Az e-learning anyagok hasznosítása folyamatban - Mire kell figyelni a szerzői jogi törvények alapján?

A hálózatok használatával történő iskolai órák és munkahelyi képzések, valamint a távoktatási szolgáltatások hálózaton keresztül történő, fizetős oktatások és képzések száma egyre növekszik. Ilyen esetekben milyen jogi felelősséget viselnek az iskolák, vállalatok vagy szolgáltatók a szerzői jogok tekintetében?

Itt bemutatjuk az e-learning anyagok és a szerzői jogok kapcsolatát.

Nonprofit iskolák és egyéb oktatási intézmények esete

A Japán Szerzői Jogi Törvény (Japanese Copyright Law) 35. cikkelyének 1. és 2. bekezdése szerint, ha a nonprofit iskolák és egyéb oktatási intézmények tanóráin belül a szerzői jogi művek használata megfelel az adott feltételeknek, az iskolák és egyéb intézmények fenntartói a Kulturális Ügynökség igazgatója által kijelölt kezelő szervezetnek egyszerre fizethetnek kompenzációt, feltéve, hogy a jogtulajdonos engedélye nélkül végezhetnek nyilvános közvetítést.

Ezt a “tanórai célú nyilvános közvetítési kompenzációs rendszert” a 2018-as Szerzői Jogi Törvény módosítása hozta létre, és a kihirdetés napjától számított 3 éven belül (2021. májusig) kellett végrehajtani. Az új koronavírus-járvány miatt az oktatási helyzetek változása miatt a tervet előrehozták, és 2020. április 28-tól lépett érvénybe. Megjegyzendő, hogy ez a “tanórai célú nyilvános közvetítési kompenzációs rendszer” a szerzői joghoz kapcsolódó jogokra is alkalmazandó.

Az iskolák és egyéb oktatási intézmények (kivéve a profitcélú intézmények) oktatói és tanulói, ha az oktatás során használják a műveket, a szükséges mértékben másolhatják a nyilvánosságra hozott műveket, vagy nyilvánosan közvetíthetik azokat (az automatikus nyilvános közvetítés esetén beleértve a közvetítés lehetővé tételét is, ebben a cikkelyben ugyanez érvényes), vagy nyilvánosan továbbíthatják a nyilvánosságra hozott és nyilvánosan közvetített műveket a fogadó berendezés segítségével. Azonban, ha a mű típusa, célja, a másolatok száma és a másolás, nyilvános közvetítés vagy továbbítás módja tekintetében a szerzői jog tulajdonosának érdekeit jogtalanul sérti, ez nem érvényes.

2. Ha a fent említett bekezdés alapján nyilvános közvetítést végeznek, az oktatási intézmény fenntartójának megfelelő összegű kompenzációt kell fizetnie a szerzői jog tulajdonosának.

Szerzői Jogi Törvény 35. cikkely

Összefoglalva, a jogosulatlan másolás és nyilvános közvetítés akkor engedélyezett, ha:

1. nonprofit iskola vagy más oktatási intézmény a szervezet
2. az oktatók és a tanulók a fő szereplők
3. az oktatás során szükséges mértékben használják
4. nyilvánosságra hozott műről van szó
5. nem sérti jogtalanul a szerzői jog tulajdonosának érdekeit

Ezeknek a feltételeknek teljesülniük kell.

Megjegyzendő, hogy ha a fő helyszínen tartott órákat egy másodlagos helyszínen is közvetítik, a fő helyszínen használt tananyagok másodlagos helyszínre történő nyilvános közvetítése kivételt képez a kompenzációs fizetés alól (ugyanazon törvény 35. cikkelyének 3. bekezdése), és a törvény 36. cikkelye szerint, ha bizonyos feltételek teljesülnek, a hálózatot használó vizsgákat is lehetővé teszi a szerzői jog tulajdonosának engedélye nélkül nyilvánosan közvetíteni a vizsgakérdésként használt műveket.

