A történelem nagyjainak képének felhasználásával kapcsolatos személyiségjogi kezelésről

Azt gondolom, hogy vannak idők, amikor szeretné használni híres vagy ismert személyek fényképeit blogokban, közösségi médiában vagy promóciós anyagokban. Azonban szeretnénk elkerülni, hogy a közzététel után jogi jogsértéssel vagy kártérítési igénnyel szembesüljünk.

Ilyen esetekben a szokásos eljárás a jogosultaktól, például a személytől vagy a fotóstól való engedélykérés, de mi a teendő, ha a történelmi nagyságok már elhunytak?

Mivel a személy már elhunyt, engedélyt nem lehet szerezni, és általában úgy gondolják, hogy a “képmás jog” már megszűnt. Azonban még mindig fennáll a lehetősége, hogy a használat után valamilyen probléma merül fel, ezért nem szabad könnyelműen használni.

Ezért ebben a cikkben a történelmi nagyságok képeinek használatával kapcsolatos “képmás jogról” fogok beszélni, a jogszabályokra és a korábbi ítéletekre támaszkodva, amelyeket meglepő módon kevesen ismernek.

Mi az arcképjog?

Az arcképjog nem törvényben meghatározott jog, de jogilag védett jog a személy magánéletében történő megjelenésének fényképezésére és felhasználására.

Az elméletek és ítéletek szerint az arcképjog a Japán Alkotmány által garantált állampolgárok “boldogságkeresési joga” alapján értelmezhető.

13. cikk
Minden állampolgárt tiszteletben kell tartani, mint egyént. Az állampolgárok életének, szabadságának és boldogságkeresésének joga a legnagyobb tiszteletet igényli a törvényhozásban és más állami tevékenységekben, amíg ez nem ellentétes a közjóval.

Az arcképjog tartalmazza a személyiségi jogok egyikét, a “magánéleti jogot”, és a tulajdonjogok egyikét, a “publicitási jogot”. A jogok tartalma a következőképpen alakul:

Magánéleti jog

A magánéleti jog a “jog, hogy a személy megjelenését a magánéletben ne fényképezzék le engedély nélkül” és a “jog, hogy a róla készült fényképet ne használják fel és ne tegyék közzé engedély nélkül”. Általában az “arcképjog” a magánéleti jogra utal.

Publicitási jog

Ha hírességek vagy sportolók nevét vagy fényképét használják reklámozásra, akkor a bevétel növekedése várható, mint csak a termék esetében. Ez azért van, mert a hírességek és ismert személyek arcképeinek van vásárlókat vonzó ereje, vagyis gazdasági értéke.

Ezért a gazdasági értékkel rendelkező hírességek és ismert személyek arcképeit védő, és a harmadik felek általi felhasználást engedély nélkül tiltó jogot publicitási jognak nevezzük.

Portrék és illusztrációk tárgyai lehetnek-e a ‘portréjog’-nak?

Korábbi ítélkezési gyakorlat szerint úgy tűnik, hogy a személy megjelenésének ábrázolása és azonosíthatósága alapján különböző megközelítések alkalmazhatók.

Portrék

Azok a portrék, amelyek a személy megjelenését ugyanolyan mértékben ábrázolják, mint a fényképek, nagy valószínűséggel a portréjog tárgyát képezik.

Illusztrációk

Az olyan alkotások, mint a karikatúrák, ahol a szerző szubjektíven ragadja meg a személy jellemzőit, nagy valószínűséggel nem képezik a portréjog tárgyát.

Azok a művek azonban, amelyek pontosan ábrázolják a személyt, vagy amelyekből a személy könnyen azonosítható, a portréjog tárgyát képezhetik.

Ha részletesebben szeretne tájékozódni az illusztrációk és karikatúrák portréjogának kezeléséről, kérjük, olvassa el az alábbi cikket is.

https://monolith.law/reputation/portrait-illustration-portrait-right[ja]

Vannak-e portréjogok a történelmi nagyságok esetében?

Azok, akik már elhunytak, nem szenvednek lelki kínokat attól, hogy képüket használják vagy nyilvánosságra hozzák, ezért alapvetően nincs elismert portréjoguk.

Az elhunytak portréjogai azonban országtól és régiótól függően eltérőek, és vannak olyan helyek, ahol a portréjog nem szűnik meg a személy halálával.

Különösen az Egyesült Államokban, ahol az államok jogszabályai eltérőek, óvatosnak kell lenni a külföldi hírességek és ismert személyek, akár történelmi személyek portréjának használatával kapcsolatban.

Továbbá, ha a kép használata rosszindulatú, például hamis információkon alapuló rágalmazás, akkor az esetlegesen belefér a ‘Japán Büntető Törvénykönyv’ (刑法) által meghatározott rágalmazási bűncselekménybe.

230. cikk (Rágalmazás)
1. Aki nyilvánosan tényeket állít és ezzel rontja valaki hírnevét, függetlenül attól, hogy a tények igazak-e vagy sem, három évig terjedő szabadságvesztéssel, vagy ötvenezer jenig terjedő bírsággal büntetendő.
2. Aki megrágalmazza a halott hírnevét, ha nem hamis tények állításával tette, nem büntetendő.

A személyiségjogok megsértéséről

A személyes adatok jogainak megsértése

A személyes adatok megsértése önmagában nem büntetendő, azonban ha ez rágalmazással vagy más törvénytelen cselekménnyel jár, akkor lehetséges, hogy személyes becsület megsértése miatt törlési kérelmet, kártérítési igényt vagy kártérítési igényt kell benyújtani.

