Cégeknek milyen munkaügyi szabályzatot kellene felülvizsgálniuk, ha elfogadják a mellékállás rendszerét

Eddig a japán cégeknél általános volt a mellékállások tiltása. Azonban mostanában, a “munkamódszerek reformja” és hasonló hatásokra reagálva, beleértve a nagyvállalatokat is, a mellékállások tiltása fokozatosan feloldódik. 2018-ban (a Gergely-naptár szerint) a Japán Munkaügyi Minisztérium által közzétett “Munkavégzési Szabályzat Modellje” című dokumentumból a mellékállások tiltására vonatkozó rendelkezést törölték, ami nagy vitát váltott ki. Ebben a cikkben ismertetjük a munkavégzési szabályzatokat, amelyek segítenek elkerülni a problémákat, amikor a munkáltatók engedélyezik a mellékállásokat a dolgozóik számára a mellékállások szabályozásának enyhítése mellett.

Mellékállás tilalma a munkaügyi szabályzatban

A háború után hosszú ideig a japán vállalatok hagyományos gyakorlata, mint az életkor szerinti előléptetés, az élethosszig tartó foglalkoztatás, a nyugdíjba vonulás stb., a vállalatok arra törekedtek, hogy fenntartsák alkalmazottaik foglalkoztatását, miközben az alkalmazottaknak tilos volt más munkahelyen mellékállást vállalniuk.

Az alábbiakban ismertetjük a munkaügyi szabályzatban hagyományosan meghatározott mellékállás-tilalmi rendelkezéseket.

Mi a mellékállás tiltó rendelkezés?

A mellékállás tiltó rendelkezés a munkaszabályzatban foglalt előírás, amely megtiltja a munkavállalóknak, hogy mellékállást vállaljanak.

A mellékállás tiltásának tartalma között szerepelhet például a munkavállalók munkahelyétől eltérő helyen végzett munka teljes körű tiltása, vagy olyan engedélyezési rendszer bevezetése, amely magas követelményeket támaszt, mint például a felügyelőbizottság jóváhagyása, ami gyakorlatilag megakadályozza a mellékállás vállalását.

Ugyanakkor, a mellékállás alapvetően a munkavállalók szabadidejének felhasználására vonatkozik, és elvileg szabadon végezhető, amíg a munkahelyi munkaidőn kívül történik.

Ezért, csak azért, mert a munkaszabályzatban mellékállás tiltó rendelkezés szerepel, nem jelenti azt, hogy a munkavállalók mellékállását teljes mértékben meg lehetne tiltani. Valójában több olyan bírói döntés is van, amely megtagadta a mellékállás tiltó rendelkezés hatályát azokban az esetekben, ahol nincs ésszerű indok a mellékállás tiltására.

Mi az a mellékállás?

A “mellékállás”, amely a mellékállás tilalmának hatálya alá esik, a főállás melletti munkát jelenti. Például, ha valaki a főállásának befejezése után este dolgozik egy éjjel-nappali boltban, vagy folyamatosan segít egy barátja cégének munkájában és fizetést kap érte, általában ezeket mellékállásnak tekintjük.

Ezzel szemben a befektetések általában nem tartoznak a mellékállás tilalmának hatálya alá, mivel ezek eltérnek a vállalkozástól. A mellékállás tilalmának hatálya alá eső mellékállások általában korlátozódnak azokra a tevékenységekre, amelyek munkából származó jövedelmet eredményeznek. Például a részvénybefektetések és az ingatlanbefektetések passzív jövedelmet jelentenek, és általában nem tekintik őket a mellékállás tilalmának hatálya alá eső tevékenységeknek.

Azok az okok, amelyek miatt a vállalatok eddig tiltották a mellékállást

Azokat az okokat, amelyek miatt a japán vállalatok eddig tiltották a mellékállást, főként a következőkben foglalhatók össze:

• Van rá esély, hogy a munkaidőn kívüli mellékállás miatt a főállású munkavállalók kimerülnek, és elhanyagolják a munkájukat
• Van rá esély, hogy a főállású munka során keletkező vállalati titkok kiszivárognak

Ahogy azt korábban is említettük, ha a mellékállás tilalmának érvényességét bírósági perben vitatják, a kérdés az, hogy van-e ésszerű indoka a mellékállás tilalmának. Ha a mellékállás tilalmának célját, mint például a fent említett okokat, elfogadják, akkor a bíróság is könnyebben fogadja el a mellékállás tilalmának ésszerűségét.

