MONOLITH LAW OFFICE+81-3-6262-3248Hétköznapokon 10:00-18:00 JST [English Only]

MONOLITH LAW MAGAZINE

General Corporate

A koronavírus-járvány miatt hirtelen megnövekedett elektronikus aláírások és elektronikus szerződések: Magyarázat a hatékonyságukra

General Corporate

A koronavírus-járvány miatt hirtelen megnövekedett elektronikus aláírások és elektronikus szerződések: Magyarázat a hatékonyságukra

A koronavírus-járvány miatt kialakult távmunka terjedésével együtt az elektronikus szerződések száma is növekszik. Az elektronikus szerződések esetében nincs szükség arra, hogy a postán kapott dokumentumokat aláírjuk és visszaküldjük, elég csak a számítógépen vagy más eszközön ellenőrizni a tartalmat és aláírni, így jelentős időt és energiát takaríthatunk meg.

Itt az elektronikus aláírások és az elektronikus szerződések érvényességét fogjuk megvizsgálni.

Szerződés és szerződési dokumentum

Az a jogi kötelezettségvállalás, amely a felek megállapodása révén jön létre, a “szerződés”. Ha a jogok és kötelezettségek a megállapodás révén keletkeznek, akkor mi a célja a “szerződési dokumentumnak”?

Polgári törvénykönyv és szerződések

A szerződések nem igényelnek írásos formát. A szerződések szóban is létrejöhetnek, és a szóbeli ígéretek is szerződésnek számítanak. Azonban, ha vitás helyzet adódik a szerződésből, szükség van a szerződés bizonyítására, és a szóbeli szerződések esetében nincsenek bizonyítékok. Ilyen esetekre való tekintettel, a szerződések írásos formában történő rögzítése szükséges a vitás helyzetekben felhasználható bizonyítékok miatt.

Az írásos szerződések azonban nem korlátozódnak kizárólag papíralapú dokumentumokra. A videofelvételek, vagy a mágneses lemezen tárolt elektronikus adatok is benyújthatók bizonyítékként a polgári perben.

A szerződésekkel kapcsolatban a Polgári törvénykönyv a következőket rendelkezi:

Polgári törvénykönyv (A szerződés létrejötte és formája) 522. cikk

A szerződés akkor jön létre, amikor a másik fél elfogadja a szerződés tartalmát bemutató ajánlatot (a továbbiakban “ajánlat”).

2 A szerződés létrejöttéhez, kivéve ha a törvény másként rendelkezik, nincs szükség írásos formára vagy más formai követelményekre.

Ez azt jelenti, hogy a szerződés akkor jön létre, amikor a felek szándéka megegyezik, és a második bekezdés szerint a szerződés létrejöttéhez nincs szükség írásos formára, a forma szabadon választható. Ezért ma már szinte minden szerződést elektronikusan rögzítenek, és ez nem jelent problémát.

Az azonban figyelembe kell venni, hogy a második bekezdésben szereplő “kivéve ha a törvény másként rendelkezik” kifejezés alapján vannak olyan esetek, amikor a törvény írásos formát ír elő, és ilyen esetekben általában a papíralapú dokumentumok készítése a szerződés létrejöttének feltétele.

Például a kezességi szerződések vagy a bérleti szerződések esetében, ha azok nem írásos formában készülnek, a szerződés hatályát nem ismerik el. A kezességi szerződések esetében azonban a Polgári törvénykönyv 446. cikkének 2. bekezdése szerint “A kezességi szerződés csak írásban érvényes”, de a 3. bekezdés szerint “Ha a szerződést elektronikus formában rögzítették, azt úgy tekintjük, mintha írásban készült volna, és alkalmazni kell az előző bekezdés rendelkezéseit.”, tehát az elektronikus szerződések is érvényesek.

Másrészről, az ajándékozási szerződéseknél a szóbeli szerződések is elfogadottak, de ha a szerződés nem írásos formában készült, a felek felmondhatják azt. A kezességi szerződéseknél az írásos forma kötelező, ezért az elektronikus formában készült kezességi szerződéseknél is felmerülhet a felmondás lehetősége.

Ezen kívül, a házhoz menő értékesítés és hasonló tevékenységek esetében a vállalkozónak kötelessége írásban közölni a szerződés tartalmát a fogyasztóval, és ha nem ad át írásos dokumentumot, a visszalépési időszak nem kezdődik el. A fogyasztónak is írásban kell visszalépnie.

