MONOLITH LAW OFFICE+81-3-6262-3248Hétköznapokon 10:00-18:00 JST [English Only]

MONOLITH LAW MAGAZINE

General Corporate

Mire kell figyelni a részvények átruházásánál? Konkrét magyarázat a szerződésbe foglalandó záradékokról

General Corporate

Mire kell figyelni a részvények átruházásánál? Konkrét magyarázat a szerződésbe foglalandó záradékokról

A részvényátadás gyakran használt sémaként szerepel a startup vállalatok M&A-jában. Ennek oka, hogy a részvényátadás az M&A sémák között viszonylag egyszerű eljárást jelent.

Ezért most azoknak a vállalkozóknak szólunk, akik tervezik a részvényátadást, és bemutatjuk, mire kell figyelniük a részvényátadási szerződés elkészítésekor.

Részvényátadási szerződés

Először is, magyarázzuk el az alapvető dolgokat a részvényátadási szerződésről és annak működéséről.

Mi a részvényátadás?

A részvényátadás az M&A (vállalatfelvásárlás és egyesülés) során azt jelenti, hogy az eladó cég részvényesei átadják a birtokukban lévő részvényeket a vevő cégnek, mint a cég eladásának módját. A startupok esetében az eladó cég részvényesei gyakran a vállalkozás alapítói.

Ha részvényátadás történik, az eladó cég részvényesei elveszítik a cég irányítását (vezetési jogot), de cserébe megkapják a részvényátadás ellenértékét.

Másrészről, a vevő cég átveszi az eladó cég irányítását (vezetési jogot) a részvényátadás révén, és általában leányvállalattá válik.

A részvényátadás előnyeiről és a folyamat menetéről a következő cikkben is részletesen olvashat.

https://monolith.law/corporate/share-transfer-ma[ja]

A részvényátadásra vonatkozó figyelmeztetések

A részvényátadás sok előnnyel jár, de vannak olyan pontok, amelyekre figyelni kell. Ezért a következőkben bemutatjuk a részvényátadás során figyelembe veendő szempontokat.

Az eladó cég vezetőinek kezelése

A részvényátadás után az, hogy az eladó cég alapítója vagy vezetői a cégben maradnak-e, a részvényátadási szerződés tartalmától függ.

Ugyanakkor, a részvények átadása azt jelenti, hogy az új részvényes, a vevő cég döntése alapján a vezetőség tagjait bármikor lecserélheti.

Ezért fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy ha a vevő cég úgy ítéli meg, hogy nincs szükség rájuk, akkor lecserélhetik őket.

Az eladó cég összes részvénye nyomon követhető-e

A valós M&A helyzetekben előfordul, hogy a részvényátadás nem lehetséges, és kénytelenek más módszert, például üzleti átadást választani.

A részvényátadás alkalmazásának tipikus esete, amikor az eladó cég részvényeinek helyzete nem teljesen ismert.

Ilyen helyzet ritkán fordul elő, ha a vállalkozás eredetileg tőzsdei bevezetést (IPO) tervezett. Azonban, ha a vállalkozás már évek óta működik, vagy ha az alapítók kezdetben részvényeket adtak át rokonoknak vagy ismerősöknek, előfordulhat, hogy nem tudják, ki birtokolja a részvényeket.

Ha nem ismert, hogy ki és hány részvényt birtokol az eladó cégben, akkor nehéz lesz a részvényátadást végrehajtani.

Még akkor is, ha az összes részvényes ismert, ha a részvényeket külső személy birtokolja, akkor is szükség van a részvényesek jóváhagyására a részvényátadáshoz. Ez vonatkozik azokra az esetekre is, amikor a vállalkozás tőkebefektetést kapott egy VC-től (venture capital, kockázati tőke). Ha nem kapják meg az összes részvényes jóváhagyását a részvényátadásra, akkor nehéz lesz a részvényátadást végrehajtani.

Részvény-átadási szerződés ellenőrzési pontjai

A részvény-átadási szerződés megkötésekor ellenőrizni kell a főbb záradékokat, amelyeket a szerződés minta alapján ismertetünk. Az alábbi záradék példákban az ‘A’ a részvényeket eladó tulajdonos, a ‘B’ pedig a vevő vállalat. A részvénytársaság, amelyre a szerződés vonatkozik, a ‘X Részvénytársaság’ néven szerepel.

Részvényátadási megállapodásokkal kapcsolatos cikkek

○. cikk (Részvényátadás)
A szerződő fél, a másik félnek, az X Kft. által kibocsátott, már kibocsátott általános részvényeket adja át ○ év ○ hónap ○ napján, és a másik fél ezt elfogadja.

A részvényátadási szerződés magját a részvényátadási megállapodás képezi.

