MONOLITH LAW OFFICE+81-3-6262-3248Hétköznapokon 10:00-18:00 JST [English Only]

MONOLITH LAW MAGAZINE

General Corporate

Kártérítési igényt lehet benyújtani a hitelrontás miatti kereskedelmi leállás vagy bevételcsökkenés anyagi káráért?

General Corporate

Kártérítési igényt lehet benyújtani a hitelrontás miatti kereskedelmi leállás vagy bevételcsökkenés anyagi káráért?

Ha jogait törvénytelen cselekmény sérti, a bíróság által elismert jogellenesség esetén kártérítést követelhet a károkozótól.

Az általános rágalmazási perekben elismert károk korlátozódnak a felperes által a rágalmazási cselekmény miatt elszenvedett kártérítésre, és szinte soha nem ismerik el a vagyoni kárt, mint például az elmaradt haszon.

A vállalatok és egyéb gazdasági szereplők társadalmi értékelésének csökkenése, amely a hitelrontásból származik, nem korlátozódik immateriális károkra, és a hitelrontás miatt megszakadt üzleti tevékenység vagy csökkenő bevétel formájában vagyoni kárt is okozhat.

Hogyan kezelik a hitelrontásból eredő károkat, mint például a kártérítést és az immateriális károkat, a vagyoni károkon kívül?

Részletesen ismertetjük a tényleges bírósági ítéleteket.

https://monolith.law/reputation/netslander-against-companies[ja]

https://monolith.law/reputation/honor-infringement-and-intangible-damage-to-company[ja]

Pert és nem vagyoni károkért indított per

Egy kontaktlencse gyártásával és értékesítésével foglalkozó részvénytársaság esetében előfordult, hogy a cég saját termékeinek hírnevét és társadalmi megítélését sértőnek tartotta a szórólapok terjesztését és a szemészeti klinikán történő magyarázatot a kereskedelmi üzletekben. A cég jogellenes cselekmény alapján nem vagyoni és vagyoni kártérítést követelt.

https://monolith.law/reputation/trust-damage-crime-establishment[ja]

A per folyamata

A felperes azt állította, hogy az alperes cég által üzemeltetett üzletben a következő intézkedések voltak a mindennapi gyakorlat, amelyek miatt társadalmi értékelése és hitelessége sérült:

  • A felperes cég termékéről szóló szórólapokat osztottak szét, amelyek azt állították, hogy “a termék víztartalma alacsony, és vékony lencsével rendelkezik. Emiatt a szaruhártya (a szem fekete része) felső részén lévő sejtek oxigénhiány miatt elhalhatnak és leeshetnek.”
  • Az üzletben működő szemészeti klinikán is azt mondták, hogy “könnyen megsértheti a szemet”, “gyulladást okozhat”, “könnyen elszakadhat”.

Az alperes üzletben a kontaktlencséket szinte 100%-ban a szemészeti klinika orvosai által kiállított receptek alapján értékesítették. A recepteket a szemészeti klinika személyzete vitte be a számítógépbe, és az adatokat megosztották a szomszédos üzlettel, és szoros információcserét folytattak.

A felperes által hangoztatott kártérítési összeg

A felperes azt állította, hogy az alperesek termékével kapcsolatos rágalmazása jelentősen csökkentette a felperes társadalmi értékelését és hitelességét, és ezáltal a felperes jelentős immateriális kárt szenvedett. Ennek következtében a felperes 10 millió jen kártérítést követelt.

A vagyonkárra vonatkozóan a felperes azt állította, hogy a 2003. szeptemberétől (Heisei 15) a perindításig tartó 11 hónap alatt a működési nyereség megsértése miatt a kár összege 120 millió jenre rúg, és ennek egy részét, 50 millió jent követelt.

Összefoglalva, a felperes 10 millió jen immateriális kárt, 50 millió jen vagyonkárt, összesen 60 millió jen kifizetését követelte.

Bírósági ítélet

A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy “a felperes által a tárgybeli szórólapban és a tárgybeli magyarázatban felvetett pontok a következő három tényt mutatják be, és mindegyik csökkenti a felperes társadalmi értékelését és hitelességét”:

  • Könnyebben szakad, mint más termékek. (A vásárlóknak azt az benyomást kelti, hogy a termék minősége rosszabb, mint más termékeké.)
  • Könnyebben sérül meg a szem, mint más termékek esetében. (A vásárlóknak azt az benyomást kelti, hogy a termék veszélyes és károsíthatja a szemet.)
  • Használat közben a szaruhártya felső részének sejtjei oxigénhiány miatt elhalhatnak és leválhatnak. (A vásárlóknak azt az benyomást kelti, hogy a termék veszélyes és károsíthatja a szemet.)

A bíróság megállapította, hogy “egyiket sem lehet igaznak tekinteni, és a vádlottaknak sem volt ésszerű okuk azt hinni, hogy ezek a tények igazak”, és elismerte a hitelesség rongálását.

Tekintettel a tárgybeli szórólap és a tárgybeli magyarázat tartalmára, az általa a vásárlókra gyakorolt hatásra, a felperes társadalmi helyzetére, a vádlottak jogellenes cselekményének módjára és a tárgybeli ügyben felmerült összes körülményre, a felperes nem vagyoni kára 5 millió jen (kb. 13,5 millió forint) értékűnek tekinthető.

Tokiói Kerületi Bíróság, 2006. április 26-i ítélet

Így döntött.

A vagyoni kárra vonatkozóan pedig:

A vagyoni kár összegének meghatározása jelentős nehézségekbe ütközik a természetéből adódóan. Mindezeket figyelembe véve, a felperes vagyoni kára olyan, amely a kár természetéből adódóan rendkívül nehéz bizonyítani (a Japán Polgári Perrendtartás 248. cikke szerint).

Ezért a bíróság, a vitatott érvek teljes tartalma és a bizonyítékok vizsgálatának eredménye alapján, a felperes üzleti haszon megfelelő összegű kárát 10 millió jenben (kb. 27 millió forint) állapítja meg.

Tokiói Kerületi Bíróság, 2006. április 26-i ítélet

Így, a nem vagyoni kár 5 millió jen, a vagyoni kár 10 millió jen, összesen 15 millió jen kifizetését rendelte el a vádlott oldalnak.

Az itt említett Japán Polgári Perrendtartás 248. cikke:

Ha a kár bekövetkezését elismerik, és a kár természetéből adódóan rendkívül nehéz annak összegét bizonyítani, a bíróság a szóbeli viták teljes tartalma és a bizonyítékok vizsgálatának eredménye alapján meghatározhatja a megfelelő kártérítési összeget.

Japán Polgári Perrendtartás 248. cikk

Ezt a rendelkezést a Legfelsőbb Bíróság is aktívan alkalmazza.

Összefoglalás

A hírnév rontásából eredő anyagi károk összegének meghatározása jelentős nehézségekbe ütközhet, és gyakran nem is fogadják el.

A bíróságoknak aktívan kellene alkalmazniuk a ‘Japán Polgári Perrendtartás’ 248. cikkelyét, és megfontolniuk annak alkalmazását.

Pereskedés esetén szükséges a követelt károk összegének kiszámítása, és a bizonyítékok, dokumentumok elkészítése is fontos.

Ilyen bonyolult ügyekben forduljunk mielőbb szakértő ügyvédhez.

Managing Attorney: Toki Kawase

The Editor in Chief: Managing Attorney: Toki Kawase

An expert in IT-related legal affairs in Japan who established MONOLITH LAW OFFICE and serves as its managing attorney. Formerly an IT engineer, he has been involved in the management of IT companies. Served as legal counsel to more than 100 companies, ranging from top-tier organizations to seed-stage Startups.

Vissza a tetejére