Bűncselekménynek számít, ha engedély nélkül felteszünk valaki nevét? Magyarázat személyes adatok nyilvánosságra hozatalának eseteire

A modern korban, az internet és a közösségi média elterjedésével bárki könnyedén képes információt közzétenni. Ezzel együtt azonban a személyes adatok kezelése során kiemelt óvatosságra van szükség. Sokan szeretnék tudni, hogy milyen jogi következményei lehetnek annak, ha valaki engedély nélkül teszi közzé a nevüket. Emellett előfordul, hogy az emberek nem tudják, hogyan kellene reagálniuk, ha a nevüket illetéktelenül felfedik, és hagyják, hogy a helyzet kezeletlenül maradjon.

Ebben a cikkben bemutatjuk azokat a kockázatokat, amelyekkel szembe kell nézni, ha valaki engedély nélkül teszi közzé és hagyja figyelmen kívül a nevét vagy egyéb személyes adatait az interneten vagy a közösségi médiában. Továbbá részletes példákon keresztül magyarázzuk el, hogyan kell helyesen kezelni az ilyen helyzeteket, és milyen jogi felelősséget vonhat maga után az illetéktelen közzététel.

Mások nevének engedély nélküli közzététele a magánélet jogának megsértése

Az interneten vagy a közösségi médián mások nevének (valódi nevének) vagy egyéb személyes adatainak engedély nélküli közzététele megsértheti a magánélet jogát. A magánélet joga mindenki által birtokolt jog, amely védelmet nyújt a személyes életre vonatkozó információk engedély nélküli nyilvánosságra hozatalával szemben. Ez a jog védi az egyén magánéleti területét és az ‘egyéni jogok forrását’ képező fontos emberi jogot.

A magánélet joga a Japán Alkotmány (Nippon-koku Kenpō) 13. cikkének értelmezése alapján biztosított alapvető emberi jogok egyikeként ismert. Bár nem szabályozza kifejezetten törvény, az alkotmány értelmezése és a bírói gyakorlat által megerősített jog. Az interneten mások nevének engedély nélküli közzététele, mint például a személyes adatok nyilvánosságra hozatala, megsértheti az egyén magánéleti területét, ezáltal a magánélet jogának megsértését jelentheti.

Az esetek, amikor valaki nevét jogosulatlanul közzétenni törvénybe ütközik

A magánéleti jog megsértése önmagában nem feltétlenül minősül azonnal törvénybe ütköző cselekedetnek, azonban a közzétett tartalom vagy a hozzá kapcsolódó megjegyzések alapján nemcsak a magánéleti jog megsértése, hanem büntetőjogi felelősség is felmerülhet.

Az interneten valaki nevének jogosulatlan közzététele esetén, amely büntetőjogi felelősségre vonást vonhat maga után, bemutatjuk a releváns büntetőjogi példákat is.

A rágalmazás és becsületsértés büntetőjogi alkalmazása

Amikor az interneten vagy a közösségi médián keresztül nemcsak valaki nevét tesszük közzé, hanem rágalmazó vagy becsületsértő tartalmat is posztolunk, akkor nem csak a magánélet megsértését követjük el, hanem a büntető törvénykönyv szerinti becsületsértési bűncselekmény (Btk. 230. §) vagy a sértési bűncselekmény (Btk. 231. §) alapján is büntetőjogi felelősségre vonhatóak lehetünk. A becsületsértési bűncselekmény a következőképpen van meghatározva:

Ha valaki nyilvánosan tényeket állít elő és ezzel mások becsületét sérti, akkor függetlenül attól, hogy az állított tények igazak vagy sem, három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy legfeljebb ötszázezer jenig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Idézet: A sértési és becsületsértési bűncselekmények szabályozásának története | Japán Igazságügyi Minisztérium[ja]

Továbbá, a sértési bűncselekmény a következőképpen van meghatározva:

Aki tények feltárása nélkül nyilvánosan másokat megsért, az őrizetbe vétellel vagy pénzbírsággal büntethető.

Idézet: A sértési és becsületsértési bűncselekmények szabályozásának története | Japán Igazságügyi Minisztérium[ja]

Vagyis, ha valaki az interneten vagy a közösségi médián keresztül mások nevét jogtalanul közzéteszi és ki van téve, és ezen felül nyilvánosan, az interneten becsületet sértő vagy megalázó módon cselekszik, akkor fennáll a lehetősége, hogy becsületsértési vagy sértési bűncselekmény miatt büntetőjogi felelősségre vonják.