Polgári perrendtartás és szerződések

A Polgári Törvénykönyv 522. cikkének 2. bekezdése szerint, ha nincs külön rendelkezés, a szerződés érvényes, még ha nincs is írásos formában. Azonban a szerződés érvényessége és annak, hogy a bíróság elfogadja-e a szerződést bizonyítékként, két különböző kérdés. Ha vitás kérdés merül fel a szerződéssel kapcsolatban, szükség van bizonyítékokra a szerződés érvényességének megállapításához.

De vajon az elektronikus formában létrejött szerződések érvényesek-e a bíróságon? A Polgári Perrendtartás a dokumentumok bizonyítékként történő benyújtásával kapcsolatban a következőket rendelkezi:

Polgári Perrendtartás (Dokumentumok létrehozása) 228. cikk

A dokumentumoknak igazolniuk kell, hogy valódiak.

(…)

4. A magánokiratokat, amelyeken szerepel a személy vagy meghatalmazottja aláírása vagy pecsétje, valódiaknak tekintjük.

A Polgári Perrendtartás 228. cikke előírja, hogy a dokumentumoknak igazolniuk kell valódiságukat, hogy bizonyítékként elfogadhatóak legyenek, de a gyakorlatban nehéz lehet ezt bizonyítani. Például egy adóssági elismervény esetében is meg kell határozni, ki írta és ki készítette, de ez a bizonyítás nehéz lehet.

Ezért a 4. bekezdésben, még a hivatalos okiratoknál is, ha a személy vagy meghatalmazottja aláírása vagy pecsétje szerepel, azt valódiaknak tekintjük, ez a “feltételezési szabály”. Vagyis az “aláírás vagy pecsét” a dokumentum “valódi létrehozásának” feltételezett követelménye.

Az azonban nem jelenti azt, hogy ha van pecsét, akkor azt valódinak tekintjük, hanem azt kell bizonyítani, hogy az a személyé. Ha hivatalos pecsétet használ, akkor hozzá kell csatolni a hivatalos pecsét igazolását, hogy bizonyítsa, hogy a pecsét a személyé. Ha viszont egyszerű bélyegzőt használ, akkor nehéz lehet a személyazonosság igazolása.

Az elektronikus dokumentumok esetében a Polgári Perrendtartás 231. cikke “Dokumentumokhoz hasonló tárgyak alkalmazása” alatt rendelkezik arról, hogy “Ez a szakasz alkalmazandó a rajzokra, fényképekre, hangfelvételekre, videószalagokra és más, nem dokumentum formájában létrehozott tárgyakra, amelyek információt hordoznak”. Tehát az elektronikus dokumentumokat is, ezen rendelkezés alapján, dokumentumokhoz hasonlóként kezelik, és még az e-mailek is, ha a tartalmuk hitelessége magas, akkor a bíróság elfogadja őket bizonyítékként.

Elektronikus aláírás törvény és szerződések

A “Japán Elektronikus Aláírás Törvény (törvény az elektronikus aláírásokról és az hitelesítési szolgáltatásokról)” az elektronikus dokumentumokon alkalmazott “elektronikus aláírások” meghatározását és hatását szabályozza, valamint a hitelesítést végző vállalkozásokat szabályozza, és meghatározza az elektronikus aláírások jogi érvényességét.

Az elektronikus aláírás meghatározása a következő:

Elektronikus Aláírás Törvény 2. cikk

E törvény szerint az “elektronikus aláírás” olyan intézkedés, amelyet az elektromágneses feljegyzésekkel (elektronikus, mágneses vagy más, emberi érzékeléssel nem érzékelhető módon készült feljegyzések, amelyeket számítógépes információfeldolgozásra használnak. Továbbiakban ugyanez.) kapcsolatos információkra alkalmaznak, és amely a következő követelményeknek felel meg:

1. Az intézkedést végrehajtó személy által létrehozott információt igazolja.

2. Meg lehet erősíteni, hogy az információ nem változott.

Összefoglalva, az “elektromágneses feljegyzésre rögzíthető információval kapcsolatos intézkedés”, amely “igazolja, hogy az intézkedést végrehajtó személy a létrehozó”, és “meg lehet erősíteni, hogy az információ nem változott”, az elektronikus aláírás.

