Az újságcikkek intranetre történő másolása megengedett? Ítélkezési példák alapján magyarázat az újságcikkek szerzői jogára
Milyen jogi problémák merülhetnek fel újságcikkek másolásával kapcsolatban? Ha egy vállalat a sajátjáról szóló újságcikket a munkatársak tájékoztatása céljából feltölti a cég belső használatra szánt intranetére, az esetleges szerzői jogi problémákat okozhat. Valóban, volt már példa arra, hogy újságcikkek másolása miatt a kiadók szerzői jogi megsértés címén kártérítést követeltek.
A problémás esetek közül az egyikben a Chūnichi Shimbun (中日新聞) és a Nihon Keizai Shimbun (日本経済新聞) váltak a felperesekké. Mindkét perben egy tokiói vasúttársaság volt az alperes, amely létrehozta az újságcikkek képadatát és feltöltötte azokat a vállalat intranetére, lehetővé téve a dolgozók számára a hozzáférést.
Ebben a cikkben a két újságcikk szerzői jogi vitájának bírósági ítéletét fogjuk részletezni.
Felismerhető-e a szerzői jog a híranyagokban?
A szerzői jogi törvény 10. cikk (1) bekezdésében példákat sorol fel arra, hogy milyen alkotások minősülnek szerzői műnek. Az első pontban a “regények, forgatókönyvek, tanulmányok, előadások és egyéb nyelvi alkotások”, míg a nyolcadik pontban a “fényképek szerzői művei” kerülnek meghatározásra. Úgy vélekedhetünk, hogy a hírügynökségek által újságokban és elektronikus médiában közzétett cikkek, valamint a hírfotók is ebbe a kategóriába tartoznak.
Másrészről, a 10. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy “a puszta tények közlése, valamint az aktuális hírek nem minősülnek az előző bekezdés első pontjában említett szerzői műveknek”. Ha a híranyagok “a tények hű közlésére” irányuló aspektusára összpontosítunk, akkor lehetségesnek tűnik azt az értelmezést, hogy a híranyagokra nem vonatkozik szerzői jog.
Itt fontos megjegyezni, hogy a “puszta tények közlése” kifejezés melléknévként van használva. Egy haláleseti hír, amely csupán tartalmazza, hogy “ki, mikor, hol, milyen halálok következtében halt meg, és hány éves volt”, eltér a szerkesztői megfogalmazásban különbséget mutató cikkektől, amelyek szerzői műnek minősülhetnek.
Továbbá, a szerzői jogi törvény bizonyos “kivételes” esetekben korlátozza a szerzői jogokat, lehetővé téve a szerzői jog tulajdonosának engedélye nélküli felhasználást (30. cikktől a 47. cikk 8-ig). A 30. cikk “személyes használat céljából történő másolás” viszonylag széles körben engedélyezett. Például, ha valaki a kedvenc televíziós műsorát rögzíti, hogy azt családjával együtt nézhesse, ez az előírás vonatkozik rá. De mi a helyzet, ha egy vállalat vagy szervezet intranetén használják fel a híranyagokat? Elgondolkodtató, hogy érvelhetünk-e azzal, hogy ez személyes használat, mivel korlátozott vállalati körben csak a munkatársak látják.
Kapcsolódó cikk: A szabadalmi, védjegy- és szerzői jogi sérelmek kockázata és azok kezelése[ja]
Újságcikkek és szerzői jogi ítéletek ①: Az ügy felperese a Chūnichi Shimbun társaság
A Chūnichi Shimbun társaság egy vasúttársaság ellen indított pert, mivel az a saját szerzői művének számító újságcikkeket beszkennelte képadatokká, majd ezeket a vállalati intranetre mentette, lehetővé téve a dolgozók számára, hogy az intraneten keresztül hozzáférjenek és megtekintsék az adatokat. A cég szerint ez a tevékenység megsérti a sokszorosítási és a nyilvánossághoz közvetítési jogokat, ezért a polgári törvénykönyv (Japanese Civil Code) 709. cikke vagy annak 715. cikke alapján kártérítést követeltek.
