Mire kell figyelni a befektetési információk közlésénél? A 'Japán Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény' és egyéb szabályozások magyarázata

Az elmúlt években számos személy, beleértve a brókercégeket és magánszemélyeket is, az internetet használja befektetési információk közlésére, és sokan ezek alapján végeznek részvényekkel és egyéb eszközökkel kapcsolatos tranzakciókat. Amikor egy vállalat befektetési információkat közöl, óvatosnak kell lennie a közölt információ tartalmával kapcsolatban, hogy az ne ütközzön a pénzügyi eszközök kereskedelméről szóló törvény és egyéb jogszabályok előírásaiba.

Ezért ebben a cikkben a pénzügyi eszközök kereskedelméről szóló törvényt (japán: 金融商品取引法) középpontba állítva, ismertetjük a befektetési információk közlésével kapcsolatos szabályozásokat.

Az információátvitel és ügyletajánlás szabályozása

Az “információátvitel és ügyletajánlás szabályozása” egy olyan szabályozás, amely a 2013-as (Heisei 25) japán ‘Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény’ módosításával került bevezetésre.

A ‘Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény’ 2013-as módosítása előtt tilos volt, hogy a vállalat fontos belső információival rendelkező személyek ezen információk felhasználásával részvényeket és egyéb értékpapírokat vásároljanak vagy adjanak el.

Ugyanakkor, nem volt tilos ezen fontos belső információkat másokkal megosztani, vagy másoknak az ilyen információk alapján történő ügyleteket ajánlani. Ha a törvény nem szabályozza ezeket a tevékenységeket, nem lehet megakadályozni az olyan tisztességtelen ügyletek kialakulását, mint az “insider trading” (belső információk felhasználásával történő kereskedés).

Ezért a ‘Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény’ 2013-ban módosult, és ezentúl tilos a fontos belső információk másokkal történő megosztása, valamint az ilyen információk alapján történő ügyletek ajánlása másoknak.

Mi az információátvitel és az ügyletjavaslat?

A vállalati szereplők információátvitelére és ügyletjavaslatára a következő 167. cikk (2) bekezdés 1. pontja vonatkozik a Japán Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvényben (Japanese Financial Instruments and Exchange Act).

(A nyilvánosságra nem hozott fontos tények közlésének stb. tilalma)
167. cikk (2) Minden olyan vállalati szereplőre (beleértve azokat is, akiket a fenti bekezdés utolsó mondata említ), aki a tőzsdén jegyzett vállalatokkal kapcsolatosan a 166. cikk (1) bekezdésében meghatározott fontos tényeket ismer, nem szabad másoknak átadni ezeket a fontos tényeket, vagy ajánlani a tőzsdén jegyzett vállalatok értékpapírjainak vásárlását vagy eladását azzal a céllal, hogy másoknak hasznot szerezzen, vagy megakadályozza mások veszteségének keletkezését, mielőtt a fenti bekezdésben meghatározott fontos tények nyilvánosságra kerültek volna.

Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény (Japanese Financial Instruments and Exchange Act)[ja]

Itt az alábbi követelményeknek megfelelő belső információ átadása stb. tilos:

• Vállalati szereplő vagy volt vállalati szereplő
• Tőzsdén jegyzett vállalattal kapcsolatos fontos ügyek
• Nyilvánosságra hozatal előtt
• Másoknak
• Vásárlás, eladás stb. céljából, hogy hasznot szerezzenek vagy megakadályozzák a veszteség keletkezését
• Fontos ügyek átadása vagy vásárlás, eladás stb. javaslata

A vállalati szereplők a következő személyeket jelentik:

• A tőzsdén jegyzett vállalat, annak anyavállalata és leányvállalatainak tisztségviselői (ha a könyvelő egy szervezet, akkor annak alkalmazottai), ügynökei, alkalmazottai és egyéb munkavállalói
• Részvényesek stb., akiknek jogai vannak a vállalatokról szóló törvény (Japanese Companies Act) 433. cikk (1) és (3) bekezdése szerint a tőzsdén jegyzett vállalatokkal szemben
• Személyek, akik szerződést kötöttek a tőzsdén jegyzett vállalatokkal, vagy tárgyalnak a szerződéskötésről

A volt vállalati szereplők olyan személyeket jelentenek, akik már nem vállalati szereplők (például ha egy vállalati tisztségviselő lemondott, egy alkalmazott felmondott, vagy egy szerződéses kapcsolat megszűnt), de még mindig érintettek az azt követő egy évben.

Kikre vonatkoznak az információátadás szabályozásai?

A fenti Pénzügyi Termékek Kereskedelméről szóló törvény (japán: 金融商品取引法) 167. cikk (2) bekezdésének 1. pontja szerint, ha a vállalati kapcsolattal rendelkező személy vagy volt vállalati kapcsolattal rendelkező személy az információátadásban részt vesz, akkor szabályozás alá esik.

Másrészről, ha az információt átvevő személy (elsődleges átvevő) továbbadja az információt egy másik személynek (másodlagos átvevő), és az elsődleges átvevő nem rendelkezik vagy nem rendelkezett vállalati kapcsolattal, akkor nem esik a Pénzügyi Termékek Kereskedelméről szóló törvény szabályozása alá.

Figyelembe veendő szempontok belső információk birtokában

Korábban bemutattuk a belső információk továbbításának szabályozását.

A belső információkat fogadó félre vonatkozóan a következő szabályozás található a ‘Japán Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény’ (金融商品取引法) 166. cikkelyének 3. bekezdésében:

3. Azok a személyek, akik egy vállalati kapcsolattal rendelkező személytől (beleértve az első bekezdés második mondatában meghatározott személyeket is, a továbbiakban ebben a bekezdésben ugyanígy) olyan fontos tényeket kapnak, amelyeket az első bekezdésben meghatározott módon ismernek a vállalati tevékenységgel kapcsolatban, vagy olyan személyek, akik hivatalos kapacitásukban kapják meg ezt az információt, és a vállalat többi tisztségviselője, aki a munkakörével kapcsolatban ismeri ezeket a fontos tényeket, nem végezhetnek kereskedelmi tevékenységet a tőzsdén jegyzett vállalat vagy más értékpapírral kapcsolatban, amíg ezek a fontos tények nem kerülnek nyilvánosságra.

Japán Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény [ja]

Tehát, ha a belső információkat fogadó személy az alábbi feltételeknek megfelel, nem végezhet részvényekkel kapcsolatos tranzakciókat:

• A vállalati kapcsolattal rendelkező személytől vagy korábbi vállalati kapcsolattal rendelkező személytől
• A munkaköréből vagy pozíciójából adódóan olyan vállalati információkat kap, amelyek jelentős hatással vannak a befektetők befektetési döntéseire (fontos tények)
• Az információkat fogadó személy
• Mielőtt az információk nyilvánosságra kerülnének
• Végzi a tőzsdén jegyzett vállalat vagy más értékpapír adásvételét

Másrészről, például, ha valaki a belső információ elsődleges fogadójától, aki nem vállalati kapcsolattal rendelkező vagy korábbi vállalati kapcsolattal rendelkező személy, az interneten közzétett belső információ alapján vásárol részvényeket, úgy gondoljuk, hogy ez nem tartozik a fent említett belső szabályozás hatálya alá.