A bosszúpornó

Nem csupán az illető nevének engedély nélküli közzététele, hanem az érintett személy szexuális képeinek vagy videóinak az interneten való nyilvánosságra hozatala is megsérti a „Magánéleti szexuális képek rögzítésének terjesztése által okozott károk megelőzéséről szóló törvényt” (közismert nevén: a bosszúpornó elleni törvény), ami büntetőjogi szankciókat von maga után. A bosszúpornó esetében nem tesz különbséget a nemek között, így nem csak nők, hanem férfiak is áldozatokká válhatnak.

Kapcsolódó cikk: Mi a bosszúpornó törvény? A büntetések tartalmáról és a kezelési módszerekről is tájékoztatunk[ja]

Nem minden személyes adatok nyilvánosságra hozatala minősül bűncselekménynek

Az interneten vagy a közösségi médián keresztül mások nevének vagy egyéb személyes adatainak engedély nélküli közzététele bizonyos esetekben bűncselekménynek minősülhet, ahogy azt korábban említettük. Azonban nem minden személyes adatok nyilvánosságra hozatala számít bűncselekménynek.

Ha a közzétett tartalom nyilvánvalóan becsületsértő szövegeket tartalmaz, vagy például szexuális képekkel együtt kerül közzétételre, akkor egyértelmű, hogy az bűncselekménynek minősül. Azonban vannak olyan esetek, amikor nehéz eldönteni, hogy a tett bűncselekménynek számít-e. A magánélethez való jog megsértése önmagában nem von maga után azonnali büntetőjogi következményeket, ezért alaposan meg kell vizsgálni, hogy a cselekmény bűncselekménynek minősül-e.

Az interneten és a közösségi médiában gyakori személyes adatok nyilvánosságra hozatalának példái

Most megvizsgáljuk azokat a valós eseteket, amikor az interneten vagy a közösségi médiában mások személyes adatait teszik közzé. Előfordulhat, hogy valaki érzelmi állapotában cselekszik, vagy véletlenül, gondatlanságból követi el ezt a hibát, de bemutatunk néhány olyan esetet, amikor a személyes adatok nyilvánosságra hozatala törvénybe ütközik.

Valós nevek közzététele rágalmazással együtt

Ha valaki más valós nevét teszi közzé és ezzel egyidejűleg rágalmazó vagy társadalmi helyzetét aláásó bejegyzéseket tesz, akkor becsületsértési bűncselekmény megállapítása lehetséges. Konkrét példák a következő bejegyzések lehetnek:

• 〇〇 személy fogyasztói hitelből (személyi kölcsönből) nagy összeget vett fel és csőd szélén áll
• 〇〇 személyt a múltban lopásért letartóztatta a rendőrség
• 〇〇 személy valójában egyáltalán nem tud tanulni, és a vizsgákon minden tantárgyból megbukott, így évfolyamismétlésre kényszerült

Amint fentebb említettük, ha valaki valós nevet tesz közzé és ezzel egyidejűleg konkrét, társadalmi megítélést rontó információkat hoz nyilvánosságra, akkor becsületsértési bűncselekmény megállapítása lehetséges. A közzétett tények valódisága nem befolyásolja a becsületsértési bűncselekmény megállapítását, de a tényeknek kellően konkrétnak kell lenniük.

Zavaró magatartás vagy konfliktusok nyilvánosságra hozatala

Az utóbbi időben megszaporodtak az esetek, amikor az X (korábbi Twitter) és más közösségi médiában emberek zavaró magatartását vagy konfliktusokat rögzítik és igazságérzetből közzéteszik. Még ha a másik fél valóban zavaró magatartást tanúsított is, a közzétett tartalomtól függően becsületsértési bűncselekmény megállapítása lehetséges.

Továbbá, ha valaki más valós nevét nem csak közzéteszi, hanem arcát is mozaik nélkül mutatja be, az a magánélethez való jog megsértését vagy esetenként a személyiségi jogok megsértését is jelentheti, ami polgári jogi felelősségre vonást eredményezhet.

Privát kommunikáció nyilvánosságra hozatala

A közösségi médiában történő DM (közvetlen üzenetküldés), LINE, email és egyéb két személy közötti kommunikáció közzététele is bűncselekménynek minősülhet bizonyos esetekben.

A kommunikáció tartalmának képernyőképét közzétenni az interneten önmagában nem feltétlenül törvényellenes, de ha a közzétett tartalom becsületsértő bejegyzésnek minősül, vagy ha valós nevet fedetlenül tesznek közzé, akkor a felelősségre vonás lehetősége fennáll.

