Ne tedd! A túlzó reklámok példái és a szabályok megsértése esetén alkalmazott büntetések

Saját termékeink vagy szolgáltatásaink hirdetésekor előfordulhat, hogy a kifejezések túlzóvá válnak.

Azonban a túlzó reklámokat a törvény szabályozza, és ha megszegjük, büntetést is kaphatunk.

Ebben a cikkben azok számára, akik a hirdetési kifejezésekkel küzdenek, bemutatjuk a túlzó reklámok konkrét példáit, büntetéseit és azok kezelését.

Mi az a túlzó reklám?

A túlzó reklám olyan hirdetést jelent, amelyben a termék (szolgáltatás) tartalma és ára jobbnak tűnik, mint amilyen valójában, és ez félrevezeti a fogyasztókat.

A reklámok természetüknél fogva hajlamosak a túlzásra, hiszen a termékek és szolgáltatások eladását szolgálják. Azonban, ha ez a kifejezésmód túlzottá válik, a fogyasztók nem tudnak megfelelő terméket vagy szolgáltatást választani, és hátrányos helyzetbe kerülhetnek.

Ezért a Japán ‘Tisztességtelen Ajándékok és Tisztességtelen Megjelenítés Megelőzésének Törvénye’ (Ajándék Megjelenítési Törvény) szabályozza a túlzó reklámokat, mint ‘tisztességtelen megjelenítést’, és védi a fogyasztók érdekeit.

A japán ‘Ajándéktörvény’ (景品表示法) alapján bevezetett szabályozások és konkrét példák

A japán ‘Ajándéktörvény’ (景品表示法) három fő típusú tisztességtelen megjelenítést határoz meg:

1. Téves minőségi megjelenítés
2. Téves előnyös megjelenítés
3. Egyéb félrevezető megjelenítések

1. Mi a téves minőségi megjelenítés?

A “téves minőségi megjelenítés” a termék vagy szolgáltatás minőségére, szabványaira vagy egyéb tulajdonságaira vonatkozó tisztességtelen megjelenítést jelenti.

Ha a termék tulajdonságait jobbnak tüntetik fel, mint amilyenek valójában, vagy ha valótlanul azt állítják, hogy a termék jobb, mint a versenytársaké, akkor ez téves minőségi megjelenítésnek számít.

• Pizsama, amely nem 100% selyem, mégis “100% selyem” felirattal ellátva
• Mesterséges gyémántot használnak, de “természetes gyémánttal készült ékszer” felirattal ellátva
• Az a téves állítás, hogy “speciális alapanyagot használunk, amit más cégek nem”, miközben valójában más cégek is használják ugyanazt az alapanyagot

A Japán Fogyasztóvédelmi Ügynökség (消費者庁) olyan esetekben, amikor el kell dönteni, hogy egy megjelenítés téves minőségi megjelenítésnek számít-e, kéri a megjelenítést alátámasztó ésszerű bizonyítékokat tartalmazó dokumentumok benyújtását.

Ha a vállalkozás nem nyújtja be a dokumentumokat a megadott időn belül, vagy ha a benyújtott dokumentumokat nem tekintik a megjelenítést alátámasztó ésszerű bizonyítékoknak, akkor a megjelenítést téves minőségi megjelenítésnek tekintik, és intézkedési parancsot adnak ki.

Továbbá, ha a vállalkozás nem tudja cáfolni a vádakat, akkor bírságot kell fizetnie.

2. Mi a téves előnyös megjelenítés?

A “téves előnyös megjelenítés” a termék vagy szolgáltatás árára vagy egyéb üzleti feltételekre vonatkozó tisztességtelen megjelenítést jelenti.

Ez olyan megjelenítésekre utal, amelyek a valós árnál vagy a versenytársak termékeinél előnyösebbnek tűnnek.

