【Hatályba lép Reiwa 7. év (2025) júniusában】A munkahelyi hőguta elleni intézkedések kötelezővé válnak a munkavédelmi törvény módosításával: Milyen intézkedésekre van szüksége a vállalatoknak?

A Reiwa 7. évben (2025) június 1-jén hatályba lépett a munkavédelmi törvény módosítása Japánban, amely törvényi kötelezettségként írja elő a vállalatok számára a “hőség elleni védekezési intézkedések” végrehajtását. Ennek eredményeként a hőségben dolgozó munkavállalók egészségének védelme érdekében a munkaadóknak konkrét intézkedéseket kell hozniuk a hőguta kialakulásának és súlyosbodásának megelőzése érdekében. A módosítás “büntetéssel járó kötelezettségként” került meghatározásra, így a vállalatok számára sürgős intézkedések megtétele válik szükségessé.

Ebben a cikkben a munkavédelmi törvény módosítása által előírt hőség elleni védekezési intézkedések kötelezettségének bevezetését tárgyaljuk.

A munkavédelemről szóló törvény és a hőség elleni védekezés Japánban

A munkahelyi hőség elleni védekezés eddig csupán néhány rendelkezést tartalmazott a munkavállalók biztonságának biztosítására szolgáló japán törvény, a “Munkavédelemről szóló törvény” alkalmazását meghatározó “Munkavédelmi szabályzatban”.

Konkrétan a következőket írták elő:

• Munkavédelmi szabályzat 606. cikk: Kötelezettség a hőmérséklet és páratartalom szabályozására olyan beltéri munkahelyeken, ahol a forróság, hideg vagy magas páratartalom miatt egészségkárosodás veszélye áll fenn.
• Munkavédelmi szabályzat 607. cikk: Kötelezettség a beltéri munkahelyek hőmérsékletének, páratartalmának és sugárzó hőjének félévente történő rendszeres mérésére.
• Munkavédelmi szabályzat 617. cikk: Kötelezettség só és ivóvíz biztosítására olyan munkahelyeken, ahol a munkavégzés során nagy mennyiségű izzadás várható.

Forrás: Munkavédelmi szabályzat | e-Gov törvénykereső[ja]

A munkavédelmi törvény módosítása kötelezővé tette a hőség elleni védekezést Japánban

A mostani törvénymódosítás hátterében a közelmúltban tapasztalt hőséghullámok miatt megnövekedett munkahelyi balesetek száma áll.

Különösen a szabadtéri munkavállalók és a nem megfelelő légkondicionáló berendezésekkel rendelkező helyiségekben dolgozók számára jelent életveszélyes kockázatot a hőség okozta kimerülés. A Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium “A munkahelyi hőség okozta sérülések és balesetek helyzete a Reiwa 6 (2023) évben (végleges adatok)” című jelentése szerint 2023-ban a munkahelyi hőség okozta sérülések és balesetek száma meghaladta az 1257-et, és a halálos áldozatok száma is elérte a 31-et. A korábbi hőség elleni intézkedések nem voltak elegendőek a “felfedezés késlekedése” és “a rendellenességek esetén alkalmazandó intézkedések hiányosságai” miatt a munkahelyi hőség okozta problémák megelőzésére.

Forrás: Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium | “A munkahelyi hőség okozta sérülések és balesetek helyzete a Reiwa 6 (2023) évben (végleges adatok)”[ja]

A hőség elleni védekezés kötelezővé tételének szükségessége Japánban 1: A felfedezés késlekedése

A japán Munkavédelmi és Munkaügyi Minisztérium (厚生労働省) a munkahelyi hőség elleni védekezés megerősítéséről szóló dokumentumban foglalta össze a munkavédelmi törvény aktuális módosítását.

Ennek értelmében a Reiwa 2 (2020) és Reiwa 5 (2023) között bekövetkezett hőség okozta halálos munkahelyi balesetek 103 esetéből 78-at már súlyos állapotban fedeztek fel, és ez a késlekedés jelenti a problémát.

A helyszínen gyakran előfordul, hogy az ilyen kezdeti tüneteket, mint szédülés vagy hányinger, csak “átmeneti rosszullétnek” ítélik meg, és nem tesznek megfelelő intézkedéseket, ami a tünetek hirtelen romlásához vezethet. Ez sürgősségi ellátáshoz vagy akár halálos balesethez is vezethet. Ezért fontos, hogy a munkahelyeken a fizikai állapot ellenőrzését és az esetleges rendellenességek korai felismerését a munkafolyamat részeként kezeljék, és szükséges az oktatás, valamint a rendszer kiépítése annak érdekében, hogy a dolgozók ne nézzenek el semmilyen tünetet.