Nehezen megítélhető esetek, amikor az személyes adatok nyilvánosságra hozatala illegális lehet

Az interneten és a közösségi médián valódi nevek és egyéb személyes adatok nyilvánosságra hozatala bizonyos esetekben illegális lehet, mint például a becsületsértés vagy a bosszúpornó. Emellett, még ha nem is vonnak maguk után büntetőjogi felelősséget, polgári jogi felelősségre vonás is előfordulhat. Azonban nem minden személyes adatok nyilvánosságra hozatala számít illegálisnak, és vannak olyan esetek, amikor rendkívül nehéz megítélni, hogy az adott cselekmény törvényellenes-e vagy sem.

Anonim módon tevékenykedő személyek valódi nevének nyilvánosságra hozatala

Számos influencer, író és egyéb személy használ álnevet vagy írói nevet, hogy valódi nevüket titokban tartsák. Emellett vannak olyanok is, akik például host klubokban vagy kabarékban dolgoznak, és ott művésznevet használnak. Amennyiben ezek a személyek nem kívánják valódi nevük nyilvánosságra hozatalát, és mégis megtörténik, az a magánélethez való jog megsértését jelentheti.

Valódi nevek keresztneveinek vagy kezdőbetűinek nyilvánosságra hozatala

Ha valaki nem a valódi nevét használva tevékenykedik, és nem a teljes nevét, hanem csak a keresztnevét vagy kezdőbetűit teszik közzé, az önmagában nem sérti a magánélethez való jogot. A keresztnevek vagy kezdőbetűk használata esetén ugyanis nehéz lehet egy adott személyt egyértelműen azonosítani.

Azonban, ha a keresztnevek vagy kezdőbetűk mellett egyéb kapcsolódó információk is rendelkezésre állnak, amelyek alapján könnyen beazonosítható, hogy ki az illető, akkor a valódi nevek nyilvánosságra hozatalával egyenértékű magánélethez való jog megsértése állhat fenn. Továbbá, ha a közzétett tartalom rágalmazó jellegű, akkor az becsületsértésnek is minősülhet.

Jogi felelősség az interneten és közösségi médiában történő kitettség esetén

Amennyiben valakinek a valódi nevét vagy egyéb személyes adatait közzéteszik az interneten vagy közösségi médiában, nemcsak a magánélethez való jog megsértése állhat fenn, hanem büntetőjogi vagy polgári jogi felelősség is érvényesíthető lehet, mint például büntetőjogi szankciók vagy kártérítési igények. Ebben a cikkben ismertetjük, milyen jogi felelősségeket lehet érvényesíteni, ha valakinek a nevét jogtalanul teszik közzé az interneten.

Büntetőjogi felelősség büntetőjogi szankciók révén

Ha a közzétett tartalom rágalmazást vagy becsületsértést tartalmaz, akkor a rágalmazásért (a Büntető Törvénykönyv 230. cikke) vagy a becsületsértésért (a Büntető Törvénykönyv 231. cikke) büntetőjogi szankciók kiszabása lehetséges. A rágalmazásért három évig terjedő szabadságvesztés vagy pénzbüntetés, míg a becsületsértésért fogház vagy pénzbírság szabható ki.

Kapcsolódó cikk: Mi az a becsületsértés? Konkrét példák és a rágalmazással való különbség magyarázata[ja]

Polgári jogi felelősség kártérítés révén

Ha azonosítani tudjuk azt a személyt, aki valakinek a személyes adatait közzétette az interneten, polgári jogi felelősséget lehet érvényesíteni, és kártérítési igényt lehet benyújtani. A polgári jogi felelősség a büntetőjogi szankcióktól független, tehát még ha büntetőjogi szankció nem is kerül kiszabásra, a bíróság elrendelheti a kártérítés megfizetését. Az elkövető személyazonosságának megállapításához jogi úton lehet igényelni az “elkövető adatainak felfedését”.

Kapcsolódó cikk: Mi az az elkövető adatainak felfedése? Az új eljárások létrehozása és azok menete a módosítások nyomán, magyarázat egy ügyvédtől[ja]

A személyes adatok interneten és közösségi médiában történő nyilvánosságra hozatalának kockázatai

Amikor valakinek a személyes adatait, például a valódi nevét, az interneten vagy a közösségi médiában nyilvánosságra hozzák, gyakran merül fel a kérdés, hogy mit kellene tenni. Ha a tartalom különösen rosszindulatú, akkor valamilyen intézkedést érezhetünk szükségesnek, de ha nem tűnik annyira ártalmasnak, és nincs látható kár, előfordulhat, hogy inkább megvárjuk, hogyan alakulnak a dolgok.

