Cselekvési terv, ha munkatársunk 'bájt terrorizmust' követ el az SNS-en? Lehetséges-e az elbocsátás vagy a kártérítési igény?

Az SNS terjedésével egyre gyakoribbá vált, hogy az éttermek és más helyek alkalmi munkásai rosszalkodó fotókat és videókat töltenek fel az SNS-re (közismert nevén: diákmunkás-terror). A diákmunkás-terrorról készült fotók és videók, amelyek egyszer felkerültek az internetre, még akkor is ott maradnak és fellobbanhatnak, ha a feltöltő törli őket. 2021 júniusában például egy Domino’s Pizza alkalmi munkása videót töltött fel az Instagramra, amint egy spatulával közvetlenül nyalogatja a shake-et, ami fellobbanást okozott. Ez csak egy példa, de számos más diákmunkás-terror eset is történt.

Ebben a cikkben bemutatjuk, milyen szankciókat lehet kiszabni, ha a cég alkalmazottja diákmunkás-terrort követ el, és milyen jogi intézkedéseket lehet tenni a diákmunkás-terror ellen.

Az interneten történő fellobbanás esetén a vállalatok által teendő intézkedésekről részletesen olvashat az alábbi cikkben, kérjük, tekintse meg azt.

https://monolith.law/reputation/company-flaming-correspondence[ja]

Mi az a “bájt-terror”?

A “bájt-terror” olyan esetekre utal, amikor a részmunkaidős alkalmazottak rosszalkodnak a boltban lévő termékekkel vagy berendezésekkel, majd ezt fényképeken vagy videókon rögzítik, és feltöltik azokat Twitter vagy más közösségi média platformokra. A rosszalkodás gyakran nem higiénikus cselekedeteket tartalmaz, mint például az ételtermékek szemetesbe dobása vagy megnyalása, ami csökkenti a fényképeket vagy videókat látó emberek vásárlási kedvét. Ha a “bájt-terror” videók elterjednek és fellobban a közösségi média, az nem csak a vállalatok hírnevét rontja, hanem jelentős negatív hatással lehet az üzletmenetelre is, például csökkentheti az értékesítést vagy a részvényárfolyamot. Vannak olyan esetek is, amikor a boltok csődbe mennek, tehát a kár komoly lehet.

A “bájt-terror” megelőzése érdekében szükség van alapos képzésre és oktatásra. Hatékony lehet az ilyen intézkedések, mint a közösségi média használatára vonatkozó iránymutatások, vagy a mobiltelefonok boltba való behozatalának tiltása. Azonban a “bájt-terror” esetek gyakran könnyedén történnek, így lehet, hogy teljes mértékben megelőzni őket nehéz lehet.

Milyen szankciók alkalmazhatók azokra a részmunkaidős alkalmazottakra, akik “bájt-terrort” követtek el?

Ha ténylegesen bekövetkezik egy “bájt-terror”, vajon lehetséges-e valamilyen szankciót alkalmazni az ilyen cselekményt elkövető részmunkaidős alkalmazottakra?

Elbocsátás és szerződés felbontása

Munkaszerződés esetén: elbocsátás

Ha a munkavállaló megsérti a munkahelyi szabályzatot, akkor fegyelmi elbocsátásra kerülhet sor.

Például,

• Egy tokiói steak étteremben egy részmunkaidős alkalmazott fényképet posztolt a hűtőszekrényben a Twitteren
• Egy Kanagawa megyei kisboltban egy részmunkaidős alkalmazott videót posztolt a Twitteren, amint “oden”-t köp ki

Ezekben az esetekben a média beszámolt arról, hogy az érintett alkalmazottakat elbocsátották.

A Japán Munkaügyi Minisztérium modell munkahelyi szabályzata szerint

(Kötelezettségek)
11. cikk A munkavállalónak a következőket kell betartania:

Nem szabad olyan cselekményeket elkövetni, amelyek rontják a cég hírnevét vagy hitelét.