A vasúttársaságnál 2005 augusztusában 533 alkalmazott és tisztségviselő dolgozott, 2019-re pedig ez a szám 728-ra nőtt. 2005-ben négy állomáskezelő irodában hoztak létre egy-egy fiókot, a járműkezelő irodákban pedig hét fiókot állítottak be, és 2015-ig összesen 39, 2019-ig pedig 57 olyan számítógépet helyeztek üzembe, amelyek hozzáférhetnek az intranethez.
A Chūnichi Shimbun álláspontja
A Chūnichi Shimbun szerint 2018 (Heisei 30) márciusáig nem világos, hogy mely cikkeket tették közzé a vasúttársaság intranetén. Azonban azt állítják, hogy a közzétett újságcikkek, amelyek általában tartalmazzák az újságírók tényválogatását, helyzetértékelését és értékelését, valamint kreatívan fejezik ki a gondolatokat és érzéseket, elismerést nyernek mint szerzői művek. Továbbá azt is állítják, hogy ezek a cikkek a Chūnichi Shimbun szellemi tulajdonát képezik, mint munkáltatói szerzői művek.
Kapcsolódó cikk: Mi az a munkáltatói szerzői mű? A négy követelmény és a jogi személyek szerzői jogának megszerzésének magyarázata[ja]
A vasúttársaság érvelése
A vádlott vasúttársaság válaszában kijelentette, hogy a felperes nem azonosította egyértelműen azokat a cikkeket, amelyek megsértették a jogait 2005. szeptember 1. (Heisei 17) és 2018. március 31. (Heisei 30) között, és így nem teljesítette az állítások bizonyítási kötelezettségét. Ezenfelül azt állították, hogy a 2018-as (Heisei 30) évben megjelent cikkek közül, néhány kivételével, mindegyik esetében vitatják a szerzői mű jellegét.
A vasúttársaság a megsértett cikkek azonosításának hiányára hivatkozva azt állította, hogy “amíg a felperes nem mutatja be konkrétan, hogy hol található a cikkben a kreativitás, addig nem teljesítette az állítások bizonyítási kötelezettségét a szerzői művel kapcsolatban”. Továbbá, a cikkek szerzői mű jellegével kapcsolatban kifejtették, hogy “a felperes által a sajtónak szolgáltatott tényeket (információkat) újságcikkek formájában közölték, de az egyes sajtóorgánumoknak szolgáltatott tények (információk) puszta közlése nem minősül szerzői műnek, és még ha a felperes valamilyen módon feldolgozta is az információkat, a feldolgozás önmagában nem teszi a cikket szerzői művé. A híreket feldolgozó heti- és havi magazinok gyakran végeznek tényelemzést és értékelést, így cikkeik gyakran minősülnek szerzői műnek, de a napilapok cikkei ettől eltérőek” – érvelt a vasúttársaság.
A bíróság döntése
A bíróság először is megállapította, hogy a vasúttársaság által szerzői műként vitatott 2018-as (Heisei 30) évi cikkek esetében,
a 2018-as (Heisei 30) évi cikkek között szerepelnek balesetekkel kapcsolatos cikkek, új eszközök és rendszerek bevezetéséről, árucikkek értékesítéséről, intézkedések bemutatásáról, események és tervek ismertetéséről, vállalkozásokkal kapcsolatos tervekről, állomásnevekről, vonatok közeledtét jelző dallamokról, egyenruhák változásáról szóló cikkek. A balesetekkel kapcsolatos cikkek esetében jelentős mennyiségű információt rendszereznek és írnak le a olvasók számára érthető módon, kifejezési kreativitást alkalmazva. A többi cikk esetében is minden esetben a cikk témájához közvetlenül kapcsolódó tények mellett a témához kapcsolódó számos tényezőt kombinálnak megfelelő sorrendben és formátumban, illetve az érintettek interjúit és nyilatkozatait válogatják ki és foglalják össze, kifejezési kreativitást alkalmazva. Így a 2018-as (Heisei 30) évi cikkek mindegyike kreatív kifejezésmódot alkalmaz, és szerzői műként ismerendő el.
