Az ügyvédek, mintegy “kiváltságként”, amelyet az ügyvédi képesítéssel rendelkező személyek birtokolnak, használhatják az “ügyvédi kamara megkeresés” rendszerét.
A vitás ügy másik félén kívül harmadik felekkel szemben is lehetséges információkat “megkeresni” az “ügyvédi kamara” szervezeten keresztül.
Az ügyvédi kamara olyan szervezet, amelyet ügyvédek és ügyvédi társaságok alkotnak.
Az ügyvéd az ügyvédi kamarához fordul azzal, hogy “én ezt az ügyet kezelem, és a megoldás érdekében szükségem van arra, hogy ez a harmadik fél válaszoljon erre a kérdésre, ezért szeretném, ha az ügyvédi kamara nevében megkeresnék őt”.
Ezután, mivel nem egy ügyvéd egyszerű megkeresése, hanem az ügyvédi kamara nevében történik a megkeresés, nagyon magas a valószínűsége annak, hogy a megkeresett harmadik fél válaszolni fog.
Ha egy szélsőséges példát hozunk fel, ha valaki kíváncsiságból az ügyvédi kamara megkeresését használja arra, hogy “szeretném megtudni egy bizonyos gravure modell címét és telefonszámát” és megkeresi a mobiltelefon-szolgáltatót, akkor lehet, hogy megmondják.
Ez csak egy lehetőség, de ha valaki visszaél ezzel a módszerrel, az nagy problémát jelenthet, ezért a rendszer működése szigorú.
Vajon ez az ügyvédi kamara megkeresés hatékony lehet-e a rágalmazás elleni intézkedésekben, például az interneten történő bejegyzések szerzőjének azonosítására irányuló közzétételi kérelmekben?
Mi az ügyvédi kérés?
Az ügyvédi kérés egy olyan rendszer, amelyet az ügyvédek számára hoztak létre, hogy zökkenőmentesen végezhessék munkájukat, például bizonyítékokat és dokumentumokat gyűjtsenek, és vizsgálják az eseményeket, amelyekkel megbízták őket.
A ‘Japán Ügyvédi Törvény 23. cikkelyének 2′ szabályozza, ezért azt is ’23. cikkely kérés’-nek hívják.
Az ügyvéd, aki megbízást kapott egy ügyben, kérheti a hozzátartozó ügyvédi kamarától, hogy kérdezzen meg egy állami hivatalt vagy köz- és magánjogi szervezetet, és kérjen jelentést a szükséges kérdésekről. Ha van ilyen kérelem, az adott ügyvédi kamara elutasíthatja, ha úgy ítéli meg, hogy a kérelem nem megfelelő.
Japán Ügyvédi Törvény 23. cikkely 2. bekezdés 1. pont
Az ügyvédi kamara, az előző bekezdés rendelkezése alapján, kérheti egy állami hivatalt vagy köz- és magánjogi szervezetet, hogy kérdezzen meg és kérjen jelentést a szükséges kérdésekről.
Japán Ügyvédi Törvény 23. cikkely 2. bekezdés 2. pont
Az ügyvédi kamarai megkeresés alapján történő nyilvánosságra hozatali kérelem eljárása
Az ügyvédi kamarai megkeresés használatához az ügyvédnek a kamarához, amelyhez tartozik, benyújt egy “megkeresési kérelmet”, amely tartalmazza a megkeresés tárgyát és a kérelem indoklását.
Amikor a “megkeresési kérelem” benyújtásra kerül az ügyvédi kamaránál, a kamaránál vizsgálatot végeznek annak megállapítására, hogy a kérelem teljesíti-e a kamarai előírásokat, és valóban szükséges-e a megkeresés a megkeresést igénylő körülmények figyelembevételével.
Ha a “megkeresési kérelem” tartalmazza a hiányosságokat, vagy kétségek merülnek fel a megkeresés szükségességével kapcsolatban, az ügyvédet arra kérhetik, hogy írja át vagy gondolja újra a kérelmet.