A modell munkahelyi szabályzatról | Japán Munkaügyi Minisztérium[ja]

Van ilyen rendelkezés. Lehet, hogy fegyelmi intézkedéseket hoznak ilyen rendelkezések megsértése esetén, de ha a “munkahelyi terrorizmus” valós veszélyt jelent a vállalkozásokra és az iparágakra, akkor érdemes lehet eleve ilyen rendelkezéseket belefoglalni a munkahelyi szabályzatba.

Azonban a részmunkaidős munkavállalók esetében a fegyelmi elbocsátás okozta kár nem feltétlenül nagy. Ezért további polgári és büntetőjogi felelősséget is meg kell vizsgálni.

Megbízási szerződés esetén: szerződés felbontása

Ha nem munkaszerződésről, hanem megbízási szerződésről van szó, akkor nem “elbocsátás”, hanem a megbízási szerződés megsértése miatt a szerződés felbontására kerül sor.

Általánosságban elmondható, hogy a megbízott munkavállalók jogilag “gondos kezelési kötelezettséget” viselnek a munkavégzés során. A “munkahelyi terrorizmus” gyakran sérti ezt a “gondos kezelési kötelezettséget”. Azonban, hasonlóan a munkaszerződéshez, jobb, ha eleve belefoglaljuk a szerződésbe az egyértelműen releváns rendelkezéseket.

Az előzőleg bemutatott,

Egy tokiói steak étteremben egy részmunkaidős alkalmazott fényképet posztolt a hűtőszekrényben a Twitteren

Ebben az esetben, miután az alkalmazottat elbocsátották, az alkalmazott kritikát kapott és visszavágott az interneten, ami tovább növelte a “lángolást”, amelybe az étterem is belekeveredett. Szükséges, hogy végleges intézkedéseket hozzunk annak érdekében, hogy ilyen cselekmények ne történjenek meg.

Kártérítési igény

Fontolóra vehető, hogy kártérítést követeljünk azoktól a munkavállalóktól, akik “bájttérort” (részmunkaidős munkavállalók által elkövetett vandál cselekményeket) hajtottak végre. Általánosságban elmondható, hogy a munkavállalók kártérítési igénye esetén figyelembe veszik a “felelősség korlátozásának elvét”, amely a jóhiszeműség elvére épül, mivel a munkavállalók anyagi erőforrásai szűkösek a vállalatokhoz képest, és ugyanolyan kártérítést elismerni egyenlő erőviszonyú féllel szemben túlzott lenne. Azonban, ha a bájttérort szándékosan és rosszindulatúan hajtották végre, akkor ezen jogi elv mellett is sok esetben elismerik a kártérítési igényt.

A kár mértéke a bájttérornál felhasznált termékek költségét, a berendezések meghibásodása esetén a javítási költségeket, a fertőtlenítés vagy takarítás szükségessége esetén annak költségeit foglalhatja magában. Ezek a költségek nyilvánvalóan kárnak minősülnek, ezért könnyen elismerhetők.

Ugyanakkor, például az eladások vagy a hírnév csökkenése miatt bekövetkezett üzemi nyereségveszteség, továbbá a részvényárak esése esetén a bizonyítás nehézsége növekszik. A bájttérornak az üzemi nyereségveszteség vagy a részvényárak esésével való ok-okozati összefüggését ritkán ismerik el.

Továbbá, még ha a bíróság elismeri is a kárt, ha a munkavállaló vagyonának értéke alacsony, előfordulhat, hogy nem kapjuk meg a teljes összeget, ezért óvatosság szükséges.

Bűncselekmények a Büntető Törvénykönyv szerint

Ha a diákmunkások által elkövetett terrorcselekmények a Büntető Törvénykönyv szerinti bűncselekménynek minősülnek, akkor érdemes lehet a kártérítési igényt vagy a vádat is figyelembe venni a büntetőeljárás során.

A diákmunkások által elkövetett terrorcselekmények a következő Büntető Törvénykönyv szerinti bűncselekményekre vonatkozhatnak. A diákmunkások által elkövetett terrorcselekmények tartalmától függően más bűncselekmények is relevánsak lehetnek.

Becsületsértés (Büntető Törvénykönyv 230. §)

Ha valaki “nyilvánosan tényeket állít és ezzel megsérti mások becsületét”, akkor ez a becsületsértés bűncselekményének minősül, és “három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő” (Büntető Törvénykönyv 230. §).

