A fényképek és videók közzététele személyiségi jogok megsértése? A személyiségi jogok megsértésének kritériumai két ítélet alapján

A “portréjog” azt jelenti, hogy “jogunk van ahhoz, hogy ne fotózzanak minket vagy hasonlókat engedély nélkül, és ne tegyék közzé ezeket”.

Ez a jog nem szerepel kifejezetten a törvényben, mint például a szerzői jog, hanem bírói döntések alapján alakult ki. Ha valaki engedély nélkül közzétesz egy képet vagy videót rólunk a közösségi médiában vagy egy videómegosztó oldalon, akkor lehetséges, hogy megsérti a portréjogunkat.

Például volt egy eset, amikor a tokiói utcán sétáló felperes képét engedély nélkül készítették el, majd azt a vádlott által kezelt weboldalon tették közzé a tokiói utcai divat bemutatása céljából. A bíróság megállapította, hogy ez a cselekmény sérti a portréjogot, és helyt adott a kártérítési igénynek (Tokiói Kerületi Bíróság, 2005. szeptember 27-i ítélet).

Ugyanakkor nem minden esetben állapítható meg a portréjog megsértése, ha valaki felhasználja a rólunk készült képeket vagy videókat.

Fontos tudni, milyen kritériumok alapján döntik el, hogy megsértették-e a portréjogunkat, különösen a mai internetes társadalomban.

Ebben a cikkben bemutatjuk, milyen esetekben nem minősül a portréjog megsértésének, ha közzéteszik a rólunk készült képeket vagy videókat.

https://monolith.law/reputation/portraitrights-onthe-internet[ja]

Az aktuális arcképjog-sértési normák meghatározásához vezető eset

A “Wakayama mérgezett curry eset” (和歌山毒物混入カレー事件) bírósági tárgyalásán, amikor az előzetes letartóztatás indoklásának közzétételére került sor, egy magazinfotós rejtett kamerát csempészett a bíróságra, és engedély nélkül, valamint a vádlott hozzájárulása nélkül fényképezte le a vádlottat.

Mivel a kép megjelent a magazinban, a vádlott kártérítést követelt az arcképjogának megsértése miatt.

Ez az arcképjog-sértési per a kerületi bíróságon a felperes győzelmével zárult, a fellebbviteli bíróságon viszont a felperes vesztett. A per a Legfelsőbb Bíróságig folytatódott, ahol a bíróság ítéletében kijelentette:

Az embereknek joga van ahhoz, hogy jogilag védett személyes érdekeiket ne sértse meg az, ha indokolatlanul fényképezik őket. (…) Az, hogy a fényképezés jogellenes-e a törvénytelen cselekmények jogán, a fényképezett személy társadalmi helyzetétől, tevékenységétől, a fényképezés helyétől, céljától, módjától és szükségességétől függ, és azt kell mérlegelni, hogy a fényképezett személy fent említett személyes érdekeinek megsértése túllépi-e a társadalmi életben elfogadható határokat.

Emellett ésszerű azt feltételezni, hogy az embereknek személyes érdekeik vannak abban is, hogy fényképeiket ne tegyék indokolatlanul közzé, és ha egy személy fényképezése jogellenesnek minősül, akkor a fényképezett személy képének közzététele megsérti a fényképezett személy fent említett személyes érdekeit, és jogellenesnek kell tekinteni.

Legfelsőbb Bíróság 2005. november 10-i ítélete

Ezzel a bíróság először hozott ítéletet a fényképezés és a közzététel kapcsán felmerülő arcképjogi kérdésekben. Ez az ítélet szolgál ma is az arcképjog-sértés normájának alapjául.

Eset, amikor a fénykép általi személyiségi jogok megsértését nem ismerték el

Az NHK (Japán Közszolgálati Médiatársaság) egyik vezető tisztségviselője, aki a felperes, kártérítést követelt a Shinchosha kiadótól (a vádlott), mivel a vádlott által kiadott ‘FOCUS’ hetilapban megjelent cikk sértette a becsületét és megsértette a személyiségi jogait.

