Csekély művek és felhasználási jogok határai? A tényleges bírói döntések elemzése

Körülöttünk számos televíziós dráma és film található, amelyek regényeket vagy mangákat használnak alapul. Azokat a műveket, amelyek egy adott alkotást “eredeti műként” használnak, és új alkotást hoznak létre, másodlagos műveknek nevezik.

Az elmúlt években az SNS-en keresztül, különösen az animékkel, mangákkal és hasonlókkal kapcsolatos úgynevezett rajongói művészetek, az egyéni másodlagos alkotások is aktívak.

Az azonban, hogy ezzel párhuzamosan a szerzői jogi viták száma is megnőtt.

Különösen a másodlagos művek esetében, mivel az eredeti mű alapján új alkotói tevékenység történik, a jogviszonyok bonyolulttá válhatnak, és az alkotás és felhasználás során szükség van a szerzői jogi törvények pontos megértésére.

Ezért ebben a cikkben a másodlagos művek jogviszonyait, ítélkezési példákkal együtt magyarázzuk el.

Mi az a másodlagos mű?

A szerzői jogi törvény a másodlagos műveket a következőképpen határozza meg:

Másodlagos mű: olyan mű, amelyet a mű fordításával, átrendezésével, átalakításával, dramatizálásával, filmre vitelével vagy más módon történő adaptálásával hoztak létre.

Japán Szerzői Jogi Törvény 2. cikk 1. bekezdés 11. pontja

Tehát a “mű” “adaptációja” által újonnan létrehozott mű a másodlagos mű.

Nézzük meg ezeket egyenként.

A “mű” a szerzői jogi törvény szerint “gondolatokat vagy érzelmeket kreatív módon kifejező dolog” (2. cikk 1. bekezdés 1. pont). Például regények, képregények, zene, filmek stb., a tartomány széles körű.

És az “adaptáció” a következőképpen értelmezhető a joggyakorlatban:

Adaptáció… azt jelenti, hogy egy meglévő műre támaszkodva, miközben megőrzi annak kifejezési lényegi jellemzőit, módosításokat, hozzáadásokat, változtatásokat stb. hajt végre a konkrét kifejezésben, és új gondolatokat vagy érzelmeket fejez ki kreatív módon, létrehozva egy másik művet, amelyet a hozzá forduló személy közvetlenül érzékelhet a meglévő mű kifejezési lényegi jellemzői alapján.

Legfelsőbb Bíróság ítélete, 2001. június 28. (Heisei 13) (Esashi Oiwake eset)

A másodlagos mű definíciójában felsorolt fordítási, átrendezési stb. tevékenységek általában a fenti jellemzőkkel rendelkeznek, tehát ezeket az “adaptáció” tipikus példáinak lehet tekinteni.

A fontos pont az, hogy az eredeti műhöz képest új kreatív kifejezést ad-e hozzá. Csak azért, mert új kreatív kifejezést ad hozzá, védhető mint másodlagos “mű”.

Más szóval, ha csak az eredeti művet utánozza (másolja), akkor nem ad hozzá új kreatív kifejezést, ezért nem minősül másodlagos műnek (ebben az esetben a szerzői jog megsértésének tekintendő).

Példák másodlagos művekre

A másodlagos művek konkrét példái közé tartoznak a kereskedelmi jellegű alkotások, mint például az animék és filmek, amelyek regényeket vagy mangákat adaptálnak, valamint az általános emberek által készített művek, amelyek anime vagy manga karaktereket használnak témaként, de eltérő kontextusban és saját eredeti műveket hoznak létre (úgynevezett “rajongói művészet” stb.). A példák száma végtelen.

Az utóbbi időben azonban különösen a másodlagos művek egyéni alkotása (általában “másodlagos alkotásnak” nevezik) az SNS fejlődésével új jogi problémákat vet fel.