Iskolák és egyéb oktatási intézmények

A japán szerzői jogi törvény (Japanese Copyright Law) 35. cikkelye szerint az iskolák és egyéb oktatási intézmények (kivéve a profitot célzó intézmények) olyan szervezett, folyamatos oktatási tevékenységet folytató non-profit oktatási intézmények, amelyek az iskolai oktatási törvény (Japanese School Education Law) és egyéb alapjául szolgáló jogszabályok (beleértve a helyi önkormányzatok által meghatározott rendeleteket és szabályokat) alapján lettek létrehozva, valamint az ezekhez hasonló helyek.

Az iskolai oktatási törvény által meghatározott oktatási intézmények közé tartoznak az óvodák, általános iskolák, középiskolák, kötelező oktatási iskolák, középfokú iskolák, középfokú oktatási iskolák, speciális támogatást igénylő iskolák, felsőfokú szakképző iskolák, különféle iskolák, szakiskolák, egyetemek stb.

A gyermekjóléti törvény (Japanese Child Welfare Law), a kisgyermekkori oktatás, gondozás stb. átfogó biztosításának előmozdításáról szóló törvény által meghatározott oktatási intézmények közé tartoznak a bölcsődék, hitelesített gyermekközpontok, iskolai gyermekgondozás.

A közösségi oktatási törvény (Japanese Social Education Law), a múzeumi törvény (Japanese Museum Law), a könyvtári törvény (Japanese Library Law) stb. által meghatározott oktatási intézmények közé tartoznak a közösségi központok, múzeumok, művészeti galériák, könyvtárak, ifjúsági központok, élethosszig tartó tanulási központok stb.

Ezen kívül vannak még olyan oktatási intézmények, amelyeket a különböző minisztériumok alapító törvényei és szervezeti rendeletei, valamint egyéb kapcsolódó jogszabályok határoznak meg, mint például a Védelmi Egyetem (Japanese Defense University), az Adóügyi Egyetem (Japanese Tax College), valamint azok az oktatási intézmények, amelyeket a szerkezeti reform speciális zónájáról szóló törvény (Japanese Special Zones for Structural Reform Law) alapján profitot célzó vállalatok hoztak létre, és amelyek kivételként az oktatási intézmények közé tartoznak, mint például az iskolát alapító vállalatok által működtetett iskolák.

Az oktatás jelentése

A Japán Szerzői Jogi Törvény (Japanese Copyright Law) 35. cikkelye szerint az “oktatás” olyan oktatási tevékenységet jelent, amelyet az oktató végzett a tanulókkal szemben az iskola vagy más oktatási intézmény felelőssége és irányítása alatt.

Ezért,

• előadások, gyakorlatok, szemináriumok stb.
• általános és középfokú oktatás különleges tevékenységei (osztálytevékenységek, klubtevékenységek, diák- és tanulói tevékenységek, iskolai rendezvények, stb.) és klubtevékenységek, különórák stb.
• távoktatás keretében végzett személyes oktatás, távoktatás, médiaoktatás stb.
• nyilvános előadások, amelyeket az iskola vagy más oktatási intézmény szervez és saját tevékenységként végez
• előadások és előadások, amelyeket a közösségi oktatási intézmény szervez és saját tevékenységként végez

tekinthetők relevánsnak, de

• iskolai tájékoztatók és nyílt napok a leendő hallgatók számára, bemutató órák stb.
• tanári értekezletek
• felsőoktatási különórák (klubtevékenységek stb.)
• önkéntes tevékenységek (amelyekért nem adnak kreditpontot)
• szülői értekezletek
• előadások és szülő-gyermek kurzusok, amelyeket az iskola vagy más oktatási intézmény szervez, és amelyeket a diákönkormányzat vagy a szülői tanács szervez

nem tekinthetők relevánsnak. Továbbá, ha a tananyagot (más szerző művét), amelyet az iskolai órákon osztanak ki, feltöltik egy webszerverre úgy, hogy azt a nem beiratkozott diákok is megtekinthessék, ez meghaladja a szükséges használatot az oktatási folyamat során, és engedély nélkül nem végezhető.

Mit jelent a másolás?

A Japán Szerzői Jogi Törvény (Japanese Copyright Law) 35. cikkelye szerint a “másolás” azt jelenti, hogy egy már meglévő művet “fizikailag reprodukálunk”, legyen az kézzel írva, billentyűzeten beírva, nyomtatva, fényképezve, fénymásolva, felvéve, vagy bármilyen más módon (Japán Szerzői Jogi Törvény 2. cikkely 1. bekezdés 15. pont).

