Az „● boltban koronavírus van” típusú álhírek és az üzleti akadályozás bűntette az internetes fórumokon és egyéb helyeken

Az új típusú koronavírussal kapcsolatban a szóban forgó internetes álhírek által okozott hírnevkárosítás kezd társadalmi problémává válni. Például,

●● ○○ üzletében új típusú koronavírus-fertőzés történt
●● ○○ üzletének alkalmazottja új típusú koronavírussal fertőzött

Ilyen álhírek kerülnek fel.

https://monolith.law/reputation/removal-of-hoaxes-about-coronavirus[ja]

A rosszindulatú álhírek, mint például éttermek, szépségszalonok, fodrászatok, szállodák stb. üzemeltetői számára, a jelenlegi társadalmi helyzetben, nem hagyhatók figyelmen kívül. Elmondható, hogy a lehető leggyorsabb reagálás szükséges.

Az ilyen álhírek, mint a hírnevkárosítás, az üzleti jogok és a munkavégzési jogok megsértése, jogellenesek lehetnek, ahogyan azt a fenti cikkben is említettük.

Valójában előfordulnak olyan esetek, amikor a rosszindulatú álhírek miatt munkahelyi zavarok miatt letartóztatásra kerül sor.

A koronavírussal kapcsolatos tipikus álhírek üzleti zavarás bűncselekménynek minősülnek

Az április 11-i (2020) Mainichi Shimbun szerint,

Egy adott étteremre hivatkozva, olyan hamis bejegyzést tett közzé az interneten, mintha ott lenne egy új koronavírus-fertőzött, ami zavarta az üzletmenetet. A Yamagata megyei rendőrség Yonezawa állomása április 10-én letartóztatta a Yonezawa városban (középső rész) található étterem üzleti zavarásának gyanúja miatt. A megyei rendőrség nem tett közzé semmilyen elismerést vagy tagadást.
A letartóztatás oka március 2-án történt, amikor a saját mobiltelefonjáról az interneten egy fórumra, a városban található étteremre hivatkozva, “A boltban koronavírus van” és hasonló hamis bejegyzéseket tett közzé, mintha ott lenne egy új koronavírus-fertőzött, ami zavarta az üzletmenetet.

Az “A boltban koronavírus van” bejegyzés miatt letartóztatták a Yonezawa városi cég vezetőjét, mert zavarta az étterem üzletmenetét

Ez a bejegyzés azt állítja, hogy egy adott étteremben van egy új koronavírus-fertőzött. Ez tipikus példa az új koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos álhírekre, és ebben az esetben letartóztatás történt üzleti zavarás gyanúja miatt.

Megjegyzendő, hogy az üzleti zavarás bűncselekménye a következőképpen osztható fel:

• Az üzleti tevékenység közvetett (nem anyagi) módon történő zavarása esetén megvalósuló csalárd üzleti zavarás
• Az üzleti tevékenység közvetlen (anyagi) módon történő zavarása esetén megvalósuló erőszakos üzleti zavarás

Ez a különbségtétel azonban nem egyértelmű. Valójában az interneten történő bejegyzésekkel kapcsolatos üzleti zavarás tipikus esetei eddig robbantási fenyegetések voltak, de ugyanazon robbantási fenyegetések esetén is előfordultak csalárd üzleti zavarás miatti letartóztatások és vádemelések, valamint erőszakos üzleti zavarás miatti letartóztatások és vádemelések, tehát a határ nem egyértelmű.

https://monolith.law/reputation/charge-of-forcible-obstruction-of-business[ja]

Az említett letartóztatás kapcsán továbbá az Asahi Shimbun ugyanazon napon azt írja, hogy

A megyei rendőrség bejelentette, hogy egy másik új koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos üzleti zavarás gyanús esetet is vizsgálnak

Az étterem nevére hivatkozva “koronavírus” bejegyzést tett közzé, letartóztatás történt üzleti zavarás gyanúja miatt[ja]

Ez azt jelenti, hogy a megyei rendőrség szigorúan fog eljárni hasonló bejegyzések esetén.

A rendőrséghez fordulva gyors megoldás érhető el

Ez jó hír lehet azoknak a vállalkozóknak, akik hasonló hamis hírek áldozatai lehetnek. Ha valaki hamis híreket ír róluk, akkor most lehetőség nyílt a gyors megoldásra.

Általánosságban elmondható, hogy az interneten terjedő hamis hírek ellen civil és büntetőjogi megoldások léteznek.