A részvényátadás tárgyát képező társaságot (a cikk példájában az “X Kft.”) egyértelműen meg kell jelölni, és meg kell határozni a részvények típusát és számát. Ha több részvénytulajdonos van, akik eladók, akkor minden részvénytulajdonos a részvényátadási szerződés alanya lesz.

Átruházási díjra vonatkozó záradékok

○. cikk (Átruházási díj)
A B által A részére fizetendő jelen részvények díja ○○ millió jen.

A részvények átruházásának megállapodása mellett a részvények átruházásának szerződésének központi záradékai az átruházási díjra vonatkoznak. Itt rögzítjük az átruházás során a vevő vállalat által a részvényes eladónak fizetendő díj összegét.

Megjegyzendő, hogy a részvények átruházásának szerződésében előfordulhat, hogy részvényenkénti összeget is megjelölünk. Ebben az esetben is fontos, hogy a záradékban úgy rögzítsük, hogy a fizetendő összeg egyértelműen meghatározható legyen.

A zárásra vonatkozó rendelkezések

○. cikk (Befizetési eljárás)
1. A fél (A) átadja a részvényeket a másik félnek (B) cserébe a ○. cikkben meghatározott átadási díj megfizetéséért az átadás napján, és kérelmezi a részvények névváltoztatását B nevére.
2. B fél a fent említett átadási díjat fizeti be A fél által külön megjelölt banki számlára.

Általánosan elmondható, hogy a részvényátadási szerződés megkötése után bizonyos idő elteltével kerül sor a tényleges részvényátadási eljárás végrehajtására. Ezt a részvényátadási szerződésen alapuló végrehajtási eljárást “zárásnak” nevezzük.

A zárás során a vevő cég kifizeti az átadási díjat az eladó cég részvényeseinek. Ezzel egyidejűleg a vevő átveszi a részvények átadását.

A részvények átadása során az eljárások eltérnek attól függően, hogy az eladó cég részvénykiadó cég-e vagy sem.

Részvénykiadó cég

A részvénykiadó cégnél a harmadik féllel szembeni követelmény a részvények átadása, míg az eladó cég számára a részvényesi névjegyzék módosítása.

A követelmények a jogilag szükséges feltételek, amelyekkel a részvényátadás tényét az eladó cég vagy harmadik fél felé hivatalosan igazolni lehet, hasonlóan az ingatlanügyletekben történő bejegyzéshez.

A záró rendelkezésekben meg kell határozni a részvényesi névjegyzék módosítását és a részvények átadását. Ugyanakkor, még ha a cég részvénykiadó is, nincs szükség tényleges részvénykiadásra, hacsak a részvényesek nem kérik azt.

Ezért a részvénykiadó cégek a következő két típusba sorolhatók:

  • Már részvényeket kiadó részvénykiadó cég
  • Még nem adott ki részvényeket a részvénykiadó cég

Ha a cég részvénykiadó, a részvények átadása az eladó cég számára nem érvényes, amíg a részvényeket ki nem adják. És a még nem részvényeket kiadó részvénykiadó cégnek ki kell adnia a részvényeket a részvényátadás előtt.

Részvényeket nem kiadó cég

Jelenleg, hacsak a cég nem régi, a legtöbb vállalkozás nem ad ki részvényeket. Ennek oka, hogy a 2006. május 1-jén (Heisei 18) hatályba lépett Japán Társasági Törvény (Japanese Company Law) alapján a részvénytársaságoknak alapvetően nem kell részvényeket kiadniuk.

Ha a cég nem ad ki részvényeket, a részvényátadás harmadik féllel és az eladó céggel szembeni követelménye a részvényesi névjegyzék módosítása. Ezért elegendő, ha a fenti példában említett rendelkezések szerint a zárás során kérelmezik a részvényesi névjegyzék módosítását.

Nyilatkozatok és garanciákra vonatkozó záradékok

○. cikk (Nyilatkozatok és garanciák)
1. Az A fél a B fél felé kijelenti és garantálja, hogy a szerződéskötés napján és az átruházás napján az alábbiakban felsorolt tények valósak és pontosak.
(1) (továbbiakban elhagyva)
2. Ha az A vagy B fél által a fentiekben kijelentett és garantált tényekkel ellentétes tények derülnek ki, és ennek következtében a másik félnek kára keletkezik, a kárt megtéríti a másik félnek.

A nyilatkozatok és garanciák a szerződésben foglalt tények valóságát jelentik, amelyeket a szerződő felek kijelentenek és garantálnak.

Angolul ez a “Representation and Warranty” kifejezés, amely eredetileg az angolszász jog fogalma.

Japánban is használják pénzügyi tranzakciókban és M&A ügyletekben, valamint más fontos vállalati tranzakciókban.

Részvényátadás esetén a vevő vállalat általában a szerződéskötés előtt “due diligence” (DD) eljárást végez, amely során a vevő vállalat pénzügyi, jogi, HR és más szempontokból alaposan megvizsgálja az eladó vállalat értékét.