Jelenleg az elektronikus aláírásokat a nyilvános kulcsú titkosítási technológia valósítja meg. Egy párosított titkosító és dekódoló kulcsot hoz létre, és ha van egy olyan titkosított szöveg, amelyet egy adott dekódoló kulccsal lehet dekódolni, akkor azt igazolni lehet, hogy az eredeti szöveg titkosítatlan változatát a dekódoló kulcshoz tartozó titkosító kulccsal titkosították.

Ha a két kulcs közül a dekódoló kulcsot nyilvánosságra hozza az interneten vagy más módon, és a titkosító kulcsot titkos kulcsként tartja meg, akkor azt feltételezhetjük, hogy a nyilvános kulccsal dekódolható titkosított szöveg a nyilvános kulcshoz tartozó titkos kulcs kezelője által titkosított. Ez a rendszer, amely lehetővé teszi a digitális fájl létrehozójának és a létrehozott fájl módosításának igazolását, a nyilvános kulcsú titkosítási rendszer.

Az Elektronikus Aláírás Törvény azonban nem írja elő, hogy a nyilvános kulcsú titkosítási rendszert kell alkalmazni. Ez annak köszönhető, hogy a törvény figyelembe veszi a jövőbeli technológiai fejlődést, és lehetővé teszi, hogy az új technológiákat is jogilag elektronikus aláírásként kezeljék, ha azok gyakorlati alkalmazásra kerülnek, és nem korlátozódik a nyilvános kulcsú titkosítási technológiára. Ez azért van, mert a jövőben talán jobb módszereket találnak a személyazonosság és a nem módosított állapot igazolására.

Az Elektronikus Aláírás Törvény az elektronikus dokumentumokra vonatkozóan a következőket mondja:

Elektronikus Aláírás Törvény (az elektromágneses feljegyzés valódi létrehozásának feltételezése) 3. cikk

Az információk megjelenítésére létrehozott elektromágneses feljegyzés (kivéve a hivatalnokok által hivatali feladatok ellátása során létrehozottakat) akkor tekinthető valóban létrehozottnak, ha a személy által végzett elektronikus aláírás (amelyet csak a személy végezhet el, feltéve, hogy a szükséges kódokat és tárgyakat megfelelően kezeli) megtörtént.

Ha a személy által végzett elektronikus aláírás megtörtént, akkor azt feltételezzük, hogy valóban létrejött.

Az, hogy a személy által végzett-e az elektronikus aláírás, elektronikus tanúsítvánnyal igazolható. A pecsét esetében a pecsét tanúsítványával ellenőrizhető, hogy a pecsét és a pecsétlenyomat megegyezik-e, az elektronikus aláírás esetében az elektronikus tanúsítvánnyal ellenőrizhető, hogy az aláírás helyes-e. Az elektronikus tanúsítvány tartalmazza a “nyilvános kulcsot”, amely az elektronikus aláírás ellenőrzéséhez szükséges információt, így a nyilvános kulccsal ellenőrizhető elektronikus aláírás a személyének tekinthető.

Összefoglalás

Az interneten és hasonló platformokon történő kommunikáció során nincs szükség személyes találkozóra, ezért fontos ellenőrizni, hogy az információ küldője és fogadója valóban az, akinek mondja magát, és hogy az információ nem változott-e meg közben. Ezt a célt szolgálja az elektronikus aláírás.

Az elektronikus aláírásnak ugyanolyan jogi ereje van, mint a hagyományos aláírásnak. Az elektronikus szerződések is érvényesek, és bírósági eljárásokban is felhasználhatók bizonyítékként.

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolis Jogi Iroda egy olyan jogi iroda, amely magas szakmai színvonalon rendelkezik az IT, különösen az internet és a jog területén. Az elektronikus szerződések biztonságos alkalmazása egyre nagyobb igényt fog generálni a jövőben. Irodánkban a Tőzsdei Prime listán szereplő vállalatoktól a startup vállalkozásokig különböző ügyekben készítünk és felülvizsgálunk szerződéseket. Ha problémája van a szerződéssel kapcsolatban, kérjük, olvassa el az alábbi cikket.

https://monolith.law/contractcreation[ja]

Managing Attorney: Toki Kawase

The Editor in Chief: Managing Attorney: Toki Kawase

An expert in IT-related legal affairs in Japan who established MONOLITH LAW OFFICE and serves as its managing attorney. Formerly an IT engineer, he has been involved in the management of IT companies. Served as legal counsel to more than 100 companies, ranging from top-tier organizations to seed-stage Startups.

Vissza a tetejére