Csempészze be a sharing economy-t, mint mellékállást vagy másodállást - Ütközik ez a főállás szabályzatával?

Japánban is elterjedtek olyan szolgáltatások, mint az „Airbnb” vagy az „Uber”, amelyek lehetővé teszik, hogy saját tulajdonú eszközeink vagy szabadidőnk révén kiegészítő jövedelemre tegyünk szert. Ezt a jelenséget „megosztásos gazdaság”-nak (sharing economy) nevezik, és a jövőben várhatóan további jelentős növekedésre számíthatunk.

Számos vállalatnál a munkaügyi szabályzatok megtiltják a munkavállalóknak, hogy másodállást tartsanak fenn vagy több munkahelyen dolgozzanak, ezért felmerülhet a kérdés, hogy a megosztásos gazdaság révén szerzett jövedelem hogyan viszonyul ezekhez a tiltó rendelkezésekhez.

https://monolith.law/corporate/side-business-labor-regulations[ja]

Mi is az a sharing economy?

A sharing economy a 2000-es évek végén indult el a Szilícium-völgyben, az Amerikai Egyesült Államok nyugati partján. Olyan vállalatok, mint az “Airbnb” és az “Uber”, már megjelentek Japánban is, és nagy népszerűségre tettek szert.

2015 decemberében alapították a Sharing Economy Egyesületet (japán: 一般社団法人シェアリングエコノミー協会), a sharing economy népszerűsítése és fejlesztése érdekében. Az egyesület tagjainak száma a kezdeti 32 cégről több mint 300-ra nőtt 2021 márciusáig.

Az egyesület által 2000 decemberében közzétett “2020-as Sharing Economy Piaci Kutatás” szerint a sharing economy piaci mérete (az eszköz- és szolgáltatásnyújtók és felhasználók közötti tranzakciók összege) 2020-ban 21 billió 4 milliárd jen volt, és előrejelzések szerint 2030-ban 141 billió 526 milliárd jenre nő.

A sharing economy típusai

A sharing economynek számos típusa van, de a Sharing Economy Egyesület az alábbi öt kategóriába sorolja őket a megosztás tárgya alapján:

1. Tér: otthonok, parkolóhelyek, tárgyalók stb. megosztása
2. Tárgyak: használtcikk-kereskedelmi alkalmazások, táskák stb. kölcsönzése
3. Mozgás: autók, kerékpárok stb. megosztása, ételkiszállítás, bevásárlás
4. Készségek: szabad idő, feladatok megosztása
5. Pénz: a résztvevők pénzt kölcsönöznek más embereknek, szervezeteknek, projekteknek stb.

Az öt kategória közül a készségek megosztása a leggyorsabban növekvő szolgáltatás.

Ahhoz, hogy tárgyakat, teret vagy közlekedési eszközöket kínálhassunk, ingatlanokat vagy saját autókat kell birtokolnunk, de a készségek megosztásához nincs szükség birtoklásra, így a részvételi korlátok alacsonyak. Ez nemcsak a felhasználók számára, hanem a vállalatok számára is előnyös, mivel könnyen beléphetnek a platformokra.

A megosztáson alapuló gazdaság és a mellékállás, illetve a kettős foglalkozás szabályozása

Ha a munkavállalók mellékállásban vagy kettős foglalkozásban keresnek jövedelmet a megosztáson alapuló gazdaság révén,

akkor felmerül a kérdés, hogy ha a munkahelyi szabályzatban a munkavállalók mellékállásának és kettős foglalkozásának tilalmát szabályozó rendelkezés van, akkor vajon ez a tilalmi rendelkezés érvényes-e, és milyen szempontokat kell figyelembe venni a döntés meghozatalakor.

Másrészről, ha a munkahelyi szabályzatban nincs a munkavállalók mellékállásának és kettős foglalkozásának tilalmát szabályozó rendelkezés, akkor felmerül a kérdés, hogy vannak-e jogi szempontból figyelembe veendő tényezők. A mellékállás és kettős foglalkozás tilalmának hiányáról később lesz szó, először beszéljünk a tilalmi rendelkezés meglétének esetéről.

Amennyiben mellékállásra és több munkahelyre vonatkozó tilalmi rendelkezések vannak

Ha a munkaügyi szabályzatban a munkavállalók mellékállásra és több munkahelyre vonatkozó tilalmi rendelkezéseket állapítanak meg, kérdéses, hogy a tilalmi rendelkezések érvényesek-e vagy sem. A korábbi ítélkezési gyakorlat alapján, ha a részvénytársaságok alkalmazottai, különböző jogi személyek vagy szervezetek alkalmazottai a megosztásos gazdaságon keresztül jövedelmet szereznek mellékállásban vagy több munkahelyen, még akkor is, ha a munkaügyi szabályzatban a mellékállás és a több munkahely tilos, vagy előzetes engedélyt igényel, ha nincs veszélye annak, hogy zavarja a munkáltató üzleti rendjét vagy a munkaerő irányítását, vagy ha nem okoz jelentős akadályt a munkaerő-ellátásban, akkor a mellékállásra és több munkahelyre vonatkozó tilalmi rendelkezések hatálya nem terjed ki.

A munkáltató üzleti rendjének zavarásának mértékét és egyéb tényezőket konkrétan megítélve:

1. Nem áll-e versenyhelyzetben
2. Nem sérti-e a titoktartási kötelezettséget
3. Nem jelent-e érdekellentétet
4. Nem rontja-e a munkáltató külső hitelességét
5. Nem válik-e túlzottan nehézzé az összes munkaidő, nem károsítja-e az egészséget, és nem okoz-e akadályt a fő munkában

stb. kerülnek mérlegelésre.

