Csalás - Törölhető-e rágalmazás miatt, ha azt írják, hogy becsaptak?

Ha olyan anonim fórumokon vagy blogokon, mint a 2ch vagy a 5ch, olyan kifejezésekkel találkozunk, mint “csalás”, “csaló cég”, “átvertek ezzel a céggel”, vajon állíthatjuk-e, hogy ezek a bejegyzések “becstelenséget” jelentenek, és kérhetjük-e a cikkek törlését vagy az IP-címek felfedését?

Természetesen, ha valamilyen módon a vevő pénzét kezeljük, célunk kell legyen, hogy olyan terméket szolgáltassunk, amellyel a vevő elégedett, vagy hogy növeljük a pénzét. Azonban, mint azt már régóta tudjuk, a “biztos” dolog nem létezik az üzleti életben. Ha a vevő végül nem elégedett, vagy ha nem sikerül elérni a várt hozamot, vajon elkerülhetetlen, hogy “csalás” címkével illessenek minket?

A cikkben “kiemelt tények” azonosítása

Ezt a kérdést vizsgálva rendkívül fontos szempont, hogy a cikkben “kiemelt” “tények” pontosan milyenek. A “csalás”, “megcsalatás” kifejezések használata a következő két értelmezés közül melyikre utal, és milyen benyomást kelt az olvasóban. Ez alapján a következtetés jelentősen változhat.

• A cikk a “csalás” kifejezést a polgári törvénykönyv vagy a büntető törvénykönyv értelmében használja
• A cikk egyszerűen csak “az eredmény végül nem volt elfogadható” jelentésben használja

Még ha ugyanazok a “csalás”, “megcsalatás” szavak is használatosak, a kontextus alapján változhat, hogy a fentiek közül melyikre (vagy valamelyik köztes értelmezésre) utalnak.

És egyszerűen fogalmazva, a becsületsértés akkor áll fenn, ha

• a cikkben írt (azaz “kiemelt”) tények
• hamisak

esetén.

https://monolith.law/reputation/defamation[ja]

Az “csalás” értelmezése a polgári és büntetőjogban

A jogi értelemben vett “csalás” meglehetősen nehéz bizonyítani.

“De ez csak akkor igaz, ha be tudjuk bizonyítani, hogy ők csalók, nem igaz?
Valójában nincs olyan bűncselekmény, amely annyira szabadon maradna, mint a csalás. Ez azért van, mert a csalás rendkívül nehéz bizonyítani.
Ahhoz, hogy bebizonyítsuk a csalás bűncselekményét, először is… be kell bizonyítanunk, hogy a csaló szándékosan meg akarta téveszteni az áldozatot.
Ezt “megtévesztésnek” hívják. Ez rendkívül nehéz. Hiszen ez a szív dolga.
“Csak kölcsön vettem a pénzt, szándékomban áll visszaadni”… ha ezt állítják és elfogadják, akkor nem lehet csalás miatt feljelentést tenni.”

“Kurosagi” manga, 1. kötet

A jogi értelemben vett “csalás” azt jelenti, hogy szándékosan meg akarjuk téveszteni a másik felet, hogy pénzt vagy egyéb dolgokat fizessen. Például:

• Rendszerfejlesztési vagy vállalatok közötti üzleti tranzakciók során, “Ez a személy (vállalat) jó munkát fog végezni” – ezt gondolva pénzt bíznak rá, de a végén az elkészült termék nem felel meg a másik fél elvárásainak
• Befektetési vagy ICO tranzakciók során, “Ez a személy (vállalat) megbízható” – ezt gondolva pénzt bíznak rá, de a végén a befektetés sikertelen

Ilyen esetekben, amikor pénzt bíznak ránk, nem szándékozunk megtéveszteni a másik felet. Ez hiányzik a fent említett “megtévesztő magatartásból” (és annak szándékából).

És ha ez így van, akkor ha annak ellenére, hogy nem volt szándékunk megtéveszteni a másik felet, amikor pénzt bíztak ránk, vagyis nem “csaltunk”, mégis “csalás” vagy “megtévesztés” címszó alatt írnak rólunk, az ellentmond a valóságnak. Ebben az esetben nagy a valószínűsége, hogy rágalmazásra hivatkozva követelhetjük a cikk eltávolítását vagy az IP-cím kiadását.