A Tokyoi Kerületi Bíróság elismerte a becsületsértést, de a személyiségi jogok megsértését nem.

A cikk a felperesről, aki egy lakást vásárolt és ott lakik, a következő címmel jelent meg: “Eddig megy az ‘NHK Társadalmi Osztályvezető’ rendellenes viselkedése”, “Lakópark zajával mozgósította az Építésügyi Minisztérium vezetőit – hatalmi visszaélés?!”

A cikkben a felperesről mint rendellenes személyről írnak, aki a horkolás szintű zaj miatt túlzott vizsgálatot követelt a kivitelezőtől, a Kumagai Gumi-tól, és annak ellenére, hogy a vizsgálati eredmények szerint a hangszigetelés kiváló, a felperes ismételten egyoldalú és igazságtalan követeléseket támasztott a felső szomszédjával szemben, például orrműtétet (ez az első becsületsértési rész).

A cikkben továbbá azt állítják, hogy a Kumagai Gumi rendkívüli módon reagált, mert a felperes visszaélt a pozíciójával az NHK Társadalmi Osztályvezetőjeként, és személyes problémái ellenére nyomást gyakorolt a Kumagai Gumi-ra az Építésügyi Minisztériumon keresztül (ez a második becsületsértési rész). A cikkben a felperes valódi nevét is megemlítették, és egy oldalas, félig testi fényképet közöltek róla öltönyben.

A bíróság elismerte, hogy a cikk két része csökkenti a felperes társadalmi értékelését, de mindkettő a közérdekkel kapcsolatos tényekkel foglalkozik, és a cikk kizárólag a közérdek szolgálatában jelent meg, mivel a felperes hatalmi visszaéléséről számolt be.

Ezután a bíróság megvizsgálta a cikk valóságtartalmát és méltányosságát, és arra a következtetésre jutott, hogy a cikk fontos részei nem igazak, és nincs megfelelő indok arra, hogy valósnak hitték volna őket.

A bíróság elismerte a becsületsértést, és 5 millió jen kártérítést, valamint 500 ezer jen ügyvédi díjat ítélt meg, összesen 5,5 millió jen kártérítést a vádlottnak.

Másrészről, a személyiségi jogok megsértését a bíróság nem ismerte el, mivel a fénykép készítését a következőképpen értékelte:

A felperes teljes testét ábrázoló fénykép, amelyen az arca jól látható, és a fénykép leírása alapján egyértelműen felismerhető, hogy a felperes a fénykép alanya. A felperes nem járult hozzá a fénykép készítéséhez és közzétételéhez, de

A cikk, amely a közérdekkel kapcsolatos tényekkel foglalkozik és kizárólag a közérdek szolgálatában jelent meg, részét képezi a cikknek, és hatékonyan közvetíti a cikk tartalmát.

A fénykép, amely a felperest ábrázolja öltönyben, önmagában nem okoz különösebb szégyent, zavart vagy kellemetlenséget a felperesnek, és a fénykép készítésének helye és módja sem, mivel a fénykép a felperes lakóházának bejáratából készült a szabadban, ami egy olyan hely, amely hasonló a közterülethez, és a társadalmi normák szerint nem tekinthető méltánytalanul.

Tokyo District Court, December 6, 2001 (2001. december 6.)

Így a bíróság nem ismerte el a személyiségi jogok megsértését jogellenes cselekményként.

Ha a fénykép a közérdekkel kapcsolatos tényekkel foglalkozik, és kizárólag a közérdek szolgálatában készült, és nem okoz különösebb szégyent vagy zavart, és a fénykép egy olyan helyen készült, amely hasonló a közterülethez, akkor valószínű, hogy a személyiségi jogok megsértését nem ismerik el.

https://monolith.law/reputation/cases-not-infringe-portrait-rights[ja]

Az arcképjog megsértését nem ismerték el egy videó kapcsán

A vádlottak, akik egy társasház kezelőszervezetének tagjai, videót készítettek a társasházukban végzett építési munkálatokat végző építőipari cég vezető tisztségviselőjéről, a felperesről, és közzétették a YouTube-on.