Forrás: A munkahelyi hőség elleni védekezés megerősítése | Japán Munkavédelmi és Munkaügyi Minisztérium[ja]

A hőség elleni védekezés kötelezővé tételének szükségessége 2: A váratlan helyzetekre való reagálás hiányosságai

Egy másik probléma, hogy nincs megfelelően kidolgozott protokoll a hőség okozta egészségügyi problémák esetén, ami késedelmet vagy helytelen cselekvést eredményezhet a helyszínen. A japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium “A munkahelyi hőség elleni védekezés megerősítéséről” szóló jelentése szerint a Reiwa 2 (2020) és Reiwa 5 (2023) között bekövetkezett hőség okozta halálos munkahelyi balesetek 103 esetéből 41 esetben az volt az egyik ok, hogy nem történt megfelelő ellátás, például nem szállították kórházba az érintetteket.

Például, ha nem hűtik le a beteget, csak pihentetik, ha késik az orvosi intézményekkel való kapcsolatfelvétel, vagy ha az elsősegélynyújtás ismerete nincs megosztva a helyszínen, akkor az intézményi válságkezelés hiánya súlyosbíthatja a károkat. Ezt figyelembe véve a módosított Munkavédelmi és Munkaegészségügyi Törvény a hőség okozta állapotok “romlásának megelőzését” és az “elsődleges beavatkozások megerősítését” jogi kötelezettségként határozza meg.

A japán munkavédelmi törvény 2025. június 1-jén (Reiwa 7) hatályba lépő módosításainak tartalma

A japán munkavédelmi törvény 2025. június 1-jén (Reiwa 7) hatályba lépő módosításai új kötelezettségeket vezetnek be a hőség elleni védekezésre vonatkozóan, és bizonyos feltételek mellett kötelezővé teszik a jelentési rendszer kiépítését és a romlás megelőzésére irányuló intézkedések végrehajtását.

Először is, a munkavédelmi törvény 22. cikkének 2. pontja előírja, hogy a munkahelyeken meg kell tenni a magas hőmérséklet okozta egészségkárosodás megelőzésére szolgáló intézkedéseket.

22. cikk A munkáltatóknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket a következő egészségkárosodások megelőzésére:

(Közbeeső részletek)

2. A sugárzás, magas hőmérséklet, alacsony hőmérséklet, ultrahang, zaj, rezgés, rendellenes légnyomás és egyéb tényezők okozta egészségkárosodások

Munkavédelmi törvény | eGov törvénykereső[ja]

Ezenkívül a munkavédelmi törvény 27. cikke kimondja, hogy a munkáltatók által megvalósítandó intézkedéseket a munkavédelmi törvény végrehajtási rendelete határozza meg.

27. cikk A 20. cikktől a 25. cikkig terjedően, valamint a 25. cikk 2. pontjának első bekezdése szerint a munkáltatók által megvalósítandó intézkedéseket, továbbá az előző cikk szerint a munkavállalóknak betartandó előírásokat a szociális és munkaügyi minisztérium rendelete határozza meg.

Munkavédelmi törvény | eGov törvénykereső[ja]

A mostani módosítás a munkavédelmi törvény végrehajtási rendeletének 612. cikkének 2. pontjában határozza meg a hőség elleni védekezésre vonatkozó intézkedéseket.

(A hőség okozta egészségkárosodás veszélye)

612. cikk 2. pont A munkáltatóknak, amikor a hőség miatt folyamatosan végzett munkát végeznek, előzetesen ki kell alakítaniuk egy olyan rendszert, amely lehetővé teszi, hogy a munkavállalók jelentsék, ha hőség okozta egészségkárosodás tüneteit észlelik magukon, vagy ha más munkavállalók észlelik, hogy valaki hőség okozta egészségkárosodásra utaló jeleket mutat. Ezenkívül a munkáltatóknak tájékoztatniuk kell a munkavállalókat erről a rendszerről.

