A 'Mario Kart eset' köztes ítélete és az szellemi tulajdonjogok megsértése

A Nintendo népszerű videojáték-karaktere, a “Mario” jelmezének kölcsönzése, és a gokartok közúti használatának reklámozása tisztességtelen versenynek minősül. A vállalat ezért pert indított a “Maricar” (jelenleg MARI Mobility Development) közúti gokart kölcsönző cég ellen, hogy megtiltsa a jelmezek használatát, és 50 millió jen kártérítést követeljen. Az ügy másodfokú tárgyalásának köztes ítélete 2019. május 30-án született meg a Japán Szellemi Tulajdon Felsőbíróságán (Japanese Intellectual Property High Court). A bíróság úgy ítélte meg, hogy a “jelképek és jelmezek mind hasonlóak”, és ezért sértik a Nintendo üzleti érdekeit. A bíróság elismerte a MARI cég kártérítési felelősségét, és a cég vezérigazgatóját is felelőssé tette, mivel a bíróság szerint a vezérigazgató rosszindulatúan vagy súlyosan hanyagul járt el.

Ez a köztes ítélet a kártérítés összegének meghatározására vonatkozó további eljárásokat követi. Azonban érdemes megfontolni, mit jelent ez a köztes ítélet.

Milyen volt az elsőfokú ítélet?

A MARI Mobility Development a Nintendo népszerű játékának, a “Mario Kart”-nak a rövidítését, a “Maricar”-t engedély nélkül használta cégnevekben és szolgáltatásokban, továbbá Mario, Luigi, Yoshi és más népszerű karakterek jelmezeit kölcsönözte a külföldi turistáknak és a kart használóknak, valamint a kart videóit üzleti és reklámcélokra használta.

Erre válaszul a Nintendo jogtalan verseny és szerzői jogi megsértés miatt beperelte a MARI Mobility Development-et, és a Tokyo District Court (Tokiói Kerületi Bíróság) 2018. szeptember 27-i ítéletében szinte teljes mértékben elfogadta a Nintendo érvelését, és 10 millió jen kártérítést ítélt meg. Ugyanakkor megállapította, hogy a “MariCar” és hasonló nevek használata, amelyeket a japán nyelvet nem értő külföldi turisták számára terveztek, nem minősül jogtalan versenynek.

Ezt követően mind a Nintendo, mind a MARI Mobility Development fellebbezett, és a fellebbezési eljárás a Intellectual Property High Court (Szellemi Tulajdon Felsőbíróságán) folyt.

Mi az az “interjú döntés”?

Figyelem összpontosul arra, hogy végleges döntésre jutunk-e, vagy megegyezésre kerül-e sor, de mi is az a “köztes döntés”?

Amikor a bíróságon tárgyalás folyik, a tárgyalást lezáró döntést “végleges döntésnek” nevezzük (a Japán Polgári Perrendtartás 243. cikke). A szokásosan használt “döntés” ezt jelenti, de a “köztes döntés” a tárgyalás során a felek között vitatott kérdésekről hozott döntést jelenti (a Japán Polgári Perrendtartás 245. cikke). A köztes döntés célja a tárgyalás rendezése és a végleges döntés előkészítése.

Az, hogy kiadnak-e köztes döntést, a bíróság belátásán múlik, de nem gyakori, hogy köztes döntést hoznak. Az szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos perekben (szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos perek) vannak példák arra, hogy a Szellemi Tulajdonjogok Felsőbírósága köztes döntést hozott, amelyben megdöntötte a kerületi bíróság döntését és elismerte a szabadalomjog megsértését.

Például a “szeletelt mochi ügyben” (Szellemi Tulajdonjogok Felsőbírósága, 2011. szeptember 7-i köztes döntés), a felperes, aki a “mochi” néven szabadalmaztatott találmány szabadalmi jogát birtokolja, azt állította, hogy az alperes által gyártott, értékesített és exportált alperesi termék (szeletelt mochi) megsérti a szabadalmi jogot, és az alperestől követelte az alperesi termék gyártásának, átruházásának stb. megtiltását, az alperesi termék stb. megsemmisítését, valamint 1,485 milliárd jen kártérítést. Az elsőfokú ítélet azonban minden követelést elutasított. Ebben az ügyben a felperes fellebbezett, és a köztes döntés szerint az alperesi termék teljes mértékben kielégíti a jelen találmány összetevőit, a jelen találmány technikai hatókörébe tartozik, és a jelen szabadalmat nem kell érvényteleníteni a szabadalmi érvénytelenségi eljárásban.