Más szóval, a tisztán hobbiból, magánjelleggel végzett másodlagos alkotások kivételesen védettek a szerzői jogok alapján (30. cikk, 47. cikk 6), míg a magánhasználatot meghaladó használatért végzett másodlagos alkotások és az ezekből létrehozott művek közzététele az SNS-en megsérti a szerzői jogokat (adaptációs jog, közzétételi jog).

Ezért az SNS-en közzétett másodlagos alkotások nagy része legalábbis jogilag megsérti a szerzői jogokat (ahogy azt később ismertetjük, a legtöbb esetben ez csak de facto elfogadott).

Ezért, ha másodlagos műveket hoz létre és használja ezeket, mindig figyelembe kell vennie az eredeti mű szerzőjének jogait.

Az alábbiakban példákon és ítélkezési gyakorlaton keresztül magyarázatot adunk a másodlagos művekben a másodlagos és az eredeti szerzők jogviszonyára.

Másodlagos művek és felhasználási jogok

Ha X úr angolul írt regényét Y úr japán nyelvre fordítja és kiadásra készül, az eredeti szerző, X úr rendelkezik a regény szerzői jogával.

Y úr által létrehozott japán nyelvű regény a X úr eredeti művének (a “mű”) “fordítása”, ezért ez másodlagos műnek számít.

Tehát, milyen jogokkal rendelkezik X úr és Y úr a Y úr által létrehozott japán nyelvű regény kapcsán?

Jogviszonyok a “teremtés” során

Először is fontos megjegyezni, hogy csak azért, mert valami másodlagos szerzői műnek minősül, még nem hagyhatjuk figyelmen kívül az eredeti mű szerzői jogait.

Az eredeti műre természetesen az eredeti szerző szerzői joga vonatkozik, amely magában foglalja az “adaptációs jogot” (27. cikk).

Tehát alapvetően a másodlagos szerzői művek létrehozása a szerzői jogok megsértésének tekinthető.

Ezért, ha törvényesen szeretnénk létrehozni egy másodlagos szerzői művet, alapvetően szükségünk van az eredeti mű szerzői jogának tulajdonosának engedélyére. Ez a szerzői jogi törvény szabálya.

A fenti példában, ha Y úr nem kapott engedélyt X úrtól X úr regényének lefordítására, akkor maga a fordítás cselekménye szerzői jogi megsértésnek minősül (megjegyzendő, hogy még ha a teremtő cselekedet illegális is, a másodlagos szerzői mű mégis létrejön).

Jogviszonyok a “használat” során

De mi történik a jogviszonyokkal, ha a jogosan létrehozott másodlagos művet használni szeretnénk, feltételezve, hogy engedélyt kaptunk az eredeti szerzőtől a mű létrehozására?

Először is, a szerzői jogi törvényben (Japán Szerzői Jogi Törvény) van egy kifejezett rendelkezés az eredeti szerző jogairól a másodlagos mű használatával kapcsolatban, amely a következőképpen hangzik:

“Az eredeti mű szerzője a másodlagos mű használatával kapcsolatban ugyanolyan típusú jogokkal rendelkezik, mint a másodlagos mű szerzője, a jelen cikkben meghatározott jogok szerint.”

Szerzői Jogi Törvény 28. cikk (Az eredeti szerző jogai a másodlagos mű használatával kapcsolatban)

Összefoglalva, az eredeti szerző rendelkezik a “másodlagos mű szerzőjével azonos típusú jogokkal”.

A kérdés tehát az, hogy milyen jogokkal rendelkezik a másodlagos mű szerzője. Ezzel kapcsolatban van joggyakorlat.

A másodlagos művek szerzőjének joghatálya

Az eredeti jogtulajdonosok, akik a ‘POPEYE’ képregény szerzői jogait birtokolják, pereskedtek azzal a vállalattal szemben, amely ‘Popeye’ és ‘POPEYE’ feliratú, a karakter képét ábrázoló nyakkendőket árult. Az ügy a Legfelsőbb Bíróságig fajult.