Ezért a következő tevékenységek mindegyike ide tartozik:

• Irodalmi művek írása táblára
• Irodalmi művek beírása jegyzetfüzetbe
• Nyomtatott művek másolása papírra
• Nyomtatott művek beolvasása és PDF-fájllá konvertálása, majd tárolása adathordozón
• Művek beírása billentyűzettel vagy más eszközzel, majd tárolása számítógépen vagy okostelefonon
• Számítógépen vagy más eszközön tárolt művek másolása USB memóriára
• Művek fájljainak tárolása szerveren (beleértve a biztonsági mentéseket is)
• TV műsorok felvétele merevlemezre
• Festmények másolása rajzpapírra
• Szobrok utánzása papíragyagból

Mindezek a tevékenységek ide tartoznak.

Megjegyzendő, hogy az alábbi tevékenységek az oktatási folyamat részét képezik:

• A küldött művek másolása a hallgatók által
• A tanárok által készített oktatási anyagok előkészítése vagy az óra utáni áttekintés során történő másolás
• A tanárok vagy a hallgatók által készített másolatok tárolása saját feljegyzésként

https://monolith.law/corporate/government-office-document-copyright[ja]

Mi a nyilvános közvetítés?

A Japán Szerzői Jogi Törvény (Japanese Copyright Law) 35. cikkelye szerint a “nyilvános közvetítés” azt jelenti, hogy bármilyen módon, beleértve a rádióadást, kábeltelevíziós adást, internetes közvetítést (beleértve a “közvetítésre való képességet”) és más módszereket, tartalmat továbbítunk meghatározatlan személyeknek vagy nagyszámú meghatározott személynek (a Szerzői Jogi Törvény 2. cikkelyének 1. bekezdésének 7. pontja és 5. bekezdése szerint).

Ezért,

• az iskolai honlapokon közzétett szerzői művek,
• a külső szervereken tárolt szerzői művek továbbítása a hallgatók kérésére,
• a szerzői művek e-mailben történő továbbítása nagyszámú hallgatónak (a nyilvánosság számára),
• a televíziós adás,
• a rádióadás,

mind a nyilvános közvetítés kategóriájába tartoznak. Azonban az iskolai területen (azonos épületen belül) található adóberendezésekkel vagy szerverekkel végzett iskolai közvetítések, amelyekhez nem lehet hozzáférni az iskola területén kívülről, nem minősülnek nyilvános közvetítésnek.

Mit jelent a szerzői jog tulajdonosának jogainak tisztességtelen sérelme

A ‘Japán Szerzői Jogi Törvény’ 35. cikkelye szerint a “szerzői jog tulajdonosának jogainak tisztességtelen sérelme” azt jelenti, hogy az iskolák és egyéb oktatási intézményekben történő másolás vagy nyilvános közvetítés miatt a piaci termékek eladásai csökkennek, vagy a jövőbeni potenciális értékesítési csatornák blokkolásra kerülnek.

Ez kapcsolódik a “szükségesnek ítélt mértékhez” is, de korlátozva van az osztályok vagy előadások számára (beleértve az egyetemi nagy előadótermekben tartott előadásokat, és az osztálykereteken túlmutató előadásokat, ahol a hallgatók száma a mérvadó). Ezenkívül a tanárok és a hallgatók általában megvásárolják és használják az oktatási anyagokat, például a tanári útmutatókat, referenciakönyveket, anyaggyűjteményeket, az órákon használt kottákat, a kórusokban és fúvószenekarokban használt kottákat, valamint a tanulók által használt feladatlapokat, gyakorlókönyveket, munkafüzeteket, tesztlapokat (beleértve a korábbi kérdések gyűjteményét) stb. Ezeket az anyagokat nem szabad olyan módon másolni vagy nyilvánosan közvetíteni, hogy azok helyettesítsék az eredeti anyagok megvásárlását.

Különösen fontos, hogy a művészet, a fényképezés, a kották stb. olyan minőségben és módon ne kerüljenek bemutatásra, amely befolyásolja a piaci termékek eladásait, és kerülni kell ezeknek a szerzői jogi műveknek a nagy számban történő kiemelését egyetlen kiadványból.