Tokiói Kerületi Bíróság 2022. október 6-i ítélete
és megállapította, hogy az említett cikkeket az alperes alkalmazottja hivatali kötelességében készítette, és elismerte, hogy ezek szerzői művek. Továbbá, hogy a cikkek kivágásával és azok képadatként történő létrehozásával, majd az intraneten való közzétételével a felperesnek a cikkekre vonatkozó sokszorosítási és nyilvánosságra hozatali jogait sértette.
Ezenkívül a vádlott vasúttársaság azt állította, hogy a cikkek használata nonprofit és közérdekű volt, és a felperes újságcég egyedi szabályzata szerint ingyenes lenne, de a bíróság szerint a részvénytársaságként működő vádlott vállalkozása nem lehet nonprofit, és a cikkek használata végül a vádlott bevételének növekedéséhez vezet, így a vádlott érvei érvénytelenek.
Végül a bíróság úgy ítélte meg, hogy a 2018-as (Heisei 30) évi előtti időszakra vonatkozóan helyénvaló elismerni, hogy a felperes 458 cikket tett közzé, amelyekre szerzői jogot tart fenn, és a kár 1 374 000 jen, míg a 2018-as (Heisei 30) évi cikkek esetében 139 cikkre vonatkozóan a kár 399 000 jen, összesen 1 773 000 jen kártérítést, amelyhez hozzáadva a jogi költségeknek megfelelő kártérítést 150 000 jen, így összesen 1 923 000 jen fizetését rendelte el a vasúttársaságnak.
Újságcikkek és szerzői jogi ítéletek ②: Az ügyfél a Nihon Keizai Shimbun társaság
A Nihon Keizai Shimbun társaság azt állította, hogy 2005 augusztusa és 2019 áprilisa között összesen 829 cikk jelent meg egy vasúttársaság intranetén, ami megsérti az egyes cikkekhez kapcsolódó szerzői jogokat (másolási jog és a nyilvánosság számára történő közvetítés joga), és ezért kártérítési igényt (a Polgári Törvénykönyv (2005) 709. cikke alapján, a kártérítés összegével kapcsolatban a Szerzői Jogi Törvény (2005) 114. cikkének 3. bekezdése szerint) támasztott a vasúttársaság ellen.
Forrás: Nihon Keizai Shimbun | Engedély nélküli használatért kártérítési ítélet a Tsukuba Express ellen[ja]
A Nihon Keizai Shimbun társaság érvelése
A Nihon Keizai Shimbun társaság szerint “a cikkek tartalmazzák a szerző dicséretét, jóindulatát, kritikáját, elítélését, információs értékét és egyéb értékeléseit az általuk választott anyag tartalma, mennyisége, szerkezete és más aspektusai alapján, és ezek olyan cikkek, amelyek tartalmaznak elegendő anyagot ahhoz, hogy szerzői műnek minősüljenek, nem pedig egyszerű halálesetekről, személyzeti változásokról vagy kitüntetésekről szóló cikkek, amelyek csupán tények közlésére korlátozódnak”, és
“Ezért minden egyes cikk szerzői műnek tekinthető” – állították.
A vasúttársaság érvelése
Ezzel szemben a vasúttársaság azt állította, hogy “az újságcikkek közül a csupán tények közlésére korlátozódó cikkek nem minősülnek szerzői műnek”, és hogy bár a hírek és jelentések is lehetnek irodalmi vagy tudományos területen belüli cikkek, ha kreatívan fejezik ki a gondolatokat vagy érzelmeket, akkor szerzői műnek minősülnek. Azonban a kreativitás azt jelenti, hogy az alkotó művészi ihletet fejez ki irodalmi, képzőművészeti vagy zenei művek formájában, vagyis ha a gondolatok kifejezése, akkor a gondolatokat, ha az érzelmek kifejezése, akkor a művészi ihletet kell kreatívan kifejezni ahhoz, hogy szerzői mű legyen – érveltek.
Aztán azt állították, hogy “az általános újsághírek lényegében tények közlésére szolgálnak, és kötelességük a pontosság, a kreativitás nem megengedett. Emiatt az általános újsághírek alapvetően nem rendelkeznek kreativitással, és nem minősülnek szerzői műnek. Még ha a cikkek írásakor a riporter magas szintű intellektuális munkát is végez, ez nem áll közvetlen összefüggésben a kreativitással” – mondták.