• “Most féláron!” felirat, anélkül, hogy a normál árat feltüntetnék (valójában az ár nem tekinthető félárnak)
• A kezelési költségek levonása után a pénzügyi termék kamata csökken, de a kezelési költségeket nem tüntetik fel
• “Kétszer annyi tartalom, mint a versenytársak termékében” felirat, holott valójában ugyanannyi a tartalom, mint a versenytársak termékében

3. Mi az a félrevezető megjelenítés?

A japán ‘Ajándéktörvény’ (景品表示法) továbbá hat olyan megjelenítést határoz meg, amelyek félreértést okozhatnak a fogyasztóknál:

1. Gyümölcslé nélküli üdítőitalok megjelenítése
2. A termék eredeti országára vonatkozó tisztességtelen megjelenítés
3. A fogyasztói hitel költségeire vonatkozó tisztességtelen megjelenítés
4. Ingatlanokkal kapcsolatos csaló hirdetések megjelenítése
5. Csaló hirdetések megjelenítése
6. Fizetős idősek otthonával kapcsolatos tisztességtelen megjelenítés

Az internetes hirdetések megjelenítése

Az internetes hirdetések esetében a fogyasztók számára a weboldalakon található információk jelentik a termék vagy szolgáltatás tulajdonságairól és üzleti feltételeiről szóló egyetlen információforrást, ugyanakkor a vállalkozások könnyen módosíthatják a megjelenített tartalmat.

A weboldalak jellemzői közé tartozik, hogy a szerződések könnyen megköthetők, a teljes tartalom megtekintéséhez görgetni kell, a betűméret kicsi, így a figyelmeztetések és egyéb fontos információk könnyen elkerülhetik a figyelmet. Emiatt az internetes hirdetések könnyen vezethetnek félreértésekhez a termékek kiválasztása vagy megrendelése során, és a fogyasztói károk könnyen növekedhetnek.

Ezért a Japán Tisztességes Kereskedelmi Bizottság (公正取引委員会) közzétette a “Fogyasztói elektronikus kereskedelem megjelenítésének problémái és figyelembe veendő szempontok a japán ‘Ajándéktörvény’ (景品表示法) szempontjából” című dokumentumot, amelyben felhívja a vállalkozások figyelmét a megjelenítéssel kapcsolatos szempontokra.

Ebben az értesítésben részletesen leírják, hogyan kell megjeleníteni a hiperhivatkozások szövegét, az információk frissítési dátumát stb. Az internetes hirdetések készítésekor érdemes megismerni ezeket a szempontokat.

Egyéb jogszabályokon alapuló szabályozások és esetek

Az étrend-kiegészítők és egyéb egészségügyi termékek, gyógyszerek és ingatlanok hirdetései és távközlési értékesítései nem csak a ‘japán ajándéktárgyak megjelenítéséről szóló törvény’ (Keihin Hyōji Hō) alapján, hanem más jogszabályok alapján is szabályozásra kerülnek.

Étrend-kiegészítők és egyéb egészséges élelmiszerek hirdetései

Az egészségfejlesztési törvény alapján az egészséges élelmiszerek hirdetéseiben tilos a hamis és túlzó állítások (jelentősen ellentmond a tényeknek vagy jelentősen félrevezeti az embereket) használata.

• Ahol valójában orvosi kezelésre lenne szükség, mégis azt állítják, hogy „Csak inni kell, és a ○○ betegség meggyógyul!”
• Elég alap nélkül állítják, hogy „Nem kell korlátozni az étrendet, és egy hónap alatt ○ kilót fogyhat!”
• Valójában más gyógyszereket is használtak, de úgy tűnik, mintha az egészséges élelmiszer önmagában hatásos lenne.

Az egészséges élelmiszerek hirdetési szabályainak konkrét vizsgálati kritériumait a Fogyasztóvédelmi Ügynökség által közzétett „Az egészséges élelmiszerekkel kapcsolatos ajándéktárgyak és az egészségfejlesztési törvény figyelembe veendő szempontjai[ja]” című dokumentumban találhatóak.

Az étrend-kiegészítők hirdetéseiben figyelembe veendő szempontokról részletesen olvashat a következő cikkben.