A munkáltató üzleti tevékenységének jellege, a munkavállalók munkaköri feladatai, a tervezett mellékállás vagy több munkahely jellege stb. konkrét körülmények alapján, figyelembe véve a fent említett 5 pontot, kell dönteni. Egyébként, ha olyan iparág a fő munka, ahol az egészségre való odafigyelés nélkül nem biztosítható a biztonság, a fent említett 5. pontot szigorúan kell értelmezni, és nagyobb esély van arra, hogy a mellékállásra és több munkahelyre vonatkozó tilalmi rendelkezések hatálya kiterjedjen.

Általánosságban azonban, bár a megosztásos gazdaságról van szó, az ingatlanok stb. hasznosításából származó jövedelem és a munkaerő-ellátás között jelentős különbség van. A megosztásos gazdaságban, ahol saját kezelésű eszközöket biztosítanak szállás és egyéb célból, a fizikai és időbeli korlátozások korlátozottak, így a fent említett 5. pont szempontjából alacsony a valószínűsége annak, hogy ellentétes lenne a mellékállásra és több munkahelyre vonatkozó tilalmi rendelkezések céljával, és valószínűtlen, hogy a tilalmi rendelkezések hatálya kiterjedjen.

Ezzel szemben, a megosztásos gazdasági szolgáltatásokban, ahol szakértőként munkaerőt vagy tanácsadást nyújtanak, a fent említett 5. pont alapján óvatos megítélésre van szükség. Általában a munkaerő-ellátás formájában működő megosztásos gazdaságban, még ha a fizikai és időbeli korlátozások mértéke sem túl magas, ha nincs probléma a titoktartás, az érdekellentét stb. szempontjából, gyakran előfordul, hogy a mellékállásra és több munkahelyre vonatkozó tilalmi rendelkezések hatálya nem terjed ki.

A Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium “Elektronikus kereskedelemmel és információs anyagokkal kapcsolatos irányelvek” (2020. augusztus) szerint “példák, amikor valószínűleg nem terjed ki a több munkahelyre vonatkozó tilalmi rendelkezések hatálya”:

• Az otthoni szállás szolgáltatásokat használva, a munkavégzést nem zavaró módon átadja a kulcsokat stb., és a szabadnapokon kiadja otthonának üres szobáját
• A tömeges forrásból származó szolgáltatásokat használva, a szabadnapokon, anélkül, hogy a munkahelyi know-how-t felhasználná, fordítási szolgáltatásokat nyújt a munkahelyi ágazattal nem kapcsolatos területeken
• A különböző megosztásos gazdasági szolgáltatásokon keresztül jövedelmet szerez, de a munkavégzés ideje és mértéke a társadalmi értelemben vett munka nem okoz akadályt, és nem sérti a versenytilalmi kötelezettséget stb.

stb. kerülnek említésre.

Ha nincs mellékállásra és több munkahelyre vonatkozó tilalmi rendelkezés

Ha a munkaszabályzatban nincs mellékállásra és több munkahelyre vonatkozó tilalmi rendelkezés, akkor a fegyelmi okokat előre meg kell határozni a munkaszabályzatban, és nem lehet közvetlenül szankcionálni a mellékállás vagy több munkahely miatti szabályzatsértést.

Ugyanakkor, még ilyen esetekben is,

1. a munkáltató szervezetének rendjének és fegyelmének megsértése
2. a munkakötelezettség betartásának elmulasztása
3. a versenytársaktól való tartózkodás és az érdekellentétet okozó cselekmények
4. a titoktartási kötelezettség megsértése

és más hasonló rendelkezések kapcsán meg kell vizsgálni, hogy a mellékállás vagy több munkahely nem sérti-e ezeket a rendelkezéseket. Tehát, még ha nincs is mellékállásra és több munkahelyre vonatkozó tilalmi rendelkezés, a munkaszabályzat megsértése miatt fegyelmi büntetésre lehet számítani, ezért fontos, hogy erre figyeljenek.

Összefoglaló

A megosztáson alapuló gazdaság egy olyan üzleti modell, amely a technológia fejlődésével jött létre, és rugalmasabban képes alkalmazkodni a társadalmi változásokhoz, mint a hagyományos üzletek. Továbbá, a megosztáson alapuló gazdaság nagy része CtoC (fogyasztótól fogyasztóig) összekapcsoló szolgáltatás, így minél több szolgáltató van, annál több felhasználó lesz, és várhatóan a szolgáltatás általánossá válik.

Az új normális korban, amikor könnyen jönnek létre új igények, a megosztáson alapuló gazdasági szolgáltatások szolgáltatói számára ez lehetőséget teremt új üzleti modellek kialakítására és a teljesítmény növelésére.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolis Jogi Iroda egy olyan jogi iroda, amely magas szakmai ismeretekkel rendelkezik az IT-ben, különösen az internet és a jog területén. A megosztáson alapuló gazdaság kihasználásával a mellékállások és a részmunkaidős munkák előzetes megállapodásokkal történő szabályozása megelőzheti a problémákat. Irodánk a tokiói tőzsde prémium kategóriájában jegyzett vállalatoktól a startup vállalkozásokig különböző ügyekben készít és felülvizsgál szerződéseket és munkaügyi szabályzatokat. Ha problémája van a szerződésekkel kapcsolatban, kérjük, olvassa el az alábbi cikket.

https://monolith.law/contractcreation[ja]