Megjegyzendő, hogy a személyiségjogok megsértését a következő három feltétel alapján ítélik meg:

• Az illető személy egyértelműen azonosítható
• Nem véletlenül került a képbe, amikor más dolgot fényképeztek
• Sok ember szeme előtt, vagy olyan médiában tették közzé, mint az SNS, amelynek nagy a terjedési képessége

A publicitás jogainak megsértése

Ha híres vagy ismert személyek esetében a személy képét hirdetési célokra vagy annak értékesítésére használják fel az illető engedélye nélkül, akkor ez a polgári törvényben meghatározott törvénytelen cselekménynek minősül, és lehetséges, hogy értékesítési tilalmi kérelmet vagy kártérítési igényt kell benyújtani.

Ha többet szeretne megtudni a személyiségjogok megsértéséről, kérjük, olvassa el az alábbi cikket, amely részletesen tárgyalja ezt a témát.

https://monolith.law/reputation/portraitrights-onthe-internet[ja]

Szerzői jog

Ebben a cikkben a “portréjog” áll a középpontban, de ha történelmi nagyságok portréját szeretnénk használni, mindig ellenőriznünk kell a hosszú “szerzői jog” védelmi időszakát.

A szerzői jog az egyik szellemi tulajdonjog, amely a fényképeket, festményeket, zenét stb. tartalmazó művek kizárólagos használatának jogát jelenti. Ez a jog két részből áll: a “szerzői személyiségi jog”, amely védi a személyes jogokat, és a “szerzői vagyonjog”, amely a vagyoni jogokat védi.

Szerzői művek

A szerzői művek olyan alkotások, amelyek kreatívan fejezik ki a gondolatokat vagy érzelmeket, és a irodalom, tudomány, művészet vagy zene területéhez tartoznak. A következő követelményeknek kell teljesülniük:

• Kifejezi a “gondolatokat vagy érzelmeket” (nem tartalmazza a puszta adatokat vagy tényeket)
• “Kifejezett” (nem tartalmazza a fejben lévő ötleteket)
• “Kreatív” kifejezés (nem tartalmazza a puszta utánzást)
• Tartozik az “irodalom, tudomány, művészet vagy zene területéhez” (nem tartalmazza az ipari termékeket)

Szerzői személyiségi jog

• Közzétételi jog

A jog, hogy eldöntsük, közzétegyük-e a még nem közzétett műveket vagy sem

• Szerzői név megjelenítésének joga

A jog, hogy eldöntsük, felvesszük-e a szerző nevét a műre vagy sem, és ha igen, milyen néven

• Azonosság megőrzésének joga

A jog, hogy a mű tartalmát vagy címét ne változtassák meg a szerző akarata ellenére

Szerzői vagyonjog

• Másolási jog

A jog, hogy a művet nyomtatás, fényképezés, másolás, felvétel stb. útján újra létrehozzuk

• Előadási jog, előadási jog, vetítési jog, kiállítási jog

A jog, hogy a művet nyilvánosan előadjuk, előadjuk, vetítsük, kiállítsuk

• Nyilvános közvetítési jog

A jog, hogy a művet az interneten vagy a rádióban nyilvánosságra hozzuk

• Átruházási jog

A jog, hogy a film kivételével a mű eredeti művét és másolatait átadjuk a nyilvánosságnak

• Kölcsönzési jog

A jog, hogy a film kivételével a mű másolatait átadjuk a nyilvánosságnak

• Fordítási jog, adaptációs jog stb.

A jog, hogy a művet lefordítsuk, átrendezzük, átalakítsuk, drámaíróvá tegyük, filmre vigyük, adaptáljuk

• Egyéb

Szóbeli jog, terjesztési jog, másodlagos művek használatának joga

Szerzői jog védelmi időszaka

A szerzői jog a mű létrehozásakor keletkezik, és alapvetően a szerző halála után 70 évvel szűnik meg.

Kivételek a védelmi időszakban

A szerzői jog védelmi időszakában a név és a mű típusa szerint a következő kivételek vannak:

• Névtelen vagy álnéven (ismert álnév kivételével) készült művek

70 év a közzététel után (ha a szerző halála után 70 év telt el, akkor addig)

• Csoportnév alatt készült művek

70 év a közzététel után (ha a művet a létrehozása után 70 éven belül nem tették közzé, akkor 70 év a létrehozás után)

• Film művek

70 év a közzététel után (ha a művet a létrehozása után 70 éven belül nem tették közzé, akkor 70 év a létrehozás után)

A “szerzői személyiségi jog” eltűnik a szerző halálával, ellentétben az átruházható “szerzői vagyonjoggal”, de a szerző halála után a szerzői személyiségi jog megsértése tilos a szerzői jogi törvény szerint, tehát legyünk óvatosak.

Összefoglalás

Ebben a cikkben részletesen elemeztük a ‘portréjog’ kérdését, amikor elhunyt, történelmi személyek képeit használjuk. Megvizsgáltuk a portréjog összetételét, a portréjog tárgyát, az elhunytak portréjogát, a portréjog megsértését, valamint a ‘szerzői jog’ kérdését.

Az elhunytak portréjának használata esetén is, a használat módjától függően, büntetőjogi szankciók vagy kártérítési igények merülhetnek fel, ezért nem javasoljuk, hogy önállóan döntsön, hanem inkább forduljon előzetesen tanácsért olyan ügyvédhez, aki rendelkezik a szükséges szakmai tudással és tapasztalattal.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolis Jogi Iroda egy olyan jogi iroda, amely magas szakmai szinten rendelkezik az IT, különösen az internet és a jog területén. Az elmúlt években a szerzői jogok körüli szellemi tulajdonjogok egyre nagyobb figyelmet kaptak, és a jogi ellenőrzés szükségessége egyre növekszik. Irodánk szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos megoldásokat kínál. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

https://monolith.law/practices/corporate[ja]