használja a szomszédos városban. A védjegyjog azonban lehetővé teszi, hogy megtiltsa a “Monolith” nevű cukrászdák használatát az egész országban.

Termék vagy szolgáltatás piacra dobása előtt ellenőrizni kell, hogy a név és a terület (osztály) alapján már van-e védjegyjog, és ha lehetséges, minél hamarabb szerezze meg. A védjegyjog regisztrációs adatai a “Szabadalmi Információs Platformon” (Japán Szabadalmi Információs Platform) keresztül kereshetők.

Ha a védjegy már be van jegyezve

Ha a vizsgálat során kiderül, hogy már létezik jogokkal rendelkező cég vagy egyéb szervezet, akkor ez a helyzet szellemi tulajdonjogok megsértését jelenti. Kénytelenek leszünk vagy feladni, vagy tárgyalni az ellenféllel és licencszerződést kötni. Ha pedig licencszerződést kell kötnünk, akkor a minél korábbi lépés előnyös a cégünk számára.

Vegyük például azt az esetet, amikor a cégünk már elvégezte a termékfejlesztést és a reklámozást, és a terméket már kiállították a boltokban, majd kiderül, hogy a termék neve megsérti egy másik cég védjegyjogát. Ebben az esetben a termékeket vissza kell hívni és megsemmisíteni. A pénzügyi kár jelentős, és a hírnevünk is romlani fog. Akár drágább is lesz, de muszáj valahogy licencszerződést kötnünk. Az ellenfél is tisztában van ezzel, így nagy valószínűséggel magas licencdíjat fog javasolni.

Összefoglalás

A védjegyjogot vettük példának a magyarázathoz, de az immateriális jogok mind erős eszközök lehetnek, ugyanakkor nagy kockázatot jelentenek, ha megsértik őket. Ha cégünk megsérti ezeket a jogokat, vagy fennáll a lehetőség, hogy más cégek megsértik őket, kérjük, minél előbb forduljon tapasztalt ügyvédhez.