“A kreatívan kifejezett gondolatok vagy érzelmek szerzői műnek minősülnek, de az újságcikkeknek pontosságot kell szolgálniuk, és nem lehetnek kreatívak” – ez volt az érvelésük.
A bíróság döntése
A bíróság ezzel szemben úgy ítélte meg, hogy minden cikk esetében “a felelős riporter az interjú eredményei alapján készítette el a cikkek tartalmát, érthetően összefoglaló címmel látta el, és közvetlenül leírta a cikk témájával kapcsolatos tényeket, valamint a kapcsolódó kérdések kiválasztásában, a cikk kibontakoztatásában és a szöveg megfogalmazásában is kifejező munkát végzett”, és ezért minden cikk “kreatívan fejezi ki a gondolatokat vagy érzelmeket, és irodalmi, tudományos, képzőművészeti vagy zenei területen belül helyezkedik el”, vagyis szerzői műnek (a Szerzői Jogi Törvény (2005) 2. cikk 1. bekezdés 1. pontja) minősül, és nem tartozik a “csak tények közlésére korlátozódó hírek és aktuális események jelentése” (a Szerzői Jogi Törvény (2005) 10. cikk 2. bekezdése) kategóriájába.
A bíróság szerint,
“A szerzői műnek minősüléshez szükséges kreativitás szintje nem igényel magas művészi vagy eredeti szintet, elegendő, ha a szerző valamilyen egyéniségét kifejezi. Ebben az értelemben a kreativitás nem feltételezi a tartalom fikcióját vagy azt előfeltételként, így az újságcikkek természetüknél fogva követelt pontossága nem ellentmondásos, és összeegyeztethető a kreativitással, ez vitathatatlan.”
Tokiói Kerületi Bíróság 2022. november 30-i ítélete
és így a szerzői jogok (másolási jog és a nyilvánosság számára történő közvetítés joga) megsértésével kapcsolatos jogellenes cselekmények miatt a vasúttársaságot 4 145 000 jen kártérítésre és a jogi képviselettel kapcsolatos költségek megtérítésére, összesen 459 5000 jen fizetésére kötelezte.
Összefoglalás: Kérjen szakértői tanácsot szerzői jogi kérdésekben
Bár az itt tárgyalt esetek mindegyike elsőfokú ítélet, megállapítást nyert, hogy a hírújság cikkei szerzői művek, és a cikkek vállalati intraneten történő felhasználása szerzői jogokat (másolási jog és a nyilvánossághoz közvetítés joga) sért.
Emellett figyelembe kell venni, hogy még vállalati használat esetén is magas a valószínűsége annak, hogy nem minősül majd magánhasználatnak. Akkor is, ha a cikkeket például a vállalati intranetre másolják, szükséges a szerzői jog tulajdonosának, a hírújság kiadójának engedélyét kérni. A szerzői művek használatakor óvatosnak kell lenni, hogy ne sértjük meg mások szerzői jogait.
A hírújságokhoz hasonlóan gyakran másolt és vállalati környezetben használt lakóterületi térképek szerzői műjellegéről a következő cikkben olvashat bővebben. Kérjük, ezt is tekintse meg.
Kapcsolódó cikk: A lakóterületi térképek szerzői művek? A Reiwa 4 (2022) évi Zenrin peres ügyének magyarázata[ja]
Intézkedéseink bemutatása a Monolith Ügyvédi Irodánál
A Monolith Ügyvédi Iroda egy olyan jogi szolgáltató, amely gazdag tapasztalattal rendelkezik az IT területén, különösen az internet és a jogi kérdések kapcsán. Az elmúlt években a szerzői jogok és egyéb szellemi tulajdonjogok egyre nagyobb figyelmet kapnak. Irodánk szellemi tulajdonnal kapcsolatos megoldásokat kínál ügyfeleinek. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.
A Monolith Ügyvédi Iroda szakterületei: Különböző vállalatok IT és szellemi tulajdonjogai[ja]
Category: Internet