A becsületsértés bűncselekményének kivételei között szerepel, hogy “ha a tények a közérdekkel kapcsolatosak, és kizárólag a közjó szolgálatában állnak, akkor nem büntetendő, ha a tények igazságát bizonyítani lehet” (Büntető Törvénykönyv 230. § (2)). Azonban valószínűtlen, hogy a diákmunkások által elkövetett terrorcselekmények e kivétel alá esnek.

A becsületsértésről további információkat találhat az alábbi cikkben.

https://monolith.law/reputation/defamation[ja]

Sértés (Büntető Törvénykönyv 231. §)

Ha valaki “nyilvánosan megsért másokat, akkor ez a sértés bűncselekményének minősül, és “őrizetbe vétellel vagy pénzbüntetéssel büntetendő” (Büntető Törvénykönyv 231. §). Ha a diákmunkások által közzétett képek vagy videók sértik a vállalat társadalmi hírnevét vagy értékelését, akkor ez a sértés bűncselekményének minősülhet. A becsületsértés bűncselekményétől eltérően, a sértés bűncselekménye akkor is fennáll, ha a sértés nem tényeken alapul, hanem általános kifejezéseken vagy kijelentéseken.

Csalárd üzleti akadályozás (Büntető Törvénykönyv 233. §)

Ha a diákmunkások által elkövetett terrorcselekmények “hamis hírek terjesztésével, vagy csalárd módon rontják mások hírnevét, vagy akadályozzák üzleti tevékenységüket”, akkor ez a csalárd üzleti akadályozás bűncselekményének minősül, és “három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő”. Példa erre egy nagy forgalmú szushi láncnál dolgozó diákmunkás, aki videót tett közzé arról, hogy a szemetesbe dobott halat visszatette a vágódeszkára, és ezért csalárd üzleti akadályozás miatt vádat emeltek ellene.

Erőszakos üzleti akadályozás (Büntető Törvénykönyv 234. §)

A Büntető Törvénykönyv 234. § szerint “aki erőszakkal akadályozza mások üzleti tevékenységét, három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő”. Bár nem dolgozó, de volt egy eset, amikor egy férfi többször megérintette a konbini odenjét, és ezért erőszakos üzleti akadályozás miatt letartóztatták.

Rongálás (Büntető Törvénykönyv 261. §)

Ha a diákmunkások által készített terrorvideókban tönkreteszik a bolt termékeit vagy berendezéseit, akkor ez a rongálás bűncselekményének minősülhet. A rongálás bűncselekményét a Büntető Törvénykönyv 261. § szabályozza, amely szerint “aki más tulajdonát megrongálja vagy megsérti, három évig terjedő szabadságvesztéssel, pénzbüntetéssel vagy közbírsággal büntetendő”. Bár nem diákmunkások, de volt olyan eset, amikor a vásárlók beléptek a szupermarket vagy a konbini fagylaltos vitrinjébe, fényképeket készítettek, és rongálás miatt letartóztatták őket.

Összefoglalás

A munkahelyi terrorizmus, különösen az éttermeket és a convenience store-okat üzemeltető vállalatok számára, nagy fenyegetést jelenthet. Az egyszer közzétett helytelen képek és videók gyakran hosszú ideig maradnak az interneten, és a bizalom helyreállítása hosszú időt vesz igénybe. Ha munkahelyi terrorizmus történik, nem csak az alkalmazottat lehet elbocsátani, hanem kártérítési igényt is lehet benyújtani. Ezenkívül, a helyzettől függően, büntetőjogi felelősség is felmerülhet. Tároljunk meg minél több bizonyítékot, és azonnal forduljunk ügyvédhez.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolit Jogügyi Iroda egy olyan jogi szakértői iroda, amely rendelkezik magas szintű szakértelemmel az IT, különösen az internet és a jog területén. Az olyan információk, mint a munkaerő-terror videók, amelyek az interneten terjednek, komoly károkat okoznak a “digitális tetoválás” formájában. Irodánk megoldásokat kínál a “digitális tetoválás” kezelésére. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

https://monolith.law/digitaltattoo[ja]