Az esetek, amikor elismerik a publicitás jogának megsértését, és az esetek, amikor nem ismerik el

A hírességek neve és arcképe gazdasági előnyt jelent, mivel vonzóak a vásárlók számára. A hírességek nevéből és arcképéből származó gazdasági előnyt vagy értéket kizárólagosan ellenőrző jogot hívjuk publicitásjognak (azaz megakadályozza, hogy harmadik felek engedély nélkül használják).

A publicitásjog kifejezés nem jogi terminus, hanem egy viszonylag új jog, amelyet a bírósági ítéletek során fokozatosan ismertek el. 2012. február 2-án (a Gergely-naptár szerint) a “Pink Lady” ügyben hozott legfelsőbb bírósági ítélet a publicitásjog jelentőségét és a megsértésének kritériumait hangsúlyozta.

Itt bemutatjuk, milyen esetekben ismerik el a publicitásjog megsértését, és milyen esetekben nem, a bírósági ítéletek alapján.

A „Pink Lady” eset bírósági tárgyalása

A „Pink Lady” esetben a Pink Lady együttes dalainak koreográfiáját utánzó tornagyakorlatokat bemutató fogyókúrás könyvben 14 fényképet tettek közzé engedély nélkül. A Pink Lady együttes azzal érvelt, hogy ez a cselekmény megsérti a hírnévhez fűződő jogukat (japán: パブリシティ権), és kártérítést követelt a könyvet kiadó cégtől.

Ez az ügy a Legfelsőbb Bíróságig folytatódott, ahol 2012. február 2-án döntöttek. A bíróság elismerte, hogy a hírnévhez fűződő jogot bizonyos feltételek mellett jogilag védeni kell, de úgy ítélte meg, hogy a képek engedély nélküli közzététele a cikk tartalmának kiegészítésére szolgált, és nem a Pink Lady együttes hírnevének kizárólagos felhasználására irányult. Ezért a bíróság elutasította a fellebbezést, és nem ismerte el a kártérítési igényt.

A hírnévhez fűződő jog jelentősége és megsértésének kritériumai

A Legfelsőbb Bíróság első ítélete a hírnévhez fűződő jogról azt állapította meg, hogy az emberek neve, arcképe stb. vonzóerővel bírhat a vásárlók számára, és ez a vonzóerő kizárólagos felhasználásának joga (hírnévhez fűződő jog) az arckép stb. kereskedelmi értékén alapul, és ezért személyiségi jogok egyik eleme.

A megsértés kritériumaként a bíróság megállapította, hogy „azoknak, akiknek arcképe stb. vonzóerővel bír, el kell viselniük, hogy arcképüket stb. hírekben, véleménycikkekben, műalkotásokban stb. használják, és ezeket a használatokat jogos kifejezésként kell elfogadni”. A bíróság három példát hozott arra, hogy mikor valósul meg jogellenes cselekmény:

• Ha az arcképet stb. önállóan, műalkotásként használják fel
• Ha az arcképet stb. termékek megkülönböztetésére használják
• Ha az arcképet stb. termékek reklámozására használják

Ezután ezt az ítéletet alapul véve döntöttek a hírnévhez fűződő jog megsértéséről.

https://monolith.law/reputation/publicityrights[ja]

「Arashi」 és a „KAT-TUN” per

A népszerű „Arashi” és „KAT-TUN” csoportok tagjai jogi eljárást indítottak, mivel úgy vélték, hogy a személyes fotóalbumaik (9 darab) és a csoport fotóalbumai (3 darab) összesen 12 kötetben megsértették a publicitási jogukat. Kártérítést és a könyvek kiadásának, értékesítésének megtiltását, valamint azok megsemmisítését követelték.

A fő vitapontok a következők voltak: „Megsértették-e a publicitási jogot?”, „Mekkora a szenvedett kár?”, „Lehetséges-e a kiadás és a megsemmisítés megtiltása?”.

Megsértették-e a publicitási jogot?

A bíróság részletesen megvizsgálta mind a 12 kötetet, és megállapította, hogy „a lapok nagy része csak fényképekből áll, vagy rövid leírások kísérik a fényképeket. Minden fejezet elején van egy bevezető szöveg a cím mellett, de ezek csak a fényképekkel illusztrált fejezetek bevezetői. A cikkekben vannak viszonylag összefüggő szövegek, de nincs különösebb kapcsolat a konkrét tartalom és a közölt fényképek között. Tekintettel a fényképek számára és kezelésére, a cikkek nem rendelkeznek önálló jelentőséggel, hanem csak a fényképek kiegészítői.” A bíróság ezen álláspontja alapján a könyvek mindegyike a fényképek megtekintését célozza, és ezért a Pink Lady ügyben hozott ítélet 1. típusához hasonlóan, amikor a portrékat stb. önállóan megtekintésre szánt termékként használják, a bíróság elismerte a publicitási jog megsértését.

A szenvedett kár összege

A bíróság megállapította, hogy a könyvek kiadásakor minden egyes személy szenvedett kárt, amely a fényképek használatának engedélyezése esetén általában kapott összegnek felel meg. A kár összege a könyvek árának 10%-át kitevő összeg és a kiadott példányszám szorzata. A bíróság ezt az összeget ismerte el X és társai által szenvedett kárként.

Ez alapján például az A felperes egyedül a ① könyvben (28 000 példány) és a csoport öt tagjával a ⑥ könyvben (39 000 példány) szereplő fényképek miatt szenvedett publicitási jogi sérelmet, így a kár összege:

1 300 forint × 10% × 28 000 példány = 3 640 000 forint

1 300 forint × 10% × 39 000 példány ÷ 5 = 1 014 000 forint

Így a 465 400 forintos ügyvédi költséggel együtt összesen 5 119 400 forintot ítélt meg a bíróság.