2. A munkáltatóknak, amikor a hőség miatt folyamatosan végzett munkát végeznek, előzetesen meg kell határozniuk a munkahelyenkénti eljárásokat, amelyek magukban foglalják a munka megszakítását, a test hűtését, szükség esetén orvosi vizsgálatot vagy kezelést, valamint egyéb szükséges intézkedéseket a hőség okozta egészségkárosodás súlyosbodásának megelőzésére. A munkáltatóknak tájékoztatniuk kell a munkavállalókat ezekről az intézkedésekről és azok végrehajtásának eljárásáról.

Munkavédelmi végrehajtási rendelet | eGov törvénykereső[ja]

A módosítás alapvető szemléletmódja

A mostani módosítás alapvető irányelve a hőség okozta betegségek, így a hőguta elleni minimális védelmi intézkedések kötelezővé tétele Japánban.

A hőségi stressz értékeléséhez használt hőmérsékleti index, a “WBGT érték” alapján, amennyiben egy munkafolyamat során hőguta kockázata áll fenn, megfelelő intézkedések megtételét várják el.

Hőség elleni védekezésre kötelezett munkahelyek Japánban

Japánban a hőség elleni védekezésre azok a munkahelyek kötelezettek, ahol “olyan munkát végeznek folyamatosan meleg helyeken, amelyek során fennáll a hőguta kialakulásának veszélye”. A követelményeket a következőképpen határozzák meg a tájékoztatóban: “基発0520第6号 (Reiwa 7. év május 20.)”.

A meleg helyek meghatározása alapvetően a munkavégzés helyén mért nedvesgömb-feketegömb hőmérséklet (WBGT) vagy a levegő hőmérséklete alapján történik. Ezenkívül az értékelés elvégezhető a Környezetvédelmi Minisztérium által üzemeltetett hőguta megelőzési információs weboldalak használatával is.

Továbbá, még abban az esetben is, ha a munka nem tartozik a hőguta kialakulásának veszélyét jelentő tevékenységek közé, a munka intenzitása vagy a viselt ruházat miatt nőhet a hőguta kockázata, ezért a munkáltatóknak törekedniük kell a módosított rendeletnek megfelelő intézkedések megtételére.

Forrás: 基発0520第6号 (Reiwa 7. év május 20.) | Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium[ja]

Intézkedés 1: A hőguta esetek jelentési rendszerének kiépítése és annak széles körű ismertetése

A hőguta elleni védekezés első lépése, hogy kiépítsük és széles körben ismertessük a munkavédelmi szabályzat (a japán Munkavédelmi és Munkaegészségügyi Szabályzat) 612. cikk (2) bekezdés 1. pontja által előírt jelentési rendszert, amely a hőguta esetén szükséges. A munkahelyen előre meg kell határozni, hogy kihez kell jelenteni az eseteket, és a kapcsolattartási információkat jól látható helyen kell kifüggeszteni, elektronikus levélben kell elküldeni vagy írásos dokumentum formájában kell terjeszteni.

Intézkedés 2: A hőség okozta állapotromlás megelőző intézkedéseinek előkészítése és közzététele

A munkavédelmi szabályzat (Japanese Industrial Safety and Health Act) 612. cikk (2) bekezdésének második pontja szerint a hőség okozta állapotromlás megelőzésének második lépése az állapotromlás megelőző intézkedéseinek előkészítése és azok közzététele. A hőség okozta állapotromlás megelőző intézkedései közé tartoznak a következők:

• A munkavégzéstől való ideiglenes eltávolítás
• A test hűtése
• Szükség esetén orvosi vizsgálat vagy kezelés igénybevétele
• Egyéb, a hőség okozta állapotromlás megelőzéséhez szükséges intézkedések

A Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium által kiadott munkahelyi hőség elleni intézkedések megerősítéséről szóló dokumentum 6. és 7. oldalán példák találhatók a hőség okozta állapotromlásra hajlamos személyek kezelésére, amelyeket folyamatábrák formájában mutatnak be. Ezeket az ajánlásokat figyelembe véve alakítsuk ki a munkahelyi valósághoz igazodó megelőző intézkedéseket. Az előkészített hőség okozta állapotromlás megelőző intézkedésekről is gondoskodni kell a megfelelő tájékoztatásról.

A vállalatok büntetése, ha elmulasztják a hőség elleni védekezést Japánban

Ha hiányosságok vannak a hőség elleni védekezésben, az adminisztratív útmutatások és intézkedések, valamint büntetőjogi szankciók tárgyává válhatnak.