Az azonban, hogy a személyes adatokat mindenki által könnyen hozzáférhetővé tesszük az interneten, és hagyjuk, hogy ott maradjanak, különféle kockázatokat hordozhat magában.

A személyes adatokon túl terjedő álhírek és hazugságok

A név és egyéb személyes adatok nyilvánosságra hozatalának elhanyagolása nem csupán a személyes adatok kiadásával ér véget, hanem fennáll a kockázata annak is, hogy a személyes adatokon túlmenően álhíreket és alaptalan bejegyzéseket is közzétesznek. Előfordulhat, hogy a személyes adatok nyilvánosságra kerülése miatt, például a név egy részének egyezése okán, találgatások alapján terjesztenek álhíreket.

A múltból származó példaként említhető egy eset, amikor egy személyt, akinek a vezetékneve megegyezett egy közúti agresszióval gyanúsított személyével, és aki közel lakott a baleset helyszínéhez, tévesen azonosítottak a gyanúsítottként, és álhíreket terjesztettek róla. Az áldozat által vezetett vállalatot “a közúti agresszióval gyanúsított személy apja által vezetett munkahelyként” tüntették fel az interneten, részletes címadataikkal együtt, ami országszerte tiltakozó telefonhívások áradatát eredményezte.

Az információk további terjesztése más médiumokon keresztül

Nem csak az eredeti közösségi média posztokra vagy fórumbejegyzésekre korlátozódik a veszély, hanem fennáll a kockázata annak, hogy a személyes információk más platformokon is megjelennek, és így az információk tovább terjednek. Az információk gyors terjedése más közösségi médiákra és weboldalakra azt eredményezheti, hogy egyre több ember látja azokat, ami súlyosabb károkat okozhat, ezért óvatosnak kell lennünk.

Ha a személyes adatok számos közösségi médiában és weboldalon terjednek el, a bejegyzések eltávolítása és egyéb intézkedések még nehezebbé válnak. Emellett, minél több ember szeme elé kerülnek az információk, annál nagyobb a kockázata annak, hogy a korábban említett hamis információk és hazugságok további bejegyzések formájában jelennek meg.

A zaklatás és a tréfák valódi károkat okozhatnak

Nem csak a valódi nevek, hanem a címek, telefonszámok és egyéb személyes adatok nyilvánosságra hozatalának kockázatát sem lehet figyelmen kívül hagyni. Különösen azokban az esetekben, amikor valakit, mint az előzőekben említett találgatásokon alapuló hamis hírek közzétételével, valamilyen esemény gyanúsítottjává tesznek, és az információk elterjedése odáig fajulhat, hogy a lakóhelyét vagy munkahelyét is nyilvánosságra hozzák.

Amikor ezek az információk elterjednek, országszerte rengeteg tréfás és tiltakozó telefonhívások, valamint postai küldemények áradatát vonhatják maguk után, ami valódi károkat okoz. A helyzet különösen bonyolult, mivel az érdeklődésből fakadó könnyed tréfáktól kezdve azokig az esetekig terjed, ahol az emberek a hamis híreket elhivőn, tévesen értelmezett igazságérzetükkel tiltakozó hívásokat kezdeményeznek.

Az élet fontos eseményeire gyakorolhat hatást

Az interneten közzétett információk bárki számára könnyen hozzáférhetőek, így nem meglepő, ha valaki észreveszi a nyilvánosságra hozott személyes adatokat. A közzétett információk tartalma negatívan befolyásolhatja az élet olyan fordulópontjait, mint a házasságkötés vagy a munkába állás. A másik fél számára nincs módja ellenőrizni, hogy az információk igazak-e vagy sem, így az igazságtartalomtól függetlenül káros hatások léphetnek fel.

Közeledik a veszély

Amennyiben valaki nemcsak a valódi nevét, hanem otthonának vagy munkahelyének címét is nyilvánosságra hozza, fennáll a kockázata annak, hogy harmadik felek felkeresik ezeket a helyeket, és közvetlen veszélyt jelentenek a személyre. Nem csak az információk közzétételéért felelős személy jelent veszélyt, hanem azok is, akik az információkat látva hirtelen megjelenhetnek. Különösen veszélyes, ha harmadik felek felkeresik az otthonát, ami nemcsak Önre, hanem családtagjaira is veszélyt jelenthet.