Az idő és költség korlátai miatt azonban nem lehetséges az eladó vállalat minden aspektusának vizsgálata a due diligence során.

Másrészről, a vevő számára nagy veszteség lenne, ha a részvényátadás után kiderülne, hogy vannak rejtett kötelezettségek.

Ezért a due diligence kiegészítéseként a nyilatkozatok és garanciák záradékában az eladótól bizonyos tényeket (pl. nincsenek rejtett kötelezettségek) kijelentetnek és garantáltatnak.

Ha a részvényátadás után kiderül, hogy a nyilatkozatok és garanciák záradékában kijelentett tényekkel ellentétes tények vannak, akkor a másik félnek ebből eredő kárt megtérítik (kártalanítják).

Megjegyzendő, hogy a záradék példában nem szerepel, de előfordul, hogy a vevő is kijelent és garantál bizonyos tényeket az eladó felé. A nyilatkozatok és garanciák záradékáról a következő cikkben is részletesen tájékozódhat.

https://monolith.law/corporate/representations-and-warranties-of-investment-contract[ja]

A nyilatkozatok és garanciák záradékában meghatározott tények között a következők szerepelhetnek:

Ha a vevő vállalatnak vannak különösen aggasztó pontjai, akkor alapvetően bármilyen tényt meghatározhat a nyilatkozatok és garanciák záradékában.

  • A részvényátadásra vonatkozóan a jogszabályok, az alapszabály és más belső szabályok szerint szükséges eljárásokat végrehajtották.
  • A részvényátadás nem igényel engedélyt vagy jóváhagyást az adminisztrációtól vagy harmadik felektől.
  • Az eladó vállalat által kibocsátott részvények maximális száma normál részvény, és ezek közül a kibocsátott részvények száma.
  • Az összes kibocsátott részvény törvényesen és érvényesen lett kibocsátva, és teljes mértékben befizetésre került.
  • A részvényátadási szerződés napján az eladó részvényesei minden fontos információt és az eladó által ismert és birtokolt információt, amelyet a vevő kért, teljes mértékben nyilvánosságra hoztak az eladó vállalattal kapcsolatban.

Átruházási jóváhagyással kapcsolatos rendelkezések

○. cikk (Átruházási jóváhagyás stb.)
Az A fél köteles a átruházás napjáig megszerezni az X Kft. igazgatótanácsának jóváhagyását és minden más, az átruházáshoz szükséges intézményi döntést, és ezeket az X Kft.-nél is végrehajtani.

A tőzsdei bevezetés (IPO) előtti cégek részvényeinek nagy része átruházási korlátozás alá eső részvény.

Az átruházási korlátozás alá eső részvény olyan részvény, amelynek alapszabálya szerint a cég által kibocsátott részvényeket harmadik félnek történő átruházása a cég jóváhagyását igényli.

Átruházási korlátozás alá eső részvény átruházása esetén szükséges az eladó cégben a szükséges intézményi döntések meghozatala. A szükséges intézményi döntések a következők. Azonban, ha az alapszabályban eltérő rendelkezés van, akkor az alapszabály rendelkezése az elsődleges.

  • Igazgatótanácsot létrehozó cég – jóváhagyás az igazgatótanácsban
  • Igazgatótanács nélküli cég – jóváhagyás a részvényesi közgyűlésen

Átruházási korlátozás alá eső részvény esetén, ha hiányzik a szükséges intézményi döntés, nem állíthatja, hogy a cég részvényeket átruházott Önnek. Ezért szükséges a zárásig az intézményi döntések meghozatala.

Összefoglalás

Részvényátadást magában foglaló M&A esetén elengedhetetlen a társasági jog ismerete.

Ráadásul a részvényátadás mind az eladó, mind a vevő számára rendkívül fontos tranzakció, amely meghatározhatja a vállalat vagy az üzlet sorsát.

Ennek érdekében, hogy elkerüljük a problémákat, általános gyakorlat a részvényátadási szerződés megkötésekor külső szakértők, például ügyvédek vagy adótanácsadók segítségét kérni.

Nem csak a részvényátadás esetén, hanem M&A esetén is szükséges előzetesen adótanácsadóval konzultálni az ezzel járó adókérdésekről.

Mivel szükség van a társasági jogtól kezdve számos szakmai jogi ismeretre, a jogi kérdésekben érdemes a vállalati jogi ügyekre szakosodott ügyvédhez fordulni.

Managing Attorney: Toki Kawase

The Editor in Chief: Managing Attorney: Toki Kawase

An expert in IT-related legal affairs in Japan who established MONOLITH LAW OFFICE and serves as its managing attorney. Formerly an IT engineer, he has been involved in the management of IT companies. Served as legal counsel to more than 100 companies, ranging from top-tier organizations to seed-stage Startups.

Vissza a tetejére