A bírósági ítéletben több fontos megállapítás is szerepel a szerzői jogi kérdésekkel kapcsolatban, de itt a másodlagos művek használatára összpontosítunk.

Először is, a perben felmerült kérdés a befejezett történeteket tartalmazó sorozat képregények másodlagos művekként való minősülésével kapcsolatos volt.

A sorozat képregények esetében a folytatások általában ugyanazokat az alapvető ötleteket, beállításokat, valamint a főszereplők és más fontos karakterek megjelenését és jellemvonásait használják, mint az előző részek, és ehhez új történeteket és karaktereket adnak hozzá. Ilyen esetekben a folytatásokat úgy lehet tekinteni, mint az előző részek adaptációit, tehát a másodlagos műveknek tekinthetők az eredeti művek alapján.

Legfelsőbb Bíróság ítélete, 1997. július 17. (Heisei 9), Minshū 51. kötet, 6. szám, 2714. oldal (Popeye nyakkendő ügy)

Tehát az eredeti műveknek nem kell mások tulajdonában lenni, a saját műveink is lehetnek másodlagos művekként értelmezhetők.

Ezen felül a másodlagos művek szerzőjének joghatályát a következőképpen határozták meg:

A másodlagos művek szerzői joga csak az újonnan hozzáadott kreatív részekre terjed ki, és nem terjed ki az eredeti művekkel közös, lényegében azonos részekre. Azonban a másodlagos művek csak akkor kaphatnak szerzői jogi védelmet önálló művekként, ha az eredeti művekhez új kreatív elemeket adtak hozzá (a Japán Szerzői Jogi Törvény 2. cikk 1. bekezdés 11. pontja szerint). A másodlagos műveknek az eredeti művekkel közös részei nem tartalmaznak új kreatív elemeket, és nincs ok arra, hogy őket önálló művekként védjük.

Legfelsőbb Bíróság ítélete, 1997. július 17. (Heisei 9), Minshū 51. kötet, 6. szám, 2714. oldal (Popeye nyakkendő ügy)

Tehát a másodlagos művek szerzőjének jogai csak azokra a részekre terjednek ki, amelyekhez kreativitást adtak hozzá az eredeti művekhez képest, és az eredeti művekkel közös részekre csak az eredeti szerző jogai terjednek ki.

https://monolith.law/corporate/tradingcard-character-publicity-right[ja]

Az eredeti szerző jogainak hatálya

Volt egy eset, amikor a “Candy Candy” című sorozat manga történetének eredeti szerzője, aki a történetet regény formájában írta, perbe fogta a mangát rajzoló művészt és a művész által másolási engedélyt kapott céget. Az eredeti szerző azt állította, hogy a manga közös szerzői mű, vagy másodlagos szerzői mű, és megtiltotta a manga egyes képkockáinak, borítóképeinek, litográfiáinak és képeslapjainak (az eredeti művek) létrehozását, másolását és terjesztését.

Ebben az esetben a képkockák másolására csak a művész adott engedélyt, az eredeti szerzőtől nem kaptak engedélyt.

A kérdés az volt, hogy az eredeti szerző szerzői jogai kiterjednek-e a mangára (mint másodlagos szerzői műre), és ha igen, szükséges-e külön engedély az eredeti szerzőtől. A kérdést a Legfelsőbb Bíróságig vitatták.

A Legfelsőbb Bíróság először azt állapította meg, hogy a manga másodlagos szerzői mű-e az eredeti regény alapján, és a következőképpen döntött:

“A manga sorozatot úgy hozták létre, hogy az alperes minden egyes epizódhoz konkrét történetet alkotott, ezt 30-50 oldalas regény formájú kéziratba foglalta, és a felperes, aki a mangát készítette, nagyrészt ezen kézirat alapján hozta létre a mangát, kivéve azokat a részeket, amelyeket nem tartott használhatónak a mangához. Ezen tények alapján azt mondhatjuk, hogy a manga sorozat másodlagos szerzői mű, amelynek eredeti műve az alperes által készített kézirat, tehát az alperesnek joga van az eredeti szerzői jogokhoz a manga sorozatban.”

