A 'felelősség' jogi értelmezése a rendszerszoftver fejlesztéssel kapcsolatban

A “felelősség” szó mind a jogi terminus, mind a mindennapi beszélgetések gyakran használt általános kifejezése. Nem csak a rendszerszervezésre korlátozódik, hanem ahol a vállalkozásról szóló véleménycserék történnek, gyakran előnyös tudatosan megkülönböztetni, hogy a “felelősség” szó használata egyszerűen erkölcsi vagy érzelmi jelentéssel bír-e, vagy a jogi kötelezettségek helyét jelzi.

Ebben a cikkben, amikor másokat erkölcsi vagy érzelmi szempontból hibáztatunk, gyakran használjuk a “felelősség” szót, és azt, hogy ez hogyan különbözik a jogi felelősségtől, a különböző jogi felelősségek rendezése közben magyarázzuk.

A rendszerfejlesztés és a ‘felelősség’ kapcsolata

Az jogi felelősség alapja a döntéshozatal

A „felelősség” jogi értelemben véve alapvetően valamilyen döntéshozatali folyamatot feltételez. Ez azt jelenti, hogy alapvetően nincs jogi felelősség olyan dolgokért, amelyeket „az illető személy nem vállalt magára kötelezettségként” vagy „amelyeket az illető személy nem tud megváltoztatni saját belátása szerint”. Ezt a legkönnyebben a „szerződések” esetében lehet észrevenni. Mindkét fél eldönti, milyen kötelezettségeket vállal, és ezt ígéretként közli a másik féllel, ezért a szerződés teljesítése felelősséggel jár, és jogi kötelező erővel bír.

Továbbá, a rendszerfejlesztés szempontjából nézve, ha a felek közötti megállapodás alapján készült rendszerfejlesztési szerződésben nincsenek részletes előírások, akkor a polgári törvénykönyv és más általános törvények rendelkezései vonatkoznak rá. Ez az alapvető gondolkodásmód. A rendszerfejlesztéssel kapcsolatos problémák és viták megértése során is fontos lehet ennek a megértése.

A „felelősség” jelentősége a rendszerfejlesztés területén

A rendszerfejlesztéssel foglalkozó szakemberek számára talán a legkönnyebben érthető a jogi „felelősség” fogalma a projektmenedzsment kötelezettségek, mint a munkát megrendelő szolgáltatók, és a munkát kiszervező felhasználók együttműködési kötelezettségei szempontjából. Vagyis, mint rendszerfejlesztési szakértők, a szolgáltatók is felelősséget vállalnak, és a felhasználók is felelősséget vállalnak saját rendszerük problémáinak megoldásában, nem tekintve azt mások problémájának, hanem aktívan együttműködve a fejlesztési munkában. A felelősségek részletes leírását az alábbi cikkekben találhatja meg.

https://monolith.law/corporate/project-management-duties[ja]

https://monolith.law/corporate/user-obligatory-cooporation[ja]

A rendszerfejlesztési projektek előrehaladása gyakran egy közös munka eredménye, ahol mindkét fél teljesíti a kötelezettségeit. Azonban, ha a két fél közötti kapcsolat megromlik, előfordulhat, hogy a helyzet olyanra fordul, mintha egymásra tolnák a munkát. Az alábbi cikkben például azt vizsgáljuk, hogy mi történik, ha a felhasználó felfüggeszti a projektet, és milyen kérdéseket kell megvizsgálni ezt követően, miközben bemutatjuk a két fél kötelezettségeinek összefüggéseit.

https://monolith.law/corporate/interrruption-of-system-development[ja]

Itt hangsúlyozzuk, hogy nem csak a másik fél felelősségének kérdése fontos, hanem az is, hogy tisztában legyünk a saját felelősségünkkel.

A „felelősség” a jogszabályok világában

Bár a beszélgetés fokozatosan jogi irányba halad, ha olyan esetekben, mint a kártérítési igények, felelősséget kell hárítani a másik félre, annak alapját a polgári törvénykönyv és más jogszabályoknak kell képezniük. A rendszerfejlesztés kontextusában különösen relevánsak a következők:

Kötelezettségszegési felelősség

A kötelezettségszegés akkor fordul elő, amikor a szerződésből eredő kötelezettség (azaz a kötelezettség) nem teljesül megfelelően. A kötelezettségszegés típusai közé tartozik:

• Késedelmes teljesítés: ha a teljesítés késik a határidőhöz képest
• Teljesítési képtelenség: ha a teljesítés lehetetlenné válik
• Hiányos teljesítés: ha a teljesítés nem felel meg a szerződés lényegének

Minden esetben a kötelezettséget vállaló személy szándékos vagy gondatlan magatartása okozza a problémát, és ezek a jogi “felelősség” alapelvére épülnek.

