Mik a japán 'Szellemi Tulajdonjog' idézései? A törvényes alkalmazás 4 feltételének magyarázata

Az internet fejlődésének köszönhetően az utóbbi években számos módon történik az információközlés. Például egyének esetében az információközlés történhet SNS-en vagy videómegosztáson keresztül. Másrészről, a vállalatok esetében előfordulhat, hogy saját médiafelületet működtetnek az információközlés érdekében. Ezt a saját médiafelület birtoklását “Owned Media”-nak, azaz “saját médiának” nevezzük. Bár az egyéni információközlés is problémát jelenthet, különösen figyelni kell arra, ha egy vállalat működtet egy médiafelületet, ez pedig a szerzői jogok kérdése. Ha egy vállalat működtet egy médiafelületet, gyakran nagyobb méretű, mint egy egyén, ezért ha megsérti mások szerzői jogait, nagy problémává válhat. Ezért ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan lehet idézni a szöveget és a képeket anélkül, hogy megsértenénk a szerzői jogokat, és megelőzhetjük mások szerzői jogainak megsértését.

Mi a szerzői jog?

Először is, a “szerzői jog” alatt a szerzői művekre vonatkozó, a szerzőt megillető jogokat értjük. A szerzői jog, ellentétben a szabadalmi joggal, nem igényel regisztrációt vagy egyéb eljárást, hanem automatikusan létrejön a mű létrehozásakor. Mivel a szerzői jog nem igényel semmilyen eljárást a létrejöttéhez, ezért formailag szabadnak nevezik.

Mások szerzői jogi műveinek törvényes használata (licencszerződés)

Mások szerzői jogi műveinek engedély nélküli használata alapvetően a szerzői jogi törvénybe ütközik. Ezért, amikor mások szerzői jogi műveit használjuk, óvatosnak kell lennünk, hogy ne sértjük meg a szerzői jogi törvényt. A mások szerzői jogi műveinek törvényes használatának egyik módja, ha a jogtulajdonostól ‘engedélyt’ kapunk a mű használatára. Ezt az ‘engedélyt’ általában licencszerződésnek nevezik.

Mások szerzői jogi műveinek engedély nélküli felhasználásának módjai

A fentiekben bemutattuk, hogyan használhatjuk fel mások szerzői jogi műveit engedéllyel, de léteznek olyan módszerek is, amelyekkel engedély nélkül is felhasználhatjuk őket. Például az alábbi esetekben lehetséges mások szerzői jogi műveinek engedély nélküli felhasználása:

1. Személyes használat, kapcsolódó szerzői jogi művek használata, stb.
2. Oktatási kapcsolatok
3. Könyvtárak, művészeti galériák, múzeumok kapcsolatai
4. Jóléti kapcsolatok
5. Hírszolgáltatási kapcsolatok, stb.
6. Törvényhozói, bírói, közigazgatási kapcsolatok
7. Nonprofit, ingyenes előadások, előadások, vetítések, szóbeli előadások, kölcsönzések kapcsolatai
8. Idézési kapcsolatok
9. Művészeti művek, fényképek, építészeti kapcsolatok
10. Számítógépes, hálózati kapcsolatok
11. Rádióállomások, kábeltelevíziós állomások kapcsolatai

Ha saját médiát működtetünk, előfordulhat, hogy mások szerzői jogi műveit idézzük. Ezzel kapcsolatban sokan úgy gondolják, hogy “ha idézésről van szó, akkor az megengedett”, de nem minden idézés engedélyezett korlátlanul, a szerzői jogi törvény szerint a megfelelő idézési módszert kell alkalmazni.

Az „idézet” jogos használata a szerzői jogokban

A fentiek alapján, a média működtetése során a legfontosabb az idézés. Legyen szó saját média szöveges tartalmáról, vagy YouTuber által feltöltött videókról, előfordulhat, hogy „valaki írt vagy említett valamit”, és ezt követően véleményeket és kritikákat tesznek közzé. Ebben az esetben a legalkalmasabb szerzői jogi használati mód az „idézés”, még akkor is, ha nincs engedélye a szerzői jog tulajdonosának (azaz az eredeti szöveg vagy nyilatkozat szerzőjének).

A Japán Szerzői Jogi Törvény (Japanese Copyright Law) 32. cikkének 1. bekezdése szerint az idézés a következőképpen van meghatározva:

A nyilvánosságra hozott szerzői műveket idézhetjük. Ebben az esetben az idézésnek meg kell felelnie a tisztességes gyakorlatnak, és csak a híradás, kritika, kutatás vagy más idézési célból történő jogos használat keretein belül lehet.

A mások szerzői műveinek idézéséhez, hogy a Szerzői Jogi Törvény szerinti jogos idézésként legyen elismert, a következő feltételeknek kell teljesülniük:

A szerzői mű már nyilvánosságra került (közzétételi követelmény)

Ahhoz, hogy egy szerzői művet már nyilvánosságra hoztak, a műnek ki kell adnia, vagy a licencet birtokló személynek kell közzétennie.

Idézett (idézési követelmény)

Ezt a követelményt a következőképpen lehet tovább bontani:

1. Egyértelmű megkülönböztetés → Az idézett részeket, például idézőjellel kell megjelölni, hogy egyértelműen meg lehessen különböztetni az idézett részt és a felhasználó által létrehozott részt.
2. Alá-fölérendeltségi viszony (függőség) → Ha a felhasználó által létrehozott rész nagyon kevés, és a tartalom nagy része mások szerzői műve, akkor azt nem lehet idézésnek tekinteni. Mindig szükséges, hogy az „idézett rész alárendelt, az eredeti rész pedig fölérendelt” viszonyban legyen.