A mostani köztes döntésben a bíróság szélesebb körben fogadta el a Nintendo érvelését, mint az elsőfokú Tokiói Kerületi Bíróság döntésében. Vagyis a Szellemi Tulajdonjogok Felsőbírósága elismerte a Nintendo érvelését azokban a részekben is, amelyekkel a Nintendo nem értett egyet a kerületi bíróság döntésében, és ebben a tekintetben részben eltérő döntést hozott a kerületi bíróság döntésétől. Ez egy nagy figyelmet felkeltő ügy, és valószínűleg az volt a szándék, hogy a kártérítési összeg vitája előtt tisztázzák a bíróság álláspontját.

Ezenkívül ebben az ügyben a vitapontok száma széles körű volt, és a felek közötti konfliktus is heves volt a különböző vitapontok körül, így a köztes döntés által a tárgyalás rendezése nagy hatással volt.

A köztes ítélet vitapontjai

Ebben a köztes ítéletben a vitapontokat 15 tételre rendeztük. Ezek közül a Nintendo főként az alábbi három pontot vitatta az elsőfokú ítélettel szemben:

A ‘jelzés’ (márka) használatának megállítása és törlése

A kerületi bírósági ítélet szerint a ‘Maricar’ megjelenítése nem volt ismert vagy híres azok között, akik nem értik a japán nyelvet, és a kizárólag idegen nyelven írt weboldalak és szórólapok esetében a ‘MariCar’ és hasonló ‘jelzések’ (márkák) használatának megállítása és törlése nem volt engedélyezett.

Azonban a mostani köztes ítéletben a ‘Mario Kart’ angol megjelenítése, a ‘MARIO KART’, mind belföldön, mind külföldön híresnek lett elismert, és a MARI Mobility Development által használt ‘MariCar’ és hasonló ‘jelzések’ (márkák) használata, beleértve azokat az eseteket is, amikor kizárólag idegen nyelven írt weboldalakon használják, tisztességtelen versenynek minősül. Ennek alapján várható, hogy ha a szellemi tulajdonjogi felsőbíróság végleges ítéletet hoz, akkor a kizárólag idegen nyelven írt weboldalak esetében is engedélyezni fogják ezeknek a ‘jelzéseknek’ (márkák) a megállítását és törlését.

A ‘jelzés’ (márka) használatával kapcsolatban a kerületi bírósági ítélet és a köztes ítélet között eltérő ítélet született, ennek oka a tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló törvény alkalmazott rendelkezéseinek különbözőségében rejlik.

A kerületi bírósági ítélet szerint a ‘Maricar’ megjelenítése a Nintendo népszerű játéksorozatát, a ‘Mario Kart’-ot jelenti, és ismert azok között, akik érdeklődnek a játékok iránt Japánban, és fennáll a veszélye, hogy összekeverik a Nintendóval kapcsolatos üzletekkel, ezért megsérti a tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló törvény 2. cikkének 1. bekezdésének 1. pontját (összekeverés okozása), de a kizárólag idegen nyelven írt weboldalak és egyéb esetekben ezt nem ismerték el.

Ezzel szemben a mostani köztes ítéletben a ‘Mario Kart’ megjelenítése belföldön, a ‘MARIO KART’ megjelenítése pedig mind belföldön, mind külföldön híresnek minősült, és megsérti a tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló törvény 2. cikkének 1. bekezdésének 2. pontját (híres megjelenítés jogtalan használata). A ‘híres’ azt jelenti, hogy ‘ismertebb’ mint a ‘közismert’.