Kapcsolódó cikk: „Mi a jogszabályi szabályozás az étrend-kiegészítők hirdetéseivel kapcsolatban?[ja]”

Gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, kozmetikumok, orvosi eszközök és regeneratív orvosi termékek hirdetése

A gyógyszerek és kozmetikumok hirdetése a japán ‘Gyógyszereszköz-törvény’ (薬機法) szabályozása alá tartozik, amely tiltja a túlzó hirdetéseket és az engedélyezett hatáskörön kívüli hatások bemutatását.

• Az összetevők konkrét megnevezése nélkül, „Különböző ○○ hozzáadva!” jelzés használata
• Az ajánlás ellenére más gyógyszerekkel való együttes használatra utalás
• Az engedélyezett hatások korlátozásának feltételeinek megjelenítése nélkül (kivéve a hagyományos kínai gyógyszerek hirdetéseit)

Ezenkívül a hirdetésekben használható hatások hatóköre a termék típusától, például kozmetikumoktól vagy gyógyászati segédeszközöktől függ.

Például a kozmetikumok esetében a Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium által közzétett “A kozmetikumok hatásainak módosítása[ja]” című dokumentum szerint csak a meghatározott 56 hatás jeleníthető meg.

A gyógyászati segédeszközök hirdetésének irányelveiről részletesen olvashat az alábbi cikkben.

Kapcsolódó cikk: “Mire kell figyelni a gyógyászati segédeszközök hirdetésénél[ja]“

Ingatlanhirdetések

A Japán Ingatlan- és Építési Ügyletek Törvénye (宅建業法) megtiltja a tranzakciókat végző személyeknek, hogy a tulajdon, a környezet és a pénzügyek tekintetében hamis vagy túlzó hirdetéseket tegyenek közzé.

• Az ingatlant, amely a legközelebbi állomástól egyenes vonalban 1 kilométerre, úton 4 kilométerre található, úgy hirdetik, mint “Kiváló helyen, 1 kilométerre az állomástól!”
• Az 1LDK+S (kamra) ingatlant úgy hirdetik, mint “2LDK”
• Az ingatlant, amelynek a közvetítői díja 0 yen, annak ellenére, hogy ilyen ingatlanok alig vannak, úgy hirdetik, mint “Sok ingatlan, ahol a közvetítői díj 0 yen!”

Megjegyzendő, hogy az ingatlan csali hirdetések a Japán Ajándéktárgyak Megjelenítési Törvénye szerint a “fogyasztók által félreérthető megjelenítések” közé tartoznak, de a Japán Ingatlan- és Építési Ügyletek Törvénye (宅建業法) szerint is hamis vagy túlzó hirdetéseknek számítanak, és szabályozás alá esnek.

Távkereskedelmi hirdetések

A távkereskedelmi hirdetések a Japán Speciális Kereskedelmi Törvény (特商法) szabályozási hatálya alá tartoznak, amely tiltja a távkereskedelmi vállalkozások által történő hamis és túlzó állításokat.

• Az adatok frissítési dátumának elhallgatása mellett a már nem új termékeket “legújabb modellként” jelöli
• A felhasználási feltételekben “fizetős” szerepel, és valójában díjakat számítanak fel, mégis a weboldalon a hirdetés “ingyenes” -ként jelenik meg
• Az interneten engedély nélkül értékesítik a védjegyoltalom alatt álló híres márkás táskák utánzatait

Megjegyezzük, hogy még akkor is, ha egyénileg használja az internetes aukciókat és hasonlókat, ha ugyanazt a terméket többször értékesíti üzleti célból, akkor értékesítőnek számít, és a Speciális Kereskedelmi Törvény szabályozása érvényes lehet rá.

Az “értékesítő” meghatározásának részletes kritériumairól a Japán Fogyasztóvédelmi Ügynökség által közzétett “Az internetes aukciókban ‘értékesítőként’ működők irányelvei[ja]” című dokumentum ad tájékoztatást.