Ha az órákon használt szerzői jogi művek tisztességtelenül sértik a szerzői jog tulajdonosának jogait, akkor szükséges a szerzői jog tulajdonosának engedélyét beszerezni, mivel ezek a használatok meghaladják az engedély nélküli, ingyenes vagy engedély nélküli, fizetős (kártérítés) használat határait.

Ha profit a cél

Az iskolai órák során végzett nyilvános közvetítésre vonatkozó kivételi szabályok nem vonatkoznak azokra, akik profitcélú e-learning tevékenységet folytatnak. Vagyis, az iskolai órák során végzett nyilvános közvetítést nem engedélyezik profitcélú tevékenység esetén, és alapvetően szükség van a jogtulajdonos engedélyére. Például, a cég alkalmazottainak képzéséhez használt tananyagok nyilvános közvetítése stb. nem lehetséges engedély nélkül.

Az e-learning esetében a tananyagok digitalizálása és multimédiás tartalmakká alakítása miatt, amelyhez programozók, narrátorok és zene is hozzáadódik, mások szerzői jogi műveinek felhasználási területe tovább bővül, ezért óvatosság szükséges.

Teszt kérdések nyilvános közvetítése

A Japán Szerzői Jogi Törvény (Japanese Copyright Law) 36. cikkelye szerint a nyilvánosságra hozott műveket a következő feltételek mellett fel lehet használni felvételi vizsgákhoz vagy tudományos és technikai vizsgákhoz, engedély nélküli nyilvános közvetítés esetén:

• A vizsga céljából szükséges mértékben
• Már nyilvánosságra hozott művek esetén
• Nem sérti jogtalanul a szerzői jog tulajdonosának érdekeit
• Profitcélú esetben, a jogtulajdonosnak kompenzációt kell fizetni

Vagyis, ha a tesztkérdéseket használják, a profitcélú magán e-learning szolgáltatók is végezhetnek engedély nélküli nyilvános közvetítést. Azonban, ha vizsgadíjat szednek a próbavizsgáért, ez a profitcélú tevékenység tipikus példája, és kompenzációs kötelezettség keletkezik.

Megjegyzendő, hogy az e-learning szolgáltatók a weboldalukon közzétehetik a már nyilvánosságra hozott műveket tesztkérdésként, és engedély nélkül küldhetik azokat a vizsgázóknak, akik beírták az ID-jüket és jelszavukat. Azonban, nem lehetséges engedély nélkül közzétenni és küldeni a még nem nyilvánosságra hozott műveket tesztkérdésként azoknak a vizsgázóknak, akik beírták az ID-jüket és jelszavukat, és a vizsga után a tesztkérdéseket nem szabad közzétenni a honlapon stb., mert ez “túllépi a vizsga céljából szükséges mértéket”, ezért óvatosnak kell lenni.

Összefoglalás

Amennyiben az iskolák vagy az e-learning szolgáltatók, akik az egyéni teljesítményekkel kapcsolatos információkat nem statisztikai adatok formájában, hanem az egyének azonosítására alkalmas módon tárolják, ezen információkat kiszivárogtatják, az információ tulajdonosának személyében felelősséget kell vállalniuk. Ez a felelősség szerződéses felelősség lehet (a Japán Polgári Törvénykönyv 415. cikke) vagy jogellenes cselekményből eredő felelősség (a Japán Polgári Törvénykönyv 709. cikke). Ezért az e-learning alkalmazásakor nem csak a szerzői jogokkal kapcsolatos felelősségre, hanem az egyéni információkkal kapcsolatos felelősségre is figyelni kell.

https://monolith.law/corporate/act-on-the-protection-of-personal-information-privacy-issues[ja]

https://monolith.law/corporate/information-leak-crisis-management[ja]

Intézkedéseink bemutatása irodánk részéről

A Monolis Jogi Iroda egy olyan jogi iroda, amely magas szakmai ismeretekkel rendelkezik az IT-ben, különösen az internet és a jog területén. Az elmúlt években a szerzői jogok körüli szellemi tulajdonjogok egyre nagyobb figyelmet kaptak, és a jogi ellenőrzés szükségessége egyre növekszik. Irodánk szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos megoldásokat kínál. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

https://monolith.law/practices/corporate[ja]