Civil jogi megoldások

Ha a hamis hír civil jogi értelemben illegális, akkor ügyvéd segítségével töröltethetjük a bejegyzést vagy azonosíthatjuk a szerzőjét. Azonban az ügyvéd általi szerzőazonosítás során:

1. Az oldal üzemeltetőjének IP-címének közzététele: gyors eljárás, 1-2 hónap
2. A szolgáltató nevének és címének közzététele: peres eljárás szükséges, több mint 3 hónap

Két lépésre van szükség. A második lépés különösen problémás, mivel hivatalos peres eljárást kell alkalmazni, így a szerző azonosítása gyakran több mint fél évig tart. A bejegyzés törlése viszont már az első lépésben, az IP-cím közzétételekor is kérhető, így viszonylag gyorsan megvalósítható.

Ezekről az eljárásokról részletesen írunk a weboldalunkon található másik cikkben.

https://monolith.law/reputation/disclosure-of-the-senders-information[ja]

Büntetőjogi megoldások

Ha a hamis hír büntetőjogi értelemben is illegális, akkor a rendőrségtől kérhetünk nyomozást. A rendőrség a nyomozási jogkörével, bírósági eljárás nélkül:

1. Az oldal üzemeltetőjének IP-címét közzéteheti
2. A szolgáltató nevét és címét közzéteheti

Ha a következő két feltétel teljesül:

• A rendőrség valóban nyomozást folytat
• Az oldal üzemeltetője és a szolgáltató együttműködik a rendőrséggel

Akkor a megoldás rendkívül gyors lehet. Ebben az esetben is, a március 2-i bejegyzés után április 10-én letartóztatás történt, tehát alig több mint egy hónap alatt sikerült azonosítani a szerzőt.

Általánosságban azonban a fenti két feltétel teljesítése nehéz. Ahogy azt gyakran mondják, a rendőrség sajnos gyakran “nem avatkozik be” az interneten terjedő rágalmazásokba, és ennek eredményeként gyakran nem is folytatnak nyomozást. Azonban a fenti hírek arra utalnak, hogy a koronavírussal kapcsolatos hamis hírek esetében a rendőrség gyorsan reagálhat.

Megjegyezzük, hogy a munkahelyi zaklatás nem szükséges bejelenteni a rendőrségnek a nyomozás megkezdéséhez, gyakorlatilag elegendő a kártérítési igény benyújtása.

Összefoglalva, a koronavírussal kapcsolatos hamis hírekkel kapcsolatban a következőket mondhatjuk:

• A “Koronavírus van a ● boltban” típusú, koronavírussal kapcsolatos tipikus hamis hírek nemcsak “civil jogilag illegálisak”, hanem munkahelyi zaklatás miatt büntetőjogilag is illegálisak lehetnek
• A koronavírussal kapcsolatos tipikus hamis hírek esetében a rendőrség valóban gyorsan reagálhat

Ezekben a tipikus hamis hírek esetében, még ügyvéd bevonása nélkül is, a vállalkozók maguk is gyors megoldást érhetnek el, ha a rendőrséghez fordulnak.

A rendőrség nyomozási és letartóztatási határai, valamint a külföldi weboldalak

Általánosságban elmondható, hogy a külföldi vállalkozások által üzemeltetett fórumok és webes szolgáltatások esetében a vállalkozások gyakran nem működnek együtt a japán rendőrséggel. Ebben a cikkben nem térünk ki részletesen erre a témára, de

Ha a mi országunkban folyó büntetőeljárásban szükséges bizonyítékok külföldön találhatók, és nincs külön útvonal meghatározva a segítségnyújtási szerződésben a külföldi országgal szemben, akkor a diplomáciai útvonalon keresztül kell kérni a nyomozási segítségnyújtást a nemzetközi protokoll szerint.
(Középen kihagyva)
Ha megnézzük a mi országunkból külföldre irányuló, az ügyészség kérésére tett nyomozási segítségnyújtási kérelmeket, akkor az elmúlt 10 évben összesen 169 esetben kértünk segítséget, 27 különböző országtól (régiókat is beleértve). (A Japán Igazságügyi Minisztérium Büntetőügyi Osztályának adatai alapján.)

3. fejezet: Nyomozási és igazságügyi nemzetközi segítségnyújtás[ja]

Ez azt jelenti, hogy a japán rendőrségnek nincs közvetlen nyomozási joga a külföldi vállalkozásokkal szemben.

Tehát például, ha a Twitteren hamis tweeteket tesznek közzé, a hamis tweetet közzétevő személy azonosításához szükséges “nyomozási bizonyítékok” a külföldi vállalat, a Twitter, Inc. kezelésében vannak, és a japán rendőrségnek nincs közvetlen nyomozási joga ezzel kapcsolatban. Megjegyezzük, hogy a Twitter és sok más globális vállalatnak van belföldi leányvállalata is, de

• A Twitter és hasonló webes szolgáltatások üzemeltetője mindig a külföldi vállalat
• A belföldi vállalatok csak a belföldi hirdetési tevékenységeket és a japán nyelvű lokalizációt végzik

Ez azt jelenti, hogy a bűnös azonosításához szükséges bizonyítékokat a belföldi vállalatok nem birtokolják.