A bíróság ezt az összeget számolta ki, és a kiadót arra kötelezte, hogy fizessen meg körülbelül 54 millió forint kártérítést a 9 (akkori) tag számára.

Kiadás és megsemmisítés megtiltása

A 12 könyv kiadásának és értékesítésének megtiltása, valamint megsemmisítése kapcsán a bíróság:

Elismerte, hogy a kiadónak van lehetősége a könyvek további kiadására és értékesítésére, vagy a már meglévő példányok értékesítésére.

Tekintettel arra, hogy a publicitási jog a személyiségi jogokból ered, a felpereseknek joguk van megkövetelni a kiadótól a publicitási jog megsértésének megállítását vagy megelőzését, valamint a könyvek kiadásának és értékesítésének megtiltását és a kiadó által birtokolt könyvek megsemmisítését.

Tokiói Kerületi Bíróság 2013. április 26-i (2013) ítélete

A bíróság ezt a szigorú ítéletet hozta, amelyben elismerte a kiadás és az értékesítés megtiltását, valamint a megsemmisítést.

A kiadó nem értett egyet az ítélettel, és fellebbezett, de a Szellemi Tulajdon Felsőbírósága elutasította a fellebbezést, és a kiadó fellebbezését a Legfelsőbb Bíróság is elutasította, így az ítélet jogerőssé vált.

“Mellrajzok” per

Nyolc női híresség perelt egy hetilapot, mely cikkeiben a hírességek portréfotóit meztelen mellrajzokkal kombinálta, és ezzel megsértette a hírességek publikációs jogait, személyiségi jogait és személyes érdekeit. A hírességek kártérítést követeltek a kiadótól.

A vitatott cikk három oldalon keresztül jelent meg a magazin fekete-fehér gravúra részében, a címek “Önkényes értékelés!!” és “Szórakoztató világ képzeletbeli mell Grand Prix” alatt. A cikk a fenti címeket követően meztelen mellrajzokat kombinált, és megjelentette a hírességek nevét, a mellük becsült méretét és értékelési kritériumokat.

A publikációs jog megsértése

A bíróság elismerte, hogy a felperesek a magazin kiadásának és értékesítésének idején már hírességek voltak, akik fotóalbumokban szerepeltek, televíziós műsorokban szerepeltek, és saját hírnevükkel és társadalmi értékelésükkel rendelkeztek, így jogosultak voltak a publikációs jogra.

Ezután a bíróság a cikkkel kapcsolatban:

“A meztelen mellrajzok kombinálása és a szexuális kifejezések hozzáadása nem arra szolgál, hogy a portrékat önmagukban nézze meg, hanem arra, hogy az olvasók elképzeljék (vagy képzeljék el) a női hírességek, beleértve a felpereseket is, melleit vagy meztelenségét. Ráadásul a cikk a magazin 248 oldalának végén, a fekete-fehér gravúra részében jelent meg, és nem szerepelt a címlapon, és minden felperes portréja csak egy név volt az oldalankénti 9 vagy 10 név közül. Ezek alapján nehéz elképzelni, hogy a felperesek rajongói a magazint azért vásárolnák meg, hogy hozzájussanak a cikkben szereplő portréfotókhoz. Így a cikkben a felperesek portréjának engedély nélküli használata nem tekinthető olyan használatnak, amely a portrét önmagában nézve független tárgyként használja, és nem is tekinthető olyan használatnak, amely kizárólag a felperesek portréjának vonzerejét használja fel.”

Tokiói Kerületi Bíróság, 2015. január 29-i (2015) ítélet

Így a bíróság nem ismerte el a publikációs jog megsértését.

Az ítélet szerint, mivel a cikk csak a magazin 248 oldalának 3 oldalát tette ki, és a fotók is kicsik voltak, nem lehet azt mondani, hogy “a portrét önmagában nézve független tárgyként használja”.

A szenvedett kár összege

A felperesek azt állították, hogy a cikkben a nevük és portréjuk engedély nélküli közlése megsértette nevük, portréjuk és becsületük jogait, valamint becsületérzésüket mint személyes érdekeiket, de a bíróság:

“A cikk társadalmi értelemben vett tűrhető határokat meghaladó sértő cselekményekkel jogtalanul megsértette a felperesek becsületérzését, és a nevük és portréjuk használata meghaladta a tűrhető határokat.”

Tokiói Kerületi Bíróság, 2015. január 29-i (2015) ítélet

Ennek alapján a bíróság arra kötelezte a kiadót, hogy fizessen 750 ezer jent kártérítésként és 50 ezer jent ügyvédi díjként, összesen 800 ezer jent, minden egyes felperesnek.

Ez az ítélet azt mutatja, hogy még ha a publikációs jog megsértését nem is ismerik el, a portréjog vagy a becsületérzés megsértése stb. alapján is lehetséges felelősségre vonni a cselekményt.

Összefoglalás

A “publicitásjog” egy viszonylag új jog, amely a hírességek nevéből és arcképéből származó gazdasági előnyök vagy értékek jogát védi a harmadik felek engedély nélküli használata ellen. Ez a jog a “Pink Lady” ügyben hozott 2012-es (2012, a Gergely-naptár szerint) ítélet óta ismert.

A publicitásjogot érintő eddigi ismert esetek többsége papíralapú médiumokhoz kapcsolódik, de az internetes média növekvő igénye miatt érdekes lesz látni, milyen állítások és ítéletek születnek a jövőben.

Ha úgy gondolja, hogy a “publicitásjogát” megsértették, javasoljuk, hogy forduljon egy ebben a témában jártas szakértő ügyvédhez.

https://monolith.law/reputation/publicity-right-on-things[ja]