Az „álarcoskodás” és a személyiségjogok megsértése a Twitteren

Ha a Twitteren valaki engedély nélkül használja az Ön arcát vagy más fényképeit, azaz úgynevezett “álprofilokat” hoz létre, mit tehet?

Az álprofilok gyakran tesznek közzé különféle bejegyzéseket, ami komoly kellemetlenséget okoz. Itt bemutatjuk, hogyan reagálhat a Twitter álprofiljaira.

Mikor hamisított fiókot hoznak létre

Az A úr létrehozott egy Twitter-fiókot a “〇〇” név (becenév) és a “@ZZZ” felhasználónév alatt, saját arcképét használva a profil képen, és posztolt a mindennapi életről és a zenei hobbijáról.

Azonban, egy hamisított fiókot hoztak létre az A úr nevében, a “〇〇” név (becenév), a “@ZZZZ” felhasználónév és az A úr arcképének felhasználásával. Ez a fiók személyeskedő és sértő megjegyzéseket tett közzé, és obszcén képeket posztolt, ami zaklatásnak számít.

Ebben az esetben milyen intézkedéseket tehet az A úr a hamisítás ellen?

Mi az a portréjog?

Ha valaki engedély nélkül használja a képünket az interneten, általában a portréjog megsértése válik problémává.

A “portréjog” azt jelenti, hogy “nem engedélyezhető, hogy valaki gondatlanul lefotózza az arcunkat vagy hasonlókat, és ezt nyilvánosságra hozza”. Ez a jog nem szerepel kifejezetten a törvényben, mint például a szerzői jog, de a bírói gyakorlat alapján elismert jog.

https://monolith.law/reputation/portraitrights-onthe-internet[ja]

Sokan félreértik, de a portréjog nem azt jelenti, hogy “nem szabad engedély nélkül közzétenni a fényképemet”.
Ha valaki például A-san arcának a fényképét használja profil képként a Twitter fiókjában, ez nem feltétlenül jelenti a “portréjog megsértését”.

Az Osaka Kerületi Bíróság 2016. február 8-i (2016) ítéletében, amelyet szintén idéztünk a weboldalunk egy másik cikkében, a bíróság elismerte az álcázást, mondván, hogy “a vádlott használta a jelen fiókot, és A-san arcának a fényképét használta profil képként, és a B nevű vádlott nevét használta a fiók megjelenítési neveként (a jelen esetben a felhasználónév), ezért a jelen bejegyzést úgy kell tekinteni, mintha egy harmadik személy álcázta volna magát A-san-nak”.

https://monolith.law/reputation/spoofing-dentityright[ja]

Az ítélet továbbá kimondta, hogy “A-san arcának a fényképe, amelyet a vádlott használt a jelen fiók profil képként, az volt, amit A-san feltöltött profil képként, amikor körülbelül 5 évvel ezelőtt regisztrált a jelen weboldalon, és mivel A-san maga tette közzé ezt a képet egy olyan SNS oldalon, amelyet számos ismeretlen személy is megtekinthet, nem lehet azt állítani, hogy a kép használata megsértette A-san magánéletének jogát, és mivel A-san maga tette közzé a fényképét, nem lehet azt állítani, hogy a jelen bejegyzés megsértette A-san portréjogát.”

Ez azt jelenti, hogy ha valaki álcázást végez, és mások arcának a fényképét használja profil képként, ez önmagában nem jelenti a magánélet megsértését, sem a portréjog megsértését.

Személyiségjogok megsértése jogellenes cselekményként

Egy Nagano megyében élő férfi beperelte egy Osaka prefektúra, Hirakata városában élő férfit, mert az utóbbi a férfi nevében posztolt egy fórumon, ezzel megsértve a férfi személyiségjogait. A per döntése 2017. augusztus 30-án (2017) született meg, amikor is az Osaka Kerületi Bíróság megparancsolta az alperesnek, hogy fizessen kártérítést.