Amikor csak azt jelenti, hogy “nem vagyok megelégedve”

Ha nem olvasható ki belőle, hogy “törvény szerinti csalás történt”, és csak annyit ír, hogy “nem vagyok megelégedve”, “csalás”, “megvezettek”, akkor ez inkább egy személyes “vélemény”, például, hogy “az a ramen étterem rossz”, és nehéz lenne becsületsértésnek tekinteni.

Melyik a tények közül?

A következtetések nagyban eltérhetnek, ezért a tények azonosítása, a fórumbejegyzések “értelmezése” rendkívül fontos. Ha valaki szeretné törölni a cikket, akkor valószínűleg a következőket fogja állítani:

1. A bejegyzés azt jelenti, hogy törvényes csalás történt
2. Mi nem követtünk el törvényes csalást
3. Az adott bejegyzés rágalmazás, és törölni kell

Ezzel szemben a másik fél valószínűleg azt fogja állítani, hogy csak a személyes véleményét írta le, például azt, hogy “csalódott volt”.

“Az átlagos olvasó normál figyelme és olvasási módja” a mércéje

Abban a kérdésben, hogy egy konkrét esetben melyik értelmezést kellene elfogadni, létezik egy legfelsőbb bírósági ítélet, amely szerint “az átlagos olvasó normál figyelme és olvasási módja” a mércéje.

A becsület rontása azt jelenti, hogy megsértjük valaki társadalmi értékelését. Ezért, még ha egy újságcikk külön-külön olvasva másképp is értelmezhető, ha az átlagos olvasó normál figyelme és olvasási módja alapján értelmezzük, és a cikk valótlanságot tartalmaz és rontja a becsületet, akkor természetesen azt kell tekinteni rágalmazásnak.

Legfelsőbb Bíróság ítélete, 1956. július 20. (Showa 31)

Ugyanakkor, az “átlagos olvasó normál figyelme és olvasási módja” önmagában nem túl pontos. A gyakorlati érzék szerint, ha az “átlagos olvasó normál figyelme és olvasási módja” alapján, figyelembe véve a szövegkörnyezetet is, azt állítjuk, hogy “a cikk azt állítja, hogy törvényes csalás történt”, akkor a következtetés változhat. És legalábbis, ha pereskedésre kerül sor, ilyen “ésszerű érvelés” szükséges, és ezért a peren kívüli tárgyalások során is, amelyeket a pereskedés szem előtt tartásával folytatnak (pl. a küldés megakadályozására irányuló kérelem), az ésszerű érvelés képes-e megváltoztatni a következtetést.

Az a mércéje, hogy hogyan olvassuk a korábbi és következő válaszokat is figyelembe véve

Ezen felül, az “átlagos olvasó normál figyelme és olvasási módja” például a 2ch vagy 5ch korábbi logjai vagy aktuális szálai esetében azt jelenti, hogy a korábbi és következő válaszokat is figyelembe véve “normál figyelemmel” olvassuk. Az internetes fórumokon létrehozott konkrét szálak esetében, ahol összesen 4 válasz érkezett, de egyetlen bejegyzés sem érthető könnyen, ki írta és miről:

Amennyiben a jelen bejegyzés a jelen szálon belül történt, nem csak azt kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy a szál egészének kontextusában milyen értelmezést adnak neki a normális olvasók, és ezt kell átfogóan és objektíven vizsgálni

Tokiói Kerületi Bíróság, 2013. április 22. (Heisei 25)

Ha ezt a mércét alkalmazzuk, akkor még ha egy válasz olvasása alapján nem olvasható ki, hogy “törvényes csalás történt”, de ha a korábbi és következő válaszokat is figyelembe véve “csalás” érzékelhető, akkor azt állíthatjuk, hogy “ez a válasz azt jelenti, hogy törvényes csalás történt”.

“Ha perre kerül sor, akkor ezzel a leírással nyerni (vagy veszíteni) kell” – ilyen piaci érzék, és a becsületsértés elismerésének maximálisra növelésére irányuló érvelési technikák. Különösen szükségesek ezek a tapasztalatok és ismeretek, ha “csalás” vagy “megcsalás” szó használatával történik a törlés vagy az IP-cím stb. közzététele.

https://monolith.law/reputation/deletion-method-pastlog-of-5ch[ja]

https://monolith.law/reputation/provisional-disposition[ja]

https://monolith.law/reputation/disclosure-of-the-senders-information[ja]