2. cikk: E törvény értelmében a ‘tisztességtelen verseny’ a következőket jelenti:
1. bekezdés 1. pont: Mások árujelzésének (az üzleti tevékenységgel kapcsolatos név, cégnev, védjegy, embléma, az áru csomagolása vagy más, az árut vagy üzleti tevékenységet jelző dolog használata. Továbbiakban ugyanez.) használata, amelyet a fogyasztók széles körben ismernek, vagy hasonló árujelzés használata, vagy az ilyen árujelzést használó áru átadása, átengedése, kiállítása, exportálása, importálása, vagy elektronikus kommunikációs hálózaton keresztül történő szolgáltatása, amely összekeverést okoz mások árujával vagy üzleti tevékenységével
1. bekezdés 2. pont: Saját árujelzés használataként mások híres árujelzésének vagy hasonló árujelzés használatának, vagy az ilyen árujelzést használó áru átadása, átengedése, kiállítása, exportálása, importálása, vagy elektronikus kommunikációs hálózaton keresztül történő szolgáltatása

Mit jelent az, hogy a tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló törvény 2. cikkének 1. bekezdésének 1. pontját, és nem a 2. pontját sértették meg?

Ha a híres megjelenítést mások jogosulatlanul használják (jogtalanul használják fel), akkor még akkor is, ha nem okoz összekeverést, a jogtalan használó képes ‘ingyen utazni’ (free ride) a híres megjelenítés által kiváltott vásárlóvonzó erőn anélkül, hogy üzleti erőfeszítéseket kellene tennie, miközben a hosszú évek üzleti erőfeszítéseinek eredményeként magas hírnevet, jó hírnevet és reputációt szerzett híres megjelenítés és annak eredeti használója közötti kapcsolat gyengül (hígul, dilúció).

A tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló törvény 2. cikkének 1. bekezdésének 2. pontja ezt a ‘free ride’ és a ‘dilúció’ elleni védelmet szolgálja, és nem szükséges az összekeverés veszélye.

A MARI Mobility Development azt állította, hogy nincs veszélye az összekeverésnek, mivel például a kart karosszériáján ‘a Nintendo nem kapcsolódik’ és hasonló cáfoló megjelenítéseket végez, de a szellemi tulajdonjogi felsőbíróság szerint a tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló törvény 2. cikkének 1. bekezdésének 2. pontja szerint az összekeverés veszélye nem szükséges, így a MARI Mobility Development által végzett cáfoló megjelenítés nem tagadja a cég tisztességtelen verseny megelőzéséről szóló törvénysértését.

https://monolith.law/corporate/intellectual-property-infringement-risk[ja]

A domain nevek használatának megtiltása és regisztrációjuk törlése

A bírósági ítélet szerint a “Maricar” megjelenítése nem ismert azok számára, akik nem értik a japán nyelvet, és ha a “maricar”-t tartalmazó domain nevet csak idegen nyelven írt weboldalon használják, ez nem sérti a Nintendo üzleti érdekeit, és a használatának megtiltását nem lehet elrendelni.

Az aktuális köztes ítélet azonban azt állítja, hogy a “maricar” hasonló a világhírű “MARIO KART” megjelenítéshez, és ezért

Az elsőfokú vádlott cégnek azt kell feltételezni, hogy jogtalan előnyt szereztek azzal, hogy a “MARIO KART” megjelenítéshez és az elsőfokú felperes által használt specifikus termékjelzéshez hasonló domain neveket használtak. Ez a cselekmény a versenytörvény 2. cikkének 1. bekezdésének 13. pontjában meghatározott tisztességtelen versenynek minősül, és károsítja az elsőfokú felperes üzleti érdekeit.
Japán Szellemitulajdon-felsőbíróság (Intellectual Property High Court) 2019. május 30-i köztes ítélete

Ennek alapján a bíróság elismerte, hogy a vádlott cég jogtalan előnyt szerez a “MARIO KART” és a “Maricar” hasonló domain nevek (maricar.jp, maricar.co.jp, fuji-maricar.jp, maricar.com) használatával. Ez azt jelenti, hogy ha a Szellemitulajdon-felsőbíróság végleges ítéletet hoz, akkor a csak idegen nyelven írt weboldalakon történő használat megtiltását és a hozzájuk tartozó domain nevek regisztrációjának törlését is el lehet rendelni.

https://monolith.law/corporate/domain-law-registration-confuse[ja]

Kártérítési igény a MARI Mobility fejlesztés vezérigazgatója ellen

A Japán Társasági Törvény (Japanese Company Law) előírja, hogy ha a cég tisztségviselője rosszindulatúan vagy súlyos hibával jár el hivatali kötelességei ellátása során, akkor harmadik felekkel szemben kártérítési felelősséget kell vállalnia (429. cikk 1. bekezdés). A Nintendo ezen rendelkezés alapján a MARI Mobility fejlesztés vezérigazgatójának személyes kártérítési felelősségét is megkérdőjelezte.