Az interneten és a közösségi médiában történő személyes adatok nyilvánosságra hozatalának kezelése

Amikor személyes adatainkat az interneten vagy a közösségi médiában teszik közzé, különféle kockázatok merülhetnek fel, és ha hagyjuk, hogy ez így maradjon, a legrosszabb esetben saját magunkra vagy családunkra is veszély leselkedhet. Ezért rendkívül fontos, hogy lehetőleg mielőbb intézkedjünk. Itt bemutatjuk, hogyan kell kezelni azokat az eseteket, amikor személyes adatainkat közzéteszik az interneten.

Forduljon az emberi jogi tanácsadó szolgálathoz

A Japán Igazságügyi Minisztérium (法務省) olyan tanácsadó szolgálatokat működtet, mint a telefonos „Mindenki Emberi Jogi Segélyszolgálata” vagy az internetes „Internetes Emberi Jogi Tanácsadó Szolgálat”. Amennyiben a magánélet jogának megsértése vagy a személyes adatok jogosulatlan közzététele miatt valós károk keletkezhetnek, először is érdemes ezekhez a szolgálatokhoz fordulni tanácsért.

Kérje a poszt eltávolítását vagy az account felfüggesztését a közzététel helyétől

Ha személyes adatainkat közösségi médiában vagy fórumokon tették közzé, a közzététel helyének üzemeltetőjétől vagy adminisztrátorától kérhetjük a poszt eltávolítását. Ezenkívül az adatokat közzétevő account felfüggesztését is kérhetjük, így megakadályozhatjuk a további károkat és a másodlagos áldozattá válást.

Forduljon a rendőrséghez a büntetőjogi felelősség megállapítása érdekében

Amennyiben a magánélet jogának megsértése mellett rágalmazás is történt, a rendőrséghez fordulva kezdeményezhetjük a büntetőjogi felelősség megállapítását. A büntetőjogi felelősség megállapításához szükséges a nyomozó hatóságok általi vizsgálat, amihez bejelentés vagy feljelentés benyújtása szükséges. Az interneten és a közösségi médiában történt problémák esetén a rendőrség által létrehozott „Cyberbűnözési Tanácsadó Szolgálat”-hoz is fordulhatunk.

Forduljon ügyvédhez a polgári jogi felelősség megállapítása érdekében

A büntetőjogi felelősség megállapításától eltérően, polgári jogi felelősséget is érvényesíthetünk, és kártérítést követelhetünk. A polgári jogi felelősség megállapításához jogi szakértőhöz, ügyvédhez fordulni ajánlott.

Amikor ügyvédhez fordulunk, még abban az esetben is, ha a posztoló személye nem ismert, a kiadói információk nyilvánosságra hozatalának kérelmével azonosítható a posztoló. Ezenkívül az ügyvéd tanácsot adhat arra vonatkozóan, mire kell figyelni, amikor polgári jogi felelősséget kívánunk érvényesíteni a posztolóval szemben, és szakmai tanácsokat is nyújthat.

Összefoglalás: Ha nevét vagy személyes adatait közzétették, először forduljon tanácsért

Az interneten vagy a közösségi médián keresztül valakinek a nevét vagy egyéb személyes adatait engedély nélkül közzétenni és nyilvánosságra hozni a magánélethez való jog megsértését jelenti, és esetenként büntetőjogi vagy polgárijogi felelősséget is vonhat maga után. Ha valakinek a nevét vagy egyéb adatait engedély nélkül tették közzé az interneten, jelenleg még ha nincs is közvetlen kár, nem lehet tudni, milyen kockázatokkal járhat ez a jövőben.

A legrosszabb esetben közvetlen veszély fenyegetheti az illetőt vagy a családját. Ha valakinek a valódi nevét vagy egyéb személyes adatait engedély nélkül tették közzé, először is forduljon egy ügyvédhez tanácsért. Ha időben keres segítséget és megfelelően kezeli a helyzetet, megelőzheti a kár bekövetkezését vagy a további súlyosbodást.

Intézkedéseink bemutatása a Monolit Ügyvédi Irodánál

A Monolit Ügyvédi Iroda egy olyan jogi szolgáltató, amely gazdag tapasztalattal rendelkezik az IT területén, különösen az internet és a jogi kérdések kapcsán. Az utóbbi években az interneten terjedő rossz hírnévvel kapcsolatos károk és rágalmazások, úgynevezett “digitális tetoválásként” komoly károkat okozhatnak. Irodánk megoldásokat kínál a “digitális tetoválás” kezelésére. A részleteket az alábbi cikkben ismertetjük.

A Monolit Ügyvédi Iroda szakterületei: Digital Tattoo[ja]