Kártérítési igény a hőség elleni védekezés elmulasztása miatt a biztonsági előírások megsértésére hivatkozva

A vállalatok és a munkavállalók munkaszerződést (foglalkoztatási szerződést) kötnek. A munkaszerződési törvény (Japanese Labor Contract Act) 5. cikke szerint a vállalatok kötelesek biztosítani a munkavállalók életének és testi épségének biztonságát a munkavégzés során, és ezt megfelelően figyelembe kell venniük (biztonsági előírások). Ha a hőség elleni védekezés elmulasztása miatt a munkavállaló hőgutát kap, a vállalat megsértheti ezt a biztonsági előírást, és kártérítési igényt kaphat.

Adminisztratív intézkedés a hőség elleni védekezési kötelezettség megsértése miatt

A munkavédelmi törvény (Japanese Industrial Safety and Health Act) végrehajtásáért felelős adminisztratív szerv, a Munkaügyi Felügyelőség (Labor Standards Inspection Office) a következő intézkedéseket hajthatja végre, ha szükségesnek ítéli meg, a munkavédelmi törvény 91. cikke és más rendelkezések alapján:

• A munkahelyre való belépés
• Kérdések feltevése az érintetteknek
• Naplók, dokumentumok és egyéb tárgyak ellenőrzése
• Munkakörnyezeti mérések végzése
• A termékek, alapanyagok vagy eszközök ingyenes begyűjtése az ellenőrzéshez szükséges mértékben
• Jelentéstételre kötelezés
• Megjelenésre kötelezés
• A munka teljes vagy részleges leállításának elrendelése
• Épületek vagy egyéb létesítmények használatának teljes vagy részleges felfüggesztésének elrendelése

A Munkaügyi Felügyelőséggel való együttműködés, valamint a munkavégzés vagy az épületek használatának leállítása jelentős terhet róhat a vállalatokra.

Büntetőjogi szankciók a hőség elleni védekezési kötelezettség megsértése miatt

Ha megsértik a munkavédelmi törvény (Japanese Industrial Safety and Health Act) 22. cikkében meghatározott hőség elleni védekezési kötelezettséget, a munkavédelmi törvény 119. cikkének 1. pontja alapján hat hónapig terjedő fogvatartással vagy legfeljebb 500 ezer jen bírsággal sújthatók. A büntetés nemcsak a képviselőkre és a felelős személyekre, hanem a vállalatra is kiterjedhet.

Megjegyzendő, hogy a Reiwa 7 (2025) év június 1-jétől a korábbi börtönbüntetés és fogházbüntetés egyesül, és fogvatartási büntetéssé alakul át. A változásokról részletesen olvashat a „【Reiwa 7 év júniusa】A büntető törvénykönyv módosítása és az újonnan létrehozott ‘fogvatartási büntetés’ – A módosítás jelentősége és a négy fő pont magyarázata[ja]” című cikkben.

Összefoglalás: A vállalatoknak haladéktalanul felül kell vizsgálniuk a hőség elleni védekezési intézkedéseiket

A munkavédelmi törvény (2025. június 1-jén (Reiwa 7) hatályba lépő módosítása értelmében Japánban a vállalatok számára jogilag kötelezővé vált a hőség elleni védekezési intézkedések megtétele. A WBGT (hőterhelési index) alapértékeinek megfelelő kockázatértékelést, hűtési intézkedéseket, jelentési rendszert és az elsődleges válaszlépések manuáljának kidolgozását követelik meg. Ezek elmulasztása esetén a vállalatok közigazgatási szankciók vagy büntetőjogi következményekkel számolhatnak. Amennyiben még nem tett intézkedéseket, úgy sürgősen szükséges megkezdeni a megfelelő lépések megtételét.

A Monolith Ügyvédi Iroda által kínált megoldások bemutatása

A Monolith Ügyvédi Iroda egy olyan jogi szolgáltató, amely az IT területén, különösen az internet és a jogi szakértelem terén rendelkezik kiemelkedő szaktudással. Irodánk a tőzsdei vállalatoktól kezdve a startup vállalkozásokig terjedő széles ügyfélkör számára nyújt támogatást az IT és startup vállalkozásokra jellemző komplex üzleti kihívások jogi oldalról történő kezelésében. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolith Ügyvédi Iroda szolgáltatási területei: IT és startup vállalatok vállalati jogi szolgáltatásai[ja]