Ezzel kapcsolatban a kerületi bíróság ítéletében elutasította a vezérigazgató személyes kártérítési igényét, arra hivatkozva, hogy a cég vezérigazgatóját nem lehetett elismerni tisztességtelen verseny vagy szerzői jogi szabálysértés elkövetésében.

Az aktuális köztes ítéletben azonban elismerték a vezérigazgató személyes kártérítési igényét, arra hivatkozva, hogy a vezérigazgatónak kötelessége, hogy a cég ne kövessen el tisztességtelen versenyt, és a cég vezérigazgatója rosszindulatúan vagy legalábbis súlyos hibával járt el ezen kötelesség megsértésében.

Az üzleti életben nehéz teljesen kiküszöbölni az ingyenélő elemeket, de ha túlságosan rosszindulatúnak tekintik az ingyenélőt, akkor, mint a jelen köztes ítéletben, a vezérigazgató személyes felelősségét is megkérdőjelezhetik.

Jövőbeli kilátások

A jövőben a végső ítélet felé haladva, a köztes ítélet tartalmát alapul véve, a kártérítési összeg és egyéb kérdések vizsgálata fog történni.

Kártérítési összeg

A kártérítési összegről szólva, a Nintendo a fellebbezési eljárásban 10 millió jenről 50 millió jenre emelte a kártérítési igényét. Az eredeti 10 millió jen, amit a Nintendo az elsőfokú eljárásban kért, szintén a “részleges igény” volt, és nem képviselte a Nintendo által állított teljes kártérítési összeget.

A Nintendo az elsőfokú eljárásban 74,9 millió jen kártérítést követelt, ebből 10 millió jent kért, de a fellebbezési eljárásban, figyelembe véve a MARI Mobility fejlesztés folytatását, 116,6 millió jen kártérítést követelt, ebből 50 millió jent kért.

A Tokyo District Court (Tokiói Kerületi Bíróság) 10,264,609 jent ismert el a Nintendo kártérítési összegének, ami kissé meghaladja az elsőfokú eljárásban kért összeget. A jövőben, ha a fellebbezési eljárásban nem jön létre megegyezés, és az Intellectual Property High Court (Szellemi Tulajdon Felsőbíróság) hozza meg a végső ítéletet, figyelemre méltó lesz, hogy mennyi lesz a kártérítési összeg.

A köztes ítélet hatása

Japánban, ahol mindenhez gyorsan rövidítést adnak, és ez a rövidítés túllépi a terméknevet és általánossá válik, a “Maricar” típusú rövidítések esetében, milyen mértékig szerezzenek be védjegyet a védelem érdekében, ez nehéz kérdés a vállalatok márka-menedzsmentjében, költség szempontjából is.

Az Unfair Competition Prevention Act (Tisztességtelen Verseny Megelőzése Törvénye) védi a közismert vagy híres megjelenítéseket, még ha nincs is védjegy bejegyezve. A mostani köztes ítéletben, hogy a bírósági ítéletnél is szélesebb körben elismerték a Tisztességtelen Verseny Megelőzése Törvénye általi védelmet, ez pozitív tényezőnek tekinthető a jövőbeli vállalati márka-menedzsment szempontjából.

https://monolith.law/corporate/domain-trademark-company[ja]

Összefoglalás

Ez az ítélet iránymutatást ad a mások (más cégek) termékneveinek rövidítéseit, vagy a termékekben szereplő karakterek jelmezeit használó üzletek számára a Japán Tisztességtelen Verseny Megelőzési Törvény (Japanese Unfair Competition Prevention Act) alapján.

Másrészről, az ítélet nem adott konkrét döntést a szerzői jogokon alapuló követelésekkel kapcsolatban, mivel a megállapítás szükségességét és a választékos egyesülést indokként hozta fel, így a cosplay és a szerzői jogok kérdése nem került részletes vizsgálatra.