Büntetések túlzó reklámokért

A túlzó reklámokért kiszabható büntetések a következőképpen vannak meghatározva a különböző törvényekben:

Büntetések a ‘japán ajándéktárgyak megjelenítésére vonatkozó törvény’ alapján

Ha a Fogyasztóvédelmi Ügynökség vizsgálata során tisztességtelen megjelenítés vagy más jogsértő magatartás kerül megállapításra, akkor:

1. A tisztességtelen megjelenítés által okozott félreértések kiküszöbölése
2. Az újbóli előfordulás megelőzésére irányuló intézkedések végrehajtása
3. Az, hogy a jövőben ne kövessenek el hasonló jogsértéseket

ilyen ‘intézkedési parancsokat’ adnak ki.

Ha nem tartják be ezt az intézkedési parancsot, a vállalkozás képviselőjét 2 évig terjedő szabadságvesztéssel vagy legfeljebb 3 millió jen bírsággal, vagy mindkettővel sújthatják, míg a vállalkozást legfeljebb 300 millió jen bírsággal büntethetik.

Ezen felül, a vállalkozásnak bírságot is kell fizetnie.

A bírság a jogsértő magatartás időtartamának (legfeljebb 3 év) 3%-a a bevételből.

Az alábbi feltételek egyikének teljesülése esetén azonban nem szükséges bírságot fizetni:

• Ha a vállalkozást úgy ítélik meg, hogy nem tudta, hogy a jóhiszemű félreértés vagy a kedvező félreértés alá esik, és nem mulasztotta el a szükséges óvatosságot a tudatlanságával kapcsolatban
• Ha a bírság összege kevesebb, mint 1,5 millió jen (azaz a bírság alapjául szolgáló bevétel kevesebb, mint 50 millió jen)

Büntetések a ‘japán egészségfejlesztési törvény’ alapján

Ha a reklám megsérti az egészségfejlesztési törvényt, és jelentős hatással van a nemzet egészségének megőrzésére vagy az információk közvetítésére a lakosság felé, először ajánlást tesznek.

Ha nincs jogos indoka annak, hogy ne tartsák be az ajánlást, akkor parancsot adnak ki a javasolt intézkedések végrehajtására.

Továbbá, aki megsérti ezt a parancsot, azt 6 hónapig terjedő szabadságvesztéssel vagy legfeljebb 1 millió jen bírsággal büntetik.

Megjegyzendő, hogy míg az ajándéktárgyak megjelenítésére vonatkozó törvény csak azokra a vállalkozásokra vonatkozik, amelyek termékeket vagy szolgáltatásokat nyújtanak, az egészségfejlesztési törvény kimondja, hogy “senki sem tehet hamis vagy túlzó állításokat”, ezért nem csak a termékeket gyártó és értékesítő vállalkozások, hanem a reklámügynökségek, a média és a szolgáltatók is a szabályozás alá esnek.

Büntetések a ‘japán gyógyszer- és orvostechnikai törvény’ alapján

Ha a reklám megsérti a gyógyszer- és orvostechnikai törvényt, akkor 2 évig terjedő szabadságvesztéssel vagy legfeljebb 2 millió jen bírsággal, vagy mindkettővel büntetik.

Ezenkívül, 2021. augusztus 1-jén (2021) bevezették a bírság rendszerét a gyógyszer- és orvostechnikai törvényben is. A bírság a jogsértő magatartás időtartamának (legfeljebb 3 év) 4,5%-a a bevételből.

Megjegyzendő, hogy a gyógyszer- és orvostechnikai törvény, akárcsak az egészségfejlesztési törvény, kimondja, hogy “senki sem tehet hamis vagy túlzó állításokat”, ezért a szabályozás alá nem csak a vállalkozások, hanem a reklámügynökségek, a média és a szolgáltatók is beletartoznak.

Büntetések a ‘japán ingatlanügynöki törvény’ alapján

Ha az ingatlanügynök által kiadott reklám megsérti az ingatlanügynöki törvényt, akkor utasításokat vagy üzemi felfüggesztést rendelhetnek el.

Továbbá, ha a körülmények különösen súlyosak, akkor a licenc felfüggesztését is elrendelhetik.