A bíróság kimondta, hogy az alperes által ugyanazon a felhasználónéven ismételten közzétett bejegyzések, melyekben a felperes arcának fényképét használta, a felperes személyének meghamisításának minősülnek. A bíróság továbbá megállapította, hogy ezek a bejegyzések másokat sértő és gyalázó tartalommal bírnak, és ezáltal a harmadik felekben azt a téves képet keltik, hogy a felperes alaptalanul sért és gyaláz másokat. Ez pedig csökkenti a felperes társadalmi megítélését, tehát a felperes becsületjogát megsértették.

Az adatvédelmi jogok megsértésével kapcsolatban a bíróság úgy ítélte meg, hogy mivel a felperes maga állította be a fényképét profil képként, amit az alperes használt, és ezt a képet a felperes tette elérhetővé a nyilvánosság számára, ezért nem lehet azt mondani, hogy “ez olyan személyes adat vagy információ, amit nem akart másokkal megosztani”. Ezért a bíróság ugyanazt az ítéletet hozta, mint korábbi hasonló esetekben.

Az alperes azonban a felperes arcának fényképét használta a profil képként, és olyan bejegyzéseket tett közzé, amelyek csökkentették a felperes társadalmi megítélését. Ezért a bíróság nem ismerte el az alperes cselekedetének jogosságát, és kimondta, hogy az alperes megsértette a felperes személyiségjogait, különösen a becsületéhez fűződő jogait.

A bíróság úgy ítélte meg, hogy bár a felperes arcának fényképét már korábban nyilvánosságra hozták, és annak használata nem sérti a felperes adatvédelmi jogait, az alperes által közzétett bejegyzések csökkentették a felperes társadalmi megítélését. Ezért a bíróság nem ismerte el az alperes cselekedetének jogosságát, és kimondta, hogy az alperes megsértette a felperes személyiségjogait, különösen a becsületéhez fűződő jogait.

Ha tehát a személyiségjogok megsértésének célja nem tekinthető jogosnak, akkor – más szóval – ha a személyiségjogokat rosszindulatú szándékkal használják, akkor lehetséges, hogy a becsületéhez fűződő jogok megsértése miatt pereljenek. Ez azt jelenti, hogy nagyobb esély van arra, hogy ezt a jogot elismerjék.

Mi a szerzői jog?

A szerzői jog a japán ‘Szerzői jogi törvény’ (著作権法) szerint olyan szellemi tulajdonjog, amely “gondolatokat vagy érzelmeket kreatívan kifejező, irodalomhoz, tudományhoz, művészethez vagy zenéhez tartozó alkotásokra (a ‘Szerzői jogi törvény’ 2. cikkének 1. bekezdésében meghatározott ‘művek’)” vonatkozik. Természetesen ez a jog a fényképek esetében is érvényesül.

A szerző jogai két részre oszthatók: a ‘szerzői jog’ (vagyoni jog), amely a vagyoni érdekeket védi, és a ‘szerző személyiségi joga’, amely a személyes érdekeket védi. Az előbbi azt jelenti, hogy a szerző megakadályozza, hogy mások engedély nélkül használják a művét, vagyis ez a jog arra vonatkozik, hogy “ne tegyenek közzé engedély nélkül általam készített fényképeket”. Ez a jog eltér a bejelentési kötelezettséggel rendelkező szabadalmaktól, mivel ez a jog a mű létrehozásával egyidejűleg keletkezik.

Ha a profil képe saját készítésű fénykép, akkor lehetséges, hogy a fénykép készítőjeként szerzői jogsértést állíthat.

Törlési és IP-megjelölési jogok

Ha egy hamisított fiókot “jogellenesnek” minősíthetünk, akkor kérelmezhetjük annak törlését. Azonban azok, akik ilyen hamisított fiókokat létrehoznak, általában nem hagyják abba egyetlen alkalom után, hanem ismételten létrehoznak újabb és újabb hamisított fiókokat, és folytatják a zaklatást.

Ezért, hogy büntetést szabjunk ki, szükség van a tettes azonosítására. Még ha megkeressük a Twittert is, alapvetően ne számítsunk arra, hogy információt kapunk.

Ehhez a következő lépéseket kell követnünk a bírósági eljárások segítségével:

Kérelmezzük az adózó információinak ideiglenes közzétételét

Első lépésként, kérelmezzük a bíróságtól a “küldő információinak ideiglenes közzétételét” a Twitterrel szemben, és kérjük, hogy hozzák nyilvánosságra az IP-címet és az időbélyeget.