Az befektetési információk közzététele is piacmanipulációs cselekménynek minősülhet

Az befektetési információk közzététele is ‘piacmanipulációs cselekménynek’ minősülhet. A Japán Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény (japán: 金融商品取引法) a következő tevékenységeket tiltja piacmanipulációs cselekményként:

• Ál- és összejátszásos kereskedés (Japán Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény 159. cikk (1) bekezdés)
• Áringadozás manipuláló kereskedés (Japán Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény 159. cikk (2) bekezdés)
• Törvénytelen stabilizáló kereskedés (Japán Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvény 159. cikk (3) bekezdés)

Az ‘ál- és összejátszásos kereskedés’ azt jelenti, hogy ugyanaz a személy, jogcím átruházása nélkül, ugyanazon értékpapírra, ugyanabban az időszakban, ugyanazon áron ad el és vásárol, kereskedést végez.

Az ‘áringadozás manipuláló kereskedés’ azt jelenti, hogy valaki másokat értékpapír vásárlásra vagy eladásra csábít azzal a céllal, hogy félrevezeti őket, mintha az értékpapírok gyakran cserélnek gazdát, vagy mesterségesen változtatja az értékpapír árfolyamát egy sor kereskedési művelettel.

A ‘törvénytelen stabilizáló kereskedés’ azt jelenti, hogy valaki megsérti a kormányrendeletben meghatározott feltételeket, célcsoportokat, eljárásokat stb., és egyedül vagy másokkal együttműködve egy sor értékpapír-kereskedési műveletet hajt végre annak érdekében, hogy az értékpapír árfolyamát rögzítse, stabilizálja vagy megszilárdítsa.

A tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló törvénnyel való kapcsolat

A befektetési információk közzétételével kapcsolatban nem csak a pénzügyi termékek kereskedelméről szóló törvény (japán: 金融商品取引法) szabályozásaira kell figyelni, hanem a tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló törvény (japán: 不正競争防止法) szabályaira is.

Például a tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló törvény 2. cikkének 1. bekezdésének 21. pontja szerint az alábbi cselekmények minősülnek tisztességtelen versenynek:

Huszonegy: versenytársak üzleti hírnevének károsítása hamis tények közlésével vagy terjesztésével

A tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló törvény [ja]

Például, ha hamis információkat terjesztünk a versenytársunkról, mint például “az a cég valójában rossz gazdasági helyzetben van” vagy “az a cég hamarosan csődbe megy”, akkor ez megsérti a tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló törvényt.

A befektetési információk közzétételével kapcsolatban nem csak a pénzügyi termékek kereskedelméről szóló törvényt kell figyelembe venni, hanem azt is ellenőrizni kell, hogy nem sértjük-e meg más törvényeket. A tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló törvényről az alábbi cikkben is olvashat, kérjük, tekintse meg azt is.

Kapcsolódó cikk: A tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló törvény magyarázata – A hírnév rontásának kártérítési követelményei és ítélkezési gyakorlat[ja]

Összefoglalás: Kérjen tanácsot ügyvédtől befektetési információk közzétételével kapcsolatban

A fentiekben bemutattuk a befektetési információk közzétételével kapcsolatos szabályozásokat, különös tekintettel a ‘Japán Pénzügyi Termékek Kereskedelmi Törvényre’. Ha könnyedén továbbítja másoknak a vállalatával kapcsolatos fontos információkat, vagy ajánlja őket üzletkötésre, akkor lehet, hogy törvénytelenül jár el. A befektetési információk és egyéb adatok közzétételével kapcsolatban javasoljuk, hogy forduljon szakértői ismeretekkel rendelkező ügyvédhez.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolith Jogügyi Iroda egy olyan jogi szakértői iroda, amely magas szintű szakértelemmel rendelkezik az IT-ben, különösen az internet és a jog területén. A befektetési információk közlésekor óvatosság szükséges. Irodánk figyelembe veszi a különböző jogszabályok szabályozásait, és elemzi a már megkezdett vagy megkezdeni kívánt üzleti tevékenységek jogi kockázatait, és igyekszik a lehető legkevesebb üzleti tevékenységet leállítani, miközben törvényesítést hajt végre. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolith Jogügyi Iroda által kezelt területek: IT és startup vállalati jogi ügyek[ja]