Ezenkívül, büntetőjogi szankcióként, 6 hónapig terjedő szabadságvesztéssel vagy legfeljebb 1 millió jen bírsággal, vagy mindkettővel büntethetik.

Büntetések a ‘japán különleges kereskedelmi tranzakciók törvénye’ alapján

Ha a távközlési kereskedő reklámja megsérti a különleges kereskedelmi tranzakciók törvényét, akkor javító intézkedéseket vagy üzemi felfüggesztést rendelhetnek el.

Ezenkívül, legfeljebb 1 millió jen bírságot is kiszabhatnak.

Intézkedések a túlzó reklámok elkerülésére

A túlzó reklámok elkerülésére a következő három intézkedést javasoljuk:

Intézkedés ① A reklámszabályozások tartalmának alapos ismertetése a vállalaton belül

A reklámszabályozásokat szabályozó törvények termékenként és értékesítési formánként változnak, és széles körben terjednek, ezért nehéz meghatározni, melyik törvény alkalmazandó.

Készítsenek egy kézikönyvet a vállalaton belül, amely összefoglalja az egyes törvények által szabályozott reklámok célját, és egységesítsék az ítéleti normákat.

Intézkedés ② Ellenőrizzék a hivatalos szervek útmutatóit és figyelmeztetéseit

A hivatalos szervek, mint például a Fogyasztóvédelmi Ügynökség és az Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium, nyilvánosságra hoznak figyelmeztetéseket, amelyek tisztázzák a szabályozási normákat a reklámszabályozásokat tartalmazó törvények alkalmazásában.

Ezekben az útmutatókban gyakran szerepelnek olyan konkrét kifejezések, amelyeket kerülni kell a reklámokban, ezért ezek hasznosak lehetnek a vállalati kézikönyv elkészítésekor is.

Intézkedés ③ Forduljanak hozzáértő szakértőhöz, mint például ügyvédhez a reklámszabályozásokkal kapcsolatban

Ha nincs elegendő szakértelmük a fent említett intézkedések meghozatalához, érdemes lehet jogi szabályozásokban jártas szakértőhöz, mint például ügyvédhez fordulniuk.

A szabályozások megsértése esetén súlyos büntetések, például működési tilalom is kiszabható. A vállalat hírnevének megőrzése érdekében fontos, hogy forduljanak szakértőhöz, és igyekezzenek a problémákat megelőzni.

Összefoglalás: Ha a túlzó reklámokkal vagy az ajándéktörvényekkel kapcsolatban problémája van, forduljon ügyvédhez

A reklámokat főként az ajándéktörvény szabályozza, de a termék vagy szolgáltatás típusa és értékesítési formája szerint az egészségfejlesztési törvény, a gyógyszerészeti törvény, az ingatlanügynöki törvény vagy a speciális kereskedelmi törvény és más törvények szabályozása is érvényes lehet.

Reklámot közzétevéskor figyelni kell arra, hogy mely kifejezések minősülnek túlzó reklámnak, és gondosan meg kell vizsgálni.

Ha bizonytalan a szabályozás megsértésének kérdésében, vagy ha nem tudja, milyen konkrét kifejezéseket használhat a reklámban, érdemes konzultálni egy olyan ügyvéddel, aki jártas a reklámszabályozásban.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolith Jogász Iroda egy olyan jogi szakértői iroda, amely rendelkezik magas szintű szakértelemmel az IT, különösen az internet és a jog területén. Az elmúlt években a gyógyszeripari törvény megsértése, különösen az online hirdetések területén, nagy problémává vált, és a hirdetések jogi ellenőrzésének szükségessége egyre növekszik. Irodánk figyelembe veszi a különböző jogszabályok szabályozásait, elemzi a már megkezdett vagy megkezdeni kívánt üzleti tevékenységek jogi kockázatait, és igyekszik a lehető legkevesebb üzleti tevékenységet leállítani, miközben törvényesítést hajt végre. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolith Jogász Iroda által kezelt területek: Cikkek és LP-k ellenőrzése a gyógyszeripari törvény és egyéb jogszabályok alapján[ja]