Ha bizonyítani tudjuk a megőrzendő jogok létezését és a jogok megsértésének tényét, a bíróság kiadja a parancsot a Twitternek a tettes IP-címének és időbélyegének közzétételére, és ha az ideiglenes intézkedési parancsot kiadják, a Twitter gyorsan közzéteszi az információkat.

Kérelmezzük az adózó információinak törlésének ideiglenes megtiltását

Ha az IP-cím és az időbélyeg nyilvánosságra kerül, azonosítható a szolgáltató, amelyet a hozzászóló használt.

Ha az átjáró szolgáltató azonosítható, peres eljárást indítunk ellene, de előtte “ideiglenes intézkedést” kell tennünk az adózó információinak törlése ellen.

A szolgáltatók és a távközlési vállalatok általában 3-6 hónap elteltével törlik a hozzászólóval kapcsolatos információkat. Ha ezt követően adnak ki közzétételi parancsot, azt mondják, hogy “nem tudnak közzétenni olyan információt, amely nincs”, és nem tudják azonosítani a tettest. Ezért, amíg még van információ (a peres eljárás megindítása előtt), ideiglenes intézkedést kell tennünk az információ törlése ellen, és meg kell őriznünk az információt.

Mindazonáltal, bár az interneten található információk összetettek, ez az “adózó információinak törlésének ideiglenes megtiltása” nem mindig szükséges. Egyes szolgáltatók és távközlési vállalatok, még ha nem is hajtanak végre ideiglenes intézkedéseket, ha egyszerűen azt kérik, hogy “most indítok peres eljárást, kérlek, őrizd meg a naplót”, eleget tesznek ennek a megőrzési kérelemnek. Melyik szolgáltató és távközlési vállalat hajlandó ilyen tárgyalásokra, ez a hírnév károsításának gyakorlati megoldását nap mint nap végző ügyvédek “know-how”-jának területe, ezért javasoljuk, hogy mielőbb konzultáljon velünk.

Indítsunk peres eljárást az adózó információinak közzétételéért

Ha az információkat ideiglenes intézkedéssel megőriztük, a bíróságon kérelmezzük az átjáró szolgáltatótól az adózó információinak közzétételét.

Mivel az önkéntes közzététel időben és költségben is kevesebb terhet jelent, először kérjük az átjáró szolgáltatótól az önkéntes közzétételt, de általában gyakran elutasítják, és szükség van peres eljárásra.

Ha megfelelően bizonyítani tudjuk, a bíróság kiadja a parancsot a szolgáltatónak a hozzászóló információinak közzétételére. Ha a hozzászóló nevét, címét, telefonszámát és e-mail címét közzéteszik, azonosítható a hamisító.

A fentiekben leírt lépésekkel a hozzászóló azonosítható, bár az eljárás összetett. Ezeket a kérdéseket részletesen tárgyaljuk egy másik cikkben.

https://monolith.law/reputation/disclosure-of-the-senders-information[ja]

Az álcázott bűnözőkkel szembeni fellépés

Ha sikerül azonosítani az álcázott bűnözőt, kártérítést igényelhet tőle a becsületjog vagy a magánélet jogának megsértése miatt. Első lépésként tartalomigazoló levél segítségével kérheti a kötelező fizetést, és ha a hozzászóló nem teljesíti a fizetési kötelezettségét, akkor kártérítési igényt indíthat.

Ha az álcázás súlyos, bejelentést tehet a rendőrségen, letartóztathatja a bűnözőt, és büntetőfeljelentést tehet, amely büntetőjogi büntetést eredményezhet.

Büntetőfeljelentés esetén konkrétan meg kell magyaráznia a károk tartalmát és azt, hogy ezek hogyan felelnek meg a bűncselekmény egyes alkotóelemeinek. Forduljon tapasztalt ügyvédhez.

A károk konkrétan becsületsértés, sértés, üzleti akadályozás, hitelrontás, szerzői jogi törvény megsértése stb. lehetnek. Kérjük, konzultáljon ügyvédjével a részletekről.