Legfelsőbb Bíróság, 2001. október 25. (Heisei 13) (Candy Candy ügy)

Ezután a Legfelsőbb Bíróság az eredeti szerző jogait a másodlagos szerzői műre vonatkozóan a következőképpen határozta meg:

“Tehát, a másodlagos szerzői mű, azaz a manga sorozat használatával kapcsolatban, az eredeti mű szerzője, az alperes, ugyanazt a jogot birtokolja, mint a manga sorozat szerzője, a felperes, és a felperes (a másodlagos szerzői mű szerzője) jogai és az alperes (az eredeti szerző) jogai egymás mellett léteznek, tehát a felperes jogait csak a felperes és az alperes közötti megállapodás alapján gyakorolhatja.”

Ugyanaz

Tehát, a másodlagos szerzői mű szerzője által önállóan létrehozott részek esetében az eredeti szerző jogai és a másodlagos szerzői mű szerzőjének jogai függetlenül egymás mellett léteznek.

Ha a másodlagos szerzői mű szerzőjétől engedélyt kapnak a használatra, akkor nem sértik a másodlagos szerzői mű szerzőjének jogait, de ha nincs engedély az eredeti szerzőtől, akkor megsértik az eredeti szerző jogait.

A fenti ítéletek alapján az eredeti szerző és a másodlagos szerzői mű szerzőjének jogviszonya a másodlagos szerzői műben a következőképpen foglalható össze:

https://monolith.law/corporate/intellectual-property-infringement-risk[ja]

Figyelembe veendő szempontok másodlagos művek felhasználásakor

Ahogy azt fentebb is említettük, másodlagos művek létrehozása és felhasználása során nem csak a másodlagos mű alkotójának jogaira, hanem az eredeti mű alkotójának jogaira is figyelmet kell fordítani.

Különösen a rajongói művészet, mint másodlagos alkotás, hozzájárul az eredeti mű eladásaihoz és ismertségéhez, ezért gyakorlatilag elfogadott, de ez csak gyakorlati elfogadottság, jogilag továbbra is szerzői jogi megsértésnek számít.

Ennek eredményeként előfordulhat, hogy “eddig szabadon használhattam, de hirtelen szerzői jogi megsértés miatt bepereltek!”

Ezért előfordulhat, hogy a másodlagos alkotásokra vonatkozóan előzetesen közzéteszik a “Másodlagos alkotások irányelveit”.

Ebben az esetben, ha a használat a megadott irányelvek határain belül történik, azt mondhatjuk, hogy előzetes engedélyt kapott a szerzői jog tulajdonosától, így a használat ezen határok között nem minősül szerzői jogi megsértésnek.

Ha másodlagos művekkel kapcsolatos problémákkal küzd, forduljon ügyvédhez

Ebből következően, először is, ha vannak irányelvek a másodlagos alkotásokkal kapcsolatban, fontos, hogy ezeket alaposan ellenőrizze előre. Másodszor, ha nincsenek irányelvek vagy a szerzői jog tulajdonosának előzetes engedélye, akkor szükséges a szerzői jogi törvényeket betartani.

Az utóbbi esetben azonban gyakran előfordulnak rendkívül finom esetek, amelyek szerzői jogi megsértésnek minősülnek-e vagy sem, és szakértői véleményre van szükség. Ezért érdemes konzultálni egy szerzői jogra szakosodott ügyvéddel.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolit Jogügyi Iroda egy olyan jogi szakértői iroda, amely rendelkezik magas szintű szakértelemmel az IT, különösen az internet és a jog területén. Az elmúlt években a szerzői jogok körüli szellemi tulajdonjogok egyre nagyobb figyelmet kaptak, és a jogi ellenőrzés szükségessége egyre növekszik.

Irodánk szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos megoldásokat kínál. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

https://monolith.law/practices/corporate[ja]