Megfelelés a tisztességes gyakorlatnak (tisztességes gyakorlati követelmény)

Az, hogy milyen idézési módszer felel meg a tisztességes gyakorlati követelménynek, esetenként változik, de a bírósági ítéletekben például a forrás megjelölése volt az ítélet alapja.

Az idézésnek a jogos határokon belül kell maradnia (jogos határok követelménye)

Az idézés akkor tekinthető jogosnak, ha az idézés céljának eléréséhez csak a szükséges minimális határokon belül történik.

Idézetek használata

Amikor mások szövegét idézzük, alaposan ellenőriznünk kell, hogy teljesülnek-e a fenti követelmények. Különösen a média működtetése során figyelni kell a fenti jogos határokra. A média működtetése során gyakran előfordul, hogy nem szükséges idézni, mert a cég saját szöveget és tartalmat hozhat létre. Ezenkívül írókat is megbízhatunk a szöveg és a tartalom létrehozásával.

Valóban, a “híradás, kritika, kutatás” és hasonló területeken széles körben elfogadott, hogy szükség van mások szövegének idézésére, de a média működtetése során, attól függően, hogy milyen tartalmat kezelünk, gyakran nincs szükség idézésre. Ezért széles körben elfogadott, hogy ha nem teljesülnek a jogos határok követelményei, akkor a média működtetése során mások szövegét használva alaposan ellenőrizni kell, hogy teljesülnek-e a szerzői jogi törvény által elfogadott “idézés” követelményei, vagy szerezni kell a jogtulajdonos engedélyét.

https://monolith.law/corporate/copyright-law-ng-text-image[ja]

A képek idézéséről

A művek képeinek használata alapvetően szerzői jogi műnek minősül, ezért szükség van a szerzői jog tulajdonosának engedélyére. Kivételként, ha a kép használata a ‘Japán Szerzői Jogi Törvény’ szerinti “idézésnek” minősül, akkor nincs szükség a szerzői jog tulajdonosának engedélyére. A képek esetében gyakran problémát jelent az idézési követelmények közötti alá-fölérendeltségi viszony. Például, ha valaki más által készített fényképet, festményt, illusztrációt teszünk közzé fő elemként, és ehhez csak hozzáfűzünk egy “ráadás” kommentárt, akkor valószínűleg úgy ítélik meg, hogy “a kép a fő, a kommentár pedig a mellékes”, és ez nem minősülhet jogszerű idézésnek.

Ugyanakkor, az “idézés” meghatározásának kritériumai nem egyértelműek. Ha nem egyértelmű, hogy a fenti esetek valamelyikébe tartozik-e, akkor jobb, ha a hivatkozás forrásának megjegyzésén túl a szerzői jog tulajdonosának engedélyét is beszerezzük. Ha a képadatok forrása nem maga a mű, hanem annak fényképe, akkor figyelembe kell venni, hogy szükség lehet a mű eredeti szerzőjének és a fénykép szerzőjének engedélyére is.

Továbbá, a fényképek esetében, ha a képen szereplő személy, akkor lehet, hogy portréjogot vagy személyiségi jogot ismernek el, és ha hírességről van szó, akkor publicitási jogot is elismerhetnek. Ezért, még ha a ‘Japán Szerzői Jogi Törvény’ szerinti idézési követelményeknek is megfelel, ellenőrizni kell, hogy nincsenek-e problémák a portréjog, a személyiségi jog és a publicitási jog tekintetében.

https://monolith.law/reputation/portraitrights-onthe-internet[ja]

https://monolith.law/reputation/publicityrights[ja]

A videók idézéséről

Az utóbbi időben egyre gyakoribbá váltak olyan esetek, amikor a videók jogi helyzetét vitatják, például amikor egy YouTube-videóban másik YouTube-videót idéznek, vagy amikor valaki más által készített zenét használnak háttérzeneként, „idézetként” egy üzenetet közvetítő videó létrehozásához. A témával kapcsolatos bírósági ítéleteket az alábbi cikkben mutatjuk be.

https://monolith.law/corporate/copyright-law-ng-video[ja]

Lehet-e idézni, ha a jogtulajdonos tiltja az idézést?

Előfordulhat, hogy egy szerzői műnél találkozunk olyan megjegyzéssel, mint a “tiltott idézet”. Sokan úgy gondolják, hogy ha ilyen megjegyzés található a műnél, akkor annak idézése törvénytelen. Azonban a “tiltott idézet” kifejezés csak gyakorlati jelentéssel bír, és nincs jogi értelme. Ezért, ha a szerzői jogi törvény szerinti idézés feltételei teljesülnek, akkor a mű idézése jogszerű, még akkor is, ha a “tiltott idézet” megjegyzés szerepel rajta.

Más szóval,

Még akkor is, ha a szerzői jog tulajdonosának külön engedélyét (licencszerződés) nem kapjuk meg, és a műnél általános szabályként a “tiltott idézet” megjegyzés szerepel, ha a szerzői jogi törvény szerinti “idézet” feltételei teljesülnek, akkor a művet jogszerűen használhatjuk.

Ezért van az, hogy az “idézés” olyan fontos a média működtetésében.

Összefoglalás

A fentiekben ismertettük, hogyan idézhetünk szövegeket és képeket a szerzői jogok megsértése nélkül.
Ha megsértjük a szerzői jogokat, nem csak a jogtulajdonostól érkező kártérítési igényekkel kell számolnunk, hanem azzal a kockázattal is, hogy a működtetett média hírneve csökken. Ezért fontos, hogy ne vegyük könnyedén a szerzői jogok megsértését. A szerzői művek idézésével kapcsolatban, mint ahogy azt ebben a cikkben is bemutattuk, a Japán Szerzői Jogi Törvényben meghatározott követelményeknek meg kell felelnünk, ezért ajánlott jogi tanácsadást kérni.