Szavatossági felelősség

A szavatossági felelősség akkor merül fel, ha a kötelezettség teljesítése után valamilyen hiba kerül felfedezésre. Ez a felek közötti igazságosság érdekében lehetővé teszi a felelősség hárítását a másik fél szándékától vagy gondatlanságától függetlenül. Ez ellentétben áll a kötelezettségszegési felelősséggel, amely a másik fél szándékát vagy gondatlanságát igényli, és ezért kivételnek számít.

Például a vállalkozási szerződésben, ha a “munka befejezése” egyszer már elismert, a kötelezettség teljesítettnek minősül, de ha később hibák kerülnek felfedezésre, akkor felmerül a szavatossági felelősség kérdése. A vállalkozási szerződésben a “munka befejezése”, a “kötelezettség teljesítése” és a “szavatossági felelősség” témáinak összefüggéseit a következő cikkben tárgyaljuk részletesen:

https://monolith.law/corporate/completion-of-work-in-system-development[ja]

Jogsértő magatartásból eredő felelősség

A jogsértő magatartásból eredő felelősség akkor áll fenn, ha valaki megsérti mások jogait, és a jogsértőnek van valamilyen szándéka vagy gondatlansága. A tipikus példa a közlekedési baleset. A közlekedési baleset áldozata és elkövetője között nincs “szerződés arról, hogy ne okozzon sérülést az autóval”. Azonban az autóvezetőnek “kötelessége, hogy szándékosan vagy gondatlanul ne okozzon kárt másokban”.

Az a tény, hogy a rendszerfejlesztés során pereskedés történik, a követelések nagy része a kötelezettségszegési felelősségen vagy a szavatossági felelősségen alapul. Ezért ritkán fordul elő, hogy a jogsértő magatartásból eredő felelősség érintett. Ez természetes, ha figyelembe vesszük, hogy a rendszerfejlesztési projektek alapvetően a felhasználó és a szolgáltató közötti szerződéses viszonyban zajlanak, és nehéz elképzelni, hogy a “jogok megsértése” a szerződéses viszonyon kívül történjen.

Felelősség a termékfelelősségi törvény alapján

A szoftver nem “termék”, ezért általában nem merül fel a termékfelelősségi törvény kérdése. Azonban például beágyazott rendszerek esetén, ha a szoftverrel ellátott gép valamilyen eseményt okoz (például a szoftver hibája miatt túlmelegszik és felgyújtja a házat), akkor a termékfelelősségi törvény alapján felelősségi kérdés merülhet fel.

Az erkölcsi felelősség kérdése külön áll a jogi érveléstől

Amikor a “felelősség” szóba kerül, sokan azonnal az “elnézést kérés” vagy a “bocsánatkérés” kifejezésekre asszociálnak. Ezek azonban eltérő jelentéssel bírnak a jogi kötelezettségekkel kapcsolatos “felelősség” fogalmától. Egyébként a kereskedelmi tranzakciókban alkalmazott “elnézést kérés” kommunikációs formája milyen hatással lehet a jogi jogok és kötelezettségek viszonyára, azt a következő cikkben tárgyaljuk.

https://monolith.law/corporate/apology-for-system-development[ja]

Ebben a cikkben, a korábbi bírósági ítéletekre hivatkozva, magyarázzuk, hogy a vállalkozások erkölcsi kötelezettségeinek vállalása nem feltétlenül teremt lehetőséget a jogi felelősségre vonásra.

Összefoglalás

Ebben a cikkben a “felelősség” szempontjából megpróbáltuk áttekinteni a rendszerfejlesztéssel kapcsolatos jogi kérdéseket. Úgy gondoljuk, hogy fontos a morális értelemben vett “felelősség” és a jogi kötelezettségek vagy tartozások összekeverésének elkerülése, nem csak az érzelmi érvek helyett a jogi érvekre alapozva a projekt kríziskezelésének megvalósítása érdekében.