A mellékállás miatt elhanyagolják a főállású munkát

Például, ha valaki munka után éjszakába nyúlóan dolgozik, nem tud elegendő pihenőidőt biztosítani a munkakezdésig. Ennek eredményeként könnyen előfordulhat, hogy a főállású munka kezdési idejében elkésik, vagy a kevés alvás miatt nem tudja teljesíteni a szükséges teljesítményt a főállású munkájában.

Van esély a főállású munka során keletkező vállalati titkok kiszivárgására

A főállású munka során keletkező vállalati titkok kiszivárgása a vállalat számára nagyon súlyos probléma. Ha a mellékállás például egy éjjel-nappali boltban végzett munka, akkor nem valószínű, hogy vállalati titkok szivárognak ki.

Ezzel szemben, ha valaki például segít egy barátjának a vállalkozásában, és az a vállalkozás versenyez a főállású munkával, akkor van kockázata annak, hogy ügyfél-listák kerülnek ki, vagy új üzleti információk szivárognak ki.

Az üzleti titkok kiszivárogtatásáról részletesen tájékoztatunk az alábbi cikkben:

https://monolith.law/corporate/trade-secrets-unfair-competition-prevention-act[ja]

Az egyik vállalattól a másikhoz történő váltásról a kilépés után részletesen tájékoztatunk az alábbi cikkben:

https://monolith.law/corporate/effectiveness-of-the-prohibition-on-changing-jobs-of-other-companies[ja]

A mellékállás engedélyezésének előnyei

A japán vállalatok eddig a fent említett hátrányokat hangsúlyozva tiltották a mellékállást. Azonban, a dolgozók ilyen mértékű ellenőrzése csak akkor volt elfogadható, ha a cég maga is garantálta a dolgozók élethosszig tartó foglalkoztatását, és gondoskodott arról, hogy a dolgozók ne legyenek kénytelenek mellékállást vállalni a nyugdíjazásig.

Az utóbbi években azonban a foglalkoztatás mobilitása növekszik, és a hagyományos foglalkoztatási gyakorlatok, mint például az élethosszig tartó foglalkoztatás, összeomlani látszanak.

Ez a háttér is hozzájárul ahhoz, hogy a kormány a “munkamódszerek reformja” részeként előmozdítsa a mellékállást, és az IT vállalatokhoz hasonló progresszív vállalatok központjában megkezdődött a mellékállás engedélyezésének mozgalma.

A mellékállást engedélyező vállalatok számának növekedése részben annak köszönhető, hogy a mellékállás engedélyezésének előnyei egyre inkább a figyelem középpontjába kerülnek.

• A mellékállás lehetőséget ad olyan készségek elsajátítására, amelyeket a főállásban nem lehet megszerezni
• Megakadályozza a tehetséges munkaerő elvándorlását

A mellékállás lehetőséget ad olyan készségek elsajátítására, amelyeket a főállásban nem lehet megszerezni

A főállásban végzett munka általában bizonyos mértékig korlátozott, így mindig vannak olyan feladatok, amelyeket a főállásban nem lehet megtapasztalni. Ebben az esetben, ha a dolgozók készségeket szeretnének elsajátítani, eddig csak az önképzés volt a választási lehetőség.

Az IT készségek azonban inkább a gyakorlati tapasztalatokon keresztül, mint a könyvek vagy az internet önálló tanulmányozásán keresztül sajátíthatók el.

Ebben az esetben célszerű a dolgozók mellékállását engedélyezni, és lehetővé tenni számukra, hogy a főállásban nem megszerezhető ismereteket és készségeket a mellékállásban sajátítsák el. Ez nemcsak a fejlődni vágyó dolgozók elégedettségét növeli, hanem a főállású cég is hasznosíthatja a mellékállásban megszerzett készségeket.

Ezenkívül, ha a dolgozók érintkeznek egy másik cég kultúrájával, ami eltér a főállásuktól, ez inspirálhatja őket, és hozzájárulhat az innovációhoz a főállásukban.

Megakadályozza a tehetséges munkaerő elvándorlását

Az IT vállalatok számára rendkívül fontos a tehetséges munkaerő megtartása. Ahogy korábban is említettük, a tehetséges munkaerő hajlamosabb a fejlődésre, és új készségek elsajátítására törekszik. Ebben az esetben, ha a mellékállás engedélyezett, a tehetséges munkaerőnek nem kell felmondania, és szabadon dolgozhat más cégeknél is, hogy fejlessze saját készségeit.

Ezért a mellékállás engedélyezésével elkerülhető, hogy a tehetséges munkaerő kénytelen legyen felmondani.

Mire figyeljünk, ha a munkahelyi szabályzatban engedélyezzük a mellékállást

A mellékállás engedélyezése esetén is szükséges a munkahelyi szabályzatban bizonyos szabályokat meghatározni. Az alábbiakban ismertetjük a mellékállás engedélyezésének főbb szempontjait a munkahelyi szabályzatban.

A mellékállásra vonatkozó munkahelyi szabályzat rendelkezései

Ahogy azt korábban is említettük, a mellékállás alapvetően szabad, tehát ha a munkahelyi szabályzatban nincs tiltó rendelkezés, a mellékállás engedélyezett. Ugyanakkor, ahogy azt korábban láttuk, a munkavállalók mellékállása bizonyos kockázatokkal járhat a fő munkahely számára, például a vállalati titkok kiszivárogtatása.

Ezért célszerű a munkahelyi szabályzatban meghatározni a mellékállásra vonatkozó szabályokat, hogy a vállalat elkerülje a kockázatokat, miközben engedélyezi a munkavállalók mellékállását.

A mellékállásra vonatkozó munkahelyi szabályzat rendelkezéseinek példájaként az alábbi modellzárójelet hozhatjuk fel, amelyet a Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium (Japanese Ministry of Health, Labour and Welfare) tett közzé.

68. cikk (Mellékállás és több munkahely)

1. A munkavállalók munkaidőn kívül más vállalatoknál is dolgozhatnak.

2. A munkavállalóknak a fent említett munkavégzés előtt be kell jelenteniük a vállalatnak.

3. Ha a munkavállaló a fent említett munkát végzi, és az alábbiak bármelyikébe tartozik, a vállalat megtilthatja vagy korlátozhatja ezt.

① Ha a munkaerő-ellátásban akadályok vannak

② Ha a vállalati titkok kiszivárognak

③ Ha a vállalat hírnevét vagy hitelét károsító cselekményeket követ el, vagy megsérti a bizalmi viszonyt

④ Ha a verseny károsítja a vállalat érdekeit

Ahogy a modellzárójelet 2. pontja is mutatja, a mellékállás engedélyezésének általános módja a bejelentési kötelezettség.

Ha a bejelentési rendszert alkalmazzuk, a munkavállalók, ha bejelentést tesznek, mellékállást vállalhatnak, és a fő munkahely nem dönthet a mellékállás engedélyezéséről vagy tiltásáról, kivéve, ha a modellzárójelet 3. pontjában előre meghatározott körülmények állnak fenn.

Ezért a bejelentési rendszer, amely nagyban különbözik a vállalat belátásán alapuló engedélyezési rendszertől, összhangban van a mellékállás engedélyezésének céljával.

Ezért, ha a bejelentési rendszert alkalmazzuk, előre meg kell határoznunk, mikor nem lehetséges a mellékállás, ahogy azt a modellzárójelet 3. pontja is mutatja. Ha nincsenek ilyen rendelkezések, a munkavállalók mellékállás-bejelentése esetén nem lesz könnyű megtiltani a mellékállást.

A munkaidő kezelése

A mellékállás engedélyezése esetén a munkavállalók munkaidejének kezelése jelenthet kihívást. A Munkaügyi Normatíva (Japanese Labor Standards Act) szerint, ha a főállás és a mellékállás összesített ideje meghaladja a törvényben meghatározott munkaidőt, túlóradíjat kell fizetni.

A túlóradíjat általában az a vállalkozó viseli, aki utóbb kötött munkaszerződést a munkavállalóval, tehát gyakran a mellékállást adó vállalatnak kell fizetnie. Azonban, ha a fő munkahely tudatában van annak, hogy a mellékállás miatt túlóradíj keletkezik, és mégis túlórát rendel el, akkor a fő munkahelynek kell a túlóradíjat fizetnie.

Mindenesetre, a fő munkahelynek tudnia kell a mellékállásban eltöltött munkaidőről, és kezelnie kell azt.

Összefoglalás

A kormány által bejelentett mellékállások engedélyezésének politikája miatt várhatóan egyre több cég fogja elfogadni a mellékállásokat. Azonban a jelenlegi munkajogi rendszer gyakran úgy van kialakítva, hogy feltételezi a mellékállások hiányát, ezért a mellékállások tényleges engedélyezésekor jelentős munkaerő-kezelési erőfeszítésekre lesz szükség, beleértve a cikkben említett munkaidő-kezelést is.

Ezért a mellékállások engedélyezésének megfontolásakor nem csak a munkahelyi szabályokat kell meghatározni, hanem a munkaerő-kezelési rendszert is megfelelően fel kell készíteni.