Ebben a videóban a felperesek bocsánatkérést és egyéb nyilatkozatokat tesznek a munkálatokkal kapcsolatban egy lakógyűlésen, amit a videó elejétől kezdve rögzítettek, és a videóadatokat a társasház lakói számára elérhetővé tették az interneten.

A felperesek azt állították, hogy a videó felvételének és interneten történő közzétételének jogellenes cselekmény, mivel megsérti az arcképjogukat, és kártérítést követeltek. Továbbá kérték a videó törlését, a felvétel törlését a felhőszolgáltatásból, és az adatok megsemmisítését.

A felperesek azt hivatkozták, hogy mivel a videóban személyes megjelenésük látható, a felvétel és a közzététel megsérti az arcképjogukat.

Ezzel szemben a vádlottak azt állították, hogy a videó egy jogi személy bocsánatkérését rögzíti, és az érintett fél az építőipari cég jogi személye.

A videó tartalma kritizálja az építőipari cég reakcióját, és a felperesek által látható jelenetekben az építőipari cég felelős vezetőjeként minden cím jól látható. Ezért a vádlottak azt állították, hogy a videó felvételével és közzétételével nem sértették meg a felperesek személyes arcképjogát.

Erre válaszul a bíróság kimondta, hogy mivel a videóban a felperesek személyes megjelenése látható, és az interneten közzétették, nyilvánvaló, hogy a felvétel megsérti a felperesek személyes arcképjogát.

Azonban a bíróság úgy ítélte meg, hogy a videó felvételét és közzétételét a társasház esővíz-elvezető rendszerének és a rosszul végzett munka kérdéseivel kapcsolatos bocsánatkérés és magyarázat céljából tartott gyűlésen végezték, hogy a gyűlésen nem részt vevő többi lakó később ellenőrizhesse a gyűlés állapotát, és hogy pontosan rögzítsék a felperesek nyilatkozatait.

Tekintettel a gyűlés tartalmára, céljára, helyszínére, a felperesek részvételének körülményeire és álláspontjára, a felvétel módjára és céljára, szükségességére, bár a videóban látható, hogy a felperesek állva bocsánatot kérnek, és a lakók szidják őket, függetlenül attól, hogy a felvétel a felperesek hozzájárulása nélkül történt-e, nem lehet azt állítani, hogy ez megsértette a felperesek személyes jogait a társadalmi tűrőképesség határán túl.

Tokiói Kerületi Bíróság 2019. december 19-i (2019) ítélete

Így a bíróság nem ismerte el az arcképjog megsértését, és elutasította a felperesek keresetét.

A bíróság a videó felvételét a következőképpen értékelte: a felvétel a gyűlés kezdetétől kezdődött, a felperesek pedig semmilyen ellenvetést nem fogalmaztak meg, és a felvétel a vállalat és a lakók közötti interakcióra összpontosított, és a cél eléréséhez szükséges mértékben tartották meg, és a feliratokat hozzáadták, és a dokumentumokat bemutató képeket illesztettek be, hogy a közzététel célja és szándéka világos legyen.

“Ha a fotózott személy társadalmi helyzetét, a fotózott személy tevékenységét, a felvétel helyszínét, célját, módját, szükségességét stb. összességében figyelembe vesszük”, akkor lehet, hogy az arcképjog megsértését nem ismerik el.

https://monolith.law/reputation/infringement-portrait-rights-and-privacy-rights-on-youtube[ja]

Összefoglalás

Nem feltétlenül valósul meg a személyiségi jogok megsértése, ha valaki közzéteszi a rólunk készült fényképeket vagy videókat.

A személyiségi jogok megsértésének megítélése gyakran bonyolult, ezért kérjük, forduljon tapasztalt ügyvédhez.