Ezért a Twitter, a Facebook és más, egyértelműen külföldi vállalkozások által üzemeltetett webes szolgáltatások, valamint a 2ch és a 5ch fórumok, amelyeket külföldi vállalatok üzemeltetnek, esetében nem biztos, hogy ugyanolyan büntetőjogi megoldást lehet-e elérni.

Mi a helyzet, ha a webes szolgáltatásokat külföldi vállalkozók üzemeltetik?

Azonban a fent említett aggodalmak csak a “képesek vagyunk-e azonosítani a bűnös IP-címét” szakaszra vonatkoznak. Ismétlem, az interneten elkövetett rágalmazások esetében a bűnös azonosításához a következő két lépést kell megtenni:

1. Az IP-cím közzétételét a weboldal üzemeltetőjétől kérni
2. A szolgáltatótól a név és cím közzétételét kérni

Ez a két lépés szükséges. A koronavírussal kapcsolatos álhírek esetében is, a fenti második lépés a következő:

(Ha a bűnös Japánból küldte be a bejegyzést) A bűnös IP-címére hivatkozva, a japán szolgáltatótól (például a docomo mobilhálózattól vagy a Nifty vezetékes hálózattól) kérni a név és cím közzétételét

Ez a lépés gyakran megvalósítható, ha a bűnös japán szolgáltatót használ, a japán rendőrség szokásos nyomozási jogkörének aktiválásaként.

Ezért, ha olyan webes szolgáltatásokról van szó, amelyeket külföldi vállalkozók, például a Twitter vagy a Facebook üzemeltetnek, a következő lépéseket kell tenni:

1. Megbízni egy ügyvédet, hogy kérje az IP-cím közzétételét a weboldal üzemeltetőjétől
2. Ha az IP-cím közzétételre kerül, és kiderül, hogy az egy japán szolgáltatóé (például a docomo mobilhálózaté vagy a Nifty vezetékes hálózaté), ekkor kell ösztönözni a rendőrségi nyomozást

Ez lehet a megfelelő eljárás, mert ha az IP-cím ismertté válik, és az a japán szolgáltatóé, akkor “az ügyvéd által kért ideiglenes intézkedés keretében kapott IP-cím közzétételét” bizonyítékként lehet benyújtani a rendőrségnek, és a további nyomozást (a szolgáltatótól a név és cím azonosítását) a rendőrség végezheti el.

Összefoglalás

Ahogy azt korábbi cikkeinkben is említettük, a koronavírussal kapcsolatos tipikus álhírek:

• Ha csak a törlésről van szó, lehetséges, hogy a “használati feltételek megsértése” is előfordulhat, és a bírósági eljárások nélkül is gyorsan megvalósítható. Például a Tabelog (japán étteremértékelő oldal) kimondja, hogy a “tartalom ellenőrzése nehéz” bejegyzések megsértik a feltételeket, és a “koronavírus-fertőzés történt ebben az étteremben” típusú álhírek esetében, ha a tartalom igazságának ellenőrzése nehéz, akkor a használati feltételek megsértése miatt törölhetők.
• Még ha a fenti típusú használati feltételek nincsenek is rendben, az igazságtól eltérő álhírek rágalmazásnak (becsületsértés) minősülhetnek, és polgári jogi értelemben illegálisak lehetnek. Valójában vannak olyan bírósági döntések, amelyek elismerték, hogy az “ételmérgezést kaptam abban az étteremben” típusú álhírek becsületsértők. A rágalmazás (becsületsértés) alapján lehetséges, hogy a törlést peren kívüli tárgyalásokkal érhetjük el.
• Legalábbis, ha a becsületsértés (becsületsértés) alá esik, a fenti “ideiglenes intézkedés” nevű gyors bírósági eljárás segítségével kérhetjük a törlést és az IP-cím felfedését.

Ezek a főbb pontok. A mostani hírekhez hozzáadva:

• A rendőrség is vizsgálhatja a koronavírussal kapcsolatos tipikus álhíreket, feltételezve, hogy azok üzleti akadályozásnak minősülnek. Ha a rendőrség beavatkozik, legalábbis a belföldi vállalkozások esetében, megvalósítható az IP-cím (a weboldal üzemeltetője számára) és a név és cím (az internetszolgáltató számára) felfedése.
• Azonban a külföldi vállalkozások esetében ez nem feltétlenül igaz. Az internetes álhírek esetében, különösen, ha a probléma a külföldi vállalkozások által üzemeltetett webes szolgáltatások. Ebben az esetben érdemes ügyvédhez fordulni, és ideiglenes intézkedésekkel kérni az IP-cím felfedését, ami végül gyorsabb és biztosabb lehet.

Ezt mondhatnánk a főbb pontoknak.