Ezek után a vizsgálatot követően, csak azokra a kérelmekre kerül sor, amelyeket szükségesnek és megfelelőnek ítélnek, és a kamarai elnök nevében “megkeresési levél” kerül elküldésre a megkeresés címzettjének.
Természetesen, ha az ügyvédi kamara vizsgálata során úgy találja, hogy a kérelem nem felel meg a követelményeknek, a megkeresési kérelmet elutasítják, és nem kerül sor a megkeresésre.
A vizsgálat során a kamara elnöke által kijelölt, a kérelemhez nem kapcsolódó ügyvéd gondoskodik arról, hogy a vizsgálat tisztességesen történjen.
Ha a vizsgálatot sikerül átjutni, és a “megkeresési levél” elküldésre kerül, a megkeresés címzettje válaszol a levélre, és a választ az ügyvédi kamarához küldi.
Az ügyvédi kamara ellenőrzi a válasz tartalmát, és ha olyan információ szerepel benne, amely nem szükséges az ügyben, akkor azt fekete színnel kitakarja, mielőtt átadná a választ az ügyvédnek.
Információk, amelyeket az Ügyvédi Kamarától kaphatunk
De milyen konkrét információkat kaphatunk az Ügyvédi Kamara megkeresésével?
Az Ügyvédi Kamara megkeresésével számos információhoz juthatunk, például a következők:
Példa 1: Fizetés, végkielégítés összege és kifizetési időpontja
A hamarosan nyugdíjba vonuló A úr felvetette a válás kérdését B úrnő felé, aki a végkielégítést követelte a vagyonmegosztás részeként, de A úr nem hozta nyilvánosságra a végkielégítés összegét és kifizetési időpontját.
Ilyen esetekben B úrnő jogi képviselője közli A úrral, hogy ha nem hozza nyilvánosságra a vagyoni helyzetét, akkor kénytelen lesz a munkahelyéhez fordulni a jogi képviseleti testület érdeklődésével.
Ha A úr még mindig nem hozza nyilvánosságra a vagyoni helyzetét, a jogi képviseleti testület érdeklődését felhasználva információkat szerezhet A úr munkahelyétől a végkielégítés összegéről és kifizetési időpontjáról.
Példa 2: Hűtlenség miatti kártérítési igény benyújtása, a szerető azonosítása
Az ügyvédi érdeklődés használható arra is, hogy kártérítési pert indítsunk a házastársunkkal hűtlenséget elkövető személy ellen.
Ha ismerjük az illető e-mail címét vagy mobiltelefonszámát, ezen információk alapján ügyvédi érdeklődést kezdeményezhetünk az elektronikus kommunikációs szolgáltatóknál, és megtudhatjuk a személy nevét és címét.
Továbbá, az illető autójának rendszáma alapján is kezdeményezhetünk ügyvédi érdeklődést a Japán Közlekedési Minisztériumhoz kapcsolódó szerveknél, megerősíthetjük a tulajdonos nevét, és azonosíthatjuk a szeretőt. Ilyen esetek is előfordultak már.
Példa 3: Ha a rokonok nem hajlandóak megmutatni az elhunyt személy bankkönyvét az örökség felosztásának megbeszélése során
Az örökség felosztásának megbeszélésekor először is elengedhetetlen, hogy tisztázzuk az örökség tartalmát. Azonban előfordulhat, hogy néhány rokon nem hajlandó bemutatni a bankkönyvet, így nem lehet megállapítani a vagyon állapotát.
Ilyen esetekben is lehetséges információt szerezni a bankkönyv tranzakcióinak előzményeiről, ha a bankhoz fordulunk és ügyvédi vizsgálatot kérünk.
Példa 4: Amikor szükség van a baleseti jelentés másolatára
A sérülés nélküli baleseteket ingatlanbalesetnek nevezzük, és ekkor a rendőrség által készített jelentést “ingatlanbaleseti jelentésnek” hívjuk.
A személyi sérüléssel járó balesetek esetén a “helyszíni szemle jegyzőkönyvét” (amelyet a rendőrség készít a baleset körülményeinek összefoglalására az érintett felek jelenlétében) magánszemélyek is beszerezhetik, azonban az ingatlanbalesetek esetén az “ingatlanbaleseti jelentést” magánszemélyek nem szerezhetik be, és általában a balesetben érintett feleknek sem hozzák nyilvánosságra.
Azonban előfordulhat, hogy később vitás lesz a hibamegosztás, és szükségessé válik az “ingatlanbaleseti jelentés” másolatának beszerzése. Ebben az esetben az ügyvédi kamara megkeresésével kérhető a rendőrségtől az “ingatlanbaleseti jelentés” másolatának kiadása.
Példa 5: Be- és kilépési nyilvántartás
Mi történik, ha valamilyen esemény történik, és a perben az eseménnyel kapcsolatos személyek azt állítják, hogy “az esemény napján külföldön voltam”? Hogyan lehet igazolni ezt az állítást?
A Japán Igazságügyminisztérium Bevándorlási Hivatala a “be- és kilépések tisztességes kezelése” céljából megőrzi a japán és külföldi állampolgárok be- és kilépési adatait.
Ezek az információk alapvetően nem nyilvánosak, de ha ezek az információk peres vitaponttá válnak, és szükségességük elismerésre kerül, akkor a Japán Ügyvédi Kamara megkeresésével lehetséges megtudni a releváns nap be- és kilépési adatait, valamint a használt légitársaság nevét.
Példa 6: Az affiliate vállalkozások által birtokolt szerződő felek adatai, mint például lakcím és név
Ha kártérítési igényt szeretne benyújtani egy interneten anonim módon működtetett weboldal ellen, és az adott weboldalon affiliate hirdetések találhatóak, akkor a Magyar Ügyvédi Kamara megkeresésével kérheti az affiliate vállalkozástól a weboldal üzemeltetőjének adatainak, mint például lakcím és név, közzétételét.
Ez a módszer is szerepel a cégünk vezető ügyvédje által írt NHK szombati drámában, a ‘Digitális Tetoválás’ (デジタル・タトゥー) című műben.
Ahogy azt korábban említettük, az ügyvédek az ügyvédi konzultációs rendszer segítségével számos információhoz juthatnak, de miért van ez a “kiváltság” az ügyvédek számára?
Az ügyvédeknek bizonyos információkra van szükségük ahhoz, hogy megoldják a megbízó által rájuk bízott problémákat.
Ebben az esetben az ügyvédnek a megbízó érdekeinek védelme érdekében igazságos ítéletet kell hoznia és felfednie a valóságot, de ugyanakkor “az alapvető emberi jogok védelme és a társadalmi igazságosság megvalósítása” (a Japán Ügyvédi Törvény 1. cikke) is a küldetése.
Ezért, mivel az ügyvédi munka közérdekű, az ügyvédi konzultációk révén az információgyűjtés jogát törvényileg elismerik.
Az ügyvédi konzultáció törvényben meghatározott rendszer, és azoknak a hivataloknak, vállalatoknak, üzlethelyeknek stb., amelyeket megkérdeznek, alapvetően kötelesek válaszolni és jelentést tenni (a Legfelsőbb Bíróság harmadik kisbíróságának 2016. október 18-i (Heisei 28) ítélete).
Ezenkívül ezek a válaszok és jelentések jogos cselekmények, és nem minősülnek titoktartási kötelezettség megsértésének, és alapvetően nem gondolják, hogy a válaszadó jogellenes cselekményért felelős lenne (Hiroshima Felsőbíróság Okayama fiókja 2000. május 25-i (Heisei 12) ítélete, Osaka Kerületi Bíróság 2006. február 22-i (Heisei 18) ítélete stb.).
A személyes adatok védelméről szóló törvény olyan eseteket említ, amikor a harmadik félnek információt lehet szolgáltatni a személy hozzájárulása nélkül, mint például “törvény alapján”, és ez a törvény tartalmazza a Japán Ügyvédi Törvény 23. cikkének 2. bekezdését, így a személy hozzájárulása nélkül válaszolhat az ügyvédi kamarának, beleértve a személyes adatokat is.
Az adatvédelmi törvényt felügyelő hatóság által készített különböző útmutatók is kifejezetten megjegyzik, hogy az ügyvédi konzultáció törvényen alapul.
Ez ugyanúgy értelmezhető az állami szervek által birtokolt személyes adatok védelméről szóló törvény, valamint az önálló közigazgatási szervezetek stb. által birtokolt személyes adatok védelméről szóló törvény esetében is.
Az ügyvédi konzultációk használatával rendkívül fontos információk, beleértve a személyes adatokat is, hozzáférhetővé válnak, ezért az ügyvédi konzultációs rendszer visszaélése, a hamis vagy helytelen tartalmú kérelmek általi harmadik fél személyes adatainak gondatlan kiáramlása elkerülése érdekében az ügyvédi kamarának szigorúan meg kell vizsgálnia, hogy valóban szükség van-e a konzultációra és megfelelő-e.
Közzétételi kérelmek eljárása és az ügyvédi kamara megkeresése
Vajon az ügyvédi kamara megkeresése is hatékony lehet-e a rágalmazás elleni intézkedésekben, például az interneten történő bejegyzések szerzőjének azonosítására irányuló közzétételi kérelmek esetében?
Tegyük fel, hogy szeretnénk azonosítani azt a személyt, aki rágalmazó bejegyzést tett közzé egy internetes weboldalon.
A bejegyzés szerzőjének azonosításához először a weboldal adminisztrátorát kell meghatározni. Ez azért szükséges, mert ha a weboldal adminisztrátora és a bejegyzés szerzője nem ugyanaz a személy, akkor a weboldal adminisztrátorának kell kérni a bejegyzés szerzőjének IP-címének közzétételét.
Ha a weboldal adminisztrátorának neve látható, akkor nincs szükség további kutatásra, de ha a weboldal adminisztrátora domain ügynökséget használ, akkor szükség van a weboldal adminisztrátorának azonosítására. Ebben az “adminisztrátor azonosításában” használják az ügyvédi kamara megkeresését.
A domain ügynökségnek történő ügyvédi kamara megkeresés segítségével megszerezhető a weboldal adminisztrátorának információja.
Ha a weboldal adminisztrátora ismert, akkor a bejegyzés szerzőjének IP-címének közzétételét kéri tőle.
Lehet, hogy a weboldal adminisztrátora önkéntesen válaszol a közzétételi kérelemre, és közzéteszi a bejegyzés szerzőjének IP-címét, de ha az ügyvédi kamara megkeresést használják, akkor az információ válaszként kerül közzétételre.
Az azonban tény, hogy vannak olyan esetek, amikor a közzétételt megtagadják, mondván, hogy “a közzétételi kérelemre csak akkor lehet válaszolni, ha a bíróság hivatalos döntést hozott”. Ilyen esetekben újra be kell nyújtani a küldő információinak közzétételére irányuló ideiglenes intézkedést.
Ha az IP-cím ismert, akkor ezen információ alapján meghatározzuk a szolgáltatót. Ez azért szükséges, hogy a szolgáltatótól kérjük a bejegyzés szerzőjének információinak közzétételét.
Az azonban a valóság, hogy a személyes adatok védelméről szóló törvény szabályozása alapján a szolgáltatók ritkán teszik közzé a bejegyzés szerzőjének személyes adatait önként, és még az ügyvédi kamara megkeresését használva sem kapnak gyakran információt. A küldő információinak közzétételét csak peres eljárásban lehet kérni.
Ha összefoglaljuk a közzétételi kérelmek eljárását és az ügyvédi kamara megkeresésének kapcsolatát, akkor az ügyvédi kamara megkeresést valójában akkor használják, amikor a domain ügynökséget arra kérik, hogy válaszoljon a weboldal adminisztrátorának információira, vagy amikor a weboldal adminisztrátorától kérik a bejegyzés szerzőjének IP-címének válaszát.
Ezért azt mondhatjuk, hogy az ügyvédi kamara megkeresése olyan rendszer, amelyet az interneten történő rágalmazás elleni intézkedésekben is lehet használni.
Ügyvédi Kamara megkeresések száma és bontása
Az ügyvédi kamara megkeresések széles körben használatosak a gyakorlatban, és a Japán Ügyvédi Kamara (Japanese Bar Association) adatai szerint 2020-ban (2020-as Gergely-naptári év) körülbelül 200 000 esetben kerültek felhasználásra. Azonban a megkeresések nagy része a rendőrséghez (28,2%), pénzügyi intézményekhez (28,2%) és az ügyészséghez (9,1%) irányult, míg a kommunikációs szektor csak 6,5%-ot tett ki.
A rendőrséghez intézett megkeresések célja általában a bűnügyi védelem és a közlekedési balesetekkel kapcsolatos ügyek megoldása, míg az ügyészséghez intézett megkeresések is gyakran a közlekedési balesetekkel kapcsolatos ügyek megoldását célozzák.
A pénzügyi intézményekhez intézett megkeresések valószínűleg főként az örökséggel kapcsolatos problémák megoldását célozzák.
Kevesen veszik igénybe a rágalmazás elleni intézkedéseket
Az ügyvédi kamarához intézett megkeresések között a “kommunikáció” kategória körülbelül 6,5%-ot, 12 800 esetet tesz ki. Ebben benne foglaltatik a személyazonosság igazolására irányuló mobiltelefon-szolgáltatókhoz intézett megkeresések is, tehát a rágalmazással kapcsolatos esetek száma még ennél is kevesebb.
Vajon miért használják olyan ritkán az ügyvédi kamarához intézett megkereséseket a rágalmazás eseteiben?
Az internetes rágalmazás elleni intézkedésekben az ügyvédi kamarához intézett megkeresések tipikus példája a fent említett feladó azonosítása. Alapvetően arról van szó, hogy a rágalmazó bejegyzést közzétevő feladó IP-címét birtokló szolgáltatóhoz fordulnak az “IP-cím közzététele” kérésével, az ügyvédi kamarához intézett megkeresés segítségével.
Ha az IP-cím közzé van téve, a szolgáltató azonosítható, és a feladó adatainak közzététele iránti kérelem kerül benyújtásra.
Az azonban, ahogy azt korábban is említettük, a szolgáltatók alapvetően nem járulnak hozzá a feladó adatainak közzétételéhez, hacsak a feladó nem adja hozzájárulását.
Ez az oka annak, hogy az ügyvédi kamarához intézett megkeresések száma alacsony. Az ügyvédi kamarához intézett megkeresések is időt és pénzt igényelnek, ezért nem hatékony azokhoz a személyekhez fordulni, akik nem hajlandóak közzétenni az információkat. A szolgáltatók nem hajlandóságának oka, hogy nem válaszolnak az ügyvédi kamarához intézett megkeresésekre, részben az, hogy nincsenek szankciók, de az is előfordulhat, hogy a feladó, aki a felhasználó, kártérítési igényt nyújt be a közzétett információk miatt.
A felhasználók személyes adatainak könnyelmű közzététele nagy kockázatot jelent a vállalatok számára.
Ugyanakkor, hogy a szolgáltatók óvatosak a feladó adatainak közzétételével kapcsolatban, ez nem feltétlenül rossz dolog. Még ha rágalmazásról is van szó, a szólás szabadsága ugyanaz, ezért figyelembe kell venni a szólás szabadságának megsértésének lehetőségét is.
Az IP-címek közzétételét az “elküldő információinak közzétételére” irányuló kérelem teszi lehetővé
Az IP-címek közzétételére irányuló kérelmek, mint például a rágalmazó hozzászólások szerzőjének azonosítása, a “japán szolgáltató felelősségének korlátozásáról szóló törvény” alapján meghatározott “elküldő információinak közzétételére” irányuló eljárásban kerülnek meghatározásra.
Az átjáró szolgáltatók számára nem az ügyvédi kamara megkeresése a jellemző, hanem inkább az, hogy “a szolgáltató felelősségének korlátozásáról szóló törvény szerinti közzétételi kérelmet szeretnének benyújtani”. Az elküldő információinak közzétételére irányuló eljárásról a következő cikkben adunk részletes magyarázatot.
Ugyanakkor, a szélesebb értelemben vett “hírnév károsítása” vagy “az interneten keresztül felmerülő problémák” megoldása érdekében előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor szükség van az ügyvédi kamara megkeresésére.
Általánosságban elmondható, hogy nincs olyan törvény, amely lehetővé tenné a rosszindulatú tevékenységet folytató személyek adatainak közzétételét az interneten.
A weboldalakon történő bejegyzések, amelyek például rágalmazásnak minősülnek, a szolgáltató felelősségének korlátozásáról szóló törvény (japán ‘Provider Responsibility Limitation Law’) kimondja az adatok közzétételének jogát.
Ez a struktúra azt jelenti, hogy ha “1 (rosszindulatú tevékenység az interneten), de nem 2 (a szolgáltató felelősségének korlátozásáról szóló törvény szerinti adatok közzétételének jogosultsága)” esetén, gyakran nincs más hatékony módszer az adatok közzétételére, mint az ügyvédi kamara megkeresése.
Például, ha nem a weboldalon történő bejegyzés, hanem az e-mailben történő fenyegetés áldozatai vagyunk, ez az eset érvényes.
Ebben a cikkben nem térünk ki részletesen erre a témára, de az e-mail esetében, bármilyen tartalmú levelet is kapunk, a weboldalon történő bejegyzésekkel ellentétben, a szolgáltató felelősségének korlátozásáról szóló törvény szerinti adatok közzétételének jogosultsága nem lehetséges.
Ebben az esetben, ha polgári eljárásban szeretnénk az e-mail küldőjének adatait közzététetni, az e-mail küldő szerverét kezelő vállalkozásnak az ügyvédi kamara megkeresésével kell felszólítani, hogy “közölje az ezt az e-mailt küldő felhasználó adatait”.
Összefoglalás: A jogi kérdésekkel kapcsolatos konzultációkért forduljon ügyvédhez
Ebben a cikkben bemutattuk az ügyvédi konzultációk áttekintését, és megvizsgáltuk, hogy “vajon az ügyvédi konzultációk hatékonyak-e az interneten történő bejegyzések azonosításában és a rágalmazás elleni intézkedésekben”. A konklúzió az, hogy “hatékonyak és erőteljesek, de korlátozottak”. Az ügyvédi konzultációk, beleértve a küldő adatainak közzétételére irányuló kérelmeket, kérjük, konzultáljon szakértő ügyvéddel.
Bemutatjuk irodánk által kínált megoldásokat
A Monolith Jogügyi Iroda egy olyan jogi szakértői csoport, amely magas szintű szakértelemmel rendelkezik az IT, különösen az internet és a jog területén. Az elmúlt években az interneten terjedő rágalmazó információk és hírnevkárosító tevékenységek “digitális tetoválásként” komoly károkat okoznak. Irodánk megoldásokat kínál a “digitális tetoválás” kezelésére. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.
An expert in IT-related legal affairs in Japan who established MONOLITH LAW OFFICE and serves as its managing attorney. Formerly an IT engineer, he has been involved in the management of IT companies. Served as legal counsel to more than 100 companies, ranging from top-tier organizations to seed-stage Startups.
