Az elektronikus kereskedelemben történő jelentkezés visszavonása kiskorúak által

Hogyan ítélhető meg, ha egy kiskorú, aki elektronikus kereskedelmi tranzakcióban részt vesz, visszavonást követel?

A kiskorúak szerződéses ajánlatával kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv 5. cikkének 1. és 2. bekezdése értelmében,

Polgári Törvénykönyv (Kiskorúak jogi cselekményei)

5. cikk: A kiskorúnak jogi cselekmény végrehajtásához törvényes képviselőjének (szülő vagy gyám) hozzájárulását kell szereznie. Azonban ez nem vonatkozik azokra a jogi cselekményekre, amelyek csupán jogot szereznek vagy kötelezettséget mentesítenek.

1. A fenti rendelkezésekkel ellentétes jogi cselekmények visszavonhatók.

Elmondható, hogy a törvényes képviselő (szülő vagy gyám) hozzájárulása nélkül végrehajtott kiskorúak szerződéses ajánlata, még az elektronikus szerződések esetében is, alapvetően visszavonható.

Az alaletkorúak szerződéskötési ajánlatának visszavonása nem mindig engedélyezett

Ugyanakkor, csak azért, mert egy alaletkorú személy tette, nem jelenti azt, hogy minden esetben vissza lehet vonni a szerződéskötési ajánlatot.

Az alaletkorúak szerződéskötési ajánlatának visszavonása nem engedélyezett, ha a következő esetek állnak fenn: “Az alaletkorú személy jogi képviselőjének beleegyezésével rendelkezett”, “Az alaletkorú személynek engedélyezett volt a vagyonkezelés”, “Az alaletkorú személy csalárd módon tett ajánlatot”. Ezeket a helyzeteket a következőkben ismertetjük.

Ha a kiskorú a törvényes képviselőjének beleegyezését szerezte meg

A Japán Polgári Törvénykönyv (japán: 民法) 5. cikkének 1. bekezdése szerint, ha a kiskorú a törvényes képviselőjének beleegyezésével kötött szerződést, azt nem lehet visszavonni. Ezért az elektronikus szerződések esetében, bár a törvényes képviselő beleegyezésének ellenőrzése nehezebb, mint a személyes vagy írásos ügyleteknél, a vállalkozásoknak meg kell vizsgálniuk a megfelelő lépéseket az ügyfél életkorának és a törvényes képviselő beleegyezésének ellenőrzésére.

A törvényes képviselő beleegyezésének ellenőrzésére általában a szerződési folyamat során a képernyőn, vagy a felhasználási feltételekben szerepel a következő megjegyzés: “Ha a kiskorú szerződést köt, szükséges a törvényes képviselő beleegyezése”. Azonban ezt a megjegyzést önmagában nem lehet a törvényes képviselő beleegyezésének tekinteni, ezért más tényezőkkel együtt kell megítélni a beleegyezés meglétét, például telefonon vagy postai úton történő ellenőrzéssel.

Amikor a kiskorú saját maga végzi a szerződéskötési eljárást, figyelembe kell venni, hogy a képernyőn történő műveleteket a kiskorú végzi, ezért szükséges a törvényes képviselő beleegyezése. Ebben az esetben, amikor a beleegyezésre figyelmeztető üzenetet jelenítünk meg, gondoskodnunk kell a megfelelő képernyőről (a betűméret, a szín, a szöveg kifejezése, a mobiltelefon esetében a kis képernyőméret figyelembevételével könnyen érthető megjelenítés stb.).

https://monolith.law/corporate/points-of-user-policy-firsthalf[ja]

Ha a vállalkozás a fizetési módként hitelkártyát jelöl meg, és a szerződő fél, a kiskorú, és a hitelkártya tulajdonosa ugyanaz a személy, akkor feltételezhető, hogy a hitelkártya kiadásakor a törvényes képviselő beleegyezését a kártyakibocsátó szigorúan ellenőrizte. Ezért, ha a kiskorú nevére kiadott hitelkártyát használják, és feltételezhető, hogy a törvényes képviselő beleegyezett a kártya kiadásakor, akkor általánosságban feltételezhető, hogy a törvényes képviselő átfogóan beleegyezett minden egyes vásárlási szerződésbe a kártya hitelkeretén belül.

Azonban előfordulhat, hogy olyan tranzakciók történnek, amelyeket a törvényes képviselő nem vett figyelembe a kártya kiadásakor. Például, ha a kiskorú társkereső oldalon használja a hitelkártyát a fizetéshez. Ebben az esetben, a tranzakció tárgyát figyelembe véve, meg kell ítélni a törvényes képviselő beleegyezésének meglétét minden egyes vásárlási szerződés esetében.

A mobiltelefonon keresztül kötött elektronikus szerződésekre is ugyanez az elv érvényes, ha a szerződő fél kiskorú.

A mobiltelefonon keresztül kötött elektronikus szerződések esetében gyakran használják a mobiltelefon-szolgáltató által biztosított számlázási rendszert (amely a mobiltelefon használati díjával együtt számlázza a szolgáltatás díját, az úgynevezett hordozói számlázást). Azonban minden egyes elektronikus szerződés külön-külön jön létre a felhasználó (szerződő fél) és a szolgáltató között, és ha a felhasználó kiskorú, akkor alapvetően minden egyes elektronikus szerződés esetében meg kell ítélni a törvényes képviselő beleegyezésének meglétét, ezért óvatosság szükséges.

A hordozói számlázás esetében, ha a kiskorú a mobiltelefon szerződő fél, vagy ha a szülő a szerződő fél, de a kiskorú a regisztrált felhasználó, előfordulhat, hogy a használati korlát alacsonyabb, mint a felnőttek esetében, vagy a felhasználó maga állíthatja be a korlátot alacsonyabbra. Ilyen esetekben, ha a törvényes képviselő tisztában volt a korláttal, és beállította azt, akkor feltételezhető, hogy előzetesen átfogóan beleegyezett minden egyes szolgáltatási szerződésbe a korlát határain belül.

Az engedélyezett vagyonkezelés esete

A Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) 5. cikkének 3. bekezdése szerint:

Polgári Törvénykönyv (Kiskorúak jogi cselekményei) 5. cikk

3. A törvényes képviselő által meghatározott célból engedélyezett vagyonkezelés esetén a kiskorú szabadon rendelkezhet a vagyonnal a meghatározott cél keretein belül. Ugyanez vonatkozik azokra az esetekre is, amikor a kiskorú a törvényes képviselő által cél nélkül engedélyezett vagyonkezelést hajt végre.

Ez azt jelenti, hogy ha a törvényes képviselő meghatározott célból engedélyezte a vagyonkezelést, a kiskorú szabadon rendelkezhet a vagyonnal a meghatározott cél keretein belül.

A “meghatározott célból engedélyezett” vagyonkezelés például olyan esetekben fordul elő, mint a tandíj vagy az utazási költségek, amikor a törvényes képviselő meghatározott célból engedélyezi a vagyonkezelést. Ugyanakkor, ha a kiskorú a törvényes képviselő által “cél nélkül engedélyezett” vagyonkezelést hajt végre, például ha a kiskorú a neki adott zsebpénzből vásárol valamit anélkül, hogy a pénz felhasználásának célját korlátoznák, akkor sem szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása.

Viszont, ha a kiskorú visszavonást kér, a vállalkozások számára gyakran nehéz ellenőrizni ezeket a tényeket. Még akkor is, ha a kiskorú által használt fizetős online szolgáltatás használati feltételei szerint a havi díj viszonylag alacsony, a “megengedett vagyonkezelés” kritériumainak megfelelését a törvényes képviselő és a kiskorú közötti egyedi körülmények határozzák meg, ezért nehéz megítélni, hogy a vagyonkezelés engedélyezett-e.

A Ptk. 6. cikkében pedig ez áll:

Polgári Törvénykönyv (Kiskorúak üzleti tevékenységének engedélyezése) 6. cikk

1. Az a kiskorú, aki egy vagy több üzleti tevékenységre engedélyt kapott, ugyanolyan jogi képességgel rendelkezik, mint egy felnőtt, az adott üzleti tevékenység vonatkozásában.

Ez azt jelenti, hogy ha a vagyonkezelés az engedélyezett üzleti tevékenységhez kapcsolódik, a kiskorúság nem indokolja a visszavonást.

Megjegyzendő, hogy a Ptk. 753. cikkében ez áll:

Polgári Törvénykönyv (Házasság általi nagykorúság) 753. cikk

Ha egy kiskorú házasságot köt, azt úgy tekintjük, mintha nagykorúvá vált volna.

Ez azt jelenti, hogy ha a kiskorú házasságot kötött, a kiskorúság nem indokolja a visszavonást. Azonban a Ptk. 753. cikkét a 2022. április 1-jén (Gergely-naptár szerint) hatályba lépő polgári törvénykönyv-módosítás eltörli, és megszünteti a házasság általi nagykorúságot.

Ha kiskorúak csalárd módszerekkel jelentkeznek

A Polgári Törvénykönyv 21. cikkelye szerint:

(A korlátozott cselekvőképességű személyek csalárd módszerei) 21. cikk

Ha a korlátozott cselekvőképességű személy csalárd módszereket alkalmaz annak érdekében, hogy másokban azt a hitet keltsék, hogy ő cselekvőképességgel rendelkezik, akkor nem vonhatja vissza a tettét.

A Polgári Törvénykönyvben a hazugságot “csalárd módszernek” nevezik. Ha egy kiskorú személy “csalárd módszereket alkalmaz” annak érdekében, hogy a tranzakció másik félét megtévessze, hogy ő felnőtt, vagy hogy a törvényes képviselője hozzájárulását adta, akkor a kiskorú személy nem vonhatja vissza a szándéknyilatkozatát.

Ez a “csalárd módszer” nem csak arra korlátozódik, hogy a korlátozott cselekvőképességű személy aktív módszereket alkalmaz a másik fél megtévesztésére, hanem magában foglalja azt is, ha a korlátozott cselekvőképességű személy olyan viselkedést tanúsít, amely elegendő ahhoz, hogy általában megtévessze az embereket, és ezzel előidézze vagy erősítse a másik fél téveszméjét (Japán Legfelsőbb Bíróság, 1969. február 13. (1969) ítélete).

Például, ha egy elektronikus szerződés esetén a képernyőn meg kell adni a jelentkező születési dátumát (vagy életkorát), és ha a jelentkező kiskorú, akkor meg kell jeleníteni, hogy “szükséges a szülő hozzájárulása”, és biztosítani kell a szülő hozzájárulását, hogy megakadályozza a kiskorúakat abban, hogy a szülő hozzájárulása nélkül lépjenek tranzakcióba. Ha a kiskorú hamis születési dátumot (vagy életkort) ad meg, és ennek eredményeként a vállalkozás félreérti a másik felet, mint felnőttet. Ebben az esetben lehetséges, hogy a kiskorú “csalárd módszert alkalmazott”, és ha a kiskorú “csalárd módszert alkalmazott”, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy a kiskorú elveszíti a visszavonási jogát.

Ugyanakkor, hogy valaki “csalárd módszert alkalmazott-e”, nem lehet egyszerűen vagy mechanikusan megítélni csak a megjelenítési intézkedések és a hamis bevitel ténye alapján. Nem csak az alapján döntenek, hogy a kiskorú felnőttnek adta ki magát, és beírta a születési dátumát (vagy életkorát), hanem azt is figyelembe veszik, hogy a kiskorú szándékos hamis bevitelének “elegendő-e az emberek megtévesztésére”, és ezt a döntést a valós körülmények alapján hozzák meg, figyelembe véve az egyéb tényeket is.

Ha egyszerűen csak azt kérdezik, hogy “Felnőtt vagy?”, és a válaszadó rákattint a “Igen” gombra, vagy ha a felhasználási feltételekben csak azt írják, hogy “Ha a felhasználó kiskorú, szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása”, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy visszavonható (azaz nem minősül csalárd módszernek).

https://monolith.law/corporate/points-of-user-policy-secondhalf[ja]

A kiskorúak által végzett elektronikus kereskedelem megszüntetése után

Ha egy kiskorú által kötött elektronikus szerződést törölnek, a szerződést kezdettől fogva érvénytelennek tekintik. A szerződés értelmében a kiskorúnak fizetési kötelezettsége van, míg a vállalkozónak szolgáltatási kötelezettsége (ha termékértékesítésről van szó, akkor a termék átadása). Ha az ügylet nem teljesült, ezek a kötelezettségek mind megszűnnek.

Ha az ügylet teljesült, mindkét félnek kötelessége visszaadni a másik félnek a szerzett előnyöket.

A Polgári Törvénykönyv (eredeti állapot helyreállításának kötelezettsége) 121. cikkének 2. bekezdése

1. Aki érvénytelen cselekmény alapján teljesített kötelezettséget kapott, köteles visszaállítani a másik felet az eredeti állapotba.

3. Az első bekezdés rendelkezéseitől függetlenül, aki a cselekmény idején nem rendelkezett cselekvőképességgel, csak annyiban köteles visszatéríteni, amennyiben tényleges előnyt szerez a cselekményből. Ugyanez vonatkozik azokra is, akik a cselekmény idején korlátozottan cselekvőképesek voltak.

A vállalkozónak visszatérítési kötelezettsége van, de ha a fizetési módhoz hitelkártyát vagy mobiltelefonos számlázást használtak, és az elektronikus szerződés közvetlen felei mellett fizetési szolgáltató is részt vett, akkor az elektronikus szerződés törlése utáni kapcsolat a fizetési szolgáltatóval alapvetően a hitelkártya-szolgáltató és a kártyatulajdonos, a mobiltelefon-szolgáltató és a mobiltelefon-tulajdonos közötti szerződés tartalmától függ.

A kiskorúnak, ha átvette a terméket, köteles azt visszaadni, de a kiskorú visszatérítési kötelezettségének határa a ténylegesen szerzett előny (a jelenlegi előny határa) terjedelméig terjed. Ezért, ha a kiskorú által kapott szolgáltatás digitális tartalom vagy más információs javak szolgáltatása volt, az eredeti állapot helyreállításának kötelezettségeként a kiskorú nem használhatja az információs javakat a jövőben, és ennek biztosítása érdekében a fizetős szolgáltatók kérhetik a kiskorútól az információs javak törlését.

Ugyanakkor, ha például a kiskorú már a szerződés megkötésekor a megszüntetést tervezte, majd átvette és használta a terméket, és ennek eredményeként a vállalkozónak a termék értékének csökkenése miatt kára keletkezett, a kiskorúnak jogsértő cselekmény (Polgári Törvénykönyv 709. cikk) alapján kártérítési felelőssége lehet. Ha a kiskorú kárt okoz a vállalkozónak, de nem rendelkezik felelősségtudattal, a kiskorú nem viseli a jogsértő felelősséget (Polgári Törvénykönyv 712. cikk). Ugyanakkor, a szülők vagy más felügyeleti kötelezettséggel rendelkező személyek felelősséget viselhetnek a felügyeleti kötelezettség megsértése miatt (Polgári Törvénykönyv 714. cikk). Továbbá, ha a kiskorúnak felelősségtudata van, de a szülők felügyeleti kötelezettségének megsértése és a kiskorú jogsértő cselekménye miatt a vállalkozónak kára keletkezett, és e két tény között megfelelő ok-okozati összefüggés van, a felügyeleti kötelezettséggel rendelkező személyek kártérítési felelősséget viselhetnek (Polgári Törvénykönyv 709. cikk, Legfelsőbb Bíróság 1974. március 22-i ítélete).

Összefoglalás

A Polgári Törvénykönyv (japán: Minpō) védelmet biztosít a korlátozott cselekvőképességű személyeknek, mint például a kiskorúak és a felnőtt gondnokság alatt állók. Különösen a kiskorúak védelme kiemelt, ezért az üzleti szereplőknek óvatosan kell eljárniuk velük kapcsolatban.

Megjegyzendő, hogy a Polgári Törvénykönyv módosítása értelmében 2022. április 1-jén (Reiwa 4. év) a nagykorúsági korhatár 18 évre csökken, és a nagykorúsági korhatár csökkentése után a 18-19 éves fiatal felnőttek kikerülnek a kiskorúság megszüntetésének hatálya alól.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolit Jogügyi Iroda egy olyan jogi szakértői iroda, amely rendelkezik magas szintű szakértelemmel az IT, különösen az internet és a jog területén. A nagykorúság korhatárának csökkentése miatt szükség van a különböző szerződések felülvizsgálatára. Irodánkban a Tokyo Stock Exchange Prime-ban jegyzett vállalatoktól a startup vállalkozásokig, különböző ügyekben szerződések készítését és felülvizsgálatát végezzük. Ha problémája van a szerződésekkel kapcsolatban, kérjük, olvassa el az alábbi cikket.